Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
1960. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Időszerű feladatok- /i jó elnök már most megmondja: ról tanácskoztak . __________ r r J r a mezőgazdászok MILYEN LESZ AZARSZAMADAS Tanácskozásra gyűltek ösz- sze a járási, városi főagronó- musok a megyei tanácsnál, hogy tárgyaljanak a soron- következő mezőgazdasági munkákról. A beszámolók arról tanúskodtak, hogy a növényápolás általában jól halad. Kielégítőnek mondható a cukorrépa egyelése és kapálása. A kukorica kapálásához azonban elég vontatottan kezdtek hozzá több helyen. Ezért arra kell törekedni, hogy mindenütt végezzék el a kukorica kelése utáni fogasolást, majd a kapálást és az egyelést. Különösen fontos a kellő számú tőállomány biztosítása. A terület tápanyagától függően holdanként 18—22 ezer ajánlatos. Tekintettel a várható esős időjárásra, mindenütt gyorsítani kell a lucerna első kaszálását és betakarítását. A 'kaszálással tovább várni nem érdemes, mert ezzel csak veszélyeztetjük a második kaszálást, illetve a zénahozam mennyiségét. El kell térni az eddigi gyakorlattól és az ösz- szegyűjtött szénát ne boglyába rakják, hanem kazalba. Ezzel óvni tudjuk a lucerna minőségét. Természetesen a kazlakat több esetben ellenőrizni kell és szelelőnyí- lásokat kell rajtuk hagyni. Képletesen szólva: ott számíthatunk jó zárszámadásra, ahol máris elnyűtt, elrongyolódott a szövetkezet termelési tervdokumentációja. Ahol az év kezdete óta nap- ról-napra előveszik a szövetkezet közgyűlése által jóváhagyott termelési tervet a vezetők. Ahol forgatják, latolgatják: itt járunk, ennyit már megcsináltunk, itt veszélyes a terv, rá kell feküdnünk, ott nem lehet semmi hiba zárszámadáskor. Konkoly Béla, a jászbol- dogházi Arany Kalász Termelőszövetkezet elnöke bent járt a megyei tanácsnál. Nézegették a tervet, — mondta, darabszámra nem tudják leadni a tervezett hízómennvi- séget, nagyobb súlyúra hizlalják fel. A kunhegyesi Vörös Októbernél ugyanez a baj. Náluk is elővették a tervet, számoltak, törték a fejüket s végül kisütötték: nem lesz kiesés hússertési tervükből. Terven felül 60 ezer baromfit nevelnek fel őszre s ez biztosítja, hogy maradéktalanul eleget tegyenek kötél ezettségei knek. Ilyesmin törik magukat a kisújszállási Búzakalászban is. A betervezett munkaegység értékből 1 forint 50 fillér esne ki a sertések miatt, A szövetkezet vezetői annyi kukoricát kötöttek le terven felül, hogy az 1 forint 70 fillérrel növeli a munkaegység értékét. S már tudják, a betervezett munkaegységnek meg kell lennie zárszámadáskor. Egynémely termelőszövetkezetben évekkel ezelőtt elvesztette hitelét a szövet- kézeti gazdák előtt a termelési terv. Ev elején megtervezik ugyan növényféleségenként, állattenyésztési áganként miből, mennyit termelnek, adnak. Ehhez mérten beállítják a munkaegység értékét is. De úgy vannak vele, ha meglesz meglesz, ha nem, hát mit tehetünk. Kérdezhetjük a csé- pai Üj Élet, a kunhegyesi Táncsics Termelőszövetkezet elnökeitől: meg lesz-e a betervezett munkaegység érték? Azt felelik, majd a termés mutatja meg. Ez kényelmes, de hamis álláspont. Az a jó szövetkezeti vezető, aki mindenképpen biztosítani tudja a terv valóraváltását. Ha gyengébb a termés, akkor az állattenyésztésre mennek rá Nagyon egyszerű dolog, ez csöppet sem ördöngösség. Az egyéni gazda is azt csinálta kicsiben, ha rosszul fizetett a búza, többet hizlalt egy süldővel, több csibét keltetett két tyúkaljával. „TÍjli nem hiszed, gyere aeleni... .... fogd meg az én villanyelem” — dalolhatnák a kisújszállási Kinizsi Termelőszövetkezet ifjai. A város négy szövetkezetében az övék a legjobb munkát végző kiszista szövetkezett munkacsapat. A Rákóczi Tsz kertésze Kereken negyven esztendeje. Azóta ápolgatja, babusgatja a zsendülő palántákat, ötvennyolc év haladt el feje fölött, s negyven évet töltött a szakmában, a kertészetben. A palánta olyan, mint á harmat. Finoman kell bánni véle. Simogató kézre, hozzáértő nevelésre áhítozik. Korzik Gyula bácsi ezt teszi a tiszaőrsi Rákóczi Termelőszövetkezet kertészetében. Két éve hogy itt van. S azóta azon vetélkednek a szövetkezetiek, hogy a kertészetben dolgozhassanak. Kézzelfogható titka van a nagy