Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XI. évfolyam, 105, szám. _________________ Ara 50 fillér 19««. május 5, esütörtSl Ma á j ülésszakra fii össze a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Moszkva (MTI). Csütörtö­kön a Kremlben megkezdő­dik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának új ülésszaka. Dél­előtt 10 órakor a Szövetségi tanács és a Nemzetiségi Ta­nács külön-külön ülést tart és elfogadja az ülésszak na­pirendjét. Az új ülésszak előrelátha­tólag három napig tart. A szovjet légierők főparancsnokát meghívták az Egyesült Államokba MOSZKVA (TASZSZ). — Versinyin légügyi főmarsall, a szovjet hadsereg légiere­jének főparancsnoka törzs­karának hat tábornokával és három tisztjével együtt má­jus 14-én Washingtonba lá­togat. White tábornok, az Egye­sült Államok légierejének vezérkari főnöke meghívta Versinyin légügyi főmarsallt, hogy a fegyveres erők hete alkalmával látogasson el az Egyesült Államokba, viszo­nozva Twining tábornok 1956 évi látogatását. A küldöttség résztvesz az Andrews-i légitámaszponton május 15-én rendezendő repülő-bemutatón, majd lá- togatókörutat tesz az ország­ban. (MTI). A lakossáv igényeinek figyelembevételével fejlesztik megyénk helyiiparát Megyénk ipari termelésé­ből jelentős részt vállalnak a tanácsvállalatok — összesen több, mint 300 millió forint értékű munkát végeznek az idén. A lakosság érdekében a tavalyinál több szolgálta­tást terveztek, s ehhez a le­hetőséget is biztosították. A szolnoki Vasipari Válla­latnál például a hűtő-, mosó­gép- és egyéb háztartási gé­pek nagyobbmérvű javítását vezetik be. A mezőtúri Vil- lamosgéptechnikai Cikkek gyárában újtipusú háztartási kisgépek prototípusát készí­tették el. A megyei tanács ipari osz­tályán már munkálkodnak az ötéves terv elkészítésén is. Eszerint a nyomda és építőanyagiparba új gépeket szereznek be. Jelentős mér­tékben növelik a szárítószí­nek számát. Megkezdik a Szolnoki Vasipari Vállalat korszerűsítését — új üzem­házat építenek a Körösi úton. Javul az élelmiszeripar hely­zete is, új kenyérgyárat kap Karcag, több helyen — így Törökszentmiklóson, Tisza­földváron, Tiszaőrsön kor­szerűsítik a sütőüzemeket. — Tésztafeldolgozó gépsorokat is szereznek be. A Vágóhíd Vállalatnál — a gépesítés mellett — bővítik a hűtő- és a vágótért. Hozzáfognak az új ötéves terv során a jász­berényi Asztalosipari Válla­lat új üzemének építéséhez is. Mintegy 8 millió foritot irányoztak elő erre, — a jász- jákóhalmi Asztalosipari Vál­lalat fejlesztésére pedig 2 milliót szánnak. Felesleges kettősség A megye helyiiparát vizs­gálva szembetűnik, hogy sok olyan kisebb üzem van fal- vainkban, melyeket a ml nisztériumi iparba soroltak, így például a téglagyárral tanács, néhánnyal a minisz­térium rendelkezik. Ugyan­ez a helyzet a malmoknál és még más vállalatnál is. — Mindez sok improduktív munkaerő foglalkoztatását jelenti. Felesleges kettősség ez, mihamarabb fel kellene számolni, nemcsak évekig tanácskozni a hatáskörök le­adásáról, hanem ahol lehet, meg is valósítani. S lehető­ség bőven van, élni kellene vele. Iparpolitikai tervek Az ipari osztály — a KISZÖV-vel együtt működve a közeljövőben iparpolitikai terveket dolgoz ki. Ezekben ben megoldást keresnek arra, hogy minden települést szol­gáltatással lássanak el. Most még előfordul, hogy ep-es he­lyekre nem megy kisiparos TAVASZI SZEMLE • öröme az egész megyében három­ezer holdon összefüggő nagy­üzemi, gépi művelésre telepí­tett szövetkezeti gyümölcsö­sök ígérik: ebből is sok lesz, ebből is több lesz. Palántákat meg éppenség­gel minden falu határában lát az ember. Közel tízezer hol­don kertészkednek ebben az évben megyénk termelőszö­vetkezetei. Tízezer holdon. Ráadásul nagyrészét öntözik; szakszerűen nevelik a kerté­szeti növényeket. Mindent megadnak neki, amit megkí­vánnak. A szépen fejlődő fi­atal kertészeti növények azt sejtetik: kerül elég paprika, paradicsom, káposzta, burgo­nya, dinnye asztalunkra. Mi az, ami annyira je­lentősé teszi a határ örö­mét? A termelőszövetekezetek mezővédő erdősávjal is, a hűvösökben megbúvó, idete­lepített vadállománnyal. Az egyre szaporodó, szinte egyik napról a másikra ki­növő modern majorsági épü­letek, kialakuló tanyaköz­pontok is. De legfőbben az ember. Az ember, aki jókedvvel, örömmel teremti az újszínű határt. A munkalendület. A _tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezet vezetői azon tanakodnak, milyen munkát adjanak pár nap múlva, mert sok olyan csa­ládtag is munkát kért, akik­re nem is számítottak. Van náluk olyan szövetkezeti gazda, aki negyedmagával, az egész családjával dolgo­zik. Pártunk központi lapja, a Népszabadság tegnap adta hírül, a fegyverneki Vörös Csillagban munkálko­dó Bakondi István derekas munkalendületét, aki még feleségét, sőt a Betonútépítő Vállalat alkalmazásában lé­vő fiát, menyét is magával viszi a szövetkezetbe, mikor azoknak szabadidejük van. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben azt újságolták: már nem mindegy az embereknek, ki milyen munkát végez. Megszólítják, megróják, aki elnaggyázza a kapálást. Sőt a vezetőknek, a mezőgazdászoknak is javas­latokat adnak: ezt vagy azt így, meg amúgy lehetne legjobban csinálni. Gazdá­nak érzik magukat. S ettől szépül a mi községeink ha­tára. Nem titkoljuk. Nem üröm nélküli ez az öröm. Jászfel- sőszentgyörgyön mérgelődött egy szövetkezeti gazda, ö egyéni korában ha ekkorára nem vetett el mindent, a ka­lapját megette volna — fa­kadt ki. A csépai határban még rajta a csutkatő a búza­földön. Uj termelőszövetke­zetek ezek még. Földjeik bi­zony nagyon elütnek a ré­gebbiekétől. De ebben az ürömben már ott az öröm. Néhány év múltán ők is oda érnek, ahol a többiek vám­nak. Az 6 határuk is olyan szép lesz. mint most a régi termelőszövetkezeteké. Megyénkben sok szövetke­zeti gazdával találkozunk, aki most sem biztos még benne: jól választott-e vajon, hogy felhagyott az egyéni parcellással gazdálkodással. Menjen ki a határba. Néz­zék meg a szövetkezeti táb­lákat, mert ennél beszéde­sebb bizonyítékot sehol sem találnák maguknak. Borz áh Lajoa Ránk köszöntött a legdol­gosabb tavaszi hónap: május. Megyénk termelőszövetkeze teiben, állami gazdaságaiban szorgalmas gazdáink kora hajnaltól késő estig vetnek, sarabolnak, egyelnek, palán­tádnak. Öntözik a cukorrépát a Nagykunságban A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet kis­újszállási öntözési telepén a szántóföldi öntözés számos gyakorlati módszerét dolgoz­ták ki. Májusban a kísérleti eredmények széleskörű el­terjesztésére több alkalom­mal tapasztalatcserét ren­deznek s bemutatják a sá­vos csörgedező öntözési mód­szert, valamint a füveshere permetező öntözését ismerte­tik. A karcagi, túrkevei, kis­újszállási termelőszövetkeze­tekben az intézet patronálá- sával fejlesztik az öntözéses gazdálkodást. A túrkevei Táncsics és Búzakalász Ter­melőszövetkezetekben az idén első ízben öntözik a cu­korrépát barázdás módszer­rel. „Vizsgáznak“ legelőink Tavaszi szemléket tarta­nak a szarvasmarha legelő­kön. Szakbizottságok mérik fel, hogy a termelőszövetke­zetek hogyan végezték el az időszerű legelőápolást, a ku­tak, itatók, utak rendbeho­zását A bizottságok megál­lapításai szerint a legeltetés előkészítése jónak mondha­tó Szolnok megyében. Rövi­desen közel 60 ezer szarvas- marhát hajtanak ki megyénk legelőire. Tízmillió csemete és suháng Megyénk jellegzetes alföl­di vidékén, ahol a felszaba­dulás előtt kevés erdőség volt, évről-évre növekszik a betelepített terület nagysága. A Szolnoki Állami Erdőgaz­daság ezen a tavaszon 3 ezer holdat ültetett be gyorsan növő csemetékkel és suhán- gokkal. Több, mint 10 _ mil­lió facsemetét és suhángot az erdőgazdaság saját cseme­tekerti éből telepítettek. Tisza árterületein és a fában szegény körzetekben több mint 1200 hold állami erdőt létesítettek. Megyei beruházási keretből mintegy 900 holdat kitevő területet telepítettek. A termelőszö­vetkezetek 350 holddal nö­velték a mezővédő erdősávo- kat A tiszai árterületen Tó­szeg, Tiszavárkony, Tisza- roff és Nagyrév környékén ültettek el nagyobb meny- nyiségű csemetét. Termelő- szövetkezetek közül az abád- szalóki Ezüstkalász, a tisza- örvényl Dózsa, a tiszafüredi Petőfi, és Hámán Kató egyenként 15—20 holdas er- dősávot létesítettek. A tava­szi fásításból derekasan ki­vették részüket megyénk KISZ szervezetei, fiataljaL sem, még akkor sem, ha két- három szakmába kap műkö­dési engedélyt, mert keveset keres úgy is. Ezért „kielégítő munkakörök” szervezésével kívánnak ezen változtatni. Foglalkoznak azzal a gondo­lattal is, hogy „mozgó részle­geket” alakítanak. A szövetkezeti ipar sem marad le Megyénk szövetkezeti ipa­ra a múlt évhez viszonyít­va 30 millióval növeli ter­melését, mintegy 300 millió forint értékű munkát végez. Igen jelentős az emelkedés a közvetlenül a lakosságnak végzett munkáknál. Az első negyedévben pél­dául 21 százalékkal több ja­vítást végeztek, s közel egy­millió forint értékkel több cipőt, ruhát készítettek mé­ret után, mint 1959 azonos időszakában. Első negyedévi előirányzatukat 112 százalék­ra teljesítették. Az év első három hónap­jában 17 új részleget hoztak létre a szövetkezetek — az év hátralévő részében újab­bakat (összesen hatvanegyet) kívánnak alakítani — főleg cipész, fodrász, villanyszere­lő, autószerelő, lakásépítő, stb. részlegeket. A mintegy 20 szakmai ághoz tartozó részlegek életrehívása sokat jelent a lakosság igényéinél: kielégítésére irányuló mun­kában. Mindegyik új részle­get kisiparosok szövetkeze­tébe szervezésével, illetve ki­sebb részben átirányításával hozzák létre. Az eddigi ta­pasztalatok biztatóak, hi­szen az első negyedévben százharmincnégy kisiparos lépett a szövetkezetekbe. — sb. — Hatvan kisgyülést tartottak az elmúlt héten a Szolnok városi kerületi nőta­nácsok. A csúcstalálkozó kö- zeledtéről beszéltek minde­nütt. A közeli napokban is­mét sok összejövetelre kerül sor. Most a béke napjáról és a gyermeknapi előkészületek­ről tanácskoznak. A későb­biek során pedig a Vöröske­reszttel közösen „Tisztaság, egészség” címmel rendeznek ankétot. 11 »4L SZEZON ELŐTT AZ „AFOR‘ Intézkedtek a mezőgazdaság zavartalan üzemanyag-ellátásáról 1959 rlső negyedében 35 százalékkal több üzemanya­got (benzint, gázolaj t és olajat) használt a mezőgazdaság, mint a korábbi évben. 1960 első negyede újabb 40 száza­lékos emelkedést mutat 1959-hez viszonyítva. A mezőgazdasági munkák dandárja most kezdődik és a harmadik negyedévben éri el a csúcsot. Éppen ezért nagy jelentőségű az üzemanyagellátás pontos és időbeni megszervezése, amely a kiszolgáló vállalat, az „ÁFOR” feladata. Erről a felkészülésről érdekődtünk az Asványolajfor- galmi Vállalat 4. sz. szolnoki tájegységén Gara Károly áru­forgalmi osztályvezetőtől. — Az első negyedév fi­gyelmeztető volt számunkra, — mondja — Nem is kés­lekedtünk az intézkedések­kel. Mintegy 1600 tonna be­fogadóképességgel növeltük üzemanyagtárolóinkat. Egye­ben új kirendeltség kezdi meg a kiszolgálást a jövő hó­napban. — A gyors árutovábbítás érdekében nyolc új, modern, nagy befogadóképességű tankkocsival bővítettük jár­műparkunkat. Hét legforgal­masabb kirendeltségünkön (köztük Jászberényben, Tö­rökszentmiklóson) az áruki­adás meggyorsítását elektro­mos árukivétellel segítjük. Hogy kirendeltségeink min­den időben kielégíthessék a mezőgazdaság üzemanyag­igényét, megszerveztük a fi­nomítókból érkező áru gyors ..kiszerelését” és célunk a 75—80 százalékig feltöltött tárolótér. — Természetesen a válla­lat felkészülése még nem je­lenti egészen a zavartalan ellátást Feltétlen szükséges, sőt döntő a vevőkkel való jó kapcsolat és kölcsönös segí­tés. A mezőgazdaság zavar­talan üzemanyagellátásának biztosítása a kampány ideje alatt megkívánja, hogy a gépállomások, állami gazda­ságok és a termelőszövetke­zetek saját tárolóterüket jól kihasználják. — Mi felkészültünk a napi 500 tonna gázolaj kiszolgálá­sára, de ha a vásárlók ki hagyják fogyni az üzem­anyagot tárolóterükről és a kampány idején egyszerre igénylik az árut, csak kés­ve tudunk eleget tenni kí­vánságuknak. Ez pedig azt jelenti, hogy a földeken megállnak a gé­pek. — Ezt azért kellett elmon­danom, mert már most ia tapasztaljuk egyes üzemek akkor jönnek a traktorola­jért, mikor már cserélni kell a gépben. ab. -« A hatái Két asszony álldogál i hétszeres élüzem Héki Álla mi Gazdaság irdatlan nagy ságú borsó vetése előtt. Mit nézhetnek? — ötlöt fel bennünk a kiváncsi kér dés. Mi ebben a határban nőt­tünk fel, éppen itt kínlód­tunk a kicsi földdel, nagj öröm az nekünk, ha ilyer szép a határ, — válaszoltál érdeklődésünkre. S továbt gyönyörködtek az üdezölc borsósorokban, amelyek ha­ragos nekilendüléssel egyr« jobban beterítik a frisser kapált, gvomtalan fekete föl­det. Oláh János elvtárs, a gazdaság igazgatója nem sok­kal később elárulta örökös nyugalmának titkát. Ha fá­radtnak érzem magam, kisé­tálok a határba, s azon nyom­ban megnyugszom — mond­ta. Valóban, a jó gazdát felvi­dítja, jó hangulatra deríti a dús kalászokat ígérő búza­tenger, a vastag rendekben száradó széna, a szépen mű­velt kukoricatábla. A határ öröme ez. Parasztembernek derűre, bizalomra nincs en­nél igazibb oka. Nem dicsekedni akarunk. Ám, akinek csak valami kis köze is van a megye terme­lőszövetkezeteihez, az most a jó gazda jogos büszkeségé­vel járhatja Szolnok megyét. Minden eddigi tavasznál na­gyobb örömet szereznek a határban látottak. A mező- héki Táncsics Termelőszö­vetkezetben kalászba szökke­nés előtt a búza. Kisújszállá­son árad a víz a rizsföldek­re. Tiszaföldváron fűkaszá­ló pöfög a lucernáson. A csé­pai Uj Barázda palántái a szántóföldön díszlenek. Bizakodóak a parasztem­berek. Szakvélemény szerint is. ha kedvez az időjárás, — igen jó termésünk lehet. S ez a bizakodás, az öröm leg­főbb oka. Magabiztosság. Mert azt mindenki tudja, a jő munka eredménye a vára­kozásteljes határ. Azt a hoz­zá nem értő ember szeme is azonnal észreveszi: ilyen szépen elmunkált földek so­hasem voltak még Szolnok megyében. S tegyük hozzá, tíz évvel ezelőtt a szövetke­zeti mozgalom bölcsőjénél talán magunk sem gondol­tuk, hogy ilyen gyorsan ide­érünk. A párt már akkor hirdette a mai valóság jövetelét. Ak­kor még szavakkal, tények nélkül a parasztemberek párt iránti bizalmára alapozva. Ha már akkor megmutathat­tuk volna a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet cukorrépaföldjét! Most a leg­cáfolhatatlanabb érveket, bi­zonyítékokat szolgáltatja a Szolnok megyei határ tava­szi képe. A legmegnyugta­tóbb választ az eddigi két­kedőknek: jó úton járunk, helyesen választottunk, cso­dákat művelhet a szövetke­zés. S erre egy másik példa. iKunezentmártonból Szolnok felé jövet fiatal telepítésű, szakszerűen ápolt, virágba- borult gyümölcserdő mellett haladunk. Talán most hoz- eák, vagy a múlt évben hoz­ták első termésüket a Zalka Máté Tsz barack, cseresznye, -alma és körte fái. Szövetke- *eti gazdák telepítették, — ‘•'hogy évről évre gyümölcs- •áiől is több jusson mindany- jnyiónknak. Jászapátin, Ti- •«zatenyőa* Fegyvernek«» • Nem fájt neked, Sándor? TISZAI HAJÓSOK Őszinte sorok a megyei irodalomról Elítélték a jászberényi rablót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents