Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

1960. április 15. c SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s TERMELŐSZÖVETKEZETI ** Ezúttal és ezt követően minden pénteken a Szolnok megyei Néplap a „Termelőszövetkezeti élet” című rovattal jelentkezik. Ebben választ adunk a tsz- tagok különböző jogi természetű kérdéseire, ismer­tetjük a legfontosabb rendeleteket, közleményeket és felhívásokat. Rendszeresen hírt adunk a nagy­világ mezőgazdaságának eredményeiről. E rovat az agronómusok, a gyakorlati* és irányító szakemberek, valamint tudományos kutatók oldala is lesz. itt kö­zöljük Írásaikat, szaktanácsaikat. A dolgozó paraszt­ság körében nap mint nap nő a Szolnok megyei Nép­lap olvasóinak száma. Ezért a lao fokozottabban kí­vánja szolgálni a szövetkezeti gazdák tájékoztatását. E szándékkal bocsájtja útjára a szerkesztőség ezen új rovatát és várja róla a tsz-tagok és vezetők véle­ményét. Figyelő Kedves Olvasóink! Mától kezdve minden pénteki lap­számunkban közli figyelő- szolgálatunk azoknak az or­szágos sajtóban megjelent cikkeknek címeit, melyeket olvasásra ajánlunk a terme­lőszövetkezeti gazdáknak, szakembereknek, tsz vezetők­nek, E cikkek, tudósítások, sok-sok értékes tanácsot, ta­pasztalatot adnak az olvasók­nak, „Mire ügyeljünk a kukori­ca négyzetes vetésénél”. Mészáros István, a Gépál­lomási és Gépesítési Főigaz­gatóság helyettes vezetője ad tanácsokat állami gazda­ságoknak és termelőszövet­kezeteknek a Szabad Föld 1960. április 17-i számában a négyzetes fészkes kukorica­vetésről. ..Hét év alatt megkétsze­rezték a termést.” A Népszabadság 1960. áp­rilis 13-i számában arról szá­A nagyvilágból / mól be, hogyan, milyen mód­szerekkel érnek el magas terméseredményt kukorica­termesztésben a nádudvari Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben­SZEMLE óból Tudományos kutató A Sztálin területi Mező- gazdasági Kísérleti Állomás munkatársai már harmadik éve Ukrajna egyik szovhozá- ban dolgoznak. A kutatók­nak lehetőségük van arra, hogy kísérleteiket nagyüze­mi viszonyok között végez­zék- 1958—1959-ben a terüle­ti kísérleti állomás negyven­hatféle javaslatot tett külön­munka a szovhozban böző módszereknek a terme­lésbe való bevezetésére. A múlt évben ötezren látogat­ták meg a kísérleti állomást. Az állomás közvetlen kap­csolatot tart fenn a kolho­zokkal és szovhozokkal. «— Minden kerületben fióküze­me van az állomásnak, ahol bemutatják a sikeres kutatá­si eredményeket. A fejlett módszerek iskolája a kolhozban A tatarbunarszki -kolhoz közös gazdaságának fejlődé­sét a szakismeretek állandó növelésével oldja meg. Ezért az ipari üzemekhez hasonló­an, létrehoztak egy iskolát, ahol a kolhoztagok megis­merkednek a legújabb ter­mesztési módszerekkel. A kolhoz vezetősége megalakí­totta az iskola tanácsát, — amelynek tagjai az élenjáró kolhoztagok, brigádvezetők, szakemberek és kerületi me­zőgazdasági felügyelők. A tanács kidolgozta az oktatá­si tervet. 1959-ben százötven kolhoztag jelentkezett tanu­lásra. A tanulás egész évben folyik, havonként 3—4-szei van 2—4 órás foglalkozás. Különös gondot fordítanak a gyakorlati oktatásra. Az elő­adásokat a kolhoz szakembe­rei tartják. Újabb eredmények a baromfitenyésztésben Közgazdász a kolhozban Nem meglepő, hogy a tojás és a baromfihús jobb minő­ségű ma és olcsóbb, mint még négy-öt évvel ezelőtt volt. Ez a fogyasztó sízámára előnyös fejlődés, beható ku­tató munka eredménye, amelyet különböző országok­ban folytatnak, . Mindenekelőtt nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a ezárr.i, as, de elsősorban a csirl-'- igen ^..san szaparo- dik, ' ltéve, hogy értenek a tenyésztéséhez. Továbbá a baromfi kedvezőtlen éghajla­ti viszonyokat, forró éc'Ví, hideg országokat és nagy magasságot is jól elbir. Az akklimatizálódás termé­szetesen mindig probléma marad, de sokkal könnyeb­ben oldható meg baromfinál, mint egyéb háziállatnál. A tojás és baromfihús mint táplálék, nagy bioló­giai értékkel bír. A tojást a héjjá megvédi a gyors rom­lástól és fertőzéstől. A ba­romfi pedig kis adagokban jelentkező friss húst jelent és jelentéktelen tőkebefektetés elegendő néhány haszonállat tartására; A baromfi-tenyésztés fej­lesztésével a múlt század vé­gén kezdtek foglalkozni, fő­Rácz Mihályné Beseny- szög, Aradi u. 26. A Szak- szervezeti Társadalombizto­sítási Központ szolnoki Al­központja közölte velünk, hogy családipótlék jogosult­ságát csak akkor tudja elbí­rálni, ha a helyi tanács iga­zolja, miért ön tartja el a gyermekeket- Közük azt is: választ küldtek levélírónk címére. Dr. Bagi István főállator- vos, Tiszaföldvár. „Póruljárt varjak” című ismeretterjesz­tő írása érdekes. Köszön­jük. Valószínűleg hasznosít­juk. Törökszentmiklósi névte­len levélíró. Kár, hogy ne­vét, címét nem közli velünk, mert úgy foglalkozni tud­tunk volna panaszával, s ki­vizsgáltuk volna annak való­diságát. így feltételezhető, hogy csupán rágalmazásról van szó. Varga Sándorné Mezőtúr, Ságvári E. u. 57. Azt írja, nem kapta mee a szalmajá­randóságát. mert elveszett a szalmalista. Panaszára fel­hívjuk a termelőszövetkezet leg az USA-ban és néhány európai országban. Az állat­egészségügyi kutatók felfe­deztek és bevezettek jó és biztos oltóanyagokat és sok egyéb gyógyszert. A newcas- tle betegség ellen alkalmazott oltóanyag, a sulpha gyógy­szerek és az antibiotikumok három meggyőző példa, amely a katasztrofális mére­tű baromfi halandóságot a minimumra csökkentette, még oly esetben is, ahol a madarak ezrei vannak egy közös ólban. A kutató' egy másik cso­portja, amely kiváló mun­kát végzett, fajtakutatással foglalkozott. Sok helyütt el­lenőrzik a tenyésztési prog­ramokat azzal az eredmény­nyel, hogy gyorsabban növő és nagyobb ellenállással ren­delkező baromfiakat tenyész­tenek; Az utóbbi 10 évben a jobb tenyésztési metódusok beve­zetése jobb takarmányozás­sal és szervezéssel párosul. Ez az USA-ban például tyú­konként és évenként 33 tojás emelkedést eredményezett. 1945-ben az átlagos termelés a tenyésztőfarmokon 186, mig 1955-ben 219 tojás volt évente. vezetőinek figyelmét. Addig is azt tanácsoljuk, az Uj Re­ménység nárttitkárához for­duljon ügyével­Tóth József Tiszapüspöki, Béke u. 34. örülünk, hogy rájött arra: nincs értelme az ide-oda csavargásnak, s tá­voli munkahelyekre való já­rás helyett a tiszapüspöki Haladás Termelőszövetkezet­ben telepedett meg. Bejelen­téseit kivizsgáljuk. Mari István Mezőhék. Is- kola-dülő- Azt írja, a Ter- ménvforgalmi Vállalat tisza- földvári telepe igazságtala­nul járt el. Tisztázzuk pa­naszát, ha jogos, segítségére leszünk. özv. Kovács Sámuelné. Kisújszállás, Sugár u. 19. — Azóta már valószínűleg vá­laszt kapott a városi tanács­tól haszonbérleti szerződésé­re. Azt írja: magánál fiata­labbak is kaptak föld jára­dékot. de levélírónk nem ka­pott. Törvényesen járt el a termelőszövetkezet, mert haszonbérleti szerződés ese­tében földjáradékot nem fi- zelí.et­Az Egyesült Királyság to­jásimportőr ország volt éve­ken keresztül. Most a fo­gyasztását 100 százalékban megtermeli. Sőt 1957-ben ál­lamilag támogatott tojásex­portba kezdtek Franciaország és Nyugat-Németország felé. Ez ellen a dán és holland kormány erőteljesen tiltakoz­tak, mint tradidonáüs ex­portországok. Sok országban a tojáster­melés még igen alacsony színvonalon áll és alig éri el a 70 kis-tojást évente tyú­konként. örvendetes azonban, hogy élénk érdeklődés mu­tatkozik meg a baromfiipar iránt a latin-amerikai or­szágokban, Indiában, az arab országokban, de a Szovjet­unióban és az azzal szomszé­dos országokban is. A betegségek leküzdése, a fajtakiválasztás és táplálko­zás kutatási eredménye nagy lendületet adott a broiler, vagy asztali csirke t- _ész- fisnek különösen az USA- ban, az Egyesült Királyság­ban és Olaszországban, vala­mint Nén- - • - —'-ban is. Nyugat-Németországban egy broiler telepet építene .c, am ’ynek évi kapacitása 1,5 millió baromfi. A tervek sze­rint 50 ezer baromfi után 1 dolgozóra van csak szükség. Az Egyesült Államok teljes broiler-termelése 1946-ban 293 miUió db volt. 1956-ban már 1.250 milHó. A baromfi­termelékenység legjelentő­sebb példáját a Maryland-i Egyetem Baromfi szakosztá­lya mutatta Nyolc hete korra 3 fontos (1,35 kg) egye- deket nevelt. A múltban 14— 16 hétig tartott, mig ezt a súlyt elérték. Marylandban a kísérletnél mindössze 1,96 font takar­mány kellett, melynek 12 százalék zsírtartalma volt, 1 font súlygyarapodáshoz a broilereknél. Azelőtt 3—4 font takarmányra volt szük­ség 1 font élősúly gyarapo­dásához. Prof. Morley A. Inéi szerint az USA Mezőgazdasági Minisztériu­mának tisztviselői kiszámították, hogy 1955-ben 53 munkaórára van szükség D. 100 értékű tej, 18 munkaórára van szükség D. 100 értékű sertés és csak 13 munkaórára van szükség D. 100 érétkű broiler term. (Forrás: Word’s Poultry Scien­ce Journal). „Termékeny évek.” A Falusi Vasárnap 1960. április 10-i száma egészolda­las összeállítást közöl fény­képes illusztrációkkal a ma­gyar mezőgazdaság új moz­galmáról, új vívmányairól. Rendeletek A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekre vonatkozó fonto­sabb rendelkezéseket ismertetjük e helyen. A földművelésügyi miniszter 9/ 1960. (III. 22.) F. M.-A. H. számú rendelet az 1959 60 gazdasági év­ben szerződés alapján termelt vetőmagvak és egyéb termények átvételi árának megállapításá­ról szóló 25 1959. (IX. 12.) F. M.- A. H. számú rendelet kiegészíté­sét tartalmazza. A földművelésügyi miniszter 10 1960. (III. 23.) F. M. számú ren­deleté a növényvédelmi igaz­gatás szervezetének egyszerűsí­téséről szóló 4 1957. (II. 12.) F. M. számú rendelet egyes rendelke­zéseinek módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szintén megje­lent. Április 20-án állattenyésztési konzultáció lesz Szolnokon Az Állattenyésztési Kuta­tó Intézet vezető szakembe­rei április 20-án állattenyész­tési konzultációt tartanak Szolnokon. Ennek az az ér­dekessége, hogy előadás nem lesz. hanem a termelő- szövetkezetek vezetői, állat- tenyésztési szakemberei tesz­nek fel kérdéseket a jelen­levő szakembereknek, s azoktól ott nyomban választ is kapnak. A kérdéseket máris célszerű összeállítani, kidolgozni. A Lenin kolhozban 1955. óta dolgozik agrárközgaz­dász. Munkáját a gazdaság termelési tevékenységének elemzésével kezdte- Az ada­tok feldolgozása sok értékes következtetést eredménye­zett. Megállapítást nyert a munkaegységek helytelen fel- használása. A normák sza­bályellenes alkalmazása, a gép- és traktorpark szerve­zetlen használata. A kolhoz vezetősége hozzákezdett a feltárt hiányosságok meg­szüntetéséhez. Az agrárköz­A közelmúltban a cukorré­pa nemesítésében a fajták közötti ivaros keresztezést főként azért végezték, hogy plasztikusabb, örökléstanilag gazdagabb kiindulási anya­got kapjanak. Az utóbbi tíz évben viszont a fajták kö­zötti keresztezést abból a célból végzik, hogy a nagy termőképességű, hibridek számára megfelelő kompo­nenseket válogathassanak ki. A számos kísérleti adat I960, április 1-ével átlagosan 22 százalékkal leszállították a növényvédőszerek fogyasztói árát. Az árcsökkenés, mint a tájékoztatók rámutattak, nem azonos mértékben vonatkozik valamennyi forgalomba lévő nö­vény védőszerre: a legáltaláno­sabban használt DDT-tartalmú és HCH-szereknél a legnagyobb mérvű, a DDT 5 százalékos po­rozószer kilónkénti ára például 11 forintról 4 forint 90 fillérre csökkent. A 10 százalékos DDT- porozószer pedig 2,3 forinttal lett gazdász feladata nemcsak a tervezés, hanem a tervtelje­sítés ellenőrzése is, hogy a termelési tervekben megje­lölt ráfordításoknál túllépés ne következzék be. Az agrár- közgazdász további feladata a brigádok önálló gazdaság5 elszámolásának bevezetése. A kolhoz tapasztalata azt mu­tatja, hogy minden kolhoz­ban szükség van agrárköz­gazdászra is, mivel a leg­több kolhozban a könyvelő­nek nincs elég alapos köz- gazdasági képzettsége. elemzése után. a szerzők megállapították, hogy abban az esetben, ha olyan fajtákat kereszteznek, amelyek kö­zött származás, termőképes­ség és biológiai sajátosság te­kintetében rokonság van, a heterózishatás az első nem­zedéknél nem figyelhető meg. Csak akkor kaptak ki­elégítő eredményeket, ha a keresztezésben egymástól el­térő tulajdonságú anyagot használtak fel. olcsóbb. Az 50 százalékos DDT- permetezőszer fogyasztói ára a kilónkénti 66,5 forintról 42 fo­rintra mérséklődött. Nem érinti az árcsökkentés a réztartalmú és rézhatóanyagú vegyszereket, ezek fogyasztói ára változatlan. Az árcsökkentési intézkedés, az 1960. évi értékesítési tervvel szá­molva, országosan 44 millió fo­rinttal csökkenti a szőlő- és gyümölcstermelők kiadásait, a burgonyabogár elleni védekezés költségeit. A közösség erkölcse Nemrég egy szövetkezeti gazdaisme­rősöm megszólított és elmesélte, mi az, ami nem fér a fejébe. A történet érdekes, érdemes volt végig hallgatni. Ez az isme­rősöm egyik-másik gazdatársa természe­tével nincs kibékülve. Elmondta, hogy legutóbb termelőszö­vetkezetükben közgyűlést tartottak. Az elnök beszámolt a terv eddigi teljesítésé­ről. Majd kérte a jelenlévőket, szóljanak hozzá, mondják el véleményüket, adjanak tanácsot, egyszóval javaslataikkal segítse­nek. Erre néhányan, akik máskor is fel szoktak állni, elmondtak egyet-mást, de a többség hallgatott. Ámde amikor a köz­gyűlés véget ért, az utcán azok beszéltek, legjobban, akik rneg se nyikkantak a közgyűlési teremben. Utána jópáran betértek a kocsmába, a borbélyhoz és ott vitatták a közgyűlés­nek még azt a részét is, ami nem tartozik másra, csak a termelőszövetkezet tagjaira. „Helyes ez?” — kérdezte ismerősöm. Nem. Nagyon helytelen, sőt elíté­lendő. Szövetkezeti gazdához méltatlan magatartás. A tsz az öntudatos dolgozó parasztok közössége, nincs annak semmi helye, hogy az utcán, a kocsmában tár­gyaljanak olyan dolgokat, amelyeket a közgyűlésen vagy más megbeszélésen kel­lene elmondani egymás szemébe és segítő­szándékkal. Persze, az is igaz, hogy sok új tsz- tag számára szokatlan még a nyilvános szereplés. Lámpalázat érez és nem mer beszélni. Mások meg nyomban az atya- úristennel kezdik, elfelejtik, hogy a mér­ges embernek sosincs igaza. Az egyik rossz, a másik nem jó. A félénkek arra gondoljanak: nem ülnek idegenek között. Akik hamar méregbe gurulnak, ne feled­jék embertársaikkal szemben a kőtelező tiszteletet. Egyikre is, másikra is rászok­tathatja magát az ember. így alakul az­után ki a közgyűléseken, a megbeszélése­ken a közösséget segítő, előrevivő egészsé­ges vita. Abban mindenesetre barátomnak ad­tam igazat, hogy nagyon elítélendő maga­tartás, ha valaki — ahol beszélhetne, ott hallgat, viszont ahol hallgatnia kellene, ott fecseg. — szp — {/ál&dz&lutok A hibrid cukorrépavetőmag heterózis- hatásának felhasználása Leszállították a növényvédőszerek árát j »oooooooooooooooeeoooeooooooaoeoaaaoooaoaooaoaoooooooof foooooooeo ^oooooeoooooeooooooeooooooooeeooooeooooooaoooooooooooo^ Uisyúzzi A kukoricamoly évi kártétele százmillió forint Védekezz!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents