Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-27 / 124. szám
1960, május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TERMELŐSZÖVETKEZETI s* A premizálás nagy ösztönzőerő a termelőszövetkezetekben ÉRDEKELTTÉ kell tenni a dolgozót a termelésben — hányszor elhangzott ez a mondat, többnyire az üzemi munkásokkal kapcsolatban. Manapság egyre több szó esik erről a termelőszövetkezetben is. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével az volt a cél, hogy a szocialista nagyüzem adott területen ibbet és olcsóbban termeljen, mint a kisparaszti gazdaság. A tsz-ben általánosan alkalmazott jövedelemelosztási módszer elsősorban a munkaegységek számának szaporítására ösztönzött. A nagyobb gondossággal, lelki- ismeretesebb munkával előállított többlettermésből a tsz tagja csak közvetve részesült. Közvetlenül is részesíteni kellett, hogy ez még nagyobb terméshozamok, átlagon felüli eredmények elérésére ösztönözze. Ezt a célt szolgája a premizálás. Az ösztönző jövedelemelosztási rendszer formáinak kidolgozását pártunk helyeslésével meg is kezdték a termelőszövetkezetekben. — A kérdés csupán az, meddig lehet elmenni a premizálással, hol van az a határ, ami még a cél, a magasabb termés- eredmények elérését szolgálja, s ami még nem sérti a szocialista elosztás alapelveit. Sablont megállapítani nem lehet. Ami jó és beválik egy tsz-ben, az nem biztos, hogy megfelelő a másikban. A helyi adottságok figyelembevételével a premizálásnak igen sok féle módja alakult ki: LEGFEJLETTEBB módszer ez, hogy a munkaegységet nem az elvégzett munka, hanem az előállított termény, vagy termék után határozzák meg. Előre megszabják, hogy például egy mázsa termény- egy liter tej, egy kiló hús, egy kilogramm súlygyarapodás esetén mennyi munkaegység jár, s azt nyilvántartják, de csak azért, hogy alapot nyerjenek az előleg kifizetéséhez. Ezt alkalmazzák a szolnoki járás néhány termelőszövetkezetében. A legelterjedtebb és szintén helyes módszer szerint a tervfeladatok teljesítése után plapmunkaegységet írnak jóvá, s a terven felüli termel- vények után vagy plusz munkaegységet, vagy a termék bizonyos százalékát adják természetben, esetleg készpénzben. A szajoli Vörös Csepel Tsz-ben a terven felüli termény 30, Zagyvaréka- son, Tiszainokán, Tiszasason, Cserkeszöllőn pedig 50 százalékát adják a tagoknak. Ez a módszer akkor ajánlható, ha a terv eléggé feszített. NÉMELYIK kertészeti növénynél a jászfényszarui és csépai tsz-ekben nemcsak a többtermelés, hanem a pénzbevétel után premizálnak — ösztönözve a minél korábbi és minél jobb minőségű termények előállítására. Főleg Jászberényben és a kunszentmártoni járásban találkozhatunk azzal a szintén elfogadható módszerrel, hogy egy bizonyos területű szőlőt vagy gyümölcsöst megmunkálásra kiadnak a tagoknak. A terület ismeretében előre meghatározzák az átlagtermést, az elvégzendő munkákat és az ezért járó munkaegységet. A terven felüli szőlő, must vagy gyümölcstermés egy részét vagy természetben, vagy pénzben kapja meg a tervet túlteljesítő gazda. Bonyolultabb az állattenyésztés premizálása. Legfontosabb az, hogy minél nagyobb legyen a szaporulat. Ezért legtöbb helyen a terven felüli szaporulatot díjazzák — malacnál néhol természetben, báránynál, borjúnál készpénzben, — ha választáskor az előirt súlymennyiség is megvan. Marha és sertéshizlalásnál a munkaegységet a havonkénti súlygyarapodás után írják jóvá — figyelembe véve a takarmányfelhasználást is. Ez. a takarékos és gazdaságos takarmányozást serkenti. Több helyen ezt alkalmazzák a tej és tojáshozam növelésénél is. Ugyanez bevezethető a baromfitenyésztésben. Van azonban néhány olyan jelenség, amellyel semmi képpen sem érthetünk egyet. Egy tsz-ben például a tagokkal úgy kötöttek a dohánytermelésre megállapodást, hogy a tagok végeznek minden munkát, s a jövedelem fele a közösbe megy, fele pedig a dohánytermesztőké. — Tehát a tsz-tag részes munkása a tsz-nek. Hasonló eseteit tapasztalhatók a dinnyetermesztésnél is. Több tsz-ben a megtermelt kukorica bizonyos százaléka munkaegység jóváírás nélkül a tsz tagé lesz. Akkor is, ha nem termeli meg a betervezett mennyiséget. Ez egyáltalán nem ösztönző. Hibás az a módszer is. ahol az építőbrigád tagjait úgy kívánják premizálni, hogy az épületeknél megtakarított anyag értékének egy részét pénzben kifizetik. Ez feltétlenül az épület tartósságának, szilárdságának rovására megy. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy csak azokban a tsz-ekben fejlődött ki megfelelő premizálási rendszer, ott érvényesül valójában az egyéni és közös érdeket egybekapcsoló ösztönző módszer, ahol a vezetők nem elhamarkodottan, idegen ötleteket lemásolva cselekedtek, hanem a helyi adottságok alapos elemzése után a járási párt- és tanács végrehajtóbizottságok segítségével kezdtek a munkához. A helyesen alkalmazott premizálás elősegíti a munkamorál javítását, de a meggondolatlan, részes művelésre emlékeztető módszerek elítélendők. Elsősorban azért, mert alapszabályellenesek, másrészt azért, mert nem segítik sem a gazdaság megerősödését. sem a tagok egyéni érdekeit. Befejezésül fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a prémiumjellegű természetbeni és pénzbeli juttatások a zárszámadásban mindenkor szerepeljenek, — hogy ne hamisítsák meg a termelőszövetkezet tényleges gazdálkodási eredményét. Sxállj ide, szállj oda — gólyamadár Nem csodálnánk, ha a gólyák, az alföldi parasztemberek kedvenc madarai együttesen elhagynák megyénket. A múlt héten Jászszentandráson hallottuk: le- Lőtték a községben fészkelő gólyapárokat. A héten Tiszasüly- ről érkezett hasonló hír. Indokot is hoztak fel rá: rászokott a csirkére. Még ez setm menti a gólyairtókat. A gólya hazánkban védett madár. Pusztítása szabálysértés. Igaz, a gólya kedveli a baromfit. Ha a baromfigondozók vigyáznak a rájuk bízott apró jószágokra, úgy nem tehet benne kárt. Riasszák a gólyát, rakjanak ki madár- ijesztőket. S ha valóban megkárosítja a termelőszövetkezetet, akkor kérhetnek kilövési engedélyt a megyei vadászati felügyelőtől. Enél- kül sem lőni, sem csapdával megfogni, sem fészkét megsemmisíteni nem szabad. Új traktor A Budapesti Ipari Vásáron mutatták be a képen látható traktort, A gép a,Vörös Csillag Traktorgyár kitüntetett gyártmánya. Ultraibolyasugarak a tyúkólban Be kell vallanunk, hogy kezdetben ennek az újításnak a gondolata mosolyra késztette a Moszkva melletti Dzerzsinszkij kolhoz néhány tagját. — A baromfiólba ultraibolya lámpákat? Nevetséges! — Nem nevetséges, hanem hasznos. Egészségesebbek lesznek tőle a tyúkok és jobban tojnak. I^v is történt. A múlt év novemberében ugyanis a kolhoz egyik ba RENDELETISMERTET E5 Módosítások az idős tsz-tagok járadékával kapcsolatban A Magyar Közlöny május 15-i számában módosító kormány- rendelet jelent meg a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról, A módosítás szerint az a termelőszövetkezeti tag, aki az itiiiimimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiHiiiiüfiimH figyelő „Ünnep a Dózsában”, Jövendőnk május 22-i száma egész oldalas fényképes riportot közöl a törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezet életéről. „Napkeltétől napnyugtáig". Egy szorgos hétköznap Tisza- igaron fényképekben és szóban Griff .Sándor tollából a Szabad Föld május 22-i számában. „Minden esztendőben többet”, A Népszabadság május 19-i számában a karcagi terMagasodik a petrence A fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben a fogatos brigád Is részt vesz a lucernabetakarításban. Négyes! István brigádja tíz hold lucerna betakarítását vállalta. melőszö vetkezetek erőfeszítéseiről tudósít. „A piacon”. Nádasdi Péter életképe a Jövendőnk május 22-i számában a mezőtúri piacról. „Amiről egy pepitafedelű füzet mesél“. Balogh Judit riportja a jászalsószentgyör- gvi pártszervezet alakulásáról. a kommunisták visszaemlékezései alapján a Szabad Föld május 22-i számában. Ugyané lapszámban Teszikó Sándor ,Érdekeltek a munkában a mezőhéki Táncsics traktorosai“ címmel közöl tudósítást megyénk legjobb termelőszövetkezetének gépi munka szervezéséről. „A jászsági példa”. A Nép- szabadság május 25-i számában jelent meg Gulyás Pál tudósítása arról, hogyan fejlesztik a jászberényi járásban saját erőből a termelőszövetkezeteket. „Már több mint három hete”, „Szerezzenek érvényt a törvényeknek”. Mindkét bíráló írást a Szabad Föld május 22-i száma közli. Az előbbi a Cibakházi Gépállomás panaszával foglalkozik, az utóbbi azt adja hírül, hogy a jászalsószentgyörgyi Béke Termelőszövetkezet a törvényerejű rendelkezés ellenére sem semmisítette meg a kukorica csutka szárát. A Szabad Föld publikálja a lucerna és vörösheremag szétválasztásának új módszerét, amelyet a Tiszasülyi Állami G «ia ságban próbáltak ki, I960, évi Június hő 20, napja után lép be a termelőszövetkezetbe, öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra legkorábban a belépés napját követő hetedik hónap első napjától jogosult. Ezt a rendelkezést az özvegyi járadékkal kapcsolatban is alkalmazzák. A járadékokat — beleértve a régebbi rendeletek alapján megállapított járadékokat is — legkorábban az igénybejelentés napját magában foglaló hónap első napjától lehet folyósítani. Ha valamely naptári évben a termelőszövetkezet férfi tagja 120, Illetve nő tagja 80 munkaegységet teljesített, a teljesítést követő hónap első napjától a naptári év végéig az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítása szünetei. A tsz-ekre is kiterjesztették a balesetelhárítási szabályokat A kormány határozatot hozott, amely szerint a balesetelhárítás szabályait a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre is ki kell terjeszteni. A határozat értelmében a mezőgazdasági szakigazgatási szervek kötelezhetik a termelőszövetkezetet a jogszabályokban elrendelt balesetelhárítási Intézkedések megtételére. A termelőszövetkezetek kötelesek lehetővé tenni, hogy a balesetelhárítás helyzetét a termelőszövetkezetekben a szakszervezet munkavédelmi felügyelője Is ellenőrizhesse. A szakszervezet munkavédelmi felügyelőjének balesetelhárítási hiányosságok észlelése esetében fel kell hivnl a tsz vezetőségének figyelmét a hiba megszüntetésére és ehhez útmutatást Is kell adnia. A termelőszövetkezet vezetősége a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő felhívása alapján köteles a hiányosságot megszüntetni. romfióljában hosszúkás fémtokokat szereltek fel. Úgy helyezték el őket, hogy éppen a takarmányvályú fölé kerüljenek. A besugárzást 8 óránként végezték. Egy-két hét múlva már mutatkozott az eredmény: a tyúkok felélénkültek, étvágyuk megjavult. S ami a fő: jobban tojtak! Abban az ólban, amelyben háromezer- ötszáz tyúkot tartottak, októberben 800 darab volt a napi tojáshozam. A besugárzás után ez a szám elérte az ezret. Még nagyobb hatásfokot értek el egy másik tyúkólban. Itt a tojáshozam tíz nap alatt a négyszereséibe emelkedett. — Természetesen — mondja N. Dmitrijeva, a kolhoz állattenyésztője —, ez nemcsak a beruházásnak köszönhető. Az utóbbi időben más újításokat is bevezettünk. Régebben a tyúkok edényből ittak. Vederben hordtuk be a vizet és úgy öntöttük szét az edényekbe. A víz hamar piszkos lett, kicsorgott az alomra, amely emiatt mindig nyirkos volt. Mindez károsan befolyásolta a tojáshozamot. Most a tyúkól hosszában mindkét oldalon 10 milliméteres fémcsövet fektettünk le, amelybe lyukakat fúrtunk. A csöveket bekapcsoltuk a vízvezetékhálózatba, s így a tyúkok állandóan friss, tiszta vizet kapnak. A tyúkólakat régebben nem fűtöttük. Most olyan hőmérsékletszabályzót szereltünk fel, amely télen meleg. nyáron hideglevegőt fúj be. A kolhoztagok a kézzel végzett munkát igyekszenek csökkenteni. Az egyik helyiségben például egyszerű, de nagyon célszerű szállítószalagot szereltek fel, amelyen mind a száraz, mind a nedves takarmányt továbbítani tudják. A baromfigondozóknak ezután nem kell idejüket s erejüket arra pocsékolniuk, hogy naponta száz és száz vödör takarmányt cipeljenek. Elég ha megtöltik a tartályt és megnyomják a kap- csológombot, a többi már a szállítószalag dolga? Megjelent a Szovjet Híradó című folyóiratban. A közösség erkölcse — Miért forgatnák fel a brigádot? — Micsoda dolog az, hogy velünk nem beszélik meg, csak úgy kiüzennek, mint a gyereknek. Zúgott-margoit o kertészbrigád. Az történt a 'Jászberény—pórtelki Március 15 Termelőszövetkezetben, hogy kiüzent a vezetőség: — Holnap indulás a culcorrépába. Negyvennyolc tagú, többnyire nőkből álló munkaszervezeti egység a Március 15 kertészbrigádja. Elsorolni is sok, hányféle növénnyel s hány hold kertészettel bajlódnak. Huszonhárom hold mák, tizennyolc hold paprika, tizenöt hold paradicsom, tizenöt hold dohány, hat-hat hold karfiol, káposzta, vöröshagyma, két hold zöldhagyma, tíz hold retek, két hold sárgarépa, fél hold padlizsán. Ez tartozik „fennhatóságuk” alá. Már ez is megfeszített munkát követel. A brigád megértve azt, hogy kevés a munkaerő, még elvállalta hét hold lucerna kaszálását, betakarítását, a nyolc Norton-kút elkészítését és hát a negyven hold háztáji megművelése is az övék. Mint mondták, nem lett volna szabad ennyi kertészeti növényt lekötni. Nem kérdezték meg őket, bírnak-e vde, vagy sem. De jó, egye macska, megcsináljuk — így biztatták egymást. S akkor jött a vezetőség elhatározása: a cukorrépát mindenkire kimérik, még a kertészeti brigád tagjaira is. Menjenek oda, csinálják meg. Ez ellen hangoskodtak az emberek. Ha a közgyűlés dönti ezt el — amelyben maguk is ott vannak — talán egy szavuk sincs Az esett nekik rosszul, hogy megkérdezés nélkül parancsolgatnak nekik, mintha nem is ők lennének a termelőszövetkezet gazdái. Pedig hogy mennyire azok, éppen érveikkel igazolták. — Ha elmegyünk cukorrépát kapálni, tönkremegy a kertészet. Lám, a Március 15 Termelőszövetkezetben is beigazolódott az aranyigazság: több szem többet lát. A szövetkezeti gazdák nagyon jól számoltak, megvetették, amikor azt mondták: ennyit bírunk, többe ne kapaszkodjunk. Miért nem hallgatták mrg őket? Miért kötött le a vezetőség a gazdák tudta nélkül annyi munkaigényes növényt, amennyivel már nem tudnak megbirkózni? £• *»
