Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

1960. május 19.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Szolnokiak a párizsi eseményekről

Az amerikai fél magatartása provokáció a béke ellen

Röpgyűléseket tartottak Szolnok város üzemeiben

Hétfő óta az érdeklődés középpontjába a párizsi események kerültek. Országszerte röpgyűléseken tárgyalják a dolgozók az elhangzott nyilatkozatokat.

Szolnokon is röpgyűléseket rendeztek minden üzemben és vállalatnál.

A dolgozók elítélően nyilatkoztak az amerikai kormánykörök magatartásáról, egyetértésüket, támogatásukat fejezték ki a szovjet kormányfő, Hruscsov elvtárs nyilatkozatát illetően.

A Kőolajkutató Vállalatnál két gyűlésen találkoztak a dolgozók.

A mintegy 300 főnyi résztvevő közül többen felszólaltak.

A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói 6 röp- gyűlést rendeztek. Négyszázötven dolgozó közül nagyon sokan nyilvánítottak véleményt. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak Hruscsov elvtárs nyilatkozatának. Mint egy felszólaló mondotta:

a nyilatkozat a szocialista tábor, a béke megszilárdítása érdekében hangzott el.

A Járműjavító Vállalat minden osztályán tartottak gyűléseket. A felszólalók elmondották: a csúcstalálkozó sikertelenségéért egyedül a nyugati kormányköröket terheli a felelősség. Elítélik az Egyesült Államok vezető köreinek magatartását, s mélységesen egyetértenek Hruscsov elvtárs nyilatkozatával.

Sok szó esett ezeken a röpgyűléseken az új szputnyikűrhajóról, a szovjet tudomány szinte behozhatatlan előnyéről,

s sokan elítélően nyilatkoztak az amerikaiak légi kém- tevékenységéről.

A Papírgyár népes röp- gyűlésén sok felszólalás hangzott el; a Vegyiművekben kilenc gyűlésen találkoztak a dolgozók. Mindkét üzemben kifejezésre juttatták: egyetértenek a szovjet kormány álláspontjával, s elítélik az amerikai kormánykörök álláspontját.

A látottak kétségtelen bizonyítékok

Néhány napja érkezett haza a Szovjetunióban tett S napos látogatásáról , Komjáti János, a Kőolajkutató Vállalat geológusa. Abban a szerencsében részesült, hogy láthatta a moszkvai Gorkij-park kiállítási pavilonjában a május elsején Szverdlovszk térségében lelőtt amerikai kémrepülőgép roncsaiból és a kémfelszerelésekből rendezett kiállítást. Nyilatkozatot kért tőle munkatársunk.

— A Gorkij-parkban megrendezett kiállításra — mondotta — özönlenek az emberek. Moszkvaiak, külföldi turistacsoportok és újságírók hosszú sora kígyózik állandóan, a pavilon előtt, hogy láthassa az amerikai kémtevékenység kétségtelen bizonyítékát- Magam programon kívül kerültem el a kiállításra.

— Láttam egyebek között a mérgezett tűt, a Szovjetunió egyes objektumait ábrázoló filmek közül néhányat, s olyan fényképezőgépet is, mellyel újabb felvételeket akart készíteni a kémrepülőgép utasa. Ami a feliratokat illeti: a felszerelésen, a repülőgép maradványain látható jelzések tanúskodnak, megdönthetetlen bizonyítékai az amerikai kémtevékenységnek — fejezte be nyilatkozatát Komjáti János.

Erről beszélnek

Meleg van.' A kisbabák takaró nélkül napoznak a kocsikban és a piacozó háziasszonyok is sűrűn törőigetik a verejtéket. A tervezőirodában, a szerkesztőségben ingujjban ülnek az író- és rajzasztalok mellett. Folyik a munka, tavaszi virágjába bomlik az élet.

Az arcok, ha körülnéz az ember, komolyak, de bizakodóak. Mindenkit — a legcsekélyebb túlzás nélkül mindenkit, — a párizsi csúcs- találkozó ügye, Hruscsov elvtárs álláspontja foglalkoztat. Vitatkoznak is sokat. Ezt abból is lehet látni: a feleletek többsége nem bizonytalan, jól megformált, meglátszik, hogy a nyilatkozó ezeket eldöntötte másokkal beszélgetve és önmagában. Sétáljunk egy kissé ezen a napsugaras délelőttön, beszélgessünk el az emberekkel: mi hát a véleményük a világ helyzetéről?

Színvonalas

műszaki ismeretterjesztés a TIT munkásakadémiáin és szabadegyetemein

A műszaki ismeretek, a korszerű technológiák széleskörű terjesztése a dolgozók körében elengedhetetlenül szükséges a gazdasági feladatok megoldásához. A műszaki ismeretterjesztés gazdája, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat éppen ezért évről évre fokozza tevékenységét, s elsősorban az Iparvidékeken munkásakadémiai és szabadegyetemi szinten rendezi meg előadássorozatait. Országszerte összesen hatvanhat ilyen munkásakadémia működik, s a fővárosban és három megyében Borsodban, Baranyában és Hevesben műszaki szabadegyetemeket is létesítettek. Az ilyen jellegű előadásokat az elmúlt évben nyolcvanezren látogatták, togatták.

A műszaki ismeretterjesztés népszerű formája a TIT által szervezett gyárlátogatás is. A múlt esztendőben körülbelül nyolcezren vettek részt ilyen üzemi tanulmányúton. A TIT arra törekszik, hogy az elkövetkező. Időkben a műszaki ismereteket nyújtó előadássorozatokat, akadémiákat lehetőleg a nagyüzemekben, a lakóterületek művelődési házaiban és a szak- szervezetek művelődési otthonaiban rendezzék. A szakszervezetek kívánságára a társulat előadói az egyes iparágak Jellegének megfelelő témát érv eket dolgoztak ki, ezeket az előadásokat a szakszervezetek beiktatják majd az üzemek művelődési programjába. (MTI).

Rövidesen bemutatják a szakembereknek az első magyar mozgó röntgenfilmet

A tudósok és orvosok szerte a világon fáradoznak azért, hogy az ember belső szervezetét mind tökéletesebben megismerjék. Többek között ezt a célt szolgálja az úgynevezett röntgen képerősítő.

A képerősítő elektron-mikroszkóphoz hasonlóan, úgynevezett elektron optikával működik, s az erősítő ernyőjén a röntgenkép hatszáz- nyolcszázszorosan jelenik meg. A különleges vizsgálatok így kisebb sugárterheléssel pontosabban végezhetők el. — A képernyő fényének ilyen mértékű erősítése lehetővé teszí azt is, hogy az emberi test különféle belsőszerveiről mozgó fényképfelvételeket készítsenek. — így például a gyomor, a ’légzőszervek a vese működését, vagy a .nyelés, folyamatait fi- gyelmazpel kísérhetik az orvosok. A képerősítő egyik változatát a sebészek különösen a csontműtéteknél, — csonttörések helyreállításánál alkalmazzák jó eredménnyel.

Az 1. számú sebészeti klinika röntgenlaboratóriumában a képerősítő és egyszerű filmfelvevőgép együttes alkalmazásával elkészítették az első magyar mozgó röntgenfilmet. így a mozihoz hasonlóan le tudják vetíteni a vese, vagy egyéb belső szervek működését.

A képerősítővel és a rönt- genfilmfelvételekkel kapcsolatos néhány hónapos kísérlet — a laboratórium szakemberei szerint —eredménynyel zárult.

A Medicor Röntgen Művek felismerve a képerősítő jelentőségét, tervbevette .azok gyártását, íMTU,

A TANÁR:

őszhajú, megfontolt ember dr. Mészáros Vendel, a Verseghy Gimnázium tanára. Érveit tiszta logikával sorakoztatja egymás mellé.

— A kémrepülőgép olyan emberek politikája, akik felelős állásban a lehető legfelelőtlenebb politikát folytatják. Hruscsov nagyon helyesen tette, hogy tiszta vizet öntött a pohárba.. Most az egész világ jól látja, hogy hányadán is állunk. A tűzzel játszani mindig veszélyes. Én azonban nagyon bízom a Szovjetunió erejében, politikájában és abban, hogy a másik oldalon is észretémek majd.

— Kiránduláson voltam színésztársaimmal vasárnap Tiszakürtön — újságolta Tatár Endre, a kitűnő

SZÍNÉSZ. —

Nevettünk, énekeltünk, ját- . szőttünk. Arról -' beszélgettünk, hogy így kell élni, boldogan, derűsen, békében. Nagyon jól tette Hruscsov elvtárs, hogy megmutatta, van erőnk a mi békénket meg is védeni. Jó lenne, ha Eisenhower egyszer résztvenne egy ilyen kiránduláson, mint a mienk volt. Talán rájönne, hogy az emberek százmilliói így akarnak élni. Egyébként optimista vagyok. Az amerikaiaknak be kell látniuk, hogy eljátszották kis játékaikat. Az erő és az igazság a mi oldalunkon van.

A DIÁK

tizenhét éves és mérnöknek készül. Hegedűs Miklósnak hívják és a fiatalok romantikus lelkesedésével beszél a kémrepülőgép lelövéséről.

— Remek dolog, ahogy Hruscsov „behúzta” az amerikaiakat. Most aztán meg- ehetik, amit főztek. Persze veszélyes ez a dolog, de én remélem, béke lesz. Mérnök csak béliében lehet az ember.«

A gyógyszertár pultja mögött fiatalasszony szorgoskodik. És közben csak kevés időt, néhány szót tud szentelni nekünk Kovács Miklós- né, a

GYÓGYSZERÉSZ. —

Széles mozdulattal körülmutat a helyiségben.

— Nézze, ez a sok gyógyszer mind azért van, hogy megmentsünk, meghosszabbítsunk emberi életeket, meggyógyítsuk a betegeket..Ezért dolgozunk. És akkor ne kísérnénk figyelemmel a világ- politikát? Eisenhower rosz- szul számított. Amit csinál, dilettáns, balkezes politika. És arra irányul, hogy semmivé tegye mindazt, amit például mi is csinálunk. Én bízom a Szovjetunióban és a békében is. Arra van szüksége a kisfiamnak, meg minden gyereknek a világon. Előbb-utóbb az amerikaiak is kénytelenek lesznek ezt megérteni.

Hatékonyabb beruházási munkát!

Erre az évre 445 millió forintot bocsájtottak a megye állami beruházásainak finanszírozására. Az első négy hónapban ennek az összegnek mindössze 15 százalékát használták fel.

Ha arra gondolunk, hogy a különféle gépek, berendezések beszerelésére csak az épületek elkészítése után kerül sor, s ez jelentősen növeli a felhasználás százalékará nyát, bizonyos fokig érthető az elmaradás. Bizonyos fokig de korántsem ilyen mértékben. Mi erre a magyarázat?

Elfogadható indokok is vannak. A kivitelezési munkák megkezdését gátolja pl. a tervező vállalatok nagymérvű lekötöttsége. Ezen hirtelen változtatni eleve lehetetlen. Fejlesztésüket programba venni, a jó szakemberképzésre haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedéseket, — már most elengedhetetlen. Hiába biztosítunk ugyanis megfelelő munka- és anyagi erőt a beruházásokhoz, ha az elképzeléseket rögzítő tervező részlegek nem győzik a munkát. Márpedig jónéhány év óta — és még most is — ez a helyzet. Változtatni kellene rajta. S nemcsak ezen. Az értékhatáron felüli beruházásoknál tapasztalható különösképpen, hogy az engedélyezési eljárás nagyon elhúzódik késleteti az új létesítmények tervszerinti befejezését

Az sem titok, hogy építőiparunk — bár munkásai igen szívósan, áldozatvállaló- an dolgoznak — nem tud megbirkózni teljes egészében a ráháruló feladatokkal. Részben a hiányos gépesítés, részben az erősen kifogásolható anyagellátás az oka ennek. Ezek is olyan okok, melyeket máról holnapra megszüntetni nem lehet. Nagyon súlyos milliókat kellene befektetni ahhoz, hogy építőiparunk gépi ellátottsága' mindenben kielégítse a kor igényeit. Erre, anyagi lehetőségein nincsenek. Évről évre korszerűsödik építőiparunk, de máról holnapra mindent nem tudunk megváltoztatni. Ugyanúgy nem tudjuk egyik napról a másikra megszüntetni az anyaghiányt. Ezek után joggal merül fel a kérdés: tétlenkedjünk tehát?

Erről egyáltalán nincs szó. Csak arról, hogy a reális helyzetet figyelembevéve sokkal jobbam koncentráltabban kellene szerveznünk a munkát, gyorsítani a beruházások ütemét. Ez különben központi irányelv, — legalábbis elméletben. Esetenként ugyanis éppen azok a szervek hosszabbítják a beruházások lebonyolításának idejét, amelyeknek úgymond hivatali kötelességük lenne egy-egy létesítmény üzembehelyezését minden lehető módon sürgetni. Az irányító hatóságok (a különböző minisztériumi szervekre gondolunk) esetenként egy év alatt is megvalósítható beruházást több évre ütemezve engedélyeznek, így biztosítják a fedezetet is.' Ezért, ha a beruházások koncentrálására hathatós intézkedéseket akarunk tenni, a minisztériumi szervek portáján kell elsősorban szétnéznünk.

Vitatható például a mezőgazdasági jellegű beruházásokkal kapcsolatos gyakorlat is. A minisztériumi szervek év elején csak a tervezéshez szükséges fedezetet biztosítják a beruházónak, s csak a tervdokumentáció elkészítése után kerül sor a kivitelezéshez szükséges keret megállapítására. Ez tapasztalható a rizstelepek rekonstrukciójánál, talajjavításnál, stb. Előnye ugyan ennek az eljárásnak, hogy akkor már szinte fillérre kiszámították, mennyi pénz szükséges, de az újabb keret engedélyezési és lebontási munkái sokszor több hónapig húzódnak, a kivitelezést az év utolsó hónapjaiban kezdhetik csak. Megyénk állami gazdaságaiban ezért nem haladtak kellően az első négy hónap során a rizstelepek rendszerében s a talajjavításban.

A jelentősebb beruházásokra biztosított összegek felhasználása is igen alacsony 10—15 százalék között van az első négy hónap tapasztalatai alapján. Ilyen tények után vonható le. a következtetés; nemcsak beszélni kellene most már a beruházások koncentrálásáról, — hanem hathatós intézkedéseket is tenni ennek érdekében. Az építőipar teljesítményét is növelné ez, hiszen az anyagot nem. kellene annyi felé osztani mint pillanatnyilag. jobban lehetne szervezni a munkát, s az sem mellékes: az új létesítményeket rövid idő alatt át lehetne adni rendeltetésüknek. Márpedig most erre van szükség.

Simon Béla

Valamennyi sasi ember mind szőlős. Tényi elvtárs, a Béke Termelőszövetkezet párttitkára mutatta be faluját így nekem. S ezzel arra is felelt: ha emberekkel akarok találkozni, a szőlőnek vegyem az irányt. Süppedő homokban fürtöket eresztő szőlőtőkét, borsószemnyi megy- gyet, almát nevelő gyümölcsfák között találtam rá a Kovács Domokos-munkacsa- patra,

Karaszoltak. A cukorrépa sarabolásához hasonló művelet ez. Látszatra könnyű, nem kell hajlongani, de Tompa Elek bácsi szerint meghúzza az ember karját, jól esik a barázdánál egy cigarettaszí- vásnyi pihenő.

Rágyújtottunk. Beszélgettünk. Az első ismerkedő szavak után Párizsra terelődött a figyelem. Tizenketten dolgoznak a munkacsapatban, s kilenc szövetkezeti gazdának rádiója van. A többi meg újságot olvas’. Értesülnek a párizsi eseményekről.

— Hruscsov jól odamondogatott Eisenhowemek.

Nem emlékszem már melyikük mondta. Innen indultunk. Tompa Elek bácsi, aki 71 éves létére a szövetkezet egyik legszorgalmasabb munkása, azzal toldotta:

— Aki a háborút kívánja, rögtön fejezni lefelé.

L. =* Bizony, az keilen»,

/

X

7"

PARIZS-TISZASAS

Most már mindenki tett hozzá.

— Az lenne a legjobb, ha békés úton megegyeznének.

— Oszt élne mindenki békében.

— Hát ha ide jönne Eisenhower a munkásnép közé, nem jól járna.

— Kitanítanánk. ' Kalapot cserélnénk vele.

— Tán még el is ásnánk.

Ott, a gyümölcsfák árnyékában a szélhordta homokbarázda partján értettem meg igazán, mit is jelent az egyszerű embereknek a béke. Radics László fiatalabb ember gazdatársainál, tóle hallottuk.

— Én nem voltam háborúban, de láttam a leventéket. Ott aludtak a lövészárokban.

Mire Tompa Elek:

— Voltam én kétszer. Szaladva ettem meg a vacsorát, ha jutott. A megölő ellenségemnek sem kívánom.

Molnár Menyhért:

— De hogy nem lehet kibékülni? Ahány háború, — annyiszor ég le az ország, de a nép is.

— A háború csak annak jó* akinek haszna van belőle. — De az meg nem jön közénk.

Ezzel ismét az amerikaiakra terelődött a sző. Kovács Domokos hallgatta a rádióban Hruscsov párizsi beszédét.

— Igaza van neki. En is önérzetes ember vagyok, de úgy látszik, a szovjetek is azok. Jól teszik.

Mármint t a kémrepülő ügyére vonatkozott ez a megjegyzés. Csonkokká égtek a cigarettacsikkek. Valaki felállt.

— Gyerünk dolgozni, mert ebből nem lesz kenyér.

— De a munka is csak akkor jó, ha béke van.

Révész Pál már fogta a karaszolót. Eddig egy^ szót sem szólt, legfeljebb bólogatott. Most. hogy mások abbahagyták, hát ő is előhozakodott.

— No, én csak annyit mondhatok, elbújhatnak az amerikaiak. Hát ilyen még nem történt velem. Ki vagyok vetve üdülésre.

— No, csak ne tiltakozz’

Nagy nevetés közepette a

szőlészeti brigád vezetője mondta ezt. Azon derültek az emberek, hogy Révész Pált jelölték üdülésre jó munkája után. Az meg ahelyett, hogy örülne neki, meg van ijedve tőle. Valahogy olyan formán hangzik: hát megöregedtem becsületben, mégis ilyet tettetek velem, hopv nekem kell elmenni üdülni. Nem egyedül megy ugyan. Tompa Elek is vele tart Balatonfüredre. A hetvenegy éves ember a csapat viccmestere lett. mióta as

örömhírt közölték vele.

— Már szoktatom is a testemet a rövidgatyához.

Karaszoltak. A pihenés után újra friss erővel vágták bele a karaszolót a felmelegedett homokba. Még arról esett szó, hogy nagy a szövetkezet, sok föld jut egy-egy emberre. De a négyszázhúsz szövetkezeti gazda igazán rendesen hozzálátott a munkához. Havi munkatervet készítenek, ahhoz ragaszkodik a tagság.

Jöttünk a 3CÍ0 holdnyi szőlőben visszafelé. A párttitkár, a brigádvezető, meg én A Béke Tsz baromfifarmjánál csirkék szaladtak felénk. Akkor mondta a párttitkár:

— Máskor is kijöhetnének, mert van itt miről írni. — Harminckét forintot terveztünk munkaegységenként, de kacsintgatunk a harmincöt- negyven forint felé.

A kertészetben bíznak nagyon. Az olyan szép, hogy a húsz holdra 170 ezer forint bevételt terveztek, de ahogy most látják, csak a káposzta behozza ezt az összeget.

Én hallgattam. - Kissé neheztelve is, hogy ez már nem tartozik egészen a Szovjetunió párizsi erőfeszítéseihez. S most jöttem rá, ahogy jegyzetfüzetemet átlapoztam Dehogynem! Az utolsó betű- iSl

aa borsók—