érdeklődésnek. Gyula bácsinak az a legnagyobb öröme, ha másokkal is megszeretteti a kertészkedést, ha másokat is bevezethet a kertészét rejtélyeibe. A kertészet jövedelmező üzemággá lépett elő a Rákóczi Tsz-ben. A múlt esztendőben csaknem másfélezer négyzetméteres üvegházi kertészet hozott tekintélyes summát a házhoz. Korai primőrfélék, paprika, paradicsom, saláta, Karalábé s illatos szegfű kerül ki a tiszaőrsi palántabirodalomból. — Budapesten, Miskolcon kedvelték meg a vásárlók a Rákóczi Tsz zöldáruit. Egy év alatt 250 ezer forint bevételt Kam oIboz gondot • aaposUba éa kacsa beszerzése, ka lotlídékesítési MMz&dist köt a földművesszövetkezettel! A naposlibára darabonként 25,- Ft, a naposkacséra darabonként 7.- Ft előleget ad a föld mű vesszővetkezet, A SZERZŐDÖTT TOLDAT MAGASABB ÁRON VESZIK AT; a UbatoUakért kg-ként Ft a kacsa toliakért kg-ként 5.- Ft szerződéses felárat fizet a földművesszövetkezet KOMON TOLLEBTEKE*ITESI SZERZŐDÉST! biztosítottak a szövetkezetnek. Kor2ik Gyula bácsi ott ült a közgyűlésen, amikor arról esett szó, hogy a megyei pártértekezlet határozata alapján valamennyi üzemágban növelni kell a terméshozamokat. Több húst, zsírt, tejet, zöldségféléket kér a népgazdaság. A kertészeti brigád elsőnek válaszolt a termelőszövetkezetben a párt felhívására. Mégpedig úgy; ■a múlt évi 250 ezer forinttal szemben 327 ezer forintot ad az idén a primőrtelep. Egyemberként láttak hozzá, hogy valóra váltsák Ígéretüket. Január óta folyamatosan szállítják a karalábét, retket, fejes salátát, s más zöldségféléket a városi piacoknak. Korzik Gyula bácsi a határ fiává szegődött e napokban. Huszonhárom holdas szabadföldi kertészetét járja. Többezer gondosan nevelt palántát géppel tették a földbe. Az ügyes masina megbecsülést szerzett magának a szövetkezetben. A kertészet képe arra mutat: bessülettel teljesíti vállalását a kertészbrigád. A Rákóczi kertésze apja, nagyapja mesterségét űzi. — Akkor még vándorélet volt a kertészélet. Gyula bácsi is több évtizedes évenkénti helyváltoztatások után talált végleges otthonra a szövetkezet nagy családjában. E. S. Mindezt a termelőszövetkezetben már tudományos, számszaki alapon meg lehet és meg kell csinálni. A szövetkezeti gazdák jogosan azt mondják, gyenge zárszámadáskor az elnöknek, a mezőgazdásznak, a könyvelőnek: mi dolgoztunk, de ti nem sokat tettetek a közösért. A tervkiesésen kívül rontja a munkaegység értékét, ha több munkaegységet használnak fel, mint amennyit beterveztek. Ezt is csak ott tudják ellenőrizni, irányítani, ahol a tavaszi munkák vég- geztével egy-egy növényápolási szakasz befejeztével előveszik a munkaerőmérleget. Ha sokat elhasználtak, akkor a továbbiakban úgy szervezik a munkát, hogy az mégis tervszerint történjen. Nem szabály, de mérvadó: a termel őszö vetkezet vezetősége az állattenyésztésben havonta, a növénytermesztésben egy-egy kampány végén vegye elő a tervet, vizsgálja meg, határozza meg a következő időszakban, mit csináljon, hogyan irányítsa, hogy valóra váltsák. A vezetőség kötelessége: minden közgyűlésen tájékoztassa a szövetkezeti gazdákat, mit hajtottak végre eddig a tervből. Minden termelőszövetkezetben működik az ellenőrző bizottság. Az ellenőrző bizottsági tagoknak arra legyen a legnagyobb gondjuk: figyelmeztessék a vezetőket a tervszerinti gazdálkodásra, a termelési terv állandó használatára, állandó vizsgálatára. Abban a szövetkezetben, ahol évközben baj van a termelési tervvel, baj lesz ott a zárszámadással is. Ha nem ügyelnek rá s ha az évközben! esetleges kiesést nem pótolják azonnal, mással, B. L. A határban járó ember csak gyönyörködni tud. Ilyen szépek talán még nem voltak a vetések, ennyi munkáskéz, ennyi gép talán még nem dolgozott a földeken, mint az idén. Kisparcellát ritkán, vetetten vagy műveletlen földet egyáltalán nem láthat a szemlélő. Ötven, százholdas táblák — mind több helyen erdősávokkal körítve, nyílegyenes sorú, tiszta répaföldek, kalászoló vetések, fénylő rizstelepek, renden, vagy már boglyában száradó széna és Sok ezernyi dolgozó ember, asszony, lány min- t denfelé. Ám a megvalósításra váró feladatok egyre sokasodnak, s mind jobban közeledünk az aratáshoz, ami a termelőszövetkezeti mozgalom több mint tízéves történetében a legnagyobb erőpróbát jelenti majd. Nem akarunk vészharangot kongatni, mert a ránkváró feladatok nagyok ugyan, de nem megoldhatat- lanok. Nem kell tartani attól, hogy a munka szaporodásával csökken a szövetkezeti gazdák lendülete, hiszen ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. Azonban a tsz területek nagyarányú növekedésével a tavalyi sokszorosára nőtt a gépi aratasi igény, viszont a gépesítés — bár a gépek számszerűleg szaporodtak — még nem érte el azt a szintet, amit a jelenlegi helyzet megkívánna. — Ezenkívül egyes tsz-ekben bizonyos munkaerőhiány is tapasztalható, ami külön helyi nehézségeket okoz. A Földművelésügyi Minisztérium — ismerve a Szolnok megyében fennálló helyzetet, — újabb 19 kombájnt, és 50 rendrakó, kétfázisú aratógépet utalt ki számunkra. Várhatóan az állami gazdaságoktól is kapunk kölcsön 20 kévekötő ara tógépet, sőt a MEZŐTÚRI LÁTOGATÁS Felvétel a mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezet sza- badtartásos szarvasmar hatenyészetéből. Húsz liter tejet ad naponta, a Szegfű. Hómer István gondozó kedve ne állata. megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya más megyékkel is tárgyal gabonabetakarítógépek időszaki átcsoportosításáról. Mindez azonban csak hozzájárul az aratás időben való lebonyolításához, de teljes megoldást nem jelent. S ez végsősoron , azt jelenti, hogy néhány tsz kivételével — hol többet, hol kevesebbet — de kiskaszával is kell aratni. Ennek. megszervezése tervszerű felkészülést igényel elsősorban a tsz-ek, de a gépállomások és a tanácsok részéről is. A tsz-ek a családtagok mind nagyobb mérvű bevonásával lehetőleg úgy szervezzék a munkát, hogy a legsürgősebb feladatokkal — a növényápolás egy részével, szénabetakarítással, silőterek elkészítésével, építkezésekkel aratás idejére végezzenek, hogy minél több embert lehessen a gabonabetakarításra irányítani. Kívánatos, hogy a tsz-ek készítsenek részletes kampánytervet, ami tartalmazza az aratási idény munkaerőmérlegét a gépi kapacitást és annak maximális kihasználását, a kézi aratópárok számát, nevét és területi elosztását, valamint a családtagok, ismerősök és a szabadságolt üzemi dolgozók aratásba való bekapcsolását. Fel kell vetni még egy dolgot, amit az eddigi évek gyakorlatában helytelenül alkalmaztak: a munkakezdést. A termelőszövetkezetek többségében a múlt évben a munkakezdés és végzés időpontr ján nem igén vagy csak 1— 1,5 óra eltolódással volt észrevehető az, hogy munkacsúcs van-e vagy nincs. Azaz aratás idején sem volt lényegesen hoszabb a munkaidő, mint máskor. Ilyen szervezéssel az aratás ideje több nappal hosszabb, — mint amennyi feltétlen szükséges — s «z a szemaer sósból eredő tekintélyes anyagi kárban realizálódik. A tavalyi tapasztalatokon okulva s az idei helyzetet józanul mérlegelve változtatni kell az aratás megkezdésénél alkalmazott gyakorlaton is. Nem kell bevárni, amíg egy 50 vagy 100 holdas tábla teljesen beérik. A tábla valamelyik része akár 5-10 hold is rendszerint korábban vágható, mint az egész. Ezt is ki kell használni, s ahol ilyen mutatkozik, haladéktalanul vágni kell. Igen nagy feladat vár a gépállomásokra. — A gépek maximális teljesítményének kihasználása érdekében biztosítani kell elsősorban a két műszakot. Ehhez minden tsz- ben névszerint állapítsák meg kik azok a tagok, akiket ebben az időszakban gépre lehet ültetni. A tsz-eknek is feltétlenül több haszna származik abból, ha egy-egy tagjuk nem kiskaszával, hanem például aratógéppel dolgozik. Állandó műszaki ellenőrzéssel, megfelelő alkatrész és üzemanyag-ellátással, mozgó javítóműhelyek beállításával oda kell hatni, hogy minimálisra csökkentsék a gépállásból eredő kiesést. A kombájn vezetők, aratógépkezelők szinte személyileg felelősök a sikeres aratásért. A tavalyi 150—180 holdas normák ma már kevésnek bizonyulnak. Hősies áldozatvállalásukra, lelkes munkájukra nagyon számítanak a megyénk szövetkezeti gazdái. Nagy erőpróba előtt áll megyénk mezőgazdasága, de tervszerű előkészítéssel, a munka jó megszervezésével és elvégzésével sikerrel kiállhatjuk a próbát és minimális szemveszteséggel betakaríthatjuk a gazdagnak Ígérkező termést. Patkós Mihály Jó aratás - nagyobb kenyér
