Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

1960. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Figyeljük a burgonya- bogarat! A múlt év tapasztalatai alapján, a tavaszi adatgyűj­tés végkövetkeztetéseként je­lezzük: a burgonyabogár át­telelt példányai a felmelege­déssel megjelennek tábláin­kon. Burgonyatermelő homo­kos területeink: Cibakháza, Abádszalók körzete, Jászbe­rény, s a tőle északkeletre fekvő községek (Jászfelső- szentgyörgy!) termelői foko­zottan figyeljék a kártevő­ket. Adataink szerint itt a talaj felső 10 centiméterében várja az általunk is várva- várt meleget, hogy akkor burgonyaföldjeinket felke­resve, életrebocsássa új nem­zedékét. A kártevőt a legbiztosab­ban — legolcsóbban — ekkor tudjuk elpusztítani. Figyelő- szolgálat szervezését javasol­juk minden városnak, köz­ségnek, főként a felsorolt körzetekben. A megtalált fer­tőzési gócok helyeit jelent­sük a tanácsházán. Az pedig a Növényvédő Állomásnak (Kenderes, 25), hogy szakmai segítséget nyújtva, eredmé­nyes védekezést szervezhes­sünk. Védekezőszerül hasz­nálhatjuk a Holló-10 1—15 százalékos vizes oldatát, vagy DDT tartalmú porozószere­ket. HCH (Agritox) használa­ta tilos, mert dohos szagát felveheti a burgonya! Bárho­gyan is választjuk meg a védekezés módját, ne feled­jük: korai védelem a siker alapja. u TERMELŐSZÖVETKEZETI «4 A szakember tollából Utőhang a kukoricaankéthoz SZAKEMBEREINK az an­kéton hasznos termelési irány­elveket, szempontokat kap­tak. Ám minden jótanács annyit ér, amennyit abból megfogadnak. Különösen a növényvédelmi jótanácsokat kell méltatni. Alapvető elv minden kukoricatermelő üzemben a 16—18 ezres tő­állomány megőrzése által jog­gal várható 25—30 mázsa sze­mestengeri terméseredmény elérése, vagyis a „30 mázsás mozgalom” teljes sikere. A növényvédő előírások be­tartása a legjobb agrotechni­ka mellé sorakozik. Noha jó­részben elvetették a kukori­cát, mégis fontos a_még ve­tendő területek fertőzöttségé- nek vizsgálata. A modern me­zőgazdász ma már az adott terület követelményei szerint irányítja a termelést, a bio­lógia, a kémia eszközeinek termelőhely szerinti felhasz­nálásával. A drótférgek csírarontása ellen a vetőmag erős HCH porozásával védekezünk. Csá­vázatlan kukorica vetőmagot nem vetünk el. Erős drótfé­reg fertőzésnél — ha négyzet- méterenként négyen felül ta­lálunk belőle — sávos fertőt­Tavasz a határban T' * ' J A Törökszentmiklós—Surján! Ady Varga Imre ifjúsági munkacsapata a tanítja. ■Ml Termelőszövetkezet cukorrépát gyomta­Vegyszeres elő védekezés Agritox HCH-val Béke Tér melőszövetkezethen. a szászberki FIGYELŐ „Négy juhász és a lázadó”. A Magyar Ifjúság április 30-i számában közli Retter Györgyről, a túrkevei Tán­csics juhászáról készült fény­képes riportját. .Sertéskifutók házilag is készíthetők betonelemek­ből.” A Szabad Föld május 8-i száma tervrajzokkal, szakta­nácsokkal mellékelt cikke nagyon hasznos lehet min­den termelőszövetkezetünk­nek . „Milyen adókedvezmény jár az üszők után.” „A ház­táji állatok legeltetése”. Mindkét rövid magyará­zó cikk a Népszabadság má­jus 5-i számában jelent meg. „Három utca, s egy távoli ház.” Ruffy Péter érdekes, szí­nes falusi riportját a Ma­gyar Nemzet május 4-i szá­ma közli. „Külön jutalom Fegyver- neken”, „Negyedszer lett élüzem a Közép Tiszai Vízügyi Igazgatóság”. A szolnoki Vízügyi Igazga­tóság életéről szóló riport és a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet jövede­lemosztását propagáló tudó­sítás a Népszabadság május 4-i számában jelent meg. „Mégegyszer a Jóska-tég- láról.” A Falusi Vasárnap május 1-i száma arról számol be, hogy Borbás József jászapáti termelőszövetkezeti tag ötle­tei alapján az Agrártudomá­nyi Egyetem gépészmérnöki karának segítségével a Kle­men! Gotvald gyárban elké­szült a téglaprés. lenítést alkalmazzunk. Soros vetés esetén úgy védekezünk, hogy a kukoricát vető csö­vektől, illetve csoroszlyáktól jobbra és balra eső csövek — csoroszják — HCH 10 száza­lékos port juttatnak a talaj­ba, ezzel elszigetelik a kárte­vő elől az elvetett kukorica sorát. Erre holdanként 20 ki­logramm HCH-t használjunk. A KIKELT kukoricának is van rovarkártevője, amely az egész fiatal. 2—4 levélkés ku koricát támadja meg. Ez a kártevő a kukoricabar k ó (Tanymecus dilaticollis). Az utóbbi években tűnt fel Somogybán, ahonnan ma már eljutott az egész ország ku­koricatermő területére, öt­nyolc milliméter hosszú, ha­muszínű kis ormánybogár, a kukorica kelése után jelenik meg a kukoricatáblán. Táplál­kozása legerősebb május ele­jétől június elejéig. Rágása hasonló a csipkézőbogqrak jellegzetes „U” alakú rágá­sához. Az oldalsó levélen kezdi kártételét, végül az egész növényke áldozatul esik. Erősen csökkentheti a tőállo­mányt, aminek megvédése a kitűzött termésátlag érdeké­ben minden körülmények kö­zött biztosítandó. A kártevő észlelése esetén holdanként 15 kg HCH porozószer már jó védekezési eredményt bizto­sít. VÉGÜL MEGYÉNK legje­lentősebb kukorica kártevője a kukoricamoly. A kukori­camoly (Pyrausta nübila- lis) a kukoricát június hónap­ban fertőzi. Ez a kártevő lár­va (hernyó) alakban telel át — május végefelé bábozódik. Ez a biológiai tulajdonsága szabja meg az ellene való vé­dekezést. Ezt célozza a ma is érvényben lévő 36.089/1926. sz. F. M. rendelet is. A kuko­ricaszár tömegei nagymennyi­ségű szerves anyagot képez­nek. amire a talajerőgazdál­kodásunknak feltétlen szük­sége van. A tűz által — mint legkönnyebben elintézési mód — való megsemmisítés csak a legvégső megoldás legyen. A háztartási tüzelést szolgáló tételeket zártablakú és ajtói ú helyen őrizzük. Száraz, me­leg hely nem kedvező a ku­koricamoly bábozódásának. Célszerű védekezési eljárás az összes kukoricaszár és ízókkóró összeaprítása. szét­zúzása szártépő, silózó gépek­kel. Így a kártevő nagy szá­zaléka elpusztul és a szerves anyag szükség szerinti gazda­sági felhasználásra marad. A vonatkozó rendelet szabta ta­karás a kukoricaszár és hul­ladékaiban lévő moly sza­badba jutásának megakadá­lyozására született. Félméte­res szalmatakarás az elő el- földelés, áthajtós silógödrök átmenetileg erre célszerűen felhasználhatók. Nagyüzemek a szervesanyag megmentése érdekében célszerűen össze- gyűjthetnék a tűzzel való el­pusztításra szánt kukorica- szárat. Üj védekezési eljárásként ajánljuk a munkatorlódás miatt kimaradt szártételek, május 15-től június 15-ig HCH porozószerrel ismétlődő (4—5-szörös) leporzó fertőtle­nítését. Az ismételt porozás hatóanyaga a kimászó lepkék elpusztítására elegendőnek mondható. A JÖVŐBEN minden való­színűség szerint megoldódik a kukoricaszár szerves anya­gának teljes megmentése a mezőgazdasági többtermelés érdekében. Francia kísérletei igazolják az út járhatóságát. Itt a kukoricaszárat a terme­lőhelyen összeaprítják meg­felelő szerkezetű késes gépek­kel és a szárat beszántják, korszerű műtrágya adagolás­sal. Az így elért termésered­mény nem marad az istálló­trágyával trágyázott parcella termésátlaga alatt. Ellenben a trágyázás ilyen megoldása jelentékenyen olcsóbb lett (jö­vedelmezőségi jó pont), mint az istállótrágyával való trá­gyázás. A Igjkoricamoly kártétele a termés 20—30 százalékát is veszélyezteti, s ezért a véde­kezést elmulasztó személyek ellen szabálysértési eljárást indítanak. Népgazdasági ér­dek a nagvobb kukorica- termés, a „30 mázsás mozga­lom” sikere, amelynek jó módszere a növényvédelem. Dr. Váczy Mihály, a Szolnok megyei Növény­védő Állomás főagronómusa Érdemes baromfit nevelni A megyei pártértekezlet* a dolgozók baromfihús, tojás igényének fokozott kielégíté­se és a tsz tagok jövedelmé­nek növelése érdekében ha­tározatot hozott a baromfite­nyésztés, árutermelés fejlesz­tésére. A nagyüzemi barom­fitenyésztés és árutermelés elsőrendű fejlesztésén kívül támogatni kell a tsz tagok háztáji baromfitenyésztését is. A tsz tagok jövedelmét je­lentősen emeli a háztáji gaz­daságban felnevelt baromfi és tojás értékesítése. A föld­művesszövetkezetek a háztá­ji baromfi nevelést kedvező baromfi nevelési és hizlalási — további toliértékesítési szerződés kötésével biztosít­ják. Szerződéskötés esetén az fmsz- ek vagy naposcsibét adnak, vagy saját kelésű csirke után kg-ként 7.— Ft. pulykánál db-ként 30.— Ft. libánál db-ként 40.— Ft. kacsánál db-ként 25.— Ft. előleget folyósítanak. A sza­bad felvásárlási ár a szer­ződött árnál lényegesen ala­csonyabb lesz, ezért, ha a tsz tag nem köt szerződést, a ba­romfinevelés számára kisebb jövedelmet jelent. Különösen érdemes minél több libát, kacsát nevelni, mert a két-háromszori tépés­ből kapott és leszerződött toll ára kg-ként 62—108 forint, és a felesleges, friss libato­jást a földművesszövetkezet db-ként 11 forintos áron megveszi. A tsz mintaalap­szabály szerint a tsz tag kor­látlan mennyiségben nevel­het baromfit háztáji gazda­ságában. Kik lehetnek a termeiüsidvBlkezetek pártolt tagjai? A Magyar Közlönyben meg­jelent a földművelésügyi mi­niszter rendelete a termelő­szövetkezeti pártoló tagság­ról. A rendelet értelmében termelőszövetkezet vagy ter­melőszövetkezeti csoport pártoló tagja állami, szövet­kezeti, vagy társadalmi szervnél dolgozó személy le­het, kivéve azokat, akik hi­vatali munkakörük alapján résztvesznek a termelőszö­vetkezetek irányításában, A pártoló tag feladata, hogy szaktanáccsal, javaslattal, tájékoztató és ismeretterjesz­tő adatok rendelkezésre bo­csátásával, esetleg helyszíni közreműködéssel segítsen a termelőszövetkezet feladata­inak megoldásában, A köz­gyűléseken tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt. A pártoló tag a veze­tőség hozzájárulásával alka­lomszerűen a közös fizikai munkában is részt vehet, s teljesítményéért a többi ta­géhoz hasonló módon kell javadalmazni. Egyéb tevé­kenységért azonban a terme­lőszövetkezet semmiféle el­lenszolgáltatást nem nyújt­hat. Amennyiben a pártoló tag földdel és egyéb mezőgazda- sági termelőeszközökkel ren­delkezik a beviteli kötelezett­ség ezekre kiterjed, nem vo­natkozik azonban a pártoló tag vagy családtagja haszná­latában lévő illetményföld­re. Vásárnaptár Országos állat és kirakodóvá­sárt rendeznek: Május 8-án: Cibakházán, Jász- alsószentgyörgyön, Jászberény­ben és Kunmadarason. Május 15-én: Jászjákóhalmán, Fegyvernemen és Öcsödön. A mezőgazdasávi termelőszövetkezetekre vonatkozó fontosabb rendelkezések A Magyar Forradalmi Mun­kás -Paraszt Kormány 19/ 1960. (IV. 13.) számú rende­lete a felsőoktatási intézmé­nyek levelező és esti tagoza­tain továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről. Ez a rendelet azt határozza meg, kinek mennyi tanulmá­nyi szabadság jár, s a hall­gatókat milyen egyéb ked­vezmények illetik meg. Az élelmezésügyi miniszter 5/1960. (IV. 13.) Fim. M. szá­mú rendelete a szarvasmarha és borjú levágásának szabá­lyozásáról szóló 2/1957. (VI. 29.) Fim. M. számú rendelet kiegészítéséről. „Nőivarú szarvasmarhára és borjúra a vágási engedélyt csak abban az esetben lehet kiadni, ha az állat tulajdo­nosa az illetékes hatósági ál­latorvos bizonyítványával igazolja, hogy az állat te­nyésztésre (továbbszaporítás- ra) nem alkalmas. Az így ki­adott vágási engedélyek szá­ma egy-egy község területén az előző évi borjúszaporulat 2 százalékának mértékét nem haladhatja meg.” Az élelmezésügyi miniszter 116/1960. Flip. F. 15.) (Fim. M, számú utasítása új mun­kaerők felvételével kapcsola­tos eljárásról. Szükséges, hogy a vállala­tok új munkaerők alkalma­zásánál indokolatlanul ne vonják el a munkaerőket a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetektől. Ennek érdeké­ben a következőket rende­lem: 1. Az Élelmezésügyi Mi­nisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok! szervek, intézmények) termelőszövet­kezeti községből (városból) új munkaerőt csak akkor alkal­mazhatnak, ha a munkavál­laló bemutatja a községi (vá­rosi) tanács VB elnöke által aláírt — 15 napnál nem ré­gibb keletű — igazolást ar­ról, hogy a községben (város ban) munkaerőfelesleg van. 2. Az 1. pontban foglalt rendelkezések betartásáért a vállalatok (szervek, intézmé­nyek) vezetőit személyükben teszem felelőssé. 3. Ez az utasítás megjele­nése napján lép hatályba. *A közösség erkölcse A székház végén — munkábaindulás előtt — ösz- szejöttek az emberek. Ott volt a növénytermesztő munkacsapat, csapatvezetőjével és egy másik munka­csapatvezető. Arról beszélgettek, milyen szerszámot vigyenek magukkal. S akkor jött az elnök. Meghívó­kat osztogatott, hozzátéve: távol ne maradjon senki. Mert ugye, tudják, mi egy termelőszövetkezeti gazda kötelessége. Pár perc alatt parázs vita robbant ki. Egy ellenőrzőbizottsági tag kerekperec meg­mondta: ugyan, honnan tudnák az emberek erkölcsi kötelmeiket, ha az elnök, a vezetők maguk sem tud­ják. S aztán mondták az esetet is. Rozsét osztottak a termelőszövetkezetben. Elsőnek az elnök részét vitte a teherautó, méghozzá olyan időben, amikor a tagok nem kaptak belőle. Erre aztán két munlcacsapatve- zető meg egy másik vezetőségi tag — ha az elnöknek lehet, nekünk is lehet-elv alapján — se szó, se be­széd, minden bejelentés nélkül beállítottak a rözse- gyűjtő helyre és elvitték részüket. Senki nem példázta, hogy többet vittek volna, mint amennyi nekik jár. De a fejükhöz vágták: sza­bálytalanul jártak el: a tagság tudta és jelenléte nél­kül részeltek a közösből. Valójában nem olyan nagy dolog. De milyen szánalmas volt látni, amikor az em­berek leckéztették a vezetőket. S a vezetők, maga az elnök is lehajtott fejjel kutatott a táskájában és egy óvatlan pillanatban egyikük is. másikuk is odébb állt a vitatkozók gyűrűjéből. Ok maguk érezték nyilván, ebben a pillanatban nincs semmiféle erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy igazságot teremtsenek, hogy munkába indítsák az embereket, hogy figyelmeztessék őket a lelkiismeretes, az alap­szabály szerinti munkára. Az eset nem régen történt és még hosszú időn át a fejükhöz verhetik a szövet­kezet munkakerülői is olyan helyzetekben, amikor pedig a vezetőknek van igazuk. S mit tudnak majd válaszolni? Hiszen ők szegték meg a közösség erkölcsi szabályait. A szövetkezeti gazdák azért választják meg az elnököt, brigádvezetőt, munkacsapatvezetőket, hogy ők ügyeljenek, ha a többiek megfeledkeznének ma­gukról. S ezt soha ne felejtse el egyetlen szövetkezeti vezető se. Még a látszatát is kerülniök kell annak, hogy valamit szabálytalanul csinálnának. A közösség éber szemmel figyeli a vezetők lépéseit. Hozzájuk igazodik, őket követi magánéletében is. Azt tartják: nekik annyit szabad, amennyit az elnöknek, a brigád­vezetőnek. A szóbanforgó termelőszövetkezet vezetői minden bizonnyal még a szabályosan járó rózsát is visszaadnák már. Csak ne lenne ez az ügy, amely eleve óvatos- kodásra készteti őket a szövetkezeti demokrácia, a közösségi szabályok ellen vétők bírálatában, A veze­tőnek nagyon kell vigyáznia tekintélyére, amelyet ki­csiségekkel könnyen elveszthet és csak nehezen sze­rezhet vissza. 3. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents