Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

1960. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 ^„KORMOS ÉG" — A í=>zi<3Íkgéti Színház ünnepi bemutatójárál — Foglalkozása: tanár ^ háziasszony Tisztsége: tanácstag Tanácstagok. Ennek a szónak jelentését, ízét tizedik éve ismerjük. Azóta, hogy az államhatalom helyi szerveibe is a mun­kások, dolgozó parasztok, a néphez hű értelmiségiek százai ke­rültek. Olyanok, akik a szó igazi értelmében szívükön viselik vá­lasztóik sorsát. Értük, velük együtt munkálkodnak azért, hogy egyre szebbé váljon a városok, falvak lakóinak élete. Hányszor haliunk ilyen szavakat: tanácstagunk közbenjá­rására épült az utcánkban betonjárda, ő szorgalmazta, hogy vil­lanyt kapjunk. Máshol meg így szólnak: velünk együtt ásta a csatornát, hogy a mi körzetünkben is legyen egészséges ivóvizet adó kút. Az egyszerű szavakból megbecsülés, tisztelet árad a ta­nácstagok felé. Ebből merítenek új erőt, ez serkenti őket, hogy még többet tegyenek a közösség ügyéért. Tizedik éve tanácstag Igen, ides-tova egy évtize­de, az első tanácsválasztások dején szavaztak először bi­zalmat dr. Borók Imrének a kisújszállásiak, Itt szüle­tett, gyerekeskedett, itt tanít most is a gimnáziumban. Nemcsak az ifjúságot neveli, Okos szóval, tanácsokkal se­gít a felnőtteknek, meglett embereknek is. Igen gyakran fordulnak hozzá. Megállítják az utcán, felkeresik a laká­sán, s maga is szívesen időzik — ha csak teheti — az olva­sókörben. — Szeretem az embereket — mondja. Hangjának meleg­sége sejteti: nem felejtette el, hogy sokakkal együtt dolgo­zott a gabonatáblákon, izzadt, gürcölt a cséplőgépnél. — Nagyon sokat változott az életünk — vezeti tovább az emlékezés fonalát. — S milyen jó tudni, hogy az egy­kori nincstelenek a néhány holdon küzdő parasztok biz­tos jövedelmű termelőszövet­kezeti gazdák lettek. Még a gondok is mások. Egyre ke­vesebben keresnek fel pa­nasszal, s mind gyakoribb, hogy abban kérnek tanácsot — úgy is mint tanártól — hová menjen a gyermekük tanulni, milyen egyetemre, főiskolára. A tanácstagi be­számolókon is főleg olyan ja­vaslatokat említenek, ame­lyek megoldása mindany- nyiunk javát szolgálja. Ilye­neket: járdaépítés, vízveze­tékhálózat bővítés, csatorná­zás stb. Neveket sorol: Méri Imrét, Oláh Mihályt, Ari Balázst és másokat, akik segítették a Kígyó- és a Diófa-utcában a mintegy 500 méteres vízveze­ték létesítését. A Kossuth- és a Csokonai utcán a régi tég­lajárda felszedésénél — he­lyére beton került — szintén dolgoztak társadalmi munká­sok. — Az idén a Kígyó utca feltöltését, csatornázását tar­tom a legfontosabbnak a kör­zetben. A termelőszövetkezet és a lakosság segítségével bi­zonyára sikerül is ez.-Dr. Borók Imre így válaszol az emberek bizalmára. Őszin­tén örül a közösen elért ered­ményeknek. Sok család tanácsadója A Malom utca, úgy a dere­ka táján, megtörik, zugot ké­pez. Itt egy kis házban lak­nak Szoboszlaiék. Az asszony — beszédes, kedves — nyolc­tagú családot lát el. De a gondja nemcsak ennyi. A na­gyobb család, a választókör­zet aprajának-nagyjának is számontartja örömét, baját. Hat év után ötödik gyermeké­nek születése és betegeskedése miatt, nem vállalhatta a tsz­ben a munkát. Azóta háziasz- szony. Mindezt tudták a körzet la­kói, amikor 1958-ban megvá­lasztották. S hogy nem ér­demtelen a bizalomra, azt be­bizonyította. Tavaly hívta, szervezte az embereket tár­sadalmi munkára. Ha segíte­nek — mondogatta — köze­lebb jut hozzánk a víz. Férje, aztán Szilágyiék, Mohácsiék, Szoboszlai Imre, Lukács Gyu­la, Gai*aguly Zsigmond és mások is szerszámot fogtak. Az idős Igriczi Sándorné, Nagy Miklósné leányával együtt szintén ott serényke­dett. Ásták a csatornát a víz­vezetéknek a Pólya-köztől a Széchenyi utca sarkáig. — Hogy tudok eleget tenni a megbízatásomnak? — mondja kicsit önmagától is kérdezve. — Az emberek, a körzet lakóinak segítségével. Özv. Sándor Lászlóné, Lukács Gyuláné, özv. Tóth Józsefné és mások munkájára is szá­míthatok. Mindig készek se­gíteni, ha kisgyűlésekre, ta­nácstagi beszámolóra hívjuk a választókat. — Most a betonjárda épí­tését sürgetem, meg azt, hogy az újonnan felállított villany- oszlopra égő is kerüljön. Min­dig van intézni való, meg olyan dolog is, amiről tájé­koztatni kell az embereket. Érdeklődők, segítőkészek a körzet lakói, s többségük ha­mar megérti, hogy mindany- nyiunk javán, boldogulásán munkálkodunk — mondja Szoboszlai Lászlóné. Háziasszony, öt gyermek anyja és sokak ügyének kép­viselője, segítője ez az erős- akaratú asszony, a kisújszál­lási 39-es körzet tanácstagja NK. Szombati lapszámunk­ban megemlékeztünk Darvas József — sokakat elgondol­koztató, a közelmúlt kérdéseit feszegető, de a mának szóló — drámájáról. A cikk folyta­tásaként hadd szóljunk arról, hogyan oldották meg az író elgondolásait a rendező és a színészek. Mert Darvas József színdarabját nem könnyű el­játszani. Súlyos mondani­valója csak megfelelő színé­szi játékkal érvényesül. Ne­mesveretű, mély pátosztól iz­zó mondatait igen könny# lenne felületes deklamálással, üres retorikával elrontani. Színházunk elkerülte ezeket a buktatókat, példásan embe­ri, szép előadásban elevení­tette meg az ötvenhatos na­pok bonyolult történetét. Berényi Gábor rendezői munkája arra irányult, hogy a cselekményt élővé tegye, hogy azok a részek is meg­teljenek drámai feszültség­gel. amelyek látszólag nem sok drámaiságot rejtenek ma­gukban. Így például a harma­dik felvonás eleje. Elkerülte a sematikus megoldásokat, az általa mozgatott alakok híven tolmácsolják a nézők számá­ra az író elgondolásait. Hadd emlékezzünk meg közvetlenül a rendező után Upor Tibor díszlettervezőről, aki rendkívül kifejező, ízlé­ses lakásdíszletével igen szép munkát végzett. Tallós Endre színészi fejlő­désében új állomást jelent Joó Sándor megformálása. Emlékezetes Jágója után új oldaláról mutatkozott meg az önmagával vívódó, talpig be­csületes, de az események sodrában szinte megbénuló értelmiségi az ő alakításában teljesen hiteles. Sokan voltak ilyen emberek, akik csak a vihar után valami megtisztító, megrázó nagy lelki élmény hatására leltek a helyes útra. Tallós ezt az embertípust mutatta meg. Mértéktartó szí­nészi eszközökkel élt és még a megrázó másodikfelvonás- beli zárójelenetében sem té­ved túlzásokba. Ember ő min­den rezdülésében és nem el­vont séma. Művészi teljesít­ményét lelkes tapssal ünne­pelte a premier és a szombati díszelőadás közönsége. Irányi József nem ellen­pontja Tallósnak, akinek a testvérét játssza. Inkább an­nak jobbik fele, talán kicsit lelkiismerete is. Munkásem­bert ábrázol: kemény és egy­szerű munkást. Ö, aki az em­berek között él, sokkal job­ban őrzi magában az osztály­ösztönt, mint íróvá lett öcs- cse. Ez érződik hangsúlyában, gesztusaiban és abban, hogy a pillanatnyi bénultság után tudja, mit kell cselekednie. Kemény és öntudatos proletár az, akit ő alakít és dicséretére válik, hogy édesanyjával való beszélgetéseiben gyöngédségé­vel csak aláhúzza az egyéb szituációkban mutatott szi­lárdságát, céltudatosságát. W Érdekes, merész kísér­lete volt a színháznak Anda- házy Margit szerepeltetése a proletár anya szerepében. A fiatal színésznő széles skálája a debreceni Nyilas Misi. a múlt évi szolnoki Figaro-beli Zsuzsi alakítás után most újabb színnel gazdagodott. Nagymamát alakít. Feladatát jól oldja meg: megható, egy­szerű, kedves öregasszony, aki a puskaropogás és a nagy kérdések tárgyalása közepette kínálja szíves szóval főztjét, hiszen enni kell. Csak nagyon ritkán tévedt egy-egy fiatalos mozdulatba, hangsúlyba. Kü­lönösen kitűnő abban a jele­netében, amelyben unokáját küldi: szabadítsák ki elhur­colt fiát fegyverrel. Maszkja azonban nem elég öreges. Akinek tizenkilencéves uno­kája van, kissé öregebb az ar­ca. Különösen, ha annyi min­denen ment keresztül, mint a darabbeli Joó néni. Lacit, az egyetemistát, aki­ben minden összezavarodik. Molnár Miklós viszi színpad­ra. Sok vígjátéki szerep után most újra drámaiban látjuk viszont. Becsülettel, szépért oldja meg feladatát Talán a legnehezebb volt Hegedűs Ágnes dolga. Az ál­tála ábrázolt alak a legkevés­bé határozott körvonalakkal megírt része a darabnak. Amit ebből a szerepből szí­nészi munkával el lehetett játszani, azt Hegedűs Ágnes eljátszotta. Azt mondhatjuk, ebben a darabban nem voltak mellé­kes szerepek. Így lényeges és nagyon fontos Joó Sándor igazi ellenpontjának. Béres Imrének az ábrázolása. Béres igazi kiszolgálójává züllik az ellenforradalomnak. Tyll At­tila játékában nemcsak ak­kor érezzük puhánynak, ge­rinctelen, gyáva embernek Bérest, amikor már összerop­pan az események súlya alatt hanem akkor is, amikor még azt hiszi „övé a világ”. Szé­pen kimunkált és megdöbben­tően valósághű az ábrázolás. Több élő figurából született ez a Béres Imre. Kicsit mind­egyiket magában foglalja. Csak helyhiány az oka. hogy minden szereplő­ről nem tudunk részletesen megemlékezni, mert megér­demelnék. Gellei Kornél jó emberi megfigyelések alapján felépített nyugati újságíró szerepe épp úgy megérdemel­né a részletesebb méltatást, mint Upor Péter megdöbben­tő erejű és hatású vak parti­zánja. Markó Sándor Formin- ja megfontolt nyugalmú, biz­tosan felépített alakítás. > * Érdekes, jól megírt szín­darab, lelkiismeretes színészi munkával kidolgozott előadá­sát láthattuk a Szigligeti Színházban. Ügy gondoljuk, még sokak tapsolnak majd a szép teljesítménynek. Hernádi Tibor öltözködéséről Húsok és tészták elkészítése A dolgozó nő Nem kis gond: hogyan öl­tözködjék a dolgozó nő. Leg­többször már reggel úgy kell felöltöznie, hogy a ruhája délutáni vagy esti szórakc­Aiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii Régen az a szólás-mondás járta, hogy: „Ruha teszi az embert”. Hát persze ez így, ilyen távíratszerű stílusban nem felel meg az igazságnak. De tény az, hogy a jó öltöz­ködés, különösen a nőknél igen lényeges. Csinosan és változatosan kell öltözködni és ehhez — valljuk be őszin­tén — még nem mindenhol teljes a ruhatár. Éppen ezért nagyon helyes, ha divaték­szerrel egészítjük ki öltözkö­désünket. Olcsó, szép és fő­leg nagyon hatásos a divat­ékszer, olyannyira az, hogy a szép, jól összehangolt divat­ékszer régebbi ruhákat szinte „újjávarázsolja”. Most egy pár „bizsutanácsot” adunk kedves női olvasóinknak: Kosztümhöz (iparművészeti fabizsu, színes kerámia, gyön­gyök, brossok, klipszek) szö- vetruhákhaz eloxált alu. kol- liék, karkötők, arany és ezüst színben, színes teklagyön- gyök. — Alkalmi ruhákhoz, kristály gyöngyök, strassz gar­nitúrák, fehér és színes Öra- Ékszer Boltokban az egész ország területén kapható. záshoz is alkalmas legyen. Er­re legjobb a kosztüm, ami reggeltől estig és minden vál­tozatban, színben megfelel. Ez az a ruhadarab, mely éve­ken át divatos marad, talán csak a szoknyát kell az új di­vat szerint leereszteni vagy felvarrni. Éppen ezért mindig legyen elég felhajtás a szok­nyán. Legpraktikusabb meg­oldás az, ha két szoknyát csi­náltatunk, mert a szoknya sokkal hamarabb kopik, mint a kabát. A dolgozó nő ruhatárának elengedhetetlen darabja az ingblúz és a pulóver. Ezekből minél több van, annál jobb, mert akár kosztümhöz, akár jó angolos sportszoknyához viselhetők, s felváltva min­dig más-más ruhaként hat­nak. Szép, időt és divatot álló viselet a kötöttruha is. A két- háromrészes kötött összeállí­tás kitűnően kihasználható. A pulóvert hozzáillő kardi­gánnal bármilyen szoknyához hordhatjuk, a szoknyához vi­szont viselhetünk ingblúzt, a szoknya színétől elütő színű pulóvert. Szerencsénkre egy okos di­vattervező feltalálta a kis­kosztümöt, a dblgoző nő „frakkját”, „szmokingját”. Valljuk be őszintén, még nem volt életünkben annyit hordott és annyit hordható ruhánk, mint a kiskosztüm. És mindig változatos egy tű­vel, egy virágdísszel, egy klipsszel díszítve. A hűsok legtöbb részét sütéssel készítjük elő étkezésre. A húsdarabot gondosan meg­mossuk, sóval bedörzsöljük és tepsiben, forró sütőbe tesszük. Ha időt akarunk megtakarítani a hús sütésénél, leöntjük olvasztott zsírral. A forró levegő hatására a hús felszínén kéreg képződik és ez igen ízes pörkanyaggá vá­lik. A különféle húsokat más-más hőfokon kell megsütnünk. A könnyen puhuló húsokat (sertés, borjú, baromfi, bárány) nem túlságosan forró sütőbe, zsírjával locsolgatva készítjük, a marha­húst forró sütőben. Vigyázzunk arra, hogy ha a hús kész, tovább már ne süssük, mert kiszárad. Azt, hogy a hús kellőképpen megpuhult-e, próbatű (kötőtű) se­gítségével könnyen megállapít­ható. Ha a tűt könnyen be tudjuk szúrni a húsba és onnan köny- nyen kihúzhatjuk, a hús készen van. A húsodat soha ne tálaljuk kö­rítés és saláta nélkül. így az étel egyrészt ízletesebb, másrészt sok­kal laktatóbb. Különböző húsok­hoz, különböző körítés illik. Rán­tott húshoz főtt burgonyát vagy rizst, frissen sült szeletekhez szintén burgonyát vagy zöldség­körítést, paprikás, pörkölt húsok­hoz galuskát, burgonyát vagy tarhonyát, vadashúshoz burgo­nyafánkot, — zsemlyegombócot adunk és valamennyihez az év­szaknak megfelelő savanyúságot, salátát. Sütőben készül a tészták egy része is. Azért csak egy része, mert tésztát készíthetünk vízben kifőzve is (pl. metéltek), zsírban sütve (pl. fánkok, palacsinta), gő­zölve (pl. felfújtak). Sütőben süt­jük a kelt tésztákat, vajas tésztá­kat, apró süteményeket, tortákat, sőt néha a felfújtakat is. A kü­lönböző tésztafélék különböző hőfokú sütőt é9 rövidebb— hosszabb sütést igényelnek. Forró sütőben készülnek a le­veles vajas tészták, a kenyér, — meleg sütőben sütjük a kelt tész­tákat, piskótát, omlós tésztákat, tortákat« egészen langyos sütő­ben száradnak a habsütemények és az olyan sütemények, amelyek receptjénél szárítás van előírva. A sütésnél általános szabály, hogy feleslegesen ne nyitogassuk a sütő ajtaját. Ilyenkor ugyanis a hideg levegő beáramlik, a sütő melege csökken, a tészta össze­esik, hosszas sütést igényel, így kiszárad vagy szalonnás lesz. Hiába sütjük helyesen a tésztát, ha nem megfelelőképpen készí­tettük el. Ezért most néhány szót a tészták készítésének legfonto­sabb szabályairól. 1. Kifogástalan nyersanyaggal dolgozzunk, tehát friss tojással, szitált liszttel, szitált porcukorral. 2. Pontosan hajtsuk végre a szakácskönyv utasításait: verjük jó keményre a habot, ha szük­séges; keverjük habosra a tojás- sárgáját a cukorral, ha az van előírva, necsak nagyjából ve­gyítsük össze a kettőt; a vaj­krémhez szintén habosra és könnyűre keverjük a vajat. 3. Ha vaj helyett zsírt teszünk a tésztába, a receptbe megadott vajmennyiségnél mindig 3—4 de­kával kevesebbet kell felhasz­nálnunk. Ha a vajat margarin­nal helyettesítjük, abból 3—4 de­kával többet kell a tésztába ten­nünk. Heti étrend Csütörtök: Paradicsomleves, tojáspörkölt galuskával, sava­nyúság. Péntek: Borsópüré leves füs­tölt hússal, lekváros derelye. Szombat: Rántott burgonyale­ves, tejbenrizs fahéjas cukorral. Vasárnap: Csontleves grízga- luskával, tejfölös zöldséges ros­télyos makarónival, almakom- pót, sütemény. Hétfő Lebbencsleves, rántott párolt rizzsel, cékla. Kedd: Húsleves, főtt hús sós­kamártással, főtt burgonyával. Szerda; Bableves, túrófánk. & r­Matrózgalléros tweed kabát 8— 10 éves kislá­nyoknak. RECEPTEK Túrófánk: 25 deka lisztet eldörzsölünk gyúródeszkán 20 deka vajjal, — majd hozzáadunk 25 deka friss, szitán áttört tehéntúrót, 2 tojás- sárgáját, kevés sót, egy sütőport és 12 deka cukrot. A jól össze­gyúrt tésztát lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk és fánk- szúróval kiszaggatjuk. Forró zsír­ban világosbarnára sütjük ki. Tejfeles zöldséges rostélyos: Hozzávalók: 5 szelet 18 dekás rostélyos, 2 deka só, 10 deka zsír, 8 deka hagyma, 20 deka vegyes­zöldség, 5 deka liszt, 3 deci tejfel, 1 darab babérlevél, egy pici bors, 1 deci fehér bor, fél citrom, 2 deka mustár, 1 deka cukor, fél­csomag petrezselyem zöldje. A rostélyosokat kissé kiverjük, megsózzuk« borapzzuk és egy ser­penyőben felolvasztott zsírban mindkét oldalán pirosra sütjük, majd egy lábasba tesszük. A zsír­ban a lisztet sárgára pirítjuk, hozzátesszük a 4 deka apróra vá­gott hagymát, kissé megpirítjuk, hozzáöntjük a bort és 3 deci vi­zet, jól felforraljuk és ráöntjük a rostélyosra. Hozzáadjuk a babér­levelet és a citrom lereszelt hé­ját, befödjük és lassan pároljuk. Időnként megforgatjuk a húst és ha szükséges, vizet öntünk utá­na. A zöldséget hosszú finom metéltre, a hagymát karikára vágjuk, 2 deka zsírban és kevés vízben puhára pároljuk. Mikor a hús megpuhult, ráöntjük a tej­felt, hozzáadjuk a zöldséget, mus­tárt, cukrot és citrom levét, az egészet mégegyszer felforraljuk s finomra vágott zöldpetrezselyem­mel beszórva találjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents