Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
1960. május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A BEJELENTÉSEK becsületéért 1^1 egszokott nálunk, hogy ■ ■ tanácsainkhoz, hivatalainkhoz, társadalmi szerveinkhez bejelentésekkel fordulnak a dolgozók. Leveleikben az esetek nagy százalékában mindennapi életünk apróbb, nagyobb gondjairól, fejlődésünket nehezítő tényezőkről, a bürokrácia bakugrásairól számolnak be. Országos szerveink, de a helyi vezetők is nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek. Törvény intézkedik arról, hogyan kell foglalkozni a közérdeket szolgáló bejelentésekkel, miként kell eljárni a mulasztókkal szemben, s minden retorziós intézkedéstől megvédeni azokat, akik jelzéseikkel igyekeznek segítséget nyújtani a vezetés munkájához. Ez indokolt is, hiszen a jószándékú bejelentőket igaz célok vezetik. Észrevételeikkel nagy segítséget adtak és adnak az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításához. a népi vagyon védelméhez, a korrupció leleplezéséhez, a bürokrácia elleni harchoz. Meg is érdemelnek tehát minden védelmet Találkozhatunk olyan esetekkel is. amikor a jószóndék ugyan fellelhető, azonban kellő tájékozódás hiányában a bejelentő közlései nem mindenben felelnek meg a valóságnak. Ebben az esetben is egyedi elbírálást és figyelmet érdemel a vizsgálat közben az a törekvés, hogy a bejelentő dolgozó segíteni akar. Több példát sorakoztathatnánk fel ezek közül. A közelmúltban a jászapáti TÜZÉP-teleppel kapcsolatban tett bejelentést egy helybeli lakos. Nem ismerte a körülményeket részleteiben, ám abban tökéletes igazsága volt. hogy körültekintőbb gondossággal, nagyobb figyelemmel másként is lehetne rendet tartani a telepen. Javaslatait figyelembe vette a Vállalat, s azok szerint jár el. Czórványosan találkozha- tunk azonban a bejelentések egy másik fajtájával is. Ezek az alaptalan je- lentgetőzések, légből kapott koholmányok, melyeket rosszindulat diktál s a cél velük: megingatni a bizalmat, ha rövid időre is becsületes, kifogástalanul dolgozó emberek iránt. A közelmúltból egy példa: Bejelentést tettek a Szolnok megyei Tejipari Vállalat egyik elárusító helyének vezetője és helyettese ellen. Azt állította a bejelentő, hogy vizezik a tejet. A vizsgálat pedig semmi hiányosságot nem tapasztalt. Amíg azonban az ellenőrzés, a „végére járás” befejeződött, rendes munkát végző emberek nyugalmát háborgatták. S mint kiderült, a rosszindulatú rágalmazó lehetet’enné igyekezett tenni azokat, kiket megvádolt. Nyilvánvaló, hogy a fenti példához hasonló semmit nem javít közéletünkön, sőt! Az alaptalan rágalmazás bizalmatlanságot és bizonytalanságot szül. E mellett a ki- kényszerített vizsgálattal, más sokkal fontosabb terű-' létről terelik el a figyelmet, lekötnek jelentős erőket a tisztázással. Arra apellálni, hogy mindenki tartózkodjon a felelőtlen jelentgetőzéstől, majdnem felesleges, hiszen, akinek az a szándéka, hogy tevékenységével gátolja a munkát, a jó szóra úgy sem ad túl sokat. Velük szemben a törvény szigorát kell alkalmazni, mert a becsületes szándékú bejelentések értékét is igyekeznek csökkenteni tevékenységükkel. Mindenképpen megalapozott teh_t a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának az a közös döntése, mely szerint a hamis vádolás akkor is bűncselekménynek minősül, ha az közérdekű bejelentés címén a népi ellenőrzési bizottságoknál történik. De legalább ennyire fontos, vagy talán még sokkal jelentősebb az állásfoglalás azon része, amely kimondja: kötelességszegésnek minősülhet, ha a hivatalos személy, a közérdekű bejelentést jóhiszeműen tevővel szemben emiatt bosszúból hátrányos intézkedést tesz. T ermészetesen nem azt 1 _ jelenti ez, hogy a káros jelenségek elharapóztak volna. Sz. sincs erről. Sokkal inkább arról, hogy a bejelentők védelméért és a rágalmazók ellen hozott döntések a bejelentések, a józanhangú, megalapozott kritika becsületének még fokozottabb megsziládítását szolgálják. Szólni kell végül még egy dologról. Nevezetesen arról- hogy sem egyik sem másik a már említett jelenségek közül nem szűnik meg önmagától. A rágalmazás a kapitalista morál maradványa, az igazságot követő megtorló intézkedés szántén. S ezért érdemes arról is beszélni, hogy adminisztratív intézkedésekkel egyszer és mindenkorra, sem egyiknek, sem másiknak nem lehet elejét venni. Ahhoz, hogy a bejelentések becsülete mindkét értelmezésben a megérdemelt helyre kerüljön, — társadalmi összefogás szükséges. Vagyis: a kapitalista morál maradványaival szemben a szocialista erkölcsi nevelést kell állítani. S ebben részt venni minden állami és társadalmi szervnek nagyon fontos kötelessége. N. L Fehér Lajos beszámolója az országos mezőgazdasági értekezleten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága május 2l-én, szombaton országos mezőgazdasági értekezletet tartott a Néphadsereg Központi Tiszti Házában. Az értekezleten részt vettek az MSZMP megyei és járási titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a budapesti kerületi titkárok, valamint a megyei, járási és budapesti kerületi tanácselnökök. Az értekezleten Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára számolt be a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Az előadást vita követte. (MTIk Tízéves a szakszervezeti munkavédelem Tíz évvel ezelőtt bízta pártunk és kormányunk a szak- szervezetekre a munkavédelem, a balesetelhárítás felügyeletét és ellenőrzését. A szakszervezetek ezt a feladatot alapjábanvéve jól látták el. Az utóbbi három évben, bár a dolgozók létszáma év- ről-évre emelkedett, megyénkben csökkent az ezer főre eső balesetek száma. Az 1957-ben 58.722 dolgozó mellett 28 volt az ezer főre eső balesetek száma, míg 1959- ben 74.887 dolgozó mellett 27-re csökkent. Legnagyobb volt a csökkenés a mezőgazdaság állami gazdasági ágában, ahol az ezer főre jutó 17 sérüléssel megyénk országosan a legjobb. Ha a tizedik évforduló alkalmával értékeljük a szak- szervezetek munkavédelmi tevékenységének eredményeit elism .-éssel kell szólnunk a munkavédelmi aktivisták munkájáról. Tíz éve végez kiváló társadalmi munkát többek között Rápolti Mihály, a karcagi téglagyárban, Kondor Ferenc a Tisza Cipőgyárban, Bíró István a KPVDSZ megyei bizottságánál és még sokan mások, mint társadalmi munkavédelmi felügyelők. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelet tizedik évVerseny - nyilvánosság nélkül LÁTSZÓLAG minden rendben. Az egész üzemben tisztaság, rend, szervezetten, hozzáértéssel folyik a munka. A szerelő-, eszterga-, forgácsolóműhelyben, s a többi munkahelyeken dolgoznak szakmunkások és segédmunkások, hogy gépállomásaink minél több jól elkészített géphez jussanak időben. Az udvaron hosszan sorjáznak a felújított, kijavított, befestett gépek, motorok. S amikor a tervteljesítés felől érdeklődöm, szintén megnyugtató választ kapok: az első negyedévi tervet jóval 100 százalékon felül teljesítették. Lényeges ez, különösen olyan üzem esetében, mint a Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat, hiszen az 8 jó munkájuktól is függött, mikor és mennyi megfelelő gépet adnak a mezőgazdaságnak a tavaszi munkák eredményes elvégzéséhez. Az első meglepetés akkor ért. amikor a munkaverseny felől érdeklődtem. Annál is inkább, mert lapunk már tavaly foglalkozott azzal, hogy ez a vállalat a termelékenység fokozásának különféle eszközei közül komolyan kíván élni a munkaverseny fegyverével is. S AZÖTA? Szinte minden dolgozó tett felajánlást, sőt Simon József és Csőke Sándor brigádjai a szocialista brigád címért is harcba indultak. De hol itt a roegle petés? — kérdezi joggal az olvasó. Csőke Sándor marós brigádvezető, s egyúttal a szak- szervezeti bizottság titkárának válasza ezt iS' megmagyarázza. — Sajnos, csak közvetlenül az ünnepek előtt lendült fel a munkaverseny, utána szinte elfelejtkeznek róla. — De a termelési eredmények szépek — vetem közbe, — s ezért nincs talán szükség a versenyre? — Ellenkezőleg. Csak az a hiba, hogy még az elért eredményekről sem adunk rendszeresen képet, nem propagáljuk a dolgozók, a brigádok sikereit az egész üzemben. Itt van például az egyik brigád, amely áprilisban százzal szemben (ennyi volt a terv) kétszáz darab répalazító gyártását vállalta és teljesítette. De még sok szép eredményt hozhatnék fel példának annak bizonyítására: érdemes lenne az üzem vezetőségének nagyobb gondot tordítani a munkaverseny nyilvánosságának jobb megszervezésére. A műszaki rajzolók már régen tettek ígéretet, hogy plakátokat, feliratokat készítenek, amiket elhelyezhetünk az üzem különböző részein, ám ez is csak ígéret maradt. — S a szocialista munka- brigádok? s— Itt sincs minden rendbén. Még mindig nem.dől gozták ki a cím elnyerésének pontjait, feltételeit. Igaz, ebben a szakszervezeti bizottság személy szerint én is hibás vagyok, de sem a pártszervezet, sem a vállalatvezetőség nem adott elég segítséget. CSŐKÉ SÁNDOR nyolc éve dolgozik a gépjavítóban. Illetékesnek tettük fel hát a kérdést, amikor a dolgozók hangulata felől érdeklődtünk. — Általában jók a keresetek, 1530 forint a gyári átlag, itt tehát nincs baj. Ott viszont már igen, hogy az 1952- ben felépült, s akkor százötven dolgozót foglalkoztató gyér azóta sem kapott jelentősebb szociális beruházásra pénzt, holott ma már ötszázan keresik itt kenyerüket. A lakásnak egyébként sem ideális munkásszállónkat újabban az iparitanulók tanműhelyévé kívánják átalakítani, ami vagy harminc dolgozónál jelent lakásproblémát. Benn az üzemben kicsi az öltöző, kevés a vízcsap... NEKÜNK az a véleményünk, a vállalat igazgatója felé pedig külön kérésünk, őszintén beszéljék meg a dolgozókkal ezeket a problémákat. Ha nem is tudnak minden tüskét azonnal kihúzni, az őszinte szó, a nagyobb bizalom, s á kölcsönös közeledés bizonyára jobb légkört teremt a még jobb munkához, s egyúttal a munka- verse.ftyhez is. r- buboc — fordulóját ünnepli. Méltóbb köszöntése nem lehet ennek, mint az, hogy tovább javítsuk a munkát, szélesítsük és hatékonyabbá tegyük a társadalmi ellenőrzést és ezzel segítsük elő a balesetek számának további csökkentését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkársága határozata értelmében május 23—30-ig terjedő időben munkavédelmi hét megtartásával emlékezzünk meg a tizedik évfordulóról. Munkavédelmi hetek és hónapok nem újak. Ilyeneket tartottunk már az elmúlt években is, például a Szolnoki Papírgyárban, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban és még több helyen, amikor az üzemekben jelentősen csökkentették a baleseteket, valamint a ki7 esett munkanapok számát. Ezeket az eredményeket annak. köszönhetjük, hogy ez idő alatt a dolgozók többsége vett részt a biztonságosabb munkakörülmények megteremtésében és hogy széles körben ismertették a munkavédelmi szabályokat javaslatokat dolgoztak ki a veszélyes, egészségre ártalmas munkafolyamatok javítására. Ilyen módon helyes az évfordulót most is megünnepelni. Amikor megköszönjük a munkavédelmi aktíváknak tíz év áldozatos, lelkes munkáját, arra is kérjük őket, továbbra is ilyen oda- adóan segítsék azt, hogy minden dolgozó biztonságos éS egészséges munkakörülmények között dolgozzék. Csontos Béla SZMT munkavédelmi csoportvezető. Túrkeve vendége volt Marosán elvtárs a túrkevei Táncsics Termelőszövetkezetben járt. A rizsgáton elbeszélgetett a szövetkezet elnökével és bri gádvezetőiveL A Vörös Csillag Termelőszövetkezet központjában Marosán elvtárs felült az ötösfogatú kocsira és csikós kalapot tett a fejére. A látogatók Marosán elvtárssal. Mellette közvetlen Gönczi Lajos, a Vörös Csillag Tsz elnöke, Csáki István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, Nagy Sándor elvtárs, a Vörös Csillag Tsz párttitkára, Somossy Árpád, a szövetkezet főagronómusa, Marosán elvtárs mögött Horváth Imre elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, Vad András elv birs, a túrkevei V árosi Pártbizottság titkára, és Sz.. Kovács József* a túr« kévéi Yárosi Tanács VB elnöke*
