Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-20 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKJ MINDIG AZ ELSÓ SOROKBAN Ok, tizenketten ,.. Termelőszövetkezeti élet A tárgyalóteremből XI. évfolyam. 118. szám Ara SO fillér I960, május 20., pentek A Hazafias Népfront legfontosabb feladata, hogy elősegítse a VII. pártkongresszus határozatainak megvalósítását Tegnap tartotta a Hazafias Népfront megyei küldöttérte­kezletét. Pallai Sándorné, a népfront megyei bizottságá­nak titkára üdvözölte a kül­dötteket, az értekezleten résztvevő Csáki István elv­társat, a megyei pártbizottság első titkárát, Váczi Sándor, Horváth Imre elvtársakat, a megyei pártbizottság titká­rait, Oláh György elvtársat, a megyei tanács VB elnökét, továbbá Nagy Ernő elvtársat, az MSZMP Központi Bizott­sága munkatársát, Nánási Lászlót és Bihari Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárait, Sebes­tyén Nándornét, a Népfront Országos Tanácsa művelődési osztályának helyettes vezető­jét, Z. Nagy Ferenc, Ragó Antal, Tisza József, Juhász Imréné dr., dr. Bene Zoltán, Mándoki Sándor és Gaál An­tal országgyűlési képviselő­ket. A küldöttek s a meghívot­tak üdvözlése után Pallai Sándorné javaslata alapján megválasztották a gyűlés el­nökségét, majd a küldöttérte­kezletet levezető elnököt. A javaslat szerint a küldöttek Oláh György elvtársat, a me­gyei népfront bizottság el­nökhelyettesét választották e fontos tisztségre. Oláh György elvtárs meg­köszönte a megbízatást, majd megállapította: a kétszázöt­ven küldött közül kétszáz- negyven eljött az értekezlet­re, így tehát a tanácskozás határozatképes. Megnyitó szavaiban a nap eseményének jelentőségéről szólt Oláh elv­társ, majd javaslatot tett a küldöttgyűlés jegyzőjére, a napirendi pontokra, valamint a nyolcvanhárom tagú bizott­ságot, s a harminchat kong­resszusi küldöttet kijelölő bi­zottság elnökére és tagjaira. A küldöttek, az elnök javas­latára, elfogadták s az érte­kezlet jegyzőjéül Barna Ká­rolyt, a népfront megyei iro­dájának munkatársát, a jelö­lőbizottság elnökéül pedig Borbély Lászlót, a népfront szolnoki járási titkárát vá­lasztották. Ezek után az elnök átadta a szót Csótó Istvánnak, a Hazafias Népfront megyei el­nökének, hogy tartsa meg be­számolóját. Csótó István elvtárs beszámolója Tisztelt Küldöttgyűlés! Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! Országos kongresszusra ké­szül a Hazafi asNépfrorjt-moz- galom. Az első kongresszust ezelőtt öt esztendővel tartot­tuk meg. 1958 tavaszán, az el­lenforradalom utáni konszo­lidáció első időszakában, a különböző népfront-bizottsá­gokat kiegészítettük azért, hogy a dolgozó népünk előtt álló nagyon fontos feladatok megvalósításához a pártnak megfelelő segítséget adhas­sunk. Ezért most, amikor a nép­front-mozgalom második kongresszusát tartjuk, szük­séges visszatekintenünk az elmúlt két évre — kezdte be­számolóját Csótó István elv­társ, majd így folytatta: A népfront-politika a szo­cializmus építésének, az osz­tályszövetségnek sajátos tör­ténelmileg meghatározott módja; a munkásosztály és a szocializmushoz hű erők ösz- szefogása azokkal a társadal­mi rétegekkel és csoportok­kal, amelyek nem mindenben értenek egyet a Magyar Szo­cialista Munkáspárttal. De olyan alapvető kérdésekben — mint népköztársaságunk erősítése, a szocializmus épí­tése, a béke védelme, hazánk függetlensége, az életszínvo­nal emelése és más, a népet szolgáló intézkedések végre­hajtása — helyeslik a párt és a kormány politikáját, készek annak megvalósításában cse­lekvőén résztvenni. Részletesen ismertette azt a nagy és jelentős munkát, amelyet a népfront-mozga­lom megyénk mezőgazdaságá­nak szocialista átszervezése során kifejtett. Utána így folytatta beszámolóját: Tisztelt Küldöttgyűlés! Engedjék meg, hogy a tá­vozó bizottság és elnökség nevében a tennivalókra vo­natkozóan néhány javaslatot terjesszek a küldöttgyűlés elé: Most a népfrontválasztá­sok után a párt VII. kong­resszusa által megszabott fel­adatokat kell maradéktalanul végrehajtanunk. Túlteljesíte­ni az 1960. évi népgazdasági tervet és előkészíteni a má­sodik ötéves tervet. Azt hiszem, hogy majd a 27—13-án ülésező komgresz- szusunk megszabja a mi sajá- toa ietagfvtg&kpt, A legfon­tosabb megyénkben most is. és a kongresszus után is pár­tunk VII. kongresszusának a mezőgazdasági termelés eme­lésére vonatkozó határozata­it megvalósítani. Már a VII. kongresszus téziseiben szó volt arról, hogy a mezőgazdasági termelést hazánkban az elkövetkezen­dő öt évben 30—32 százalék­kal kell emelni. A megyei pártértekezlet megvitatta a javaslatokat, megvizsgálta a lehetőségeket és a mezőgazda- sági szakemberek meghaUga­Azt javaslom, hogy a Haza­fias Népfront megyei küldött- gyűlése is tegye magáévá eze­ket a határozatokat, harcoljon megvalósításukért hiszen telj-sítése esetén dolgozó né­pünk lesz a nyertes. Hogy a kitűzött célok meny­nyire reálisak, azt mutatja az állami gazdaságok 1959. évi termése. Búzából több tízezer hold átlagában 15.66 mázsát, rozsból 13,4 mázsát, kukoricá­ból 25 mázsát (májusi mor­zsolt), őszi árpából 18,98 má­zsát, tavaszi árpából 16,65 mázsát, cukorrépából 178 má­zsát termeltek. Ehhez hasonló eredménye­ket 1959-ben több termelő- szövetkezetünk is elért. Jó eredményeket ért el a jászteleki Tolbuchin, a turke- vei Vörös Csillag, a jászapáti Óriási lépéssel kell előre­haladnunk az állattenyésztés­ben is. Igen fontos a megyei pártértekezletnek a határoza­ta, hogy ebben az esztendő­ben el kell érni: minden ter­mel szövetkezetben 100 kát. holdra legalább 4—4,5 koca jusson. Ez sem nagy szám, ezt is lehet teljesíteni. Ebben az esztendőben közel 200 ezer hízottsertést kell megyénk­nek, — nagyobb részben ter­melőszövetkezeteinknek — el­adni az államnak. Ezt a tervet eddig úgy látjuk, hogy csak nagy erőfeszítések árán sike­rül majd teljesíteni. De ha nem dolgozunk megfelelően, akko 1961-ben is hízóalap­anyag-hiánnyal küzdünk majd. A szarvasmarha tenyésztés­ben célkitűzésűnk, hogy a tása után úgy határozott, hogy a mezőgazdaság terme­lését 45 százalékkal lehet emelni. Figyelembe vette a pártértekezlet, hogy a jó ter­melési eredmények elérésé­nek lehetőségei most sokkal jobbak, mint az egyéni gaz­dálkodás idején. Bátor, feszített, de min­denképpen reális tervet foga­dott el a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről mind 1960-ra, mind az 1961-től 1965-ig szóló második ötéves tervre. Alkotmány és még sok más termelőszövetkezet. Ezek a számok bizonyítják, hogy a pártértekezlet által elfogadott növénytermelési terveket teljesíthetjük. Ter­mészetesen azok eléréséért dolgozni kell, de a mi éghaj­lati és talajadottságaink okos és szakszerű kihasználása mellett ennél még nagyobb eredményekre is számítha­tunk. A Hazafias Népfront-moz­galom feladata, hogy a leg­teljesebb mértékben segítse az ez évi mezőgazdasági munkát. Tudomásul kell ven­nünk, hogyha a tavaszi mun­kákat nem jól végezzük, az az egész évi termelésre kihat. Döntő az aratás megszerve­zése. termelőszövetkezetek közös szarvasra? rha-állományát 1960-ra az 1959 évi 32 ezer 475 közös állománnyal szem­ben 45 ezer 400-ra emeljük, amelyből 19 ezer 200-nak kell tehénnek lenni. A szarvas- marha mennyiségének szapo­rítása mellett nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségi követelmények betartására is. Ebben az esztendőben a baromfitenyésztés haladt a legjobban. A kitűzött cél, hogy minden katasztrélis hold földről 5 árubaromfit adjunk el. Ez a múlt évi nem egészen egymillió darab áru- baromfival szemben 3.5 mil­lió darabot jelent. Jelenthetem a küldöttgyű­lésnek, hogy pártértekezle­tünk határozatának megvaló­sításában ezen a területen ha­A magasabb terméshozamokért Fontos feladat az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése ladtunk legjobban előre. Már a múlt év végén és ez év ele­jén megszüntettük a barom­fitenyésztés, a csibenevelés idényjellegét és április 1-ig, több mint 200 ezer csibét adtak el a feldolgozó válla­latnak termelőszövetkezete­ink. Cél: az ország kielégítő élelmiszerellátása A tervek minden járásban, minden községben, minden termelőszövetkezetben meg­vannak. Arra kérem a kül­döttgyűlés résztvevőit, hogy ki-ki küzdjön a saját tervé­nek megvalósításáért Har­coljon azért, hogy mezőgaz­daságunk megfelelő, elegen­dő élelmiszerrel láthassa el dolgozó népünket. A mezőgazdasági termelés növeléséért, a termelési költ­ségek csökkentéséért érde­mes dolgozni, hiszen a több­termésből elsősorban dolgo­zó népünk részesedik. Elnézést kérek az ipari te­rületek dolgozóitól, hogy küldöttgyűlésünkön ilyen so­kat beszéltem a mezőgazda- sági termelés növeléséről- de ez a legfőbb tennivalója most Szolnok megyében a nép­front-mozgalom minden ak­tivistájának. A népfront-mozgalomnak tovább kell segíteni a köz­ségfejlesztési tervek megva­lósítását. Támogatni a taná­csokat, — összefogva a tömegszervezetekkel, hogy kulturált, egészséges, fás, vi­rágos, szépen parkosított köz­ségeink, városaink legyenek. Azon legyünk, hogy minél több helyen létesítsünk für­dőt, adjunk egészséges ivó­vizet, egészségházat, művelő­dési otthont falvaink lakos­ságának. A népfront-mozgalom to­vábbra is következetesen har­coljon a béke megőrzéséért. Nagygyűléseken, kisgyűlése- ken. tanácsüléseken, az em­berekkel való beszélgetés közben mindenhol a béke ügyében emeljünk szót. Bé­keóhajunk az öntudatos- ma­gabiztos emberek természe­tes vágya, egyben erőnk ki­fejezése. Legyünk segítségére to­vábbra is pártunknak, kor­mányzatunknak a népműve­lés, az oktatás feladataiban. Ismételten mondom, hogy az emberek szocialista tudatá­nak kialakításáért, szocialista emberré neveléséért még so­kat kell tennünk. Segítsünk a KISZ-nek a fiatalok neve­lésében úgy, hogy fiaink va­lóban szocialista emberekké váljanak. Az idősebb generáció ne­velése terén is van még mit tenni. A gyárakban, az álla­mi gazdaságokban, a gépállo­másokon, a termelőszövetke­zetekben a közös vagyon megbecsülésére tanítsuk, ne­veljük az embereket Van tehát tennivaló a nép­front-mozgalom munkásai számára bőven, csak győzzük elvégezni. Kérem a Tisztelt Küldött- gyűlést; vitassa meg a be­számolót, hagyja jóvá és vá­lassza meg az új megyebi­zottságot Hozzászólások Csótó István elvtárs beszá­molója után sokan kértek szót. A felszólalók eredmé­nyeikről, terveikről, elgondo­lásaikról beszéllek. Felszólalt a küldöttgyűlé­sen Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára. Tolmácsolta a küldöt­teknek a megyei pártbizott­ság üdvözletét, majd hozzá- zolásában ezeket mondoHa: Nálunk az utóbbi években egészségesen fejlődött és meg erősödött a Hazafias Nép­front-mozgalom. Miért mond­hatjuk most ezt el? Azért, mert világos a program, amely alapján dolgozunk, s azért, mert nagy feladatok érdekében kell összefognunk. A program világos, mert az MSZMP Központi Bizottsága mutatja az előrehaladás út­ját. Aki a haza ügyét szívén viseli, az el is fogadta. így helvesen alakulhatott kap­csolatunk a dolgozó töme­gekkel. Hisszük, hogy a jövő­ben is így lesz. A továbbiakban Csáki Ist­ván elvtárs külpolitikai kér­désekkel foglalkozott, majd kérte, hogy a megválasztan­dó népfront-bizottság az ed­digiekhez hasonló szorgalom­mal végezze tovább munká­ját. Vidra Pál jászárokszállási küldött többek között ezeket mondta: A népfront-bizottságok csak akkor dolgozhatnak jól, ha minden erőt megmozgat­nak, ha segítik, hogy minden becsületes ember részt kér­jen az országépítés munká­jából. Nagyon fontos, hogy a népfront-bizottsági tagok ne csak egyetértésükkel« ha­nem eleven, tevékeny mun­kával segítsék az előrehala­dást. Gaál Antal, turkevei kül­dött hozzászólásában többek között azt hangsúlyozta, hogy nemcsak az idősebb korosz­tályt, hanem a fiatalokat is vonják be a mozgalomba. — Azok munkájára is számítsa­nak. Nemes Mihály a szol­noki járás küldötte arról adott számot, milyen ered­ményeket értek el járásuk­ban a népfront-mozgalom kezdeményezésével. Fehér Imréné Karcagról szintén a fiatalok mozga­lomba való bevonásáról szólt. Saját termelőszövetkezetének példájával bizonyította, hogy ahol a fiatalokra számítanak, s ahol törődnek velük, on­nan nem vágyódnak el sem az Iparba, sem a nagyváro­sokba. Nilgesz József tiszaigari küldött így szólt: Tartsunk állandó kapcsolatot a töme­gekkel, beszéljünk velük minden nap. Beszéljünk a Szovjetunió békepolitikájá­ról. Arról, hogyan erősödnek napról-napra a szocializmus, a béke erői. A mezőtúri Herbály János- né is a béíke gondolatával foglalkozott. Hangsúlyozta: az asszonyokat nagyon érzé­kenyen érinti a háború és a béke kérdése. Ezért az asz- szonyoknak is nagyon sokat kell tenni, hogy békében él­hessünk. Borsányi Benjamin Jászapáti küldötte felszólalásában töb­bek között azt hangsúlyozta: a mi dolgunk szembeszállni a maradisággal, de nemcsak szavakban, hanem gyakor­latban Is bizonyítani, meny­nyivel jobbak, eredménye­sebbek az új termelési mód­szerek az elavultaknál. Demeterné Tiszaburáról — örömmel mondta el a kül­döttgyűlésnek: hatvan fős óvodát építettek az idén 13 ezer forintos társadalmi munka hozzájárulással. S en­nek hatása nagyobb, mint várták. Az asszonyok is sok­kal többen dolgoznak. Nagy Ernő elvtárs, az MSZMP Központi bizottságá­nak munkatársa is felszólalt a küldöttértekezleten. Ez a tanácskozás azt is bizonyítja, — mondotta — milyen nagy szerepe van a népfro .tnak eddigi eredményeink elérésé­ben. S azt is: a Hazafias Nép­front mind inkább alkalmas arra, hogy ott mindenki meg­találja helyét. Mind a párt mind a tanácsszerveknek fi­gyelemmel kell lenniük a népfront-aktívák munkájára. Segíteni, támogatni kezdemé­nyezéseiket. Nagy Ernő elvtárs felszó­lalása után Oláh György, a küldöttértekezlet elnöke ja­vaslatot tett a vita lezárásá­ra. A küldöttek elfogadták, s így a szót Csótó István elv­társnak adták át, aki össze­foglalta az elhengzottakat s a felmerülő kérdésekre vá­laszt adott. Ezután a küldött- gyűlés második napirendjére került sor. Megválasztották a Hazafias Népfront megyei Bi­zottságának tagjait, s a Ha­zafias Népfront II. kongresz- szusának harminchat küldöt­tét. A megyei népfront-bizott­ság és a küldöttek megvá­lasztása után Nánási László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára kért szót. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa nevében köszö­netét mondott mindazoknak, akik résztvettek Szolnok me­gyében a népfront-mozgalom munkájában. Jó munkát és sikereket kívánt az újonnan megválasztott népfront-bi­zottságnak. A megyei küldött értekez­let Oláh György elvtárs zár­szavával ért véget. * A Hazafias Népfront Szol­nok megyei Bizottsága meg­tartotta első ülését, ahol megválasztották a tizenkilenc tagú elnökséget. Elnök: Hor­váth Imre, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára. Elnökhelyettesek: Csótó István, a megyei tanács VB elnökhelyettese és dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő, főorvos. Titkár: Pallai Sándorné. Az elnökség tagjai: Bihari Lajos a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum igazgatója, Borsányi Jánosné a Megyei Nőtanács titkára, Fehér Imréné termelőszövet­kezeti tag, Gál Gyula, a Ma­gyar Rádió és Televízió Szol­noki stúdiójának vezetője, Hegedűs Lajos a Szolnoki Cukorgyár főmérnöke, Kötél Imre mezőtúri nyugdíjas, Lévai József agronómus, dr. Lévai Károly igazgató főor­vos, Papp Gábor munkás, Rozsáli Menyhért r. k. espe­res, dr. Sebestyén Mihály ügyvéd, Szabó Dániel ref. es­peres, dr Tarjáni Gézáné háztartásbeli, Varga József a Szolnok megyei Néplap fele­lős szerkesztője, Vona Lászió tanár. mmm■—————*^“"""“^^^^^T^TniirionnifiiinSraKm^S

Next

/
Thumbnails
Contents