Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 12. önyvek Leninről tzkv a (MTI). Lenin sének 90. évfordulójá- mét számos érdekes Az jelent meg a Szovjet- ,v_ n. Közzétették például a ik a megemlékezések- it- gyűjteményét, amelyek .jjj t, mint a népgazdaság ének vezetőjét mutat- !. Egy másik kötet a dói­nak Leninhez intézett "J iből ad szemelvényeket. If ön füzetekben jelentetik í?f N. Krupszkaja Leninről * visszaemlékezéseinek i részleteit és az SZKP i legrégibb tagjának, V. 'inszkijnak a proletár dalom nagy vezérét meg­nő írásait. Több rajz- töményen kívül kiadtak nagyszabású fénykép- i teményt is. (MTI) I - MUNKAVÉDELMI fo­i ilyázatot hirdet a | /DSZ megyei bizottsága | lett működő munkavé- : ni bizottság és a fotó­ikor. A képek beküldésé- határideje május 5. A ohh pályázókat 1 hetes f fői d i utazással, kéthetes belföldi üdüléssel és 1800 fo­KINEK JÁTSZANAK? — Egy járási kulturális szemle ürügyén *— Szombat délután rendez­ték meg Kunhegyesen a Fel- szabadulási Kulturális Szem­le járási döntőjét az obsitot érdemlő művelődési házban. Már e sorok elején meg kell mondanunk; nem sikerült a legjobban. Eredetileg 11 órá­ra hirdették az előadást, — majd áttették délutánra, — mert a megyei bíráló-bizott­ság nem ért rá korábban le­utazni. A délutánra meghir­detett időpontban azonban se közönség, se bírálóbizott­ság nem volt. önkéntelenül felvetődik a kérdés: vajon egy szűkkörű bírálóbizottság előtt kell-e fellépniük a színjátszóknak, vagy a közönséget is be kell vonni a szemle rendezvé­nyeinek nézői közé? Ha a közönségre nincs szükség, te­hát csak bizonyos statiszti­kai felmérésről volna szó, akkor nem kifogásolnánk semmit. Viszont az az érzé­sünk, hogy a szemlét — túl­menően a kulturcsoportok versengésén és erejük felmé­résén — a nagyközönség szá­rinttal jutalmazzák. MlllillllllllllllllllllllllllllllllllllllMMIIIIIIIIIIllllllllllllllHlllllllllllllllilllllllllHIIIIIMIIIMIIIM Próbaüzemelés a baromfitápüzemben mára tervezték annak ide­jén. Ha pedig így van, ak­kor az időpontot úgy kellett volna megválasztani, hogy az a közönség számára is meg­felelő legyen, — tehát szom­bat este, — vagy va­sárnap délután. Hiszen nem­csak a nézek munkaidejére esik a kifogásolt időpont, ha­nem a szereplőknek is ott kell hagyniok a munkát, — ami sok helyen komplikációt okoz­Bizonyára nem mindenhol választották és választják meg ilyen rosszul az időpon­tot. A kunhegyesi járási döntő a legelső volt a járási döntők között, a többire ezu­tán kerül sor. Helyes volna tehát, ha — okulva a kun­hegyesi tapasztalatokon — még egyszer vizsgálat alá vennék ezeknek a verse­nyeknek az időpontját és a helyét is. Sok esetben ugyan­is nagyobb sikere lenne a versenynek, ha nem a szóra­kozási lehetőségekben gazda­gabb járási, megyei székhe­lyen tartanák az előadáso­kat, hanem a járáshoz tarto­zó faluban, községben. Hi­szen a kulturcsoportoknak úgy is utazniuk kell, viszont a kulturális központoktól tá­voleső falvak, községek —, amelyekhez még ma is elég ritkán jut el egy-egy színhá­zi produkció — hálásabb kö­zönség lennének, mint egy- egy városnak színházhoz szo­kott közönsége. L. M. Egy TU — 114-es világrekordja MOSZKVA (TASZSZ). Egy szovjet TU—114-es turbólég- csavaros repülőgép április 9-én Ivan Szuhomlin pilóta vezetésével nyolc világrekor­dot állított fel. A gép hu­szonöt tonna terheléssel öt óra 43 perc, 14 másodperc alatt tette meg a Moszkva— Szverdlovszk-Szevasztopol — Moszkva 5000 kilométeres útvonalat. Az átlagos órán­kénti sebesség 877-2 kilomé­ter volt. A szovjet gép 300— 400 km/órával múlta felül a hasonló gépkategóriában amerikaiak által elért rekor­dokat. A TU—114-es szovjet gép egyébként alig egy hónap alatt 24 új világrekordot ál­lított fel. (MTI). Most már a nem szakember számára is tanulságos a kar­cagi hántoló baromfitápüze- me! A nagyszerű új berende­zés faalkatrészei barnás-na- ancssárgán, a fémrészek üde- ölden fénylenek. És megy a ép, mint a parancsolat... A tápszakmát elsajátító lgozók előbb a kukoricát ik meg olyan finomságúra, y a szemcsék a 16-os drót­ét nyílásain könnyen át- ának. Ez több ütemben lik — sajnos, láthatat- a gép belsejében. Azo- nomságún őrlik az ár- — az őrlemények ez- ä sljesen automatikusan atalmas gyűjtőkamrá­ba kerülnek. E két alapanyag után — rendkívül pontos mé­réssel — további tizennégy (!) féle kerül a berendezésbe. A keverőtartályban — egyszerre 800 kilogrammot — 20 per­cen keresztül, nagyon gondo­san kavarják össze az alap­anyagokat. Megjegyzendő, hogy a szakmában csak 15 perces keverési idő a szoká­sos. A folyamatos gyártás még meg sem indult, de máris 20 vagonnál több baromfitápra jelentették be igényüket a helyi termelőszövetkezetek. Kalmár, „a jó kalmár“ Furcsa és tegyük hozzá mindjárt; ritka bűncselek­mény ügyét tárgyalja hama­rosan a kunszentmártoni já­rásbíróság. Kalmár Sándort, a cibakházi földművesszövet­kezet tüzelőanyag telepének vezet jét sikkasztásért és azért vonják felelősségre, mert 1959 végén a leltárt 53 ezer 881 forint többlettel zár­ta. A cselekmény minősítése — ahogy bírósági körökben mondják — társadalmi tu­lajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás és ár­túllépés. A történet pedig a követ­kező: Kalmár Sándor a Tü- zép telepen dolgozott. Először szeptember elején 2000 forint­nál magasabb értékű fűrészá­rut, sárlécet és más építési anyagot „vásárolt” magának. S hogy a látszattal is minden rendben legyen számiét is ke zített erről, csak éppen az árát felejtette el befizetni/ Alig múlt egy hónap, Kal­márnak tetőfedő palára volt s:~ksége. mondani Í6 feles­leges, hogy a 3 ezer 481 fo­rint értékű anyagot ismét a telepr"! vásárolta, kézpénzfi­zetési számlával fizetés nél­kül. a fentiek alapján nyilván minden'-, azt gondolja, hogy Kalmárnak a legelső leltár­nál hiányának kellett volna lennie. Nem. Kalmár, mint már említettük december vé­gen 53 ezer 881 forint több­lettel zárt. Hogy ezt miként csinálta, arra a nyomozás derített fényt. Két fő forrása volt. Az egyik: becsapta a vásár­lókat, mert a mérésnél töb­bet mért, mint valóságban az éladott áru, így az ilyen számlákkal 23 ezer forinttal károsította meg vásárlóit. A többi pedig abból adódott — állapítja meg a szakértői vé­lemény —, hogy egyes fűré­szelt árukat magasabb osz­tályba sorolt, mint ahogy ő átvette. A kialakult 2140 vagy 2470 forint helyett egy­re másra 2960 forintért áru­sította a fűrészeltáru köb­méterét. Kalmár egy ideig „jó kal­márnak" bizonyult. Mára azonban a bírósági tárgyalást várja, s megérdemelt bünte­tését. A Nap kel: 5.02 h-kor, nyugszik: 18.28 h-kor. A Hold kel: 19.22 h-kor, nyugszik: 5.31 h-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás: újabb felhőátvonulások, többfelé esővel, egy-két helyen ziva­tarral. Mérsékelt szél, helyen­ként a hőmérséklet csökken, északkeleten kissé fokozódik, máshol alig változik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet általában 16—19 fok között, délen né­hány helyen 20 fok felett. — GÉPI PALÄNTÄZÄSI bemutatót rendez április 15- én Tiszajenön az Uí Tavasz Termelőszövetkezetben a MÉK. A bemutatón, melyen a nagyteljesítményű palántá- zógép munkájával ismerked­hetnek meg a zöldségtermelő tsz-ek vezetői, 60—70 fő rész­vételével számolnak. — ÖT KÖZSÉG asszonyai mutatták be a felszabadulás évfordulóján kézimunka ké­szítményeiket. Most a mező- héki Táncsics Tsz asszonyai és lányai rendeznek érdekes­nek Ígérkező bemutatót má­jus 15-én, a szakköri foglal­kozásokon készített munká­ikból. — HUSZONNEGYEDIKÉN rendezik Szolnok város és já­rás kuUúrosainak bemutató­ját Szolnokon ének és zene­karok részvételével. A Fel- szabadulási Kultúrális Sereg­szemle során egyéb művé­szeti ágak — színjátszás, szavalás, népitánc — bemu­tatójára május nyolcadikán kerül sor. — ISMÉT túlteljesítette tervét a Téglagyári Egyesü­lés- Az első negyedévben ke­reken 600 ezer nyerstéglával adott többet az előirányzott­nál. — BELSŐSÉG BOLT Szol­nokon. A Szolnok megyei élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a lakosság igényei­nek jobb kielégítése érdeké­ben olcsó húsárukat, belső­ségeket forgalomba hozó bolttá alakította. át 93-as húsboltját, — TIZENHÉT társadalmi ösztöndíjas költségeit fedezik idén megyénkben a községi tanácsok. Községfejlesztési alapból erre a célra közel 100 ezer forintot fordítanak. — TÖBB MINT 47 kilomé­terrel bővítik ez évben Szol­nok megyében a vízvezeték hálózatot. Tanácsaink a la­kosság 737 ezer forintot ki­tevő társadalmi támogatásá­val együtt 6,7 millió forintot költenek vezetékek építésére. — ÖT DIJAT NYERT s 1950 forint jutalmat kapott Jakucs Imre mezőtúri nép­művész. A helybeli Agyagi­pari Hisz tagjai közül még Gajda István és Varga Gá­bor részesült jutalomban. — NEGYVEN, növényvé­dőszerek árusításával foglal­kozó boltvezető vizsgázott a növényvédőszerekkel kap­csolatos ismeretekből a föld­művesszövetkezeteknél. A si­keresén vizsgázók tanácsok­kal is szolgálnak majd. — CSEMETENEVELÉS versenyben. Érdekes kezde­ményezést indított el a kun- csorbai községi tanács. A két úttörőcsapat tagjai kö­zött facsemete nevelési ver­senyt Indított. Az úttörők eredményeitől függően jutal­mazzák is a munkát: az első csapat 800, a második 500 fo­rintot kap. — SZIGLIGETI Színház mai műsora: este 7 órakor Cigány- prímás, Cegléd honv. Kormos ég. A KGST ajánlásai alapján több millió forintot takarít meg a magvar vaskohászat A KGST Vaskohászati Ál­landó Bizottságának szekciói megvizsgálták a magyar vas­kohászat szervezettségét, ter­melésének gazdaságosságát és sok hasznos javaslatot tet­tek a nyersvas és acélgyár­tóművek, továbbá a henger­műi blokksorok munkájának javítására. A Vaskohászati Kormánybizottság titkársága most felmérte, hogyan hasz­nosítják üzemeink a KGST ajánlásait, s megállapította, hogy a javasolt módszerek­kel máris többmillió forintot megtakarítottak. (MTI). Gyámoltalan Kerekes Gábor Feltétlen szerezze meg! A TERMELÉSI KÖRZETEK ÉS A VT SPECIALIZACIÓ A MEZŐGAZDASÁGBAN c. könyvet. írták: Erdei Ferenc — Csele László — Márton János. \ szerzők részletesen kifejtik a területi munkamegosztás alapelveit. Hazánkban eddig nem alkalmazott új módszer­rel állapítják meg mezőgazdaságunk jelenlegi körzeteit, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok termelési típusait. Fű vonalakban vázolják « mezőgazdasági termelés elhelyezésével Összefüggő tudomá­nyos kutatás munkaprogramját. A könyv fontos összefog­laló anyag a magyar mezőgazdaság kialakítandó körzetei­nek a tudományos megalapozásához. Térképek, ábrák, táb­lázatok gazdag sora egészíti ki a mű feltegetéseit. Kiadta a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 41« oldal. Ara kötve: 73.- Ft. Kapható a könyvesboltokban. Megrendelhető a «elárusítóknál: a KÖZGAZDASAGI ÉS JO GI KÖNYVESBOLTBAN. Budapest, V.. Nádor u. 8. az EÖTVÖS LÖRÄND KÖNYVESBOLTBAN. Budapest, V., Kecskeméti u. 2. i aciha mái s vándorlás az éle- r hétig itt, két hétig aztán megint to- Ahová megérkeznek is, Iveszik őket a gyere­lő- mar híre szalad a fa- és ogy megjöttek a mu­in_ >s°k ... •rtént Tiszaföldváron °* házaspár érkezett, — >ral hozták a felszere- rakodtak, felállították .... i mázolt állványokat, lték a hajóhintát. ' r arra jártam, a cél- ® torban rakosgatott az r, aggatta a figurákat. re. áradt nő, mozdulatéi, s a-cSn-Jc redői küzdelmes élét­ől árulkodnak. — Nehéz kenyér ez — ;ezdtem a beszélgetést. — Megszoktuk már — langzik a szűkszavú válasz. — Honnan jöttek? Hová valók? — faggatom tovább. — Hercegszántódiak va­gyunk... Kis község ez Ea'a mellett. A telet otthon tölt­jük minden évben ... Ide Szabadszállásról jöttünk s majd Szentgyörgyre megyünk tovább vásárra, meg a tör teli búcsúra... így megy ez évről évre. Az asszony ötvenegy éves, a fér­je eggyel több. Mióta csinál­■ mást akar ják? — Gyermekkoruk óta. Mindkettőjüknek már a szü­lei is mutatványosok voltak, ők már ebben nőttek fel. És az ő gyermekeik? Kettő is van. Az idősebb már meg is nősült, a kicsi még iskolás. — Egyik sem követ ben­nünket — mondja az asszony s hangjában őszinte öröm cseng. — Mert bizony sokat nyomorogtunk, áztunk, fáz­tunk— mi sem választanánk ezt, ha mégegyszer fiatalok le­hetnénk. A kisfiam, Lacika, kilenc éves, jól tanul, majd választ valami jó szakmát... Hogy? Nem, nincs itt velünk. Nem is tudna itt tanulni eb­ben az örökös vándorlásban. Hiszen minden két hétben másik iskolába menne ... Feléleszti a tüzet a rögtön­zött kis katlanban, s nekilát a főzésnek. Halpaprikás ké­szül vacsorára. — Mi, öregek még eltengő­dünk valahogy — sóhajt fel —, de a gyerekekre már más munka vár... Igen... A vásárok, búcsúk mutatványosai lassan kiöre­gednek a szakmából, s az ifjú generáció már nem kívánko­zik a helyükbe. — rónai — Kerekes Gábor szaladt i vetés szélén és ordított. — Kuccu ide, tee! Huccu cucu poszikáim... Mondhatta. Az öreg disznó búgattatni kellene. Napok ott meg van veszve. Gábor bács nem bir vele. Ez megindul, c másik két koca utána, veiül1 a süldők, s rohan az égést falka. Huszonkét disznó. M: kárt tud az csinálni, ha bele­szabadul. Pedig volna jó legelni va­lója. Nagyra nőtt a gyepen a veresnadrág mostanra. Ha­marosan kaszálni lehet. Azérí csak a kútig engedheti a disz­nókat, amarra ne tapossák le a kaszálót, ne ganéjoljanak bele, mert nem eszi a jószág. Azt a részt megkaszálja a gazda Janival, a béressel. De a konda csak beleszalad. Tegnap bejárta a gazda a rétet, csóválta a fejét. Az öreg disznó meg akkor is belevitte a falkát. ö nem is tudta ki­hajtani belőle, csak a gazda. Káromkodott. — A vín gyámoltalan iste­nit magának! Tán azér fize­tem, hogy semmi hasznát ne vegyem. Ha még egyszer ben­ne találom a disznót a kaszá­lóban, lefogom a bériből. Gábor bácsi hallgatott, mit tehetett egyebet. Mondja a béres, a múlt nyáron a gazda fia őrizte a falkát, az szokat­ta el ennyire. Megmondaná i Lajbi Márton, annál volt ő kondás tavaly. Egész évben ■ semmi baj nem volt. Azok a disznók olyanok voltak, mint 1 a bárányok. Soha nem kapat- i tak el. Na, hiszen ezek is le- i szoknak Szent Mihály napig, : ameddig az egyesség szól. : Igazság szerint Szent György : naptól alkudtak, de ő kérte, i ha csak van valami, kijönne - a tanyára. Addig se eszik otthon. Ma­radt még kenyérpusztítónak éppen elég. A hét gyerek, az asszony, meg az öregasszony. Az anyja. Az is hozzá szorult. — Kuss ide, tee! Csaa, csaa! Az a piszok öreg disznó. Egy bot kellene, elütni a há- tulsó csülkét, a gazdája szent­ségit. De hiszen hadd legelne egy keveset. A vetésből. Majdcsak megnyugodnék utá­na. Ugyan minek is rohangá- szi.k ő husvét napján a más disznaja után. Otthon most locsolódik a négy gyerek. Négy gyerek, három lány. Gábort, a legnagyobbat tán kihozzák a gazdáék a libá­hoz nyárra. Most hát husvét vagyon. Mennek a gyerekek házról házra. Adnak egy pár fillért itt is, ott is. A főutcán többet adnának, de 6 oda nem enge­di a gyerekeket. Ne kényes- kedjenek az ö családjával. A gazdáné is úgy tett reggel: — Na, majd törtet már a i riherencs, rongyos had. Be- ! hordják ide a sarat, takarít- ; hatok utánuk! Lohol a vetés szélén, ver­senyt a falkával. Már nem bírja, menthetetlen. Ha az , övé lenne, tán elütné a lábát. — Pocikáim! Csaa, csaa. Fullad. Hogy nem szakad le a mennybéli egy darab éggel. A gazda így is elégedetlen. Még felmond, hiszen könnyen kap .kondást. Amennyit csak akar. O meg mihez kezdjen? Félkarjára béna, mióta le­esett béres korában hordás­kor a rakott szekérről, örül, hogy elállhatott. Nyolc má­zsa élet, egy kocsi fütenivaló szalma. Ha még a két karját bírná. De hát... Két Kerekes Gá­bor laki.k az alvégen, de nem tévesztik össze őket. Mert 6 gyámoltalan Kerekes Gábor. Szóbahozzák a nevét. — Melyik Kerekes Gábor a? — A gyámoltalan. — Ügy már ismerem. Ifjú Ipolyszegi Gáspár fel­dúlt arccal zavarássza a ta­nyába berontó kondát. Feke­te ünneplőbe, kabát nélkül, csak lajbiban, felgyűrt fehér ing rajta. Lóhajtó ustorral csépel a süldők közt. Nagyon mérges, bentről kellett kijön­nie a vendégek, a locsolkodók közül. A fiatalasszonyt öntö­zik a gazdák, hogy el ne her­vadjon az Ipolyszegi portán. I — Búgatni kéne az öreget, gazduram. Nem bírok vele. I — Nem, mer gyámoltalan. Nein a jószágon jár az esze. A kisebb koca szalad a pocsolyából, dörgölődik a többihez, a gazda végigsuhint rajta. Felsivalkodik, megráz­za magát, aztán... A gazda tehetetlenül meg­áll, felhördül. A pocsolyát, a sarat Túrázta a fekete ünnep­lőre. Megkövültén nézi a ru­hát, aztán hirtelen mozdulat­tal felemeli az ustort. Suhog az ustor. Suhog a ló­hajtó ustor. Késő estére mennek a ven­dégek. Egyszerre mennek, né­melyik dűlöngőzik, jóllakot­ton, egészségesen, nagyokat kurjongat, nevetgél. Kocsival vannak valahány. A lovak­nak az istállóban szorítottak helyet. A gazda is segítkezik a befogásnál. Hogy az istál­lóból visszatér, kiválaszt két vöröshagymahéjjal festett to­jást az asztalról, a tálból. — Kiviszem már Gábor bá­csinak, nagyon nekikesere­dett, még majd itthagy. Az asszony a konyhába in­dult, az ajtóból fordul vissza. — Mit csináltál vele? •— Én, semmi különöset. Elébe áll. Asszonyi sejtés­sel, kíváncsi akarással. — Ne mondjad már Akkor mér hagyna itt? A gazda rosszkedvű. — Meg kellett vernem, olyan gyámoltalan. Másképp nem veszem semmi hasznát. v BORZÁK LAJOS r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents