Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-07 / 82. szám
1960. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 ^„KORMOS ÉG" — A í=>zi<3Íkgéti Színház ünnepi bemutatójárál — Foglalkozása: tanár ^ háziasszony Tisztsége: tanácstag Tanácstagok. Ennek a szónak jelentését, ízét tizedik éve ismerjük. Azóta, hogy az államhatalom helyi szerveibe is a munkások, dolgozó parasztok, a néphez hű értelmiségiek százai kerültek. Olyanok, akik a szó igazi értelmében szívükön viselik választóik sorsát. Értük, velük együtt munkálkodnak azért, hogy egyre szebbé váljon a városok, falvak lakóinak élete. Hányszor haliunk ilyen szavakat: tanácstagunk közbenjárására épült az utcánkban betonjárda, ő szorgalmazta, hogy villanyt kapjunk. Máshol meg így szólnak: velünk együtt ásta a csatornát, hogy a mi körzetünkben is legyen egészséges ivóvizet adó kút. Az egyszerű szavakból megbecsülés, tisztelet árad a tanácstagok felé. Ebből merítenek új erőt, ez serkenti őket, hogy még többet tegyenek a közösség ügyéért. Tizedik éve tanácstag Igen, ides-tova egy évtizede, az első tanácsválasztások dején szavaztak először bizalmat dr. Borók Imrének a kisújszállásiak, Itt született, gyerekeskedett, itt tanít most is a gimnáziumban. Nemcsak az ifjúságot neveli, Okos szóval, tanácsokkal segít a felnőtteknek, meglett embereknek is. Igen gyakran fordulnak hozzá. Megállítják az utcán, felkeresik a lakásán, s maga is szívesen időzik — ha csak teheti — az olvasókörben. — Szeretem az embereket — mondja. Hangjának melegsége sejteti: nem felejtette el, hogy sokakkal együtt dolgozott a gabonatáblákon, izzadt, gürcölt a cséplőgépnél. — Nagyon sokat változott az életünk — vezeti tovább az emlékezés fonalát. — S milyen jó tudni, hogy az egykori nincstelenek a néhány holdon küzdő parasztok biztos jövedelmű termelőszövetkezeti gazdák lettek. Még a gondok is mások. Egyre kevesebben keresnek fel panasszal, s mind gyakoribb, hogy abban kérnek tanácsot — úgy is mint tanártól — hová menjen a gyermekük tanulni, milyen egyetemre, főiskolára. A tanácstagi beszámolókon is főleg olyan javaslatokat említenek, amelyek megoldása mindany- nyiunk javát szolgálja. Ilyeneket: járdaépítés, vízvezetékhálózat bővítés, csatornázás stb. Neveket sorol: Méri Imrét, Oláh Mihályt, Ari Balázst és másokat, akik segítették a Kígyó- és a Diófa-utcában a mintegy 500 méteres vízvezeték létesítését. A Kossuth- és a Csokonai utcán a régi téglajárda felszedésénél — helyére beton került — szintén dolgoztak társadalmi munkások. — Az idén a Kígyó utca feltöltését, csatornázását tartom a legfontosabbnak a körzetben. A termelőszövetkezet és a lakosság segítségével bizonyára sikerül is ez.-Dr. Borók Imre így válaszol az emberek bizalmára. Őszintén örül a közösen elért eredményeknek. Sok család tanácsadója A Malom utca, úgy a dereka táján, megtörik, zugot képez. Itt egy kis házban laknak Szoboszlaiék. Az asszony — beszédes, kedves — nyolctagú családot lát el. De a gondja nemcsak ennyi. A nagyobb család, a választókörzet aprajának-nagyjának is számontartja örömét, baját. Hat év után ötödik gyermekének születése és betegeskedése miatt, nem vállalhatta a tszben a munkát. Azóta háziasz- szony. Mindezt tudták a körzet lakói, amikor 1958-ban megválasztották. S hogy nem érdemtelen a bizalomra, azt bebizonyította. Tavaly hívta, szervezte az embereket társadalmi munkára. Ha segítenek — mondogatta — közelebb jut hozzánk a víz. Férje, aztán Szilágyiék, Mohácsiék, Szoboszlai Imre, Lukács Gyula, Gai*aguly Zsigmond és mások is szerszámot fogtak. Az idős Igriczi Sándorné, Nagy Miklósné leányával együtt szintén ott serénykedett. Ásták a csatornát a vízvezetéknek a Pólya-köztől a Széchenyi utca sarkáig. — Hogy tudok eleget tenni a megbízatásomnak? — mondja kicsit önmagától is kérdezve. — Az emberek, a körzet lakóinak segítségével. Özv. Sándor Lászlóné, Lukács Gyuláné, özv. Tóth Józsefné és mások munkájára is számíthatok. Mindig készek segíteni, ha kisgyűlésekre, tanácstagi beszámolóra hívjuk a választókat. — Most a betonjárda építését sürgetem, meg azt, hogy az újonnan felállított villany- oszlopra égő is kerüljön. Mindig van intézni való, meg olyan dolog is, amiről tájékoztatni kell az embereket. Érdeklődők, segítőkészek a körzet lakói, s többségük hamar megérti, hogy mindany- nyiunk javán, boldogulásán munkálkodunk — mondja Szoboszlai Lászlóné. Háziasszony, öt gyermek anyja és sokak ügyének képviselője, segítője ez az erős- akaratú asszony, a kisújszállási 39-es körzet tanácstagja NK. Szombati lapszámunkban megemlékeztünk Darvas József — sokakat elgondolkoztató, a közelmúlt kérdéseit feszegető, de a mának szóló — drámájáról. A cikk folytatásaként hadd szóljunk arról, hogyan oldották meg az író elgondolásait a rendező és a színészek. Mert Darvas József színdarabját nem könnyű eljátszani. Súlyos mondanivalója csak megfelelő színészi játékkal érvényesül. Nemesveretű, mély pátosztól izzó mondatait igen könny# lenne felületes deklamálással, üres retorikával elrontani. Színházunk elkerülte ezeket a buktatókat, példásan emberi, szép előadásban elevenítette meg az ötvenhatos napok bonyolult történetét. Berényi Gábor rendezői munkája arra irányult, hogy a cselekményt élővé tegye, hogy azok a részek is megteljenek drámai feszültséggel. amelyek látszólag nem sok drámaiságot rejtenek magukban. Így például a harmadik felvonás eleje. Elkerülte a sematikus megoldásokat, az általa mozgatott alakok híven tolmácsolják a nézők számára az író elgondolásait. Hadd emlékezzünk meg közvetlenül a rendező után Upor Tibor díszlettervezőről, aki rendkívül kifejező, ízléses lakásdíszletével igen szép munkát végzett. Tallós Endre színészi fejlődésében új állomást jelent Joó Sándor megformálása. Emlékezetes Jágója után új oldaláról mutatkozott meg az önmagával vívódó, talpig becsületes, de az események sodrában szinte megbénuló értelmiségi az ő alakításában teljesen hiteles. Sokan voltak ilyen emberek, akik csak a vihar után valami megtisztító, megrázó nagy lelki élmény hatására leltek a helyes útra. Tallós ezt az embertípust mutatta meg. Mértéktartó színészi eszközökkel élt és még a megrázó másodikfelvonás- beli zárójelenetében sem téved túlzásokba. Ember ő minden rezdülésében és nem elvont séma. Művészi teljesítményét lelkes tapssal ünnepelte a premier és a szombati díszelőadás közönsége. Irányi József nem ellenpontja Tallósnak, akinek a testvérét játssza. Inkább annak jobbik fele, talán kicsit lelkiismerete is. Munkásembert ábrázol: kemény és egyszerű munkást. Ö, aki az emberek között él, sokkal jobban őrzi magában az osztályösztönt, mint íróvá lett öcs- cse. Ez érződik hangsúlyában, gesztusaiban és abban, hogy a pillanatnyi bénultság után tudja, mit kell cselekednie. Kemény és öntudatos proletár az, akit ő alakít és dicséretére válik, hogy édesanyjával való beszélgetéseiben gyöngédségével csak aláhúzza az egyéb szituációkban mutatott szilárdságát, céltudatosságát. W Érdekes, merész kísérlete volt a színháznak Anda- házy Margit szerepeltetése a proletár anya szerepében. A fiatal színésznő széles skálája a debreceni Nyilas Misi. a múlt évi szolnoki Figaro-beli Zsuzsi alakítás után most újabb színnel gazdagodott. Nagymamát alakít. Feladatát jól oldja meg: megható, egyszerű, kedves öregasszony, aki a puskaropogás és a nagy kérdések tárgyalása közepette kínálja szíves szóval főztjét, hiszen enni kell. Csak nagyon ritkán tévedt egy-egy fiatalos mozdulatba, hangsúlyba. Különösen kitűnő abban a jelenetében, amelyben unokáját küldi: szabadítsák ki elhurcolt fiát fegyverrel. Maszkja azonban nem elég öreges. Akinek tizenkilencéves unokája van, kissé öregebb az arca. Különösen, ha annyi mindenen ment keresztül, mint a darabbeli Joó néni. Lacit, az egyetemistát, akiben minden összezavarodik. Molnár Miklós viszi színpadra. Sok vígjátéki szerep után most újra drámaiban látjuk viszont. Becsülettel, szépért oldja meg feladatát Talán a legnehezebb volt Hegedűs Ágnes dolga. Az áltála ábrázolt alak a legkevésbé határozott körvonalakkal megírt része a darabnak. Amit ebből a szerepből színészi munkával el lehetett játszani, azt Hegedűs Ágnes eljátszotta. Azt mondhatjuk, ebben a darabban nem voltak mellékes szerepek. Így lényeges és nagyon fontos Joó Sándor igazi ellenpontjának. Béres Imrének az ábrázolása. Béres igazi kiszolgálójává züllik az ellenforradalomnak. Tyll Attila játékában nemcsak akkor érezzük puhánynak, gerinctelen, gyáva embernek Bérest, amikor már összeroppan az események súlya alatt hanem akkor is, amikor még azt hiszi „övé a világ”. Szépen kimunkált és megdöbbentően valósághű az ábrázolás. Több élő figurából született ez a Béres Imre. Kicsit mindegyiket magában foglalja. Csak helyhiány az oka. hogy minden szereplőről nem tudunk részletesen megemlékezni, mert megérdemelnék. Gellei Kornél jó emberi megfigyelések alapján felépített nyugati újságíró szerepe épp úgy megérdemelné a részletesebb méltatást, mint Upor Péter megdöbbentő erejű és hatású vak partizánja. Markó Sándor Formin- ja megfontolt nyugalmú, biztosan felépített alakítás. > * Érdekes, jól megírt színdarab, lelkiismeretes színészi munkával kidolgozott előadását láthattuk a Szigligeti Színházban. Ügy gondoljuk, még sokak tapsolnak majd a szép teljesítménynek. Hernádi Tibor öltözködéséről Húsok és tészták elkészítése A dolgozó nő Nem kis gond: hogyan öltözködjék a dolgozó nő. Legtöbbször már reggel úgy kell felöltöznie, hogy a ruhája délutáni vagy esti szórakcAiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii Régen az a szólás-mondás járta, hogy: „Ruha teszi az embert”. Hát persze ez így, ilyen távíratszerű stílusban nem felel meg az igazságnak. De tény az, hogy a jó öltözködés, különösen a nőknél igen lényeges. Csinosan és változatosan kell öltözködni és ehhez — valljuk be őszintén — még nem mindenhol teljes a ruhatár. Éppen ezért nagyon helyes, ha divatékszerrel egészítjük ki öltözködésünket. Olcsó, szép és főleg nagyon hatásos a divatékszer, olyannyira az, hogy a szép, jól összehangolt divatékszer régebbi ruhákat szinte „újjávarázsolja”. Most egy pár „bizsutanácsot” adunk kedves női olvasóinknak: Kosztümhöz (iparművészeti fabizsu, színes kerámia, gyöngyök, brossok, klipszek) szö- vetruhákhaz eloxált alu. kol- liék, karkötők, arany és ezüst színben, színes teklagyön- gyök. — Alkalmi ruhákhoz, kristály gyöngyök, strassz garnitúrák, fehér és színes Öra- Ékszer Boltokban az egész ország területén kapható. záshoz is alkalmas legyen. Erre legjobb a kosztüm, ami reggeltől estig és minden változatban, színben megfelel. Ez az a ruhadarab, mely éveken át divatos marad, talán csak a szoknyát kell az új divat szerint leereszteni vagy felvarrni. Éppen ezért mindig legyen elég felhajtás a szoknyán. Legpraktikusabb megoldás az, ha két szoknyát csináltatunk, mert a szoknya sokkal hamarabb kopik, mint a kabát. A dolgozó nő ruhatárának elengedhetetlen darabja az ingblúz és a pulóver. Ezekből minél több van, annál jobb, mert akár kosztümhöz, akár jó angolos sportszoknyához viselhetők, s felváltva mindig más-más ruhaként hatnak. Szép, időt és divatot álló viselet a kötöttruha is. A két- háromrészes kötött összeállítás kitűnően kihasználható. A pulóvert hozzáillő kardigánnal bármilyen szoknyához hordhatjuk, a szoknyához viszont viselhetünk ingblúzt, a szoknya színétől elütő színű pulóvert. Szerencsénkre egy okos divattervező feltalálta a kiskosztümöt, a dblgoző nő „frakkját”, „szmokingját”. Valljuk be őszintén, még nem volt életünkben annyit hordott és annyit hordható ruhánk, mint a kiskosztüm. És mindig változatos egy tűvel, egy virágdísszel, egy klipsszel díszítve. A hűsok legtöbb részét sütéssel készítjük elő étkezésre. A húsdarabot gondosan megmossuk, sóval bedörzsöljük és tepsiben, forró sütőbe tesszük. Ha időt akarunk megtakarítani a hús sütésénél, leöntjük olvasztott zsírral. A forró levegő hatására a hús felszínén kéreg képződik és ez igen ízes pörkanyaggá válik. A különféle húsokat más-más hőfokon kell megsütnünk. A könnyen puhuló húsokat (sertés, borjú, baromfi, bárány) nem túlságosan forró sütőbe, zsírjával locsolgatva készítjük, a marhahúst forró sütőben. Vigyázzunk arra, hogy ha a hús kész, tovább már ne süssük, mert kiszárad. Azt, hogy a hús kellőképpen megpuhult-e, próbatű (kötőtű) segítségével könnyen megállapítható. Ha a tűt könnyen be tudjuk szúrni a húsba és onnan köny- nyen kihúzhatjuk, a hús készen van. A húsodat soha ne tálaljuk körítés és saláta nélkül. így az étel egyrészt ízletesebb, másrészt sokkal laktatóbb. Különböző húsokhoz, különböző körítés illik. Rántott húshoz főtt burgonyát vagy rizst, frissen sült szeletekhez szintén burgonyát vagy zöldségkörítést, paprikás, pörkölt húsokhoz galuskát, burgonyát vagy tarhonyát, vadashúshoz burgonyafánkot, — zsemlyegombócot adunk és valamennyihez az évszaknak megfelelő savanyúságot, salátát. Sütőben készül a tészták egy része is. Azért csak egy része, mert tésztát készíthetünk vízben kifőzve is (pl. metéltek), zsírban sütve (pl. fánkok, palacsinta), gőzölve (pl. felfújtak). Sütőben sütjük a kelt tésztákat, vajas tésztákat, apró süteményeket, tortákat, sőt néha a felfújtakat is. A különböző tésztafélék különböző hőfokú sütőt é9 rövidebb— hosszabb sütést igényelnek. Forró sütőben készülnek a leveles vajas tészták, a kenyér, — meleg sütőben sütjük a kelt tésztákat, piskótát, omlós tésztákat, tortákat« egészen langyos sütőben száradnak a habsütemények és az olyan sütemények, amelyek receptjénél szárítás van előírva. A sütésnél általános szabály, hogy feleslegesen ne nyitogassuk a sütő ajtaját. Ilyenkor ugyanis a hideg levegő beáramlik, a sütő melege csökken, a tészta összeesik, hosszas sütést igényel, így kiszárad vagy szalonnás lesz. Hiába sütjük helyesen a tésztát, ha nem megfelelőképpen készítettük el. Ezért most néhány szót a tészták készítésének legfontosabb szabályairól. 1. Kifogástalan nyersanyaggal dolgozzunk, tehát friss tojással, szitált liszttel, szitált porcukorral. 2. Pontosan hajtsuk végre a szakácskönyv utasításait: verjük jó keményre a habot, ha szükséges; keverjük habosra a tojás- sárgáját a cukorral, ha az van előírva, necsak nagyjából vegyítsük össze a kettőt; a vajkrémhez szintén habosra és könnyűre keverjük a vajat. 3. Ha vaj helyett zsírt teszünk a tésztába, a receptbe megadott vajmennyiségnél mindig 3—4 dekával kevesebbet kell felhasználnunk. Ha a vajat margarinnal helyettesítjük, abból 3—4 dekával többet kell a tésztába tennünk. Heti étrend Csütörtök: Paradicsomleves, tojáspörkölt galuskával, savanyúság. Péntek: Borsópüré leves füstölt hússal, lekváros derelye. Szombat: Rántott burgonyaleves, tejbenrizs fahéjas cukorral. Vasárnap: Csontleves grízga- luskával, tejfölös zöldséges rostélyos makarónival, almakom- pót, sütemény. Hétfő Lebbencsleves, rántott párolt rizzsel, cékla. Kedd: Húsleves, főtt hús sóskamártással, főtt burgonyával. Szerda; Bableves, túrófánk. & rMatrózgalléros tweed kabát 8— 10 éves kislányoknak. RECEPTEK Túrófánk: 25 deka lisztet eldörzsölünk gyúródeszkán 20 deka vajjal, — majd hozzáadunk 25 deka friss, szitán áttört tehéntúrót, 2 tojás- sárgáját, kevés sót, egy sütőport és 12 deka cukrot. A jól összegyúrt tésztát lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk és fánk- szúróval kiszaggatjuk. Forró zsírban világosbarnára sütjük ki. Tejfeles zöldséges rostélyos: Hozzávalók: 5 szelet 18 dekás rostélyos, 2 deka só, 10 deka zsír, 8 deka hagyma, 20 deka vegyeszöldség, 5 deka liszt, 3 deci tejfel, 1 darab babérlevél, egy pici bors, 1 deci fehér bor, fél citrom, 2 deka mustár, 1 deka cukor, félcsomag petrezselyem zöldje. A rostélyosokat kissé kiverjük, megsózzuk« borapzzuk és egy serpenyőben felolvasztott zsírban mindkét oldalán pirosra sütjük, majd egy lábasba tesszük. A zsírban a lisztet sárgára pirítjuk, hozzátesszük a 4 deka apróra vágott hagymát, kissé megpirítjuk, hozzáöntjük a bort és 3 deci vizet, jól felforraljuk és ráöntjük a rostélyosra. Hozzáadjuk a babérlevelet és a citrom lereszelt héját, befödjük és lassan pároljuk. Időnként megforgatjuk a húst és ha szükséges, vizet öntünk utána. A zöldséget hosszú finom metéltre, a hagymát karikára vágjuk, 2 deka zsírban és kevés vízben puhára pároljuk. Mikor a hús megpuhult, ráöntjük a tejfelt, hozzáadjuk a zöldséget, mustárt, cukrot és citrom levét, az egészet mégegyszer felforraljuk s finomra vágott zöldpetrezselyemmel beszórva találjuk.