Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. május 3. A NATO értekezlet ellő napja A dolgozók alkotó kezdeményezése az eredmények jelentős kútforrása* Májusi hitvallás Mennyi wänden belefér egy-egy szóba, néhány rö­vid kusza mondatba. Azt mondom például: élet s mennyi minden eszembe jut róla. S így van ez május elsejével is. Azt mondják, ez a nap a béke, a munka, a népek közötti barátság ünnepe. Ezért ilyen gazdag tartalmú, bensőséges ünnep. Ezért — de nem csak ezért. Egy elsőosztályos kisdiák kérdezte tőlem: „Miért nem ünnepelhetik szabadon mindenhol május elsejét?” A kérdésből kimondhatatlanul is érződött, hogy mi rossz van abban, ha a munkástömegek zászlókkal, virá­gokkal végigvonulnak a városon, éltetve a békét, a munkát, a népek összefogását? Ekkor, önkéntelenül is eszembe jutott gyáraink ünnepi készülődése. A Szolnoki Cukorgyárban közel 100 ezer forintot osztottak ki a leg­jobbak között. A Papírgyárból kiemelkedő munkatelje­sítményekről érkezett hír. S mindenhonnan az: minden eddiginél színpompásabbá, felejthetetlenebbé kívánták tenni ezt a napot. Az ünnep előestéjén közölték: a vegy­iparban újabb munkaidőcsökkentést vezetnek be. Nem csak a munkát, azt is köszöntjük tehát, hogy annyi keserű évszázad után végre a népet szolgálja minden az országban. A munka is egyre könnyebb s biztos a lét. Május elseje, a mi május elsejénk ezt is jelenti. S máshol is ezt fogja előbb-utóbb jelenteni, hiába akarják még néhány országban letörni a zászlótartó kezeket. Az ünnep elmúlt, folytatódik a munka. A Tisza Ci­pőgyár kollektívája szombaton pazar tűzijátékot rende­zett. Most meg olyan munkába kezdett, ami naponta ezer pár, exportra készülő cipő pluszként való gyártá­sát eredményezi. Az Alföldi Kőolajfúrási üzemi bá­nyászai rekordfúrási kísérletet hajtanák végre. Forr, pezseg a munka, ritmusa a legszebb hitvallás a békés, szabad élet mellett. S. B. Kommunista óvónők értekezlete A Német Demokratikus Köztársaságban elért nagy­szerű eredmények egyik je­lentős forrása a szocialista verseny és újító mozgalom, a harc a szocialista munkabri- gád\ megtisztelő címért, a munkásokból, mérnökökből és tudósokból álló szocialista munkaközösségek alkotó tevé­kenysége, a technikai hala­dást, a munkatermelékenység emelését és az önköltség csökkentését szolgáló sokrétű hasznos kezdeményezés. A nagy versenymozgalmat Adolf Hennecke zwickaui bá­nyász, a német Sztahanov in­dította el, aki 1948. október 13-án egy műszak alatt 24,4 köbméter szenet fejtett s ez­zel napi normáját 385 száza­lékra teljesítette. Ma már több mint 700 ezer élmunkás van az NDK-ban. így például a széleskörű szocialista ver­seny- és újítómozgalomnak is jelentős része van abban, hogy tavaly az NDK-ban 2,3 millió dolgozó bérét emelhet­ték, és átlagban két százalék­kal csökkentették a kiskeres­kedelmi árakat. A nagy kezdeményezők ne­veinek hosszú sorából csak néhányat ragadunk ki: 1952-ben Franz Franik bri­gádvezető. kiváló élmunkás- bányász kötelezte magát, hogy szakmai tudásának és tapasz­talatainak átadásával brigád­ja november 30-ra teljesíti az évi tervet. Ezzel megindult a kollektív élmunkásteljesít- mény nagy mozgalma. Frieda Hockauf zwickaui szövőnő 1953. szeptember 29- én kötelezte magát, hogy év végéig 45 méter elsőrendű minőségű szövetet sző terven felül, s „Ahogyan ma dolgo­zunk, úgy élünk holnap” jel­szóval felhívást intézett az NDK összes textilmunkásai­hoz, hogy adjanak több, jobb és. olcsóbb textilneműt a la­kosságnak. A Steif ért-mozgalom lénye­ge a kiesési idő elleni terv­szerű harc. A munkát meg­akasztó okok s a kiesési idő­tartam pontos regisztrálása lehetővé teszi a trehányság, a hosszá várakozási időket okozott túlzott adminisztráció s egyéb hibák elleni hatékony küzdelmet. Irmgard Richter szövőnő a szovjet Gaganova példájára otthagyta kiváló brigádját s azzal együtt jó keresetét, hogy átadja jó munkamód­szerét. tapasztalatait egy gyenge brigádnak. Néhány hónapon belül már ez a bri­gád is túlteljesítette tervét. Irmgard példáját pedig a többi iparágakban, sőt még a mezőgazdaságban is követték. így például kiváló tsz-ek el­nökei elmennek gyengébb termelőszövetkezetekbe egy­két esztendőre, hogy azokat is előbbre segítsék. Sok példát lehetne még fel­sorolni, Így például az ifjúság „iránytű”-mozgalmát, vagy a „staféta’-mozgalmat. Az elő­zőnek az a lényege, hogy a Uatalok beállítják „iránytű­jüket” egy bizonyos célra — például 2 százalékkal csök­kentik a selejtet, havonta egy napos tervelőnyt nyernek, ami egy évben már 12 nap, stb. A „staféta”-mozgalomban főleg egy-egy évforduló vagy nagyobb esemény előtt a leg­kisebb faluból is stafétaboto­kat indítanak a Szabad Né­met Ifjúság központjába a vállalások tömegével. Hasonló az „üvegposta”-mozgalom is. Ugyancsak jelentős szere­pük van a fiataloknak egy vásott gézengúz, a termelés­ben sok kiesést okozó „Minu­tendieb”, azaz perctolvaj el­leni hajtóvadászatban. A perctolvajt ábrázoló karika­túra mór közismert, ugyan­úgy, mint „Murks”-é, ami ügyetlen embert, tákolmányt jelent. -„Murks” rendkívül aktív: a lapokban megköszö­ni, ha valahol, különösen a kedvében jártak —■ sok selej­tet készítettek. Kiállításokat is rendez, amelyekben bemu­tatja a szívét különösen meg­örvendeztető elfuserált, rossz minőségű cipőket és egyebe­ket. Hasonló szerepet játszik mezőgazdasági viszonylatban „Jolanthe és Flora”. „Jolant- he” sertés, „Flora” pedig te­hén. Gyakorta adnqk hírt a lapokban, hol szomorítják el szivüket azzal, hogy nem vet­nek elég kukoricát vagy egyéb takarmányt s alaposan kifa­kadnak a tanácselnökök, meg mások ellen, akik nem viselik szívükön az ellátásukat. Per­sze dicsérnek is, elárulva, ho­gyan is csinálják a legjobb termelőszövetkezetekben. A mezőgazdaságban további je­lentős mozgalmak a verseny a „legszebb falu” címért — ennek elnyeréséhez persze jó terméseredményeket is fel kell mutatni — s legújabban a golsseni termelőszövetkezet által indított mozgalom, amelynek lényege, hogy sok 1965-re kitűzött célt már 1963- ban el akarnak érni. Ez a mozgalom napok alatt széles­körűen elterjedt. Óriási je­lentőségét nem kell külön hangsúlyozni. Mindezeknél a mozgalmak­nál nehéz lenne az eredményt felbecsülni, hiszen a népgaz­daság legkülönbözőbb terüle­tein gyorsítják a fejlődés üte­mét. Valamivel könnyebb az áttekintés a „Steckenpferd”- mozgalomnál, minthogy en­nek gyümölcsei közvetlenül devizát jelentenek. Ez a mozgalom 1958-ban in­dult. Akkoriban az NDK-nak még nem volt elég tengerjáró teherhajó ja, úgyhogy a tenge­rentúli országokkal folytatott — s a lipcsei vásárok hatásá­ra gyors ütemben növekvő — árucsereforgalmához kényte­len volt hajókat bérelni. Minthogy a baráti országok­Isztambul (MTI)., Isz­tambulban hétfőn az utcák üresek voltak, csak katonai őrjáratok cirkáltak. Mint­hogy újabb diáktüntetések fordultak elő — az egyik ép­pen annak az épületnek a közelében, ahol a NATO- értekezletet tartották —. va­lószínű, hogy a kijárási tila­lom a közeli napokban is ér­vényben marad. Az isztam­buli katonai parancsnok már korábban közölte, hogy a sta- táriális állapot július végéig is eltart. Menderes miniszterelnök hétfőn újabb rádióbeszédé­ben azzal vádolta Inonü párt­ját, a Köztársasági Néppár­tot, hogy a tüntetések szerve­zésével azt akarja elhitetni az atlanti szövetségesekkel, hogy az országban nincs po­litikai stabilitás, a kormány már nem ura a helyzetnek és nem érdemli meg a bizalmat. Az elenzék azt a benyomást akarja kelteni, hogy Török­ország gyenge és a külföldi tőkebefektetések sorsa, bi­zonytalan. Ezzel nehéz gazda­sági helyzetbe akarják hozni Törökországot — mondotta Menderes. Hangoztatta, az or­szág több részében egyidőben szervezett tüntetések arra mutatnak, hogy tulajdonkép­pen „egy forradalmi bizottság által irányított lázadásról” volt szó. Inonü volt köztársasági el­nök, az ellenzék vezére An­karában sajtónyilatkozatot juttatott él a külföldi újság­íróknak, és Menderes beszé­dére utalva azt mondotta, hogy valóban van összeeskü­vés. de ezt a Demokrata Párt vezetője szőtte az egész török nép ellen. Kijelentette, hogy a diákok tüntetése az ország érzéseit fejezte ki. Török­országban elnyomó rendszer van, amely nem törődik az alkotmány rendelkezéseivel — mondotta. BONN Szejfeddin Akerszin török újságíró, a „Békét az ország­nak — békét a világnak” el­nevezésű török szövetség el­nöke. aki jelenleg Münster- ben él, nyilatkozott a török- országi eseményekről. Mint mondotta, a török hadsereg három hónappal ezelőtt pucá­nak maguknak sem volt még elég tengerjáró hajójuk, a kapitalista országoktól kellett bérelni — persze borsos áron. Ez azt jelentette, hogy az ex­portált árukért kapott deviza jelentős részét a nyugati ha­jóstársaságoknak kellett ki­fizetni! Ekkor a drezdai „Steckenp­ferd” kozmetikai gyár dolgo­zói elhatározták, hogy úgy növelik a munkatermelékeny­séget, hogy a külföldön kere­sett kozmetikai cikkekből egy fél éven belül 100 ezer dol­lár értékben többet lehessen exportálni s az NDK ebből egy hajót vásárolhasson. A mozgalomhoz hamarosan 1500 üzem csatlakozott s év végé­ig több mint 200 millió már­ka értékű árut lehetett terven felül exportálni. A kapott de­vizáért két 10 ezer tonnás teherhajót, három 4 ezer ton­nás teherhajót, 10 ezer gép­járművet, 80 ezer rádió és televíziós készüléket, közel 13 millió négyzetméter pamut­szövetet, 13 ezer tonna déli­gyümölcsöt, kávét, kakaót vá­sároltak. A mozgalom tavalyi eredményéből többek között pompás luxushajót vásároltak szakszervezeti üdülésre. A hajó 14 napos földközi- és fekete-tengeri, illetve balti- tengeri úton feledhetetlen szép napokkal gazdagítja a legjobb dolgozókat. Ez kü­lönben az első tengerjáró szakszervezeti üdülőhajó a vi­lágon. A tervek szerint 1965- ben az NDK-nak már négy nagy üdülőhajója lesz. * A német nép május 9-én ünnepli felszabadulásának 15. évfordulóját. Az írást ezen ün­nep közeledtének alkalmával kö­zöljük. csőt kísérelt meg. A sikerte­len kísérlet után száz tisztet letartóztattak. így tehát a szembehelyezkedés Menderes kormányával már régebbi ke­letű és a legutóbbi események nem a dél-koreai felkelés utánzását jelentik. Ami ma Törökországban történik, az spontán felkelés egy olyan diktatúra ellen, amelynek népellenes cselekedetei erő­szakosan megsértik a nyugati demokrácia alapelveit — tet­te hozzá Akerszin. PEKING A Menderes-kormány tíz éves uralma még szorosabban az Egyesült Államokhoz kö­tötte Törökországot, és fél­gyarmattá változtatta az or­szágot A kormány bel- és külpoli­tikája ártott a nép érdekei­nek és egyre erősebb ellen­állást váltott ki a török nép­ből — írja az Űj Kína. Menderesék csatlakoztak az atlanti tömbhöz, a Bagdadi Szerződéshez, elfogadták az Eisenhower doktrínát két­oldalú katonai megállapodást írtak alá az Egyesült Álla­mokkal és Törökországot nagy amerikai katonai támaszpont­tá változtatták. A Menderes-kormány a há­borús készülődés politikájá­val egyre súlyosabbá tette Tö­rökország gazdasági helyze­tét Infláció következett be, amelyet a pénz leértékelése követett. A kormány terrorral nyom­ja el azokat, akik szembe­helyezkednek politikájával és megfosztja a népet majdnem valamennyi demokratikus jo­gától. Betiltotta a kommunista pártot és más demokratikus szervezeteket, törvényellenes­nek minősítette a munkások sztrájkját. A kormány el­nyomja a sajtót is. Különbö­ző ürügyekkel beszüntette több lap megjelenését és 1950 és 1958 között több mint nyolcszáz lapszerkesztőt bör- tönzött be. Az elmúlt tíz évben folyta­tott elnyomó politika miatt felgyülemlett elégedetlenség vezetett a nagy tüntetések legutóbbi sorozatára — feje­zi be kommentárját az Űj Kína. (MTI) Isztambul (MTI). Hét­főn este Isztambulban nyolc­ezer szuronyos török katona őrizetében végétért a NATO minisztertanácsa tárgyalásai­nak első napja. Az értekezlet színhelyére, a városháza elé hétfőn három ízben is tömegek vonultak fel és tüntettek. Az épület be­járatánál négyszáz tüntető adott hangot elégedetlenségé­nek és követelte, hogy adja­nak szabadságot a török nép­nek. A katonaság beavatko­zott és a tüntetőket szétosz­latta. A hétfőn este végétért ta­nácskozások azt mutatják, hogy megmerevedett a nyu­gati hatalmak álláspontja. A megbeszéléseken — mint a NATO szóvivője sajtóértekez­leten közölte — a tagállamok megegyeztek a berlini és a német kérdésnek a csúcsérte­kezleten való megvitatásá­ban. A bonni kormány ellen­zi ugyan, hogy e kérdésekről szó essék a párizsi kormány­fői találkozón, a NATO még­is annak napirendre tűzése ugyanakkor a két összekap­csolt kérdést ugyanúgy kí­vánják „megoldani”, ahogy Bonnban szeretnék, Herter ösztökélésére meg­állapodtak abban, hogy a csúcsértekezleten indítványoz­ni fogják Németországnak „szabad választások” alapján történő egyesítését Ha a Szovjetunió a nyugati tervet nem fogadja el, akkor az amerikaiak a berlini kérdés „átmeneti rendezésére” ter­jesztenek elő javaslatot A külügyminiszterek azonban egy szóval sem említették meg a német békeszerződés megkötésének szükségességét, arról sem beszéltek, hogy a két német kormány képviselői üljenek össze tárgyalni egy­mással. Viszont a NATO- tanács jóváhagyta Hertemek azt a követelését, hogy a nyu­gati csapatok maradjanak Nyugat-Berlinben „a lakosság védelmére”. A leszerelés kérdésében el­lentétek vannak a franciák és szövetségeseik között Ki­váltképpen az amerikaiak el­lenzik azt a. francia . követe­lést, hogy már a leszerelés első szakaszában valósítsák meg a rakétafegyverek ellen­őrzését. A Kelet és Nyugat kapcso­latairól is tárgyaltak hétfőn este, de a vita még nem feje­ződött be, hanem kedden folytatódik. Itt is megoszla­nak a vélemények, mert a franciák sürgetik, hogy a Szovjetunióval együtt tegye­nek erőfeszitéseket a gazda­ságilag elmaradott országok megsegítésére. A többi nyu­gati ország ellenzi ezt az óhajt. Járásunkban április 30-ig hat községben választottuk újjá a népfront-bizottságot. Dicsekvés nélkül mondhat­juk, hogy minden községben nagy érdeklődés előzte meg a számunkra fontos ese­ményt. Községenként több, mint kétszázan vettek részt a falugyűléseken, s a vita so­rán véleményt mondtak a mozgalom eddigi eredmé­nyeiről,s sző esett a felada­tokról is. Kunmadarason mintegy kétszázötvenen hallgatták meg a beszámolót, amely nemcsak értékelte az eddig végzett munkát, hanem azt is meghatározta, milyen ten­nivalók várnak a népfront munkásaira. Eredményként említhetjük, hogy a nagy­gyűlésen felajánlások történ­tek a társadalmi munkák szervezésére, végzésére. Ta­valy Kunmadaras első lett a megyében, itt végezték a leg­több társadalmi munkát a községfejjesztési tervek tel­jesítéséért. Most elhatároz­ták, hogy a tiszaburai nép­front-bizottságot szólítják versenyre. Tiszaburán a falugyűlé­sen, — ahol újjáválasztották a népfront-bizottságok — is­Húszegynéhány fiatal nő, alig látni közöttük egy-két idősebbet. Arcukon izgalom is meg öröm is. Először tör­ténik meg, hogy a megyei pártbizottság összehívja a ne­velőknek ezt a — valljuk meg, kissé elhanyagolt — ré­tegét. Óvónő volt az előadó is. Brodszkiné elvtársnő, a kun­szentmártoni óvodából, mint- ahogy ő maga is mondta, nem szónok. Eleinte elfogódottan aztán mind határozottabban beszélt arról, hogy mi a kom­munista óvónők kötelessége. A szocialista nevelés színvo­nalának emeléséről beszélt, A legutóbbi KISZ gyűlésen „Ifjúság a szocializmusért” jelvényt és oklevelet száz­negyven fiatalnak adtunk át, kik munkájukkal érdemelték ki a kitüntetést. * A tanulmányi eredmények emelése érdekében elhatároz­tuk, hogy a tanév végéig egy osztályzattal javítjuk tanul­mányi eredményeinket. Ter­mertették a kunmadarasiak versenykihívását, s azt elfo­gadták. Kenderesen is jól sikerült a falugyűlés. Nagy figyelem­mel hallgatták a résztvevők Dr. Váczi Mihály elvtárs be­számolóját a községi nép­front-bizottság munkájáról. Kunmadarason és Tisza- roffon színvonalas kultúrmű­sorral szórakoztatták a nagy­gyűlés résztvevőit. A válasz­tás előkészítéséhez, megtar­tásához sok segítséget nyúj­tottak a községi népfront-bi­zottságainak, a párt és ta­nácsi szervek. A hat községben 366 nép­front-bizottsági tagot és 110 járási küldöttet választot­tunk meg. Örvendetes, hogy növekedett a nők és a fiata­lok számaránya. A korábbi ötvenhéttel szemben eddig hetvennyolc nőt választottak meg bizottsági tagnak. Az eddigi tapasztalatok alapján bizonnyal mondhatjuk, hogy megerősödnek, felfrissülnek bizottságaink, s még tevéke­nyebb, hasznosabb munkát tudnak végezni, mint a ko­rábbi években. Pálfi József, a HNF. járási titkára, Kunhegyes meg arról, hogy milyen fon­tos szerepet tölt be az óvónő a falu társadalmában, a szü­lők meggyőzésében. Sok volt a hozzászóló és meglepően bátran, határo­zottan szóltak kényes kérdé­sekről is. Szó esett az óvónők oktatásáról, a társadalmi munkáról falun, meg arról, hogy a habozó, töprengő óvó­nőket — vannak ilyenek — éppen a párttag óvónőknek kell segíteniük. Jól sikerült az első érte­kezlet, a kommunista óvónők első aktívája., A sok jó javas­lat kétségtelenül javítani, fogja a munkát megyeszerta. mészetesen a tanári kar se­gítségévek Elhatároztuk to­vábbá, hogy kéthetenként ér­tékeléseket tartunk és a leg­jobb eredményt elérőket ju­talmazzuk. * A közelmúltban megoldot­tunk egy időszerűvé vált problémát, mivel a „Kilián”- próbézók nagyban növelték szervezetünk taglétszámát. A jó munka végzésének érdeké­ben KISZ-szervezetünket há­rom alapszervezetre bontot­tuk. KISZ-szervezetünk a nyáron részt kíván venni az építőtáborban. Szeretnénk ezt úgy megrendezni, hogy minél több fiatal tartson velünk a nyáron. Fehér István Mezőtúr.-----------------------------— r Ár asztják a rizstelepeket A Kisújszállási Gépállo­más múlt év második félévé­ben végzett munkája alapján méltán kapta — megyénk­ben harmadiknak — a ki­tüntető élüzem címet. A gép­állomás körzetében ugyanis befejezés előtt áll a kukori­ca vetése. Háromezehatszáz holdas tervükből alig más­félezer van hátra. Május el­sejére tett felajánlásukban a kukoricavetés teljes befeje­zésén kívül vállalták, hogy befejezik a rizsföldek talaj­előkészítését is. Jó munká­jukra jellemző, hogy néhány rizstelepen már megkezdték a bevetett területek elárasz­tását. A törökországi helyzet Megerősödnek, felfrissülnek nép fron Ubizottságain k A mezőtúri mezőgazdasági gépésztechnikumi KISZ szervezeteink hírei

Next

/
Thumbnails
Contents