Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Biztonsági Tanács szerdai ülése Mint már Jelentettük a Biztonsági Tanács szerdai ülésén lényegében befejezte a Szovjetunió ellen irányuló amerikai légiagressziók ügyé­nek megvitatását. Annak el­lenére, hogy az amerikai kül­döttség mind a Biztonsági Tanácsban, mind a kulisszák mögötti manőverekkel a cél­jainak megfelelő irányban akarta befolyásolni a vita alakulását, a Biztonsági Ta­nács több nem állandó kép­viselőjének felszólalása meg­mutatta, hogy az országok döntő többségét, főként a kis országokat aggasztja az ame­rikai kormány politikája. Ezt bizonyítja Tunézia, Ecuador és Ceylon képviselőjének fel­szólalása. Ezeknek a felszó­lalóknak — jóllehet különbö­ző mértélvben elítélik az ame­rikai repülőgépek idegen te­rületek fölött végrehajtott kémrepüléseit —, nem volt bátorságuk ahhoz, hogy kö­vetkezetesen támogassák a szovjet határozati javaslatot. Argentína, Ecuador és Tuné­zia közös határozati javasla­ta csupán „sajnálatos” tény­nek mii ősíti az elkövetett kémrepü éseket. Tunézi i képviselője a füg­getlen ál amok szuverénitásá- nak du va megsértéseként jellemezt • az idegen terüle­tek föl öt: végrehajtott ame­rikai rep iléseket. Ezzel kap- csolatbar megemlítette a nemrég : »zajlott tunéziai ese­ményeke . A Biztonsági Ta­nács tag ai előtt ismeretes — mondott; —, hogy Tunézia légiterét a nemzetközi jog szabályai; semmibevéve is­mételten megsértik idegen katonai i »pülőgépek, ami két- ségteleni t agresszív cseleke­det. Claude Corea, Ceylon kül­dötte ha igsúlyozta, hogy az amerikai gépek berepülései­Pa ilo Neruda Budaj estre érkezeti Pablo Neruda, a nemzet­közi Let in-békedíjjal kitün­tetett vi ághírű chilei költő, a Béke V ilágtanács tagja csü­törtökön néhánynapos látoga­tásra fel tségével együtt Bu­dapestre érkezett. (MTI) Eisenhower televízi 3s beszéde Washington (MTI). Eisen­hower elnök szerdán este fél­órás beszédet mondott az amerikai televízióban. To­vábbra is kitartott amellett, hogy „a kémrepülésekre szükség volt”, nem volt haj­landó azokat elítélni, de han­goztatta, hogy „folytatni kell a tárgyalásokat a Szovjeté unióval”. Az Egyesült Államok elnö­ke ismertette a párizsi ese­ményeket és igyekezett a csúcsértekezlet elmaradásáért N. Sz. Hruscsovra hárítani a felelősséget. Mindamellett ki­jelentette, hogy „Párizsról szólva nem szabad mindent sötéten látni” és megjegyezte, hogy „Hruscsov nem ment túl a fenyegetésekén”. Kö­szönetét mondott De Gaulle- nak és Macmillannek a tőlük kapott támogatásért. Megis­mételte, hogy a kémrepülése­ket felfüggeszti azzal az in­dokolással, hogy „ennek a módszernek egyre több hát­rányos oldala van, s ha Ame­nek kérdése igen fontos, s ezt mind a nemzetközi jog, mind a nemzetközi kapcsola­tok szempontjából meg kell vizsgálni. Ceylon, mint az ENSZ tagja, úgy véli, hogy bármely állam — legyen az kicsi vagy nagy — területé­nek sérthetetlensége olyan alapvető elv, amelynek be­tartása elengedhetetlen a bé­ke megőrzése szempontjából. Ezért durván megsérti a nem­zetközi jogot az, aki nem tartja tiszteletben szuverén államok területét. Corea rámutatott, hogy az ilyenfajta repülések fokoz­zák a nemzetközi feszültsé­get és súlyosan veszélyezte­tik az általános békét. Ez az eset nemcsak hogy átmeneti­leg aláásta a jóakarat szelle­mét — mondotta Corea —, de meg is hiúsította a csúcsérte­kezletet (MTI). Még mindig remeg ömlik a láva és pusztít Chilében SANTIAGO DE CHILE. — Chile 54 ezer négyzetméter­földes földrengés sújtotta dé­li vidékéről még mindig ag­gasztó hírek érkeznek a fő­városba. Mint Quintana, a Reuter Iroda tudósítója közli, csupán huszonnégy óra alatt háromszázhetvennégy halá­los áldozatról és 812 személy eltűnéséről számoltak be a hivatalos jelentések. A leg­újabb becslések szerint a földrengéseknek, a szökőár­nak, a tűzhányó-kitörések­nek és a földcsuszamlások­nak csaknem hatezer ember esett halálos áldozatául, de ez a szám nem foglalja ma­gában azokat a szerencsétle­neket, akiknek holttestét ten­gerbe sodorta az ár, vagy el­temette az épületomladék, illetve a földlavina. Dél-Chilében szinte szün­telenül remeg a föld. Külö­nösen heves földlökéseket je­lentettek a lakatlan Taito fél­szigetről. A Puerto Montt közelében lévő Puntiagudo tűzhányó kitörése következ­tében történt földcsuszamlá­soknak száztíz halálos áldo­zata van. Az AP tudósítója megálla­pítja, hogy a súlyos elemi csapások teljesen megváltoz­tatták Dél-Chife domborzati képét. Az egész országrészt sűrű füstfelhő és hamuréteg borítja. Nagymértékben meg­nehezítik a mentési munká­latokat a felhőszakadás sze­rű esőzések. Thomas Stone, Mind gyakrabban bírálják az Egyesült Államokat a Szovjetunióval szemben végrehajtott kémrepülések miatt Eichmann cinizmusa Budapesten érte el tetőfokát NEW YORK (MTI). Az utóbbi időben az Egyesült Államokon belül is mind gyakrabban bírálják ezt az amerikai politikai irányvo­nalat. A New Republic című ame­rikai folyóirat azt írja, hogy az Egyesült Államok „szánt- szándékkal megsértette a szovjet szuverénitást” azzal, hogy a Szovjetunió légiteré­be küldte az U-2 típusú re­pülőgépeket. A lap szerint Eisenhower Ígérete, amelyet „az utolsó pillanatban tett” egyáltalán nem változtat azon a tényen, hogy orszá­gunk megsértette a nemzet­közi jogot. Az Egyesült Államok a vá­ratlan támadás megelőzése ürügyén igyekszik ezt a lé­pést igazolni. A cikk ehhez hozzáfűzi, hogy „a kémrepü­lőgépek éppen azt a csapást válthatják ki, amit megelőz­ni szándékoznak”. A kanadai Globe and Mail című lap nevetségessé te­szi azokat az érveket, ame­lyeket az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács ülésén álláspontjának védelmére felhozott. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy érezné magát Lodge úr. és mi lenne az Egyesült Ál­lamok válasza, ha az oroszok „könnyű fegyvertelen, egy motoros, egy személyes, pol­gári repülőgépet” küldené- nek az Egyesült Államok te­rületének kellős közepére, mondjuk Kansas-City fölé. A lap hangsúlyozza: egy állam sem engedheti meg, hogy is­meretlen, felségjelek nélküli repülőgép „ártatlan megfigye­léseket” hajtson végre terü­lete fölött. Az U-2 típusú gép kémre­pülése természetesen végze­tes hiba volt — írja a lap, ha az Egyesült Államok még mindig nincs tudatában en­nek, a nyugati szövetség más tagjainak világosabban ki kell fejteniök- az erről alko­tott véleményüket. Kanadá­nak magától értetődően meg kell ezt tennie. A Globe and Mail végül hangsúlyozza: az utóbbi események „drámai erővel mutatták meg, meny­nyire hiányzik az egység a nyugati szövetségen belül”. Az EAK-ban megjelenő Egyptian Gazette hangsú­lyozza: „a Biztonsági Tanács főfeladata, hogy ne csak meg vitassa az említett incidenst, hanem megtalálja azokat az eszközöket és módokat is, amelyek kizárják az ilyen­fajta cselekmények megis­métlődését a jövőben Több moszkvai lap, köz­tük a Trud, a szakszerveze tek központi lapja csütörtö­ki számában közli Louis Sa- illai t-nak, a szakszervezeti világszövetség főtitkárának nyilatkozatát. Saillant el­mondja, hogy Pekingből a SZVSZ. 11. ülésszakáról ha­zajövőben Moszkvában meg­tekintette az amerikai kém­repülőgép határsértésének tárgyi bizonyítékait bemuta­tó kiállítást. A kiállítás be­mutatja, milyen aljas mód­szereket használnak az ame­rikai agresszorok — a béke és a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenségei. Az Egyesült Államok ag­resszív köreinek cselekede­teit az egész világ közvéle­ménye elítéli, — mondotta Louis Saillant. A amerikai vezető körök­re hárul a teljes felelősség azért, hogy Párizsban nem kerül sor a csúcsértekezlet­re. A Szakszervezeti Világ- szövetség erélyesen tiltako­zik az amerikai agresszív körök provokációi ellen — mondotta nyilatkozatában Louis Saillant. (MTI). Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak nagY jelentősége Berlin (MTI) Mind az NDK, mind pedig Nyugat- Németország sajtója vezető helyen foglalkozik Kari— Adolf Eichmann 54 éves egy­kori SS Obersturmbannführer ügyével. Mint ismeretes, Eich­mann a 3. birodalom idején a zsidókérdés megoldásának teljhatalmú megbízottja volt és több mint. hatmillió zsidó me gy!Íkolásáért felelős. Amanfred von Vonta, a Süddeutsche Zeitung majna- frankfurti tudósítója érdekes részleteket tárt az olvasók elé Eichmann életéből. Egyebek között a következőket írja: „Eichmann cinizmusa a a háború végén érte el tető­fokát, mégpedig Budapesten, ahol először éreztette gátlás­talanul hatalmát. Tivornyá­kat rendezett és szeretőkkel vetette kör"l magét. Buda­pestre külön azzal a céllal utazott, hogy megszervezze a magyar zsidók kiirtását. Ak­kor már világosan látta a háború kimenetelét, mégis relytély, mi indította arra, hogy a történelem legiszo­nyatosabb üzletébe bocsát­kozzék. Ezt az üzletet ő maga így jellemezte: „vért áruért és árut vérért." A zsidók illegális mentő- szervezetében vezető helyet betöltő J. Brand budapesti lakost ugyanis azzal az aján­lattal küldte a szövetségesek­hez Isztambulba, hogy ő, már­mint Eichmann, hajlandó egymillió zsidót kiadni, ha cserében 10.000 teherautót szállítanak. A britek, akihez J. Brand fordult, nem álltak kötélnek, a megbízottat Ka­iróban négy és fél Hónapra le is tartóztatták. Eichmann „Hirte” álnév alatt került az amerikaiak fogságába, de a Salzburg kö­zelében lévő intemálótábor- ból hamarosan sikerült meg­szöknie. Tartózkodási helyé­ről azóta a legelképesztőbb hírek terjedtek el a világon. Egyesei szerint Kuwaitban élt, mások Brazíliában, ismét mások Spanyolországban vél­ték felismerni. Az izraeli tit­kosszolgálat ügynökei lenyo­moztak minden adatot. Akti­vitásuk fokozódott, mikor 1953-ban Eichmann felesége hány. gyermekével együtt nyomtalanul eltűnt a Hanno­ver melletti Buchenból, ahol néhány hónapig az anyjánál élt; Eichmann ellen Majna- Framkfurtban 1959. november 24-én adtak ki elfogató pa­rancsét Igaz, hogy bizonyára sohasem fogják német bíró­ság elé állítani, mert Izrael­ben nincs érvényben kiada­tási szerződés és ha lenne is ilyen szerződés, akkor is csak az izraeli bíróság által kisza­bott büntetés letöltése után lehetne kiszolgáltatni az el­ítéltet. A Majna-Frankfurti ügyészség szerint azonban nem fog nehézségekbe ütköz­ni, hogy a német hatóságok is kihaigassák Eichmannt. Ez döntő jelentőségű lenne az Eichmann egykori bűntársa, Krumey volt SS Obersturm­bannführer ellen előkészület­ben lévő per szempontjából. Krumey nevét s jól ismerik; Ugyanis még mindig szabad­lábon él Korbaehban, ahol rllatszertártuiajdonos és já­rási képviselő, Az állandóan növekvő szovjet—csehszlovák keres­kedelem, ugyanúgy, mint a Szovjetunió és a népi de­mokratikus Csehszlovákia közötti gazdasági együttmű­ködés formái, nagyszerű pél­dát jelentenek az országok közötti új szocialista kapcso­latok tekintetében és szem­léltetően illusztrálják azt, hogy a szocialista országok népei, hogyan valósítják meg az egyenjogúság és a kölcsö­nös segítség lenini alapelveit. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus Csehszlovákia közötti kereskedelmi kapcso­latokra mindjárt a második világháború után sor került. A Szovjetunió közvetlenül a második világháborút köve­tő hónapokban jelentős mennviségű szenet, vas- és mangánércet, színesfémet, kaucsukot. gyapotot, gyapjút, gabonát és egyéb nyersanya­gokat szállított Csehszlováki­ának, hogy meginduljon a munka a csehszlovák ipari üzemekben. Csehszlovákia a népgazdaság lehetőségeinek megfelelően közszükségleti cikkeket, lábbelit, textilne­műt, konfekciót, üvegipari készítményeket és egyéb gépipari gyártmányokat szál­lított a Szovjetuniónak. A következő években gyorsan szélesedett a két ország kereskedelmi kapcso­lata. Míg 1946-ban a Szov- ieti’y'ó és Csehszlovákia ke- i leskedelmi forgalma 245 mil­lió rubelt tett ki, addig ez a szám 1960-ban már több mint 4 800 millió rubelre emelke­dett. Jelenleg Csehszlovákia —, a Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság után a harma­dik helyet foglalja el a Szov­jetunió külkereskedelmében, gépek és berendezések szál­lításában pedig a második helyet. A csehszlovák népgazda­ság szükségleteinek megfe­lelően a Szovjetunió évről- évre több olyan nyersanyag­fajtát szállít Csehszlovákiá­nak, amely elengedhetetlenül szükséges a csehszlovák ipar fejlődéséhez. Az utóbbi évek­ben a Szovjetunió növelte a Csehszlovákiába irányuló vasérc, színesfém, nyersolaj, kőszén, gyapot, búza, hús és egyéb szállítmányait és élel­miszeripari gyártmányokat, amelyek körülbelül kéthar­madát képezik a szovjet szállítmányoknak. ' 1959-ben a Szovjetunió 4.760 tonna vasércet, 50 ezer tonna színesfémet és önt­vényt, 1.870 tonna nyersola­jat és olajtermékeket, 50 ezer tonna gyapotot és 1 mil­lió 800 ezer tonna gabonát szállított Csehszlovákiának. De nemcsak a Szovjetunió szállít. Csehszlovákiának, — hanem Csehszlovákiai is .ex­portál a Szovjetuniónak. — Vonatkozik ez elsősorban a nehézgépgyártás gyártmá­nyaira, gépekre és berende­zésekre. 1959-ben Csehszlo­vákia fedezte a külföldön vásárolt fémmegmunkáló esztergagépek, orvosi műsze­rek, stb. Szovjetunióba irá­nyuló szállítmányainak 33 százalékát. A csehszlovák berendezé­sek, gépek és hajók igen széles körbe érvényesülnek a Szovjetunió népgazdaságá­nak legkülönbözőbb ágaza­taiban. A villamosenergia forrásoktól távoleső nagy építkezések számára a cseh­szlovák energiavonatok biz­tosítják a viliamosáramot. A Tatra-lll-es tehergépkocsik az ország valamennyi váro­sában igen hasznos munkát végeznek. Számos szovjet cu­korgyárat csehszlovák be­rendezéssel szereltek fel. A Szovjetunió az utóbbi években jelentős mennyiségű közszükségleti cikket vásá­rolt Csehszlovákiában. A szovjet lakosság körében igen nagy az érdeklődés a csehszlovák cipők, ruhák, bú­torok, varrógépek és egyéb árucikkek iránt. 1960. április 28-án Prágá­ban aláírták a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti, 1961 —1965 évekre szóló immáron negyedik hosszúlejáratú ke­reskedelmi megállapodást, amely az eddiginél még in­kább kiszélesíti a két test­vérország között már fenn­álló gazdasági kapcsolato­kat. 1960. május 27. a föld9 a szökőár az AP tudósítója segélyszál lító amerikai repülőgépen el­szállt egy működésben lévő­tűzhányó fölött. Mint tudósí­tásában kiemeli, a lávakitö­rések atombomba-robbantá­sokhoz voltak hasonlíthatók. Reuter-jelentés szerint a szökőár tovább ostromolja Chile partvidékét. Szerdán Talcahuano kikötővárosra öt méter magas szökőár zú­dult. Nagy pusztításokat oko­zott a szökőár Calderaban és Coquimboban is. A Chilo e szigetcsoport egy 150 lako­sú kisebb szigete teljesen o tengerbe merült. A Valdivia közelében lévő Rinihue tó mellett a föld­rengés következtében két újabb tő keletkezett. A Illám quihue tartományban lévő Carelmague községnek mind a nyolcszázötven lakosa el­pusztult Alessandri köztársasági el­nök a földrengéssújtottá vi­déken tett szemleút járói visszatérve segélyalapot lé­tesített a károsultak támo­gatására. Országos gyűjtés indult, s ugyanakkor szinte az egész világ megmozdult a sorozatos elemi csapásoktól sújtott dél-chileiek megsegí­tésére. HONOLULU. A hawai szi­geteken szerdán szökőár-ria­dót fújtak, de szerencsére csak kisebb hullámok érték a szigetcsoportot. AP jelen­tés szerint Eisenhower elnök katasztrófa-sújtottá térség­nek nyilvánította a hawai szigeteket. TOKIO. Mint az AP jelen­ti, a japán hatóságok szer- st dán közölték, hogy a chilei szökőár Japánban hatvan : millió dolláros anyagi kárt okozott. A hajléktalanná vált japánok száma felülmúlja a 167 ezer főt. Nagoja várost, a nagy ja­pán ipari központot és kör­nyékét szerdán földrengés rázkődtatta meg, de szeren­csére nem okozott kárt. — (MTI) A megállapodás értelmé­ben a Szovjetunió és Cseh­szlovákia közötti árucsere- forgalom 1961—1965 években több mint 30 milliárd rubelt tesz ki, vagyis 54 milliárd koronát, úgyhogy az árucse­re a megelőző ötéves terv­hez viszonyítva 1.5-szeresére növekszik. 1965-ben, vagyis a harmadik ötéves terv utolsó évében, a szovjet—csehszlo­vák kereskedelmi forgalom meghaladja a 4 milliárd ru­belt, vagyis a 12.6 milliárd koronát és 1958-hoz viszo­nyítva 80 százalékkal lesz magasabb. Az elkövetkező őt évben a Szovjetunió 38 millió tonna vasércet, 22 millió tonna nyersolajat, 300 ezer tonna gyapotot, jelentős mennyisé­gű színesfémet, gabonát, húst, vajat és egyéb gyárt­mányokat, valamint 15 ezer traktort is biztosít Csehszlo­vákiának. A Szovjetunió pe­dig olyan gyártmányokat kap Csehszlovákiától, ame­lyek igen nagyjelentőségűek a szovjet népgazdaság szem­pontjából. így például 12 ezer darab fémmegmunkáló gépet, 760 motoros mozdonyt. 623 villamos mozdonyt és 115 ezer tonna hengerelt­árut. A szovjet—csehszlovák gaz­dasági kapcsolatok nemcsak a két ország gazdasági ter­veinek teljesítéséhez járul­nak hozzá, hanem igen jelen­tős szerepük van az egész szocialista tábor gazdasági erejének megszilárdításában. N. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. rika rs gaszkodnék hozzá, megnehe ítené szövetsége­seinek a Szovjetunióhoz fű­ződő vii zonyát”. Cinikusan hozzáfűzi s, hogy éppen ezért „szüntele nil fejlesztik a kém­kedés ne n repülőgéppel tör­ténő, egy éb technikai lehető­ségeit”. Eisenh wer a továbbiak­ban hani oztatta, hogy foly­tatni kel az „üzletszerű” tár­gyalások; t a Szovjetunióval, javítani teli a két nép kap­csolatait és hogy „az ésszerű­ség és a józan ész útja to­vábbra nyitva áll”. Kifej­tette, hogy „nem a felszíni összhang fontos a tárgyalá­sokon, hanem a nyugatiak és az oroszok közös érdekeinek kutatása”. Értésre adta. hogy ezzel kapcsolatban elsősor­ban a nukleáris kísérletek problémájára és bizonyos le­szerelési intézkedésekre gon­dol. Újra felvetette a hír­hedt „nyílt ég” tervet, amely­nek megvalósításába az ENSZ-et is be akarja vonni.

Next

/
Thumbnails
Contents