Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

1960. április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ; A házigazda szemével BIZONY ELHANYAGOLT az »a porta, amelyiknek nincs gazdája, s a látogató messzi elkerüli... Ilyen volt a tiszaföldvári művelődési otthon is vezető nélkül. De januárban gazdát kapott, méghozzá lelkiismeretes, jó gazdát. „Házon kívül” találkoztam Tóth Antallal. Kérdezgettem őt munkája felől. Ám, csődöt mondott minden tudomá­nyom. — Nem szeretek beszélni... