Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 10. SZEMLÍ Bevallott és be nem vallott célok a Genfi Leszerelési Konferencián A perspektívák Ezen a héten a genfi le­szerelési tárgyalások ismét az érdeklődés előterébe ke­rültek. — Hruscsov és De Gaulle tárgyalásain a lesze­relés, mint első számú prob­léma szerepelt. A kiadott szovjet-francia közös közle­mény is hangoztatja, hogy a két államférfi leszögezte: a leszerelés korunk legfonto­sabb és halaszthatatlan prob­lémája. Hruscsov és De Gaulle — ugyancsak a kö­zös közlemény szavival — ki­fejezte azt az óhaját, hogy a jelenleg Genfben folyó tíz­hatalmi tárgyalások „ered­ményezzék bizonyos össze­hangolt szempontok kidolgo­zását az általános és teljes leszerelés kérdésében." Azt lehetett volna hinni, hogy ezek után a genfi Nem­zetek Palotájának híres VII. számú, üléstermében tanács­kozó tízhatalmi konferencia munkája nagy lendületet kap, s a delegátusok végre hozzálátnak a leszerelés gya­korlati intézkedéseinek meg­tárgyalásához. Nem ez tör­tént. Ellenkezőleg, több mint három heti ülésezés után a konferencia visszakanyaro­dott oda, ahonnan elindult. Az öt szocialista ország és az öt nyugati állam küldöt­tei ismét arról vitatkoztak ezen a héten, hogy a konfe­rencia voltaképpen miről tár­gyaljon: a Szovjetunió által benyújtott általános és tel­jes leszerelésről, — vagy az úgynevezett nyugati tervről. Két terv — két cél Az olvasók ismerik a Szov­jetunió tervét az általános és teljes leszerelésről, amelyet Hruscsov ismertetett elsőnek az ENSZ múlt évi közgyűlé­sén. Ez a terv gondoskodik arról, hogy több szakaszban, pontos határidők betartásával fokozatosan leszereljék a haderőket, megsemmisítsék az atom- és hidrogénfegyve­reket és megszüntessék a külföldi katonai támaszpon­tokat S mindezt szigorú nem­zetközi ellenőrzés mellett. A szovjet terv célja: örökre meg­szabadítani az emberiséget a háború rémétől. Ezt az ENSZ közgyűlés nyolcvankét tagál­lama egyhangúan elismerte, amikor azt ajánlotta a tag­államoknak, hogy a Genfi Le­szerelési Értekezlet lehetősé­geivel élve találjanak konst­ruktív megoldást az általános és teljes leszerelésre. ' A másik tervnek, amelyet a nyugati hatalmak nyújtot­tak be Genfben, egészen más célja van. Maga a terv kö­dös, megfoghatatlan, sem pontos számokat, sem határ­időket nem tartalmaz. Felhő, amely megy valamerre, de nem tudni, merre — ahogyan a TASZSZ jellemezte —, vagy rongyszőnyeg, ahogyan az angol New Statesman című lap nevezte. Egyetlen dolog­ban konkrét és pontos a nyu­gati terv: az ellenőrzés kér­désében. Rendkívül részlete­sen, szinte bőbeszédűen tár­gyalja egy nemzetközi ellen­őrző gépezet felállítását. Azt azonban, hogy mit ellenőriz­zen ez a gépezet, kínosan el­kerüli. Mi ennek a ködös nyugati tervnek a célja? Nem tételez­zük fel a tapasztalt nyugati szakértőkről, akik ezt a ter­vet összeállították, hogy kép­telenek lettek volna egy gya­korlati, hasznos tervezet ősz-1 szeállítására. Nem is erről van szó. A genfi tárgyaláso­kon Zorin szovjet külügymi­niszterhelyettes, a Szovjet­unió delegációjának vezetője alaposan leleplezte a nyugati hatalmak valódi céljait A másik genfi értekezlet, az atomfegyverkísérletek meg­szüntetéséről tárgyaló három­hatalmi konferencia legalább ilyen nehézségek előtt áll. Tizenhét havi szívós tárgya­lásokkal, a szovjet küldöttség rugalmas, célratörő javasla­taival mégis sikerült az ér­tekezlet munkáját jó vágány­ba vinni úgy, hogy a meg­egyezés küszöbön áll. Ugyan­ez várható a Tízhatalmi Le­szerelési Értekezleten is. S itt még talán tizenhét hónapig sem kell vámunk. Nemsoká­ra összeül ugyanis a csúcs- konferencia, amelynek napi­rendjén a leszerelés első he­lyen szerepel majd. Várható, hogy a csúcsértekezlet hatá­rozatai kimozdítják a lesze­relési konferenciát a holt­pontról. S addig is a szocia­lista országok küldöttségei, élükön a szovjet küldöttség­gel, fáradhatatlan és türel­mes munkával leplezik le a világ közvéleménye előtt a titkos nyugati szándékokat, elemzik és magyarázzák a szovjet terv realitását s igye­keznek kialakítani azt a lég­kört, amely meghozhatja a kedvező fordulatot. Ez a fordulat előbb vagy utóbb biztosan elkövetkezik, hiszen a népeknek elegük volt a háborúból s nem fog­ják vég nélkül tűrni, hogy a hidegháborús erők maradvá­nyai állandóan egy újabb vi­lágkatasztrófa Damoklész- kardját lógassák a fejük fö­lött. Országos vitára terjesztik a Csehszlovák Köztársaság új szocialista alkotmányának tervezetét Prága (MTI). A Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága április 7-én és 8-án ülést tartott. A ki­adott jelentés szerint a Köz­ponti Bizottság megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság új alkotmányának tervezetét, valamint a nemzetgyűlési és nemzeti bizottsági választá­sok előkészületeit. Az új al­kotmány tervezetét Antonin Novotny, a Központi Bizott­ság első titkára ismertette. De Gaulle angliai ' látogatásáról Párizs (MTI). Yves Moreau az Humanité hasábjain De Gaulle tábornok londoni út­járól írva megállapítja: a francia köztársasági elnök egyik első gondja az volt, hogy enyhítse az angol köz­véleményben a franciaorszá­gi személyi hatalom megte­remtése nyomán támadt ked­vezőtlen benyomásokat. A továbbiakban hangsú­lyozza, hogy Hruscsov elvtárs franciaországi látogatása és a francia—szovjet barátság megnyilvánulásai nem idege­nek attól a fogadtatástól, amelyben De Gaulle London­ban részesült. Sajnos, De Gaulle tábor­nok egyes londoni kijelenté­sei nem azt jelzik, hogy tel­jességgel felhasználná ezeket a lehetőségeket. Ez vonatko­zik a leszerelés problémáit il­lető kijelentéseire is. Emel­lett De Gaulle londoni tartóz­kodásakor többször emlékez­tetett a Hitler-ellenes szö­vetségre, de utalásainak na­gyobb visszhangja lett volna, ha nem azzal a céllal teszi, hogy elfogadtasson egy ettől jóval eltérő politikát: a kö­zös piac és a Párizs—Bonn- tengely politikáját A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az alkot­mánytervezetet országos meg­vitatásra az egész nép elé ter­jeszti. Az országos vitát ez év májusában és júniusában rendezik meg a Csehszlovák Kommunista Párt valameny- nyi szervezetében, a Nemzeti Front szervezeteiben és a Nemzeti Bizottságokban. Az új alkotmány rögzíti a társa­dalom fejlődésében eddig el­ért eredményeket, ugyanak­kor kifejezésre juttatja a to­vábbi fejlődés fő irányvona­lát. Az új alkotmány, amely a csehszlovák nép felszaba­dulásának 15. évében lép ér­vénybe, már szocialista alkot­mány lesz. Antonin Novotny előadói jelentését a Központi Bizott­ság irányelvül fogadta el a Csehszlovák Köztársaság új alkotmányának kidolgozásá­hoz és a választások előké­szítéséhez. A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága az új szocialista alkotmány elveinek szellemében az igaz­ságszolgáltatás fejlesztésének kérdésével is foglalkozott. Határozatban mondotta ki, hogy az igazságszolgáltatást közelebb kell hozni a néphez, nevelni kell a nép részvéte­lét a szocialista törvényesség megszilárdításában. Hruscsov Franciaországban címmel riportfilmet ké­szített a szovjet kormány­fő franciaországi látogatásá­ról. A szolnoki Tisza mozi­ban ma mutatják be és szer­dáig minden este kisérő film­ként vetitik a riportfilmet. Az Oberländer perről Berlin (ADN). A Neues Deutschland szombati számá­ban kommentárt fűz ahhoz, hogy április 20-án az NDK Legfelső Bírósága megkezdi Oberländer bonni miniszter perének tárgyalását. A tö­meggyilkos bonni védelmezői szorult helyzetben vannak, állapítja meg a lap. „Egyfelől szeretnének valamit tenni, hogy a pert megelőzzék, mi­vel már most megítélhető, milyen nagy nemzetközi fel­tűnést kelt majd az eljárás és hogy a világ ujjal mutogat majd Bonnra. Másfelől azon­ban Adenauer és társai sem maguknak, sem Oberländer- nek nem akarnak fájdalmat okozni, mert tudják, hogy Oberländerrel az egész rend­szer érintve van”. Mint a Deutschland rámu­tat, Oberländer perére min­denképpen sor kerül. (MTI) Időjárásjelentés Várható időjárás: kevesebb felhő, néhány helyen eső. Mérsékelt nyugati szél. A nappali felmelegedés kissé fo­kozódik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet ál­talában 11—20 fok között, he­lyenként 20 fok felett, észak­keleten 15 fok alatt. Távolabbi kilátások: a jövő hét elején kellemes tavaszi idő! Lottó tájékoztató A 15. játékhéten 4 235 611 lottó­szelvény vett részt a játékban. — Ot találatot három szelvényen ér­tek el, s ezekre egyenként 52S 451 Ft nyereményt fizetnek. A négy- találatos szelvények száma 41, nyereményük 38 740 Ft. Három- találatos szelvény 3974 volt és ezekre 399 forint nyeremény Jut. Két találatot 107 798 szelvényen találtak, amelyekre 14.70 forintot fizetnek. Az öttalálatos szelvényszámok a következek: 1 074 887, 7 485 608, 7 425 609. (MTI). Kémkedés vagy leszerelés? A nyugati hatalmaknak, amint ez az eddigi genfi ta­nácskozásokból kiderült, hár­mas céljuk van. Az első célt Herter ameri­kai külügyminiszter február 18-án az amerikai nemzeti sajtóklubban elmondott be­szédében elárulta. Herter ak­kor azt mondotta, hogy a genfi amerikai delegáció erő­feszítéseinek ki kell egészí­tenie az amerikai katonai programot. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az amerikai de­legáció utasításokat kapott Washingtonból: harcoljon ki Genfben olyan megállapo­dást, amelynek alapján ame­rikai katonai szakértők „el­lenőrzés” ürügyén értesülé­seket szerezhetnek a Szovjet­unió katonai felkészültségé­ről. Ezért erőltetik a nyugati küldöttek Genfben az ellen­őrzési gépezet felállítását. A második cél: minden­áron el kell kerülni, hogy egy leszerelési megállapodás következtében fel kelljen szá­molni a szocialista országo­kat körülvevő amerikai kato­nai támaszpontokat. A Penta­gon, az amerikai belügymi­nisztérium még mindig azt hiszi, hogy ezzel a támasz­pont-gyűrűvel „sakkban tart­hatja” a Szovjetuniót, a Kí­nai Népköztársaságot és a népi demokratikus országo­kat. Amint tehát valamelyik szocialista delegátus felveti Genfben a külföldi katonai támaszpontok kérdését, a nyugatiak azonnal viharos el­lenkezésbe kezdenek. Ami a harmadik célt illeti, ez abból folyt, hogy Francia- ország háborút visel az algé­riai nép ellen. A Szovjetunió leszerelési terve előírja, hogy csökkentsék már az első sza­kaszban a Szovjetunió és az Egyesült Államok haderőit 2 100 000 főre, Anglia és Fran­ciaország haderőit pedig egyenkint 650 000 főre. Fran­ciaországnak azonban csupán Algériában mintegy hatszáz­ezer katonája van jelenleg. Ha tehát elfogadná a szovjet javaslatot, a NATO-ban és az anyaországban összesen öt­venezer katonája maradna. Ebbe pedig a francia kor­mány nem hajlandó bele­egyezni Meghaló és feltámadó TAVASZI ISTENEK AUTO — MOTORKERÉKPÁR- TULAJDONOSOK! Április 1-től megyénk területén a kötelező gépjármű szavatossági biztosítási ügyeket az Állami Biztosító Szolnok megyei igazgatósága intézi. Kérjük a gépjár­mű tulajdonosokat, hogy biztosítási ügyeikkel az igaz­gatósághoz forduljanak. A szavatossági biztosítást kiég észltő (a jármű tűz- és robba­nás káraira, továbbá a vezető és a családtagok balesetére ér­vényes) önkéntes tűz- és balesetbiztosítási kötvényeket szóló motorkerékpárokra évi 30.— Ft-ért oldalkocsis motorkerékpárokra évi 40.— Ft-ért személygépkocsikra évi 100.— Ft-ért városi és járási fiókjaink szolgáltatják ki. Állami biztosító Szolnok megyei igazgatósága Az evangéliumok el­beszélik Jézus Krisztus halá­lának körülményeit. A ke­resztény egyház tanítása sze­rint Krisztus saját magát adta áldozatul, hogy meg­váltsa az emberiséget. Véré­vel, halálával lett a világ megváltója. Mint ember meghalt, de mivel a keresz­tény tanítás szerint Isten fia volt, tovább él a mennyor­szágban, s megígérte, hogy valamikor újra eljön meg­váltani a világot. A keresztény egyház a kö­zépkorban többször is „meg­jósolta” Krisztus „második eljövetelének” időpontját, de jövendölései nem váltak be. A kitűzött idő elérkezett, de Krisztus nem jött el. Ugyan­így a különböző keresztény szekták, például az adven­tisták, a XIX. században többször is kinyilatkoztat­ták „Krisztus eljövetelének idejét”, de szintén felsültek jövendöléseikkel- Ennek elle­nére az egyház és sok szek­ta manapság is hirdeti „a Megváltó közeli eljövetelét.” A papok és a szektaprédiká­torok mindezt azért hiresz- telik, hogy megfélemlítsék és elbolondítsák az embere­ket. Hogyan keletkezett a Meg­váltó halálának és feltáma­dásának hite? A keresztények és a zsidók tavasszal ünnepük a húsvét ünnepét. A kereszté­nyeknél a húsvét a keresztre feszített Krisztus feltámadá­sának ünnepe. A keresztény napok azt hangoztatják, hogy ez eredeti keresztény ünnep, holott jól tudják, hogy Krisztus szenvedései­nek, halálának és feltámadá­sának története egyszerű is­métlése azoknak az isten-le­gendáknak, amelyek már jó­val a kereszténység keletke­zése előtt mindenfelé elter­jedtek- S a húsvéti szertartá­sokon .'részt vevő hívőknek fogalmuk sincs róla, hogy Mithrasz, Adonisz, Attisz, Tammuz, Dionüszosz, Ozirisz és több más, úgynevezett „po­gány” isten tiszteletére is ugyanilyen szertartások vol­tak szokásban. Amikor az európaiak fel­fedezték Dél-Amerikát, s megismerkedtek az ott élő népek vallásával, nagy meg­lepetéssel vették tudomásul, hogy Amerikában, — amely­nek lakói sohasem érintkez­tek a keresztény világgal — ugyancsak hasonló történe­tek járnak szájról szájra meghaló és feltámadó iste­nekről. A mexikói hitregék szerint például Ketzalkoatl istent széttárt karjainál fogva fakeresztre feszítették. Sőt a hitregék még azt is elmond­ják, hogy hálátlanságból öl­ték meg ily barbár módon azok, akiket meg akart vál­tani. Kingsborough „Mexikó őstörténete” című könyvében leírja, hogy Yucatan oslakó- inak istene egy Bakab nevű megváltó volt, aki Csiribl- rasz szeolőtelen szűztől szü­letett. Ezt a Bakabot egy hármos Istenség második sze­mélyének képzelték. (A ke­resztény hitre tért indiánok Bakabot azonosították Krisz­tussal). s töviskoszorúval ko­ronázott mártírnak ábrázol­ták. És a monda szerint Ba­kabot ugyancsak kitárt kar­jainál fogva feszítették fel a keresztfára. Ez az isten há­rom napig maradt holtan, a harmadik nap végén feltá­madt és felment az égbe Amint ebből a két történet­ből is láthatjuk, az ameri­kai szárazföldön élő mexikó­iaknál, akik semmiféle kap­csolatban sem voltak a ke- tennek. Ha pedig még job- resztény világgal, s egy szót ban visszamegyünk a mult- sem hallottak Krisztusról, ba, megtaláljuk a vallások olyan hitregék alakultak ki, történetében az ember áldo- amelyek bámulatosan hason- zatot és az emberi vagy ál­lítanak a Krisztus haláláról lati elsőszülöttek feláldozá- és feltámadásáról költött le- sának szokását. gendák hoz. egyes mozzanatai­dén sok utalást találunk arra is, hogy isteni szárma­Ha a kereszténységet meg- zásunak tekintett királyfi- előző és előkészítő időszak akat áldoztak fel. Később ókori vallásait vizsgáljuk, azt ezek a szokások sokat vál- látjuk, hogy a meghaló és toztak. Az emberáldozat fo- feltámadó isten eszméje az kozatosan megszűnt, helyei­ékor földművelő és pásztor- te állatokat áldoztak. A zsi- kodó népei — az irániak, a dó húsvét előírásaiban Is- sziriaiak, az asszírok, a babi- ten megparancsolja, hogy ál- loniak, a hinduk, a zsidók és latokat áldozzanak neki. Jé- az egyiptomiak — körében zus Krisztus halálra ítélése keletkezett. és kivégzése, ahogy az evan­A , .. . , , gélisták leírják (illetve ele­Az o-szovetsegben - jétői végig kiagyalják), vi- Ésaiás próféta könyvének szont nem más, mint ilyen Lili. fejezetében — pontos régi legendák átköltése — leírást találunk a szenvedő tavasszal halálba küldött is- istenről. Ezt a‘ képet az evan- tenekről és királyi ruhába gélisták később csak egy ki- öltöztetett bűnösökről, akiket csit kiszínezték, s máris mintegy feláldoznak azért, megkapták Jézus Krisztus hogy istenük megbocsássa az szenvedéseinek, halálának és emberek vétkeit és bűneit, feltámadásának történetét... Az egész húsvéti történet De a kép nem volna teljes, elejétől végig különféle óko- ha nem emlékeznénk meg ri vallásokból átvett részek- egy ősrégi szokásról. A ta- bői áll. aminthogy nincs vasz egyik ünnepén szaba- semmi eredeti a zsidó hús- don bocsátottak a börtönből vétban sem. egy súlyosan elítélt bűnöst, s A , , ,. „ megengedték neki, hogy ezen " nUSVéc ünnepe — a napon azt tegyen, amit akárcsak a napisten kultu- akar, élvezze a legkülönfé- sza — a földművelő, pásztor- lébb jogokat. Még a királyi kodó, állattenyésztő népek- trónra is felülhetett. Olykor, nél kapcsolatban volt a ta- félig-meddig tréfából, kirá- vaszi mezei munkákkal, lyi ruhába öltöztették, kipi- Ezért igazodott a húsvét a rosították, kifestették, s vé- tavaszi napéjegyenlőséghez, gigvezették a városon, mint s az emherek megváltása vé- egy királyt, es a tömeg gú- gett jstennek hozott engesz- nyolódva kisérte, kérdezget- telő ájdozat már jóval a ke_ ve, hogy csakugyan ő volna-e reszténység előtt szokásban a király- A napelteltével voft más országban. azután átadták a hóhérnak, , .... .... .... . (A fent közölt írást Jaroszlav­s úgy tekintették, mintha szkij „Hogyan születnek, élnek kivégzésével engesztelő ál- és halnak meg az Istenek” című, , V , , . . , , . nemrég megjelent könyvéből dozatot mutatnának be az is- vettükj %

Next

/
Thumbnails
Contents