Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-06 / 81. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, április 6. De Gaulle elnök üzenete Nyikita Hruscsovhoz Moszkva (TASZSZ) — Moszkvában közzétették an- . nak az üzenetnek a szövegét, amelyet Charles De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke intézett Nyikita Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez. — őszinte megindultsággal fogadtam azt a szívélyes üdvözletét, amelyet Ön, Franciaország határait elhagyva, hozzám intézett — írja üzenetében De Gaulle tábornok. — Magam is úgy gondolom, hogy az Ön látogatásakor folytatott megbeszéléseink, — amelyekben nagy érdeklődéssel vettem részt és amelyek nagy megelégedésemre szolgáltak, nagymértékben hasznosak voltak a régi barátság szálaival összetartozó francia és szovjet népnek, valamint a világ békéjének, örülünk annak a lehetőségnek, hogy a közelgő csúcsértekezleten ismét üdvözölhetem Önt Párizsban. Kérem önt Elnök úr, fogadja jókívánságaimat, — amelyeket az ön nagy hazájához és személyesen Önhöz intézek. Újabb gyilkos «őrtüzek Dél-Afri kában Johannesburg (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a nyugalmasnak ígérkező hétvége után újult erővel lángolt fel Dél-Afrika fekete lakosságának harca. — Nyanga térségében az afrikaiak hatalmas tömege tüntetett a jogtalan személyi igazolvány-rendszer ellen. A rendőrség páncélkocsikkal támadt a tömegre, majd sortü- zet nyitott. Meg nem erősített jelentések szerint két néger meghalt, sokan megsebesültek. Durbanban szintén nagy tömeg tüntetett a délafrikai kormány fajgyűlölő politikája ellen. A franciaországi út Az ember, aki csaknem két héteh át Franciaország vendége volt, néhány évtizede egy szénbányában dolgozott. Egyike volt Monsieur Lebrun, az oroszországi francia tőkés sok kizsákmányolt bányászának. Szenet bányászott és profitot termelt Lebrun úrnak. Most néhány napja bemutatták neki Rotschil- dot: íme, a leggazdagabb francia — mondták Hruscsov- nak. A Rotschild név fogalom *— a bankár apja és nagyapja olyan hatalmas kölcsönöket folyósított a cári Oroszországnak. Ezek a kölcsönök arra bírták a cárt, hogy az antant oldalán harcoljon az első világháborúban. Talán ez volt az a találkozás, amelyről leginkább elmondhatjuk, hogy történelmi volt. Ott állt egymással szemben Lebrun úr hajdani bányásza és a mai Franciaország legnagyobb bankára, s ekkor Hruscsov, a volt bányász így szólt: „Mi már gazdagabbak vagyunk”. Mi — vagyis a szovjet nép. Nem egy ember, hanem egy nép, amely lerázta a tőke jármát. A tavaly nyáron, Hruscsov amerikai útjával megkezdődött új korszakot elsősorban az jellemzi, hogy ma már a legnagyobb kapitalista hatalmak is a Szovjetunió hatalmas eredményeinek elismerésére kényszerülnek. Az jellemzi, hogy az amerikaiak milliói, a Mr. Smith-ek és Mr. White-ok s most legutóbb a franciák, a Monsieur Duval- ok és Monsieur Rose-ok újabb milliói a szputnyikok égi hírnökei után Hruscsovon keresztül saját szemükkel alkothatnak képet a szovjet népről, a Szovjetunió békés törekvéseiről. Mi tette mindezt lehetővé? Hiszen nem is olyan régen még Nyugaton a hidegháború apostolai uralták a porondot, s valóságos kereszteshadjáratot indítottak mindenki ellen, aki a szocialista országokkal való megegyezést hirdette... A válasz ott van Hruscsov megjegyzésében: „Mi már gazdagabbak vagyunk”... Ha a Szovjetunió nem ért volna el óriási sikereket az élet minden területén, a porondot nyilván ma is a hidegháború megszállottjai uralnák. A szovjet kormányfő látogatásának jelentősége tehát először is már magában a látogatás tényében rejlik: az, hogy Hruscsovot az Egyesült Államok után Franciaországba is meghívták, az idők változásának kétségtelen jele. A látogatás előtt sokan akadtak, akik fagyos fogadtatást jósoltak a szovjet kormányfőnek — ezek azonban sem a francia nép érzelmeit, sem Hruscsov egyéniségét nem ismerték. Hruscsov meghódította Párizst — írták először a lapok, pártállásra való tekintet nélkül. Volt, akinek — a megegyezés ellenfeleinek — ez nem tetszett, de a tények így is tények maradnak. A vidéki út pedig mindent elsöprő sikert hozott. A Combat című polgári lap írta, hogy soha külföldi államférfinak nem lesz még egyszer 12 napon keresztül ilyen óriási hallgatósága. A francia nép szerete- téről tanúskodik a szovjet nagykövetségen ögtönzött kiállítás, amelyen a szovjet kormányfőnek átnyújtott több mint 400 ajándékot mutatták be, köztük az egyszerű munkások felajánlotta arany- tolltól, egy fiatalember vásárolta egyszerű ingtől, egy személygépkocsiig számtalan Kedves, értékes, sok szívről beszélő tárgy — de még inkább tanúskodik a százezrek lelkes fogadtatása, a Champs Elysé-es periszkóp-erdeje, a távoli vidékekről Hruscsov elébe utazó egyszerű emberek serege: egyszóval a francia nép forró, baráti magatartása. íme, az utazás második nagy eredménye. Ahogy az Humanité megjegyzi: erről a látogatásról még sokat fogunk beszélni Franciaországban. Nem maradhat minden úgy, mint azelőtt volt. A szovjet kormányfő látogatása azonban mindezeken túl konkrét politikai jelentőséggel is bírt. A csúcsértekezlet előtt néhány héttel került rá sor, olyan nemzetközi helyzetben, amikor mindennél élesebben folyik a harc a nemzetközi porondon, az enyhülés hívei és a megegyezés ellenfelei közi t. Olyan helyzetben, amikor ismét veszedelmes gyorsasággal jele nik meg az európai és a világpolitika színterén az újjászülető német militarizmus. Hruscsov Franciaországban mondott beszédeiben rámutatott, hogy a német militarizmus több ízben támadt Franciaországra és a Szovjetunióra egyaránt. Hangsúlyozta, hogy ha a Szovjetunió és Franciaország összefog, biztosítani lehet a békét. Egyes burzsoá kommentátorok ekkor arról beszéltek, hogy a Szovjetunió éket akar verni Franciaország és szövetségesei közé. A Szovjetunióba visszatérve, a Luzsnyiki-sta- dionban mondott beszédében Hruscsov ostoba koholmánynak nevezte ezeket az állításokat. Rámutatott viszont, hogy ha a Szovjetunió, Franciaország és a két német állam barátságban él majd egymással, Európában megszűnik minden ok a nyugtalanságra és aggodalomra. Amire Hruscsov figyelmeztetett, az a német militarizmus veszélye volt: s a német hódítóktól annyit szenvedett francia nép kétségtelenül érzékenyen reagált a közös veszély iránti figyelmeztetésre. Igen nagyjelentőségűek voltak a De Gaulle elnökkel folytatott politikai tárgyalások is. Mindkét államférfi kifejthette és jobban megismerhette a másik nézeteit és ezek a nézetek — mint erre a szovjet kormányfő a luzs- nyiki-stadionban mondott beszédében rámutatott — sok tekintetben „igen közel állnak egymáshoz”. Sőt, a leszerelés kérdéseiben a szovjet államférfiak és De Gaulle álláspontja — Hruscsov szavaival élve — „mondhatnánk, megegyezik”. Természetesen a békét — ahogy Debré francia miniszterelnök mondta Hruscsov búcsúztatásakor — nem lehet néhány órai tárgyalással, vagy akár egyetlen értekezlettel megteremteni — de a jobb megértés, a jobb légkör is haladást jelent. Ez a látogatás harmadik legfontosabb aspektusa. Végül a szovjet kormányfő utazásának során fontos atomegyezményt írtak alá, kulturális megállapodást kötöttek, s elhatározták a gazdasági kapcsolatok további növeléséi Ezek az egyezmények mindkét félnek előnyösek és ugyanakkor a békés egymás mellett élés kézzelfogható előnyeit is példázzák. A Hrus- csov-látogatás tehát a ko- exisztencia elve mellett annak gyakorlati oldalára is példát adott. Au revoir, Nikita Khroucht- chev — búcsúztak a franciák a szovjet kormányfőtől. Hat hét múlva Hruscsov visszatér Párizsba — megkezdődik a csúcsértekezlet, amelynek tettekre kell váltania az enyhülés irányzatát. Elmondhatjuk, hogy a franciaországi látogatás jól készítette elő ezt a nagy találkozót. B. D. A kérdések többségében felfogásunk koséi áll egymáshoz Hruscsov beszéde a moszkvai nagygyűlésen Moszkva, április 4. (MTI). Moszkva, Kijev, Voronyezs, Harkov és sok más város televíziós közönsége, a szovjet rádió millió és millió hallgatója volt szem- és fültanúja annak a lelkes hangulatú gyűlésnek, amelyet hétfőn délután a moszkvai Sportpalotában rendeztek abból az alkalomból, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke visszatért franciaországi utazásáróL Az ünnepi ülésen 15 000 moszkvai ünnepélyesen találkozott a szovjet kormány fe- jéveL A gyűlés elnökségében helyet foglalt N. Sz. Hruscsov. Ott volt az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének számos tagja, élükön K. J. Vo- rosilovval, A. I. Mikojánnal, Fr. R. Kozlovval. Ugyancsak az elnökség tagjai voltak azok a magasrangú állami személyiségek, akik a szovjet kormányfőt elkísérték franciaországi útjára. A megjelentek lelkes tapssal fogadták N. Sz. Hruscsovot. A gyűlést B. I. Usztyinov, a moszkvai városi pártbizottság első .titkára nyitotta meg. Üdvözölte a szovjet kormányfőt kimagasló sikerű utazásának befejezése alkalmából. Köszönetét mondott azért á munkáért, amelyet N. Sz. Hruscsov a béke, a népek barátsága érdekében Franciaországban végzett. Hangsúlyozta: az a fogadtatás, amelyben Franciaország népe a szovjet kormányfőt részesítette, őszinte baráti érzelmek kifejezése volt. — A szovjet emberek mélységesen elégedettek azzal, hogy az utazás elmélyítette a szovjet és a francia nép ba rátságát, tovább enyhítette a nemzetközi feszültséget. Ez azt jelenti, hogy az olvadás amely az elmúlt évben N. Sz. Hruscsov amerikai látogatása nyomán a nemzetközi életben megindult, folytatódik mondotta. Usztyinov. Április 4. ünneplése külföldön Fogadás Szófiában A Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete a nagykövetség épületében nagyszabású fogadást adott, melyen pohárköszöntőt mondott Kál- ló Iván nagykövet, valamint A. Jugov, a Bolgár Minisztertanács elnöke. Fogadás a belgrádi magyar nagykövetségen Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete hétfőn este fogadást adott április 4-e tiszteletére. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. (MTIk A szovjet himnusz elhangzása után a moszkvai munkások nevében V. A. Petrov- szkij, a Dinamó-gyár munkása köszöntötte Hruscsovot. A Moszkva-környéki ’kolhozparasztok üdvözletét Z. A. Ka- pusztyina, a Lenin-kolhoz brigádvezetője tolmácsolta. A moszkvai értelmiség köszöntését A. A. Fjodorov tervező- mérnök, a francia ellenállási mozgalom egykori részvevője adta át. A fiatalok nevében Z. Szemenkova fonónő beszélt. Valamennyi felszólaló kifejezésre juttatta a szovjet emberek örömét azzal kapcsolatban, hogy N. Sz. Hruscsov látogatása eredménnyel járt Valamennyi felszólaló köszönetét mondott N. Sz. Hrus- csovnak áldozatos, fáradhatatlan munkájáért. Azt mondották, a szovjet emberek békés, alkotó munkájukkal, a hétéves terv feladatainak teljesítésével akarják erősíteni országukat és ezzel a világ békéjét. Hatalmas tapssal, helyükről felállva köszöntötték a gyűlés részvevői a szónoki emelvényre lépő N. Sz. Hruscsovot. A moszkvai nagygyűlésen mondott beszédében Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy franciaországi látogatása „elég sikeres volt”. A szovjet kormányfő „igen komolynak és igen hasznosnak nevezte azokat a beszélgetéseket és tárgyalásokat, amelyeket De Gaulle tábornokkal folytatott. Hangsúlyozta, hogy a széleskörű eszmecsere megmutatta „a kérdések többségében felfogásunk közel áll egymáshoz”. Kijelentette, hogy a leszerelés kérdéseit illetően „a mi álláspontunk és de Gaulle álláspontja, mondhatnám, megegyezik”. — Azt hiszem — folytatta Hruscsov —•, hogy Franciaország elnöke és kormánya most már jobban ismeri és megérti a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt álláspontját, mi pedig konkrétabb képet kaptunk a német kérdéssel kapcsolatos francia álláspontról. Hruscsov kijelentette, hogy tétovázás nélkül keresni kell a német kérdés olyan megoldását, amely minden nép érdekeit szolgálja. „Rendkívül veszélyes” Adenauer kancellár álláspontja. Adenauer az Egyesült Államokban és Japánban tett látogatásai során arra próbálta mozgósítani a hidegháború híveit, hogy akadályozzák meg a megegyezést a német békeszerződés megkötésére vonatkozólag. — Mi továbbra Is mindent elkövetünk — jelentette ki a szovjet kormányfő —, hogy a nyugati hatalmak számára is elfogadható alapon jusson megoldásra a német béke- szerződés kérdése. Hruscsov megállapította, hogy De Gaulle tábornokkal lezajlott találkozói és beszélgetései során kiderült, „megvan az alap, hogy egész sor fontos nemzetközi kérdésben kidolgozzuk országaink egyetértő álláspontját.” Hruscsov azt is kijelentette, hogy ha a Szovjetunió és Franciaország „egyesíti erőfeszítéseit a többi békét kívánó állammal, akkor ily módon leküzdhetetlen akadályt gördítenek Európában egy újabb agresszió és egy újabb háború elé”. Hruscsov ostoba koholmánynak nevezte azt az állítást, hogy a Szovjetunió viszályt akar kelteni Francia- ország és Nyugat-Németor- szág között, a franciákat a németek ellen akarja hangolni. Kijelentette, hogy ha a Szovjetunió, Franciaország és a két német állam barátságban él majdi egymással, akkor Európában megszűnik minden alap a nyugtalanságra és aggodalomra. Hruscsov kijelentette, az eszmecserék során kiderült, hogy Franciaországnak és a Szovjetuniónak nagy érdekei fűződnek gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlesztéséhez. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, milyen szívélyességgel és melegséggel fogadták a franciák a szovjet nép képviselőit. Megjegyezte azt is, hogy Franciaországban vannak olyan erők, amelyek ellensúlyozni' igyekeznek a francia nép békeszerető törekvéseit, de hangjuk elvész az egyszerű franciák általános hangulatában, amely a szovjet és a francia nép barátsága, a béke megteremtése mellett nyilvánul meg. Hruscsov elmondta, hogy De Gaulle elnökkel Párizsban és Rambouillet-ben lezajlott találkozói és beszélgetései őszinték, melegek, barátiak voltak. Hangsúlyozta, hogy De Gaulle tábornoknak a Szovjetunióban teendő látogatása lehetővé teszi majd, hogy folytassuk hasznos találkozásainkat és beszélgetéseinket”. Hruscsov kijelentette, franciaországi látogatása és De Gaulle tábornokkal folytatott tárgyalásai elősegítik, hogy a május 16-án Párizsban sorra kerülő csúcsértekezleten a négy nagyhatalom kormányfői kidolgozzák a legfontosabb nemzetközi kérdésekre vonatkozó együttes felfogásukat. (MTI) Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére — a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett díszünneDsés el nökséee. F. Kozlov beszélt a I moszkvai magyar nagy- követség ünnepi fogadá- | sán MOSZKVA (MTI). Bol- doczki János, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából hétfőn este nagyszabású fogadást adott MoszkvábanA rendkívül szívélyes, meleg hangulatú fogadáson Bol- doczki János nagykövet és Frol Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese mondott pohárköszöntőt. A prágai magyar követségen PRÁGA (MTI). Marjai József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete hétfőn este fogadást adott. A fogadás, amelyen mintegy nyolcszáz vendég vett részt, kitűnő hangulatban folyt le. * Fogadás és nagygyűlés Varsóban Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából Katona János varsói magyar követ nagyszabású fogadást adott a nagykövetség összes termeiben. A rendkívül szívélyes, baráti hangulatú fogadáson A. Zawadzki, az Államtanács elnöke, a LEMP Politikai Bizottságának tagja és Katona János magyar nagykövet, mondott Dohárköszötőt 1
