Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

I960, május 10.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

ű

Ahogy egy gyár történetét írják

Akik előre írják atörténelmet — valahogy így jellemezhetnénk mindazokat az országban, a megyében, axik okos szóval, hozzáértéssel, napi feladatokon túlmenően tervezik jövőnket is. E jövő konkrét megfogalmazását három szó adja: második ötéves terv. Megalapozásának időszaka — sokszor megírtuk mondtuk már — ez az esztendő. Ám, ez a megalapozás nemcsak az éves. a három éves terv feladatainak teljesítését, hanem a következő öt esztendő munkaprogramjának kidolgozását is jelenti.

Erről beszélgettünk Juhász Mihály igazgatóval és Boskó József beruházási osztályvezetővel a Szolnoki Papírgyárban.

— Mint általában mindenütt, mi is igyekszünk mindig olcsóbban termelni — kezdte Boskó József. — A felszabadulás után a tőkésektől elvett. kapitalista módon működő gyárakban még sokkal több volt a rejtett tartalék. Ám, ezeket másfél évtized alatt igen-igen kiaknáztuk. Persze, most is vannak lehetőségeink. de ugrásszerű termelési fejlődést már nem érhetünk el beruházás vagy rekonstrukció nélkül.

— Jelenleg elsősorban az anyagmozgatást és a nyers- anyágelőkészítő üzemet kell korszerűsíteni — folytatta Boskó József. — Ez a fizikai

:unka könnyítésével, az ön- r.; itség csökkentésével, s a minőség javításával jár együtt. A szervezett újító- ozgalom (amely 1958-ban 1 millió 300 ezer, 1959-ben több. mint 4 millió forint megtakarítást eredményezett), most már az említett és még sok más fontos műszaki probléma megoldására irányul. Olyan „e rők” lehetőségek, mint a I 1 rrékosság. a társadalmi ti jdon védelme, célravezető módszer marad továbbra is.

Hogy mit jelent ez

konkrétan? Lássuk a következő. példát. A papírgyár 1965-ben előirányzott 13 500 tonna papír, 8500 tonna cellulóz és 3400 tonna fűszerzacskó gyártási terve az 1960. évi tervhez viszonyítva 20 százalékos többlettermelést jelent. S e 20 százalékos többlettermelést 60 százalékban a termelékenység növelésével, 85—40 százalékban pedig létszámemeléssel kívánják elérni. A cél elérésének ezt a módját magáévá tette már minden üzemrész, amint ezt bizonyítják a műszaki tanácskozások, a kibővített pártvetetősági ülés. az üzemi tanácsülések határozatai, melyekén a papírgyár ötéves tervének irányszámaival foglalkoztak.

Természetes az is. hogy a

MllltlIlllllllllllllillllllllllllMIIIIIIIIIIIIHIIIIIK'

gyáriak!

Irályt a Má ra, Révfülöp, Galyatető

Az ország legszebb helyein nyaralnak az idén a martfűi Tisza Cipőgyár munkásai. Közülük mintegy kettő- százhatvanan a Mátrába. Balatonfüredre, a Mecsekbe, stb. kapnak szakszervezeti beutalót, tizenöten pedig külföldön pihenik a munka fáradalmait. öten már „letudták” a külföldi utat, hárman Csehszlovákia égbenyu- ló hegyeiben gyönyörködtek, ketten alcjunai hajókiránduláson vettek részt.

A cipőgyár bővítette révfülöpi üdülőjét is. Háromszázhetvenen vehetnek így részt a Balaton melletti gondtalan szórakozásban. Révfülöpön nájus 15-én kezdődik a sze- ■n. Annyit elárultak, hogy isteni kajáról” gondoskod- k. Mód nyílik a családi üdülésre is, kéthetenként 3—

3 család kap ide beutalást. Ezen kívül a vállalat költségén negyven gyermek üdül.

1 népgazdaság nemcsak kér. hanem segít is a magasabb termelési feladatok eiérésé- oen.

— 1965-ig — mondotta Juhász Mihály igazgató — körülbelül 90 millió forint beruházási, illetve felújítási hitelt kap a gyár. Legjelentősebb beruházás az új hőerőműtelep. Részben, mert kikapcsolja a rossz kazánok kiesésének veszélyét (ami ha megtörténne, évi 8—10 millió forint ráfizetést jelentene). Az új hőerőmű emellett növeli az energiakapacitást, s olcsóbbá teszi az energiát, hiszen 220 forintról 146 forintra csökkenthető általa a fajlagos energiafelhasználás. Ez azt is jelenti, hogy a 44 millió forintos beruházás körülbelül 7 év alatt amortizálódik, hiszen évi 6 millió forintos megtakarításra nyugodtan számíthatunk.

A cellulózgyártásról

a következőket mondotta J uihás- Mihály igazgató:

— Nem hinném, hogy tévedek, amikor kijelentem: az iparág egyik „legszerencsésebb” beruházásának mondható az a 9 millió forint, amit az elkövetkezendő öt évben a cellulózgyárra kívánunk fordítani. E gyár termelése 1963- ben eléri az 1959. éyi eredmény kétszeresét. Ha figyelembe vesszük, hogy a cellulózgyár építése 30 millió forintba került, s most csak 9 millió forint kell a termelés megkétszerezéséhez, érthetővé válik véleményem. (Ha a 9 millió forintot régi áron számítjuk, akkor viszopt a beruházási összeg 5 millió forint, így még jobb az arány.)

Ezt mondja az igazgató, a beruházási osztályvezető. Hangsúlyozzuk: egyelőre még tervjavaslatról van szó. De egy bizonyos. Ahogy a Szolnoki Papírgyár kollektívája reagált az ötéves terv idevonatkozó irányszámaira — az örvendetes. Minden eddigi és menetközben felbukkanó tapasztalatot, tanácsot felhasználtak bárkitől, javaslatuk megtételében.

e— bgy

Állatorvosok

tanácskozása a MEDOSZ-ban

A mezőgazdasági és erdészeti dolgozók és a közalkalmazottak szakszervezete rendezésében hétfőn a MEDOSZ székházban megkezdődött a mezőgazdasági nagyüzemek-! ben dolgozó állatorvosok tanácskozása. Varga Jánosnak,! a MEDOSZ titkárának meg- j nyitója után Molnár Béla, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa tartott előadást az állatorvosok szerepéről és feladatairól a mezőgazdaság szocialista átszervezésében.

Az Európa Kiadó könyvheti kötetei

Az ünnepi könyhét alkalmából az Európa Könyvkiadó nyolc kötetet jelentet meg. A klasszikus művek közül kiadják Thomas Mann-sorozat- ban a Varázshegy című regényét. A 800 oldalas könyv Thomas Mann-sorozatban jelenik meg. Ezenkívül közrebocsátják Tolsztoj Háború és béke című remekművének új, négy kötetes kiadását.

A könyvhét egyik érdekességének ígérkezik a kiváló szovjet író, Solohov A hazáért harcoltak című új regénye. A könyv még nem teljesen befejezett mű: Solohov még dolgozik a regényen, de az eddig elkészült részletek összefüggő egészet alkotnak. A szovjet író legújabb művében a Nagy Honvédő Háború hőseinek állít emléket.

A nyugati szerzők művei közül kiemelkedik az 1959.

évi Nobel-díjas Slavatore Quasimodo Hazatérések című könyve.

Első ízben jelennek meg magyar nyelven a népszerű szovjet író, Galdkov A lélek mélyén című válogatott elbeszélései. Kiadják Chabrol Egy emberrel több című regényét.

Több modern szerszámgéppel bővítették a jászberényi Aprítógépgyár gépparkját. Az új nyolcméteres fesztávolságú csuesesztergát Szabó János esztergályos próbálgatja.

A

Koránkelő emberek

Hatan ültünk az asztalnál. Két kitüntetett, mellükön a kiváló dolgozókat megillető csillagocskával, meg mi négyen, kik szóval, kézszorítással- pohárka snapsszal köszöntöttük Papp Gyula főgépészt és Kuncze Imre gátőrt Lassan csordogált a szó,

— Milyen kicsi a világ! — szólította meg Soltész Gábort néhány nappal ezelőtt egy régi-jó katonacimborája Budapesten. — Mi járatban- kedves barátom? — kérdezősködött tovább.

— Autót jöttem vásárolni, — hangzott a válasz.

barátom, meg S Tóth Sándor, Kun Árpád, Tressér Bál szövetkezeti gazdatársaim is Most meg rajtam a sor. S nem is utolsó leszek ebben Még többen beadták- az igénylést új autóra.

— Egyáltalán minek neked az autó, miért nem mo

Az itthonmaradókra is gondoltak. Egy héten belül elkészül kosáruszodájuk a Tiszán. A KISZ és az MHS fiataljai parkot varázsoltak köré. A kosáruszodáira 90 ezer forintot költenek.

Munkában az új autótulajdonos.

tort vettél? — okvetetlenke- dett tovább a cimbora.

— Hát nézd, motorkerékpárom az van. Azzal járok dolgozni, meg ha sietős- dolgom van, elintézni. Még arra is jó, hogy a feleségemmel Mezőhékröl bemenjünk Mezőtúrra. De ugye a gyerekeket már nem tudjuk vinni. Pedig nagyocskák már azok is és hát csak kíváncsiak, tudod nagyon jól, hogy én is kint a határban nőttem fel, azt se tudtam, milyen világ két várossal odébb míg katona nem lettem, ha egyszer van rá lehetőség, miért ne mutassam meg a fi- amnak az országot, mielőtt katona lesz. Meg aztán dől goztam épp eleget a feleségemmel együtt, meg dolgo zom most is. Amikor ráérek, miért ne ugorjunk be Mezőtúrra a rokonokhoz családostól, vagy esetleg a hegyek közé. a Balaton mellé, S a beszélgetés hogyan folyt tovább, arra már nem emlékszem. Egy azonban bizonyos. Soltész Gábor megvette az autót, s a család nem kisebb örömére hazavitte mezőhéki tanyájára. A két kisgyerek a boldogságtól azon az éjszakán alig tudott aludni. A kislány, az Esztike nagy szőke hajasbabájával az új autóban akart hálni. A felesége könnyezett az örömtől. Bizony, magának Soltész Gábornak is elszorult a szíve, amikor a rögtönzött garázs ajtaját az autójára csukta. De hát így van ez rendjén, használják egészséggel.

nehezen indult a társalgás. Pedig mondanivaló aztán bőven került, dehát olyan dolog az, hogy senki sem szeret dicsekedni azzal, hogy a virradat már a gáton találja, s azzal meg még inkább nem, hogy évtizedek óta történik így.

KANDÓ KÁLMÁN TANÍTVÁNYA

Ecsegfalva-Mirkón él Papp Gyula. Dereshajú, kicsit kopaszodó ember. Túl a hatvanon, nagy élettapasztalattal régi időkre emlékezik:

A Ganz Villamossági Gyárban dolgoztam. Első mesterem Kandó Kálmán mérnök volt. S eljöttem onnan, hátat fordítottam a. turbószerelésnek, jöttem a Tisza mellé. Ennek is már huszonöt esztendeje.

Negyedszázad nem kis idő. Különösen ott nem, ahol 3 g kilométer távolságban csak elvétve található beszélgető társ.

— Ott volt a köny — veszi át ismét a szót. — Tizennyolc kötetes lexikonomat már ronggyá olvastam. Néhány regényem is van. S persze a család. Két gyereket felneveltem. Fiam pedagógus, lányom védőnő.

Szóval sehogy sem volt unalmas az elmúlt 25 év Papp Gyula bácsinak. Ha más szórakozást nem talált éppenséggel, akkor gyönyörködött a környékben. Mert abban aztán lehet. Véleménye szerint nincs szebb e földön, mint Ecsegfalva-Mir- kó> s még pontosabban a szivattyúház környéke.

— De hát mi lett belőled, mióta nem találkoztunk?

— Ugyan már! Hát mi lennék? Traktoros. Még mindig abban a tanyában lakom, — ahol annakidején meglátogattál. Tíz évvel ezelőtt beléptem a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe. Azóta ott dolgozom. Megnősültem, van egy iskolás fiam, meg egy kislányom, s élünk szépen.

— No de hát mégis, hogy megy sorod, hogy autóra is telik?

— Úgy, mint a többinek. Nem olyan csodálatos dolog ez. Ez az autó, amit én most vásárolok 38 és félezerért, már hatodik a termelőszövetkezetben. Előttem már régen yett Boldog Zsiga traktoros

Indulás Mezőt urra, rekoalátogatóba,

A SZÜLETÉSI HELYEN

Pirospozsgás, rövidre nyírt hajú ember Kuncze Imre. —

Nehéz elhinni első látásra róla, hogy negyvenkét éve dolgozik, s huszonöt esztendeje járja napról, napra az őrjárását Gballán, a Tisza balpartján. Ott gátőr, abban a körzetben, ahol született. Már a második dinasztiát képviseli, mert előtte az apa is ezt a mesterséget folytatta, s utána következik a fia. Sok vihart átélt, részt vett a két nagy dunai árvíznél a mentéseknél, de mindig ide vágyott vissza, erre a környékre, ahol született. A Tiszáról idéz közmondásokat tízesével, s aztán így beszél:

— Beleszokik az ember a gátőrségbe. Megismer a parton. . a hullámtéren minden fát., minden kubikgödröt Valósággal társául szegődik a Tisza-part.

KÉT ÉLET TANULSÁGA

Két embert próbáltam bemutatni, két dolgos életet leélt embert, kik korábbi sorsukban, de a maiban sem tudják mit jelent nem a gáton lenni már virradatkor. Mindenképpen korán keltek. Korán kezdték az élétet, a munkát. Mára kiváló dolgozóként emlegetik őket az ismerősök, a munkatársak. Lehet tőlük tanulni, hivatássze- retetet, kitartást. Mert az egyébként unalmasnak tűnő, s nem is nagy fizetéssel járó partmenti életet, ilyen hosszú időn keresztül vajon nem meg lehetett volna unni?

Papp Gyula mégis így beszél:

— Nem akarok még nyugdíjba menni. A két kiváló dolgozó jelvény mellé bevárom a harmadikat. S aztán? Talán még akkor sem.

N. I.

Előnyös feltételek mellett köthető jégbiztosítás

Áprilistól szeptemberig a jégkái-verések gyakoriak és súlyosan károsíthatják a mezőgazdasági terményeket.

Államunk a biztosításban is támogatja mind a régi, mind pedig az új tsz-eket. Részükre az Állami Biztosító Földművelésügyi Minisztériummal és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben kedvezményes díjtételeket állapított meg. Ezen kívül a művelt illetve biztosított területek nagyságától függően területi engedményben is részesülnek.

A jégkár elleni biztosítást a közös gazdasagok a várható terméshozam teljes értékére köthetik meg, tehát a szövet-! kezet tagjai és vezetősége határozzák meg, mennyire kívánják a termésüket biztosítani. A vártnál jobb, vagy gyengébb termés esetén, ha a biztosított területet jégverés még nem érte, a biztosítás felenasMsét báíjtykor, a valóságnak megfelelő leszállítását pedig biztosítási szabályokban meghatározott időpontig elfogadja az Állami Biztosító.

Jégkár elleni biztosítás szőlőnél a rügyfakadástól, gyümölcsnél az elvirágzástól, egyelve termelt növényeknél a kiegyeléstől, más növényeknél pedig április 1-től kezdődően érvényes. Jégvert növény már nem biztosítható.

A termelőszövetkezeti tagok általános háztáji biztosítása a háztáji szántóterületre is kiterjed. Az ott termett növényekben keletkező jégkárt a biztosító a várható hozam erejéig megtéríti külön díj nélkül. A háztáji szőlő és gyümölcs biztosításáért 100 négyszögöl íként 40 forint kiegészítési díjat kell fizetni évente.

A biztosításokat az Állami Biztosító területileg illetékes járási, városi fiókjainál lehet megkötni.