Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-09 / 84. szám

Budapestre érkezett Heinrich Rau, n IKémet Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese Értelmiségi ankét Jászberényben Szovjet vendégek jártak megyénkben A Magy r Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti 1961— 1965 évre szóló árucserefor­galmi megállapodás aláírásá­ra pénteken délelőtt Buda­pestre érkezett Heinrich Rau, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökhe­lyettese, külkereskedelmi és belső kereskedelmi minisz­ter, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az MSZMP Politikai H. Lesz, lengyel belkeres­kedelmi miniszter vezetésé­vel kereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba. A lengyel küldöttség a magyar belke­reskedelem fejlődését és hely­zetét tanulmányozza, árucse­reforgalmi tárgyalásokat folytat a magyar belkereske­delem vezetőivel. A vendé­Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese, Incze Jenő külke­reskedelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszterhe- lyettes, a Külügyminisztéri­um és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa, a szerződés megkötését előkészítő két küldöttség tagjai fogadták. Ott volt a fogadáson Walter Vesper, a Német Demokra­tikus köztársaság budapesti nagykövete is. gek sok boltot, vendéglőt és áruházat látogatnak meg. Megtekintik a balatoni für­dőhelyek kereskedelmi és vendéglátóhálózatát, az el­múlt évben felállított mote­leket, ellátogatnak Sztálinvá- rosba és megismerkednek az új szocialista város kereske­delmével. (MTI) A Hazafias Népfront és a Földművelésügyi Miniszté­rium rendezésében tegnap Szolnok megye műszaki értel­miségi dolgozói ankéton vet­tek részt Jászberényben. Csó- tó István, a Hazafias Nép­front megyei elnöke a több mint száznegyven szakember előtt hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek megszi­lárdítása az egész társadalom ügyévé kell hogy váljék. A műszaki értelmiségre is nagy feladat hárul ebben a mun­kában. A megye termelőszö­vetkezetei az elmúlt eszten­dőben több mint 400 millió forint értékű gazdasági épü­leteket emeltek és az idén is közel ekjcora értékben szán­dékoznak tető alá hozni. A helyi anyagok feltárásában, az olcsó építkezési módszerek felkutatásában kérik a ter­melőszövetkezetek a megye értelmiségeinek fokozottabb támogatását. Az ankéton részt vett és felszólalt Szobek András, az Elnöki Tanács tagja és több hasznos tanáccsal látta el az értekezleten megjelent válla­latok, üzemek mérnökeit, technikusait Az ankét résztvevői hatá­rozati javaslatot dolgoztak ki, amelyben rögzítették elkép­zeléseiket A költségvetési és a kivitelezési tervek elkészí­tése mellett részt vesznek a „Virágzó szocialista közsé­gekért” mozgalomban. A köz­ségfejlesztési terveknek meg­felelően kidolgozzák egy-egy helység utcáinak, tereinek, a tsz tanyaközpontjainak ren­dezését, valamint a távlati fejlesztési terveit. jtiiiiHiiiiiiiHiiiiiiiiiiiumiimiiiHiiitiiíiiiiiii Tanácskozás Lengyelországban VARSÓ (MTI). A LEMP Központi Bizottsága az ország legnagyobb iparvállalatainak párttitkárait tanácskozásra hívta össze. A megbeszélés tárgya: milyen módszerekkel töltheti be a pártszervezet az üzem politikai vezető szervé­nek szerepét. (MTI). A hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség egyik tag­ja, L. G. Geraszimova, a Szocialista Munka Hőse, az omszki terület moszkalensz- kovoi gabonatermesztő szov- hozának főagronómusa, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának tagja, A. A. Sztar- cev a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosá­val tegnap megyénkbe láto­gatott. Kedves vendégeinket Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. Hor­váth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Vá- czi Sándor elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja fogadta. A délelőtti órákban szov­jet vendégeink a megyei pártbizottságon rövid beszél­getésen vettek részt megyénk vezetőivel, majd a délutáni órákban Czinege Lajos elv­társ kíséretében ellátogattak az MSZMP kongresszusi vándorzászlaját, az élüzem címet, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját és a Szolnok megyei pártbizottság versenyzászlaját elnyert Tiszaszentimrei Állami Gaz- du-jcba. A küldöttség az esti órák­ban tért vissza Szolnokra, ahol szintén megyénk vezetői búcsúztatták a szovjet kül­döttség tagjait, a kedves vendégeket. A fák hónapja Szolnok megyében Q Kitüntették a fásítási idény legjobbjait A lengyel belkereskedelmi miniszter Magyarországon C Év végére tető alá kerül a szajoli ezer vagonos raktár A Szajolban épülő ezer va­gonos raktár telepéhez már lefektették az új vasúti síne­ket, most már csak kisebb munkák vannak hátra, s a hónap végére ott is megindulhat a vasúti szállí­tás. Hasznos ez, de még jobb lett volna, ha az építkezés kezdetére elkészült volna a vasútvonal. Mos: már ugyan­is helyszínen van az építő­anyagok zöme. Nagy sárban, rossz útviszonyok között, te­temes költséggel és nagy fá­radtsággal hordták oda. Egy ki$ előrelátással, a sínek ko­rábbi lefektetésével ezek jó­részét el lehetett volna kerül­ni. Intő tanulság ez más be­ruházások létesítéséhez. Az épülő raktár környékén különben mindenhol mozgal­mas az élet. Az előregyártó telepen 20 mázsás födémpa­neleket készítenek. Egymásra rakva egész dombra való magasodik már belőlük. Ti­zet, tizenhatot is megcsinál­nak belőlük naponta. Igaz, nem ez volna a legsürgősebb munka, dehát nincs kellő mi­nőségű és mennyiségű vas. Az I. negyedévben például a szükségesnél 820 mázsával kaptak kevesebbet. Ezért úgy •'annak' vele, hogy ha az épí­téshez sorrendben először szükséges elemekhez nincs vas, nem tétlenkednek, gyárt­ják azokat a paneleket, me­lyekre ugyan csak később, de múlhatatlanul szükség 1 lesz. S amellett egyéb mun­kákat is végeznek. Az egy­emeletes irodaház például már tető alatt áll. Készítik a mérlegházat, a derítőt, a tra­fóházat s építenek egy 22 mé­teres kéményt is. Igaz, a ké­ményépítés nem tartozik a megyei építőipari vállalat profiljába, deltát úgy vannak vele, hogy minek adják át más vállalatnak, mikor ők úgyis dolgoznak s meg tud­ják csinálni. A helyszínen vannak már a nyílászáró szerkezetek is. Az úgynevezett falpanelekbe építik azokat. Az új eljárás szerint lényegesen gyorsul a munkatempó. A háromemele­tes tárházat már az év végé­re tető alá akarják hozni, ha lesz anyag. Pedig most még voltaképpen az alapozást vég­zik csak. A hatalmas gödör­ben henger tömöríti a földet, betonozok haladnak nyomá­ban. Simítják a helyet az itt készülő pillérek számára. Technikailag ugyanis nehe­zen volna kivitelezhető a 140 mázsás pillérek távolabbról való ideszállítása. Felállítá­suk is körülményes lesz, nem­hogy ideszállításuk. Az előregyártott -elemek helyre való emelésének költ­sége 1,2 millió forintot emészt fel — következtetni lehet eb­ből is a feladat nagyságára. A beemeléshez szükséges 20 tonnás gépi bika és a 10 ton­nás hernyótalpas daru né­hány hét múlva a helyszínre érkezik. Az építésvezető ezért is szeretné, ha mielőbb meg­kapnák a hiányzó vasmeny- nyiséget, hogy az emelőgépek minél kevesebb ideig tétlen­kedjenek, hiszen kölcsönzési díjuk naponta többszáz forin­tot emészt fel. S náluk nem­csak a gyors, hanem a minél kisebb költséggel végzett ter­melőmunka is cél. (si) Újabb lakótömb épült Újabb munkaidőcsökkentést terveznek Javítják az ÉM-vállalatok dolgozóinak munkakörülményeit Az Építésügyi Minisztéri­um vállalatai 19 százalékkal csökkentették a balesetek számát az elmúlt évben. Az idén újabb intézkedésekkel javítják a dolgozók munka- körülményeit és szigorítják a balesetelhárítási oktatást. Az üzemorvosok javaslatai­nak figyelembevételével ter­veket készítenek az egészség­re ártalmas munkahelyek és termelési eljárások korszerű­sítésére. Meghallgatják az orvosok tanácsát új gyárak tervezésénél is. A finomkerámia ipar és a városi gázművek egészségé­re káros munkahelyein ta-1 valy már mintegy kétezer dolgozó munkaidejét csök­kentették heti 36—42 órára. Most újabb terv készül, — amely még fokozatosan 6200 dolgozó munkaidejének csök­kentését irányozza elő az év utolsó negyedétől kezdve. A terv tovább könnyíti a fi­nomkerámiai vállalatok dol­gozóinak helyzetét, de na gyobbrészben az üvegipar szilikóózisos, meleg és gázve szélyes munkahelyein csők kenti a dolgozók munkáidé iét. (MTI* I fásítása, több mint S millió •fa elültetése a megyei ter­vünk. A termelőszövetkeze­tek 120 hektáron több mint 1 millió csemetét, suhángot, dugnak a földbe. Napjaink­ban az egész megyében nagy ütemben fásitanak. A fák hó­napját egyébként a megye öt erdészeti gazdaságában és az igazgatóságon ankétokkal, filmvetítésekkel egybekötött ismeretterjesztő előadások­kal, a legjobbak kitüntetésé­vel és jutalmazásával ünne­pelték. izolnokon a Tiszamentl Vegyiművek lakótelepén újabb három, kétemeletes 36 laká­sos épület készült az üzem dolgozóinak. A munkát a Szolnok megyei Építőipari Vál­lalat 6-os főépítés vezetőségének dolgozói végzik, s mint Gyodány Lajos építésvezető tájékoztat bennünket, rövidesen hozzákezdenek még egy 12 lakásos lakóház építéséhez Megkoszorúzták az Akadémia alapí­tásának emlék mű vél A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége pénte­ken, Széchenyi halálának 100. évfordulóján megkoszorúzta az akadémia alapításának em­lékművét. Az elnökség koszo­rúját Erdei Ferenc főlitkór helyezte el. Az évforduló alkalmából az akadémia előcsarnokában Szé­chenyi relikviákat, a nagy ál­lamférfi életének egyes sza­kaszait és alkotásait jelző do­kumentumokat állítottak ki. (MTI). ' Szovjet—magyar barátsági est Moszkvában Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Zeneszerzők Szövet­sége a szovjet művészek Köz­ponti Házában csütörtökön i ünnepi estet rendezett a Ma- j gyár Népköztársaság fennál- | lásának 15. évfordulója alkal­mából. Ivan Martinov szovjet ze­netörténész „A Magyar Nép- ' köztársaság művészete az utóbbi tizenöt esztendőben” című előadásában hangsú­lyozta a magyar zenei élet fejlettségét, s nagy elisme­réssel szólott a budapesti hangversenyekről, s az Ope­raházban látott Anyegin elő­adásról. (MTI) VILÁG PROLETÁR]AI, EGYESÜLJETEK! leniem XI. évfolyam, 84. szám. Ara 50 fillér 1900. április 9. szombat De Gaulle Londonban 'ÚtlMU fabuiHa HÁLÁTLANSÁG Rádió és televízió műsor A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság igazgatósága tegnap tizenkét elvtársat és két községi tanácsot kitün­tetett. A kitüntetéseket Ke­mény Lajos főmérnök adta át Szolnokon, Tóth Károly ünnepi köszöntője után. Ki­tüntették többek között D. Kiss Sándor öcsödi községi vb-elnököt, Varga Istvánt, a Cibakházi Gépállomás főag- ronómusát. Kalmár Jánost, a Tószegi Gépállomás agronó- musát, Rottmayer Jenőt, a Kunszentmártoni Gépállomás főagronómusát, a jászárok­szállási és a jászfényszarui községi tanácsot, mint intéz­ményeket. A kitüntetettek 1958—59 évi fásítási sikerei­kért kapták az elismerést és a pénzjutalmat. Ezen idő­szakban 2 ezer hektár terüle­tet fásítottunk Szolnok me­gyében, több mint 10 millió csemetét és suhángot ültet­tünk el. Ebben az évben 500 hektár A felszabadulás előtt, sőt! ma is úgy emlegetik még, I hogy Szolnok megye az or­szág legfátlanabb megyéje. Azóta pedig nagyon sokat tettünk megyénk kopár terü­leteinek fásításáért. A felsza­badulás idején mindössze 7.500 hold erdeje volt Szolno.. megyének. Az azóta eltelt 15 év alatt 35 ezer holdat fásítottunk, így már 3.2 százalék az arány. A 15 esztendő alatt 142 mil­lió forint fásítási beruházást használtunk fel. Ilyen össze­get száz év alatt sem költött fásításra a feudalista Ma­gyarország­A fásítás előnyei ismere­tesek. Szűkebb hazánk ar-' culatának átformálásáért leg- I többet az állami erdőgazda­ságok után a szolnoki Víz­ügyi Igazgatóság, a megye termelőszövetkezetei, újabban a gépállomások tettek. Ért­hetetlen, hogy az állami gaz­daságok eléggé lemaradtak ebben a nemes igyekezet­ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents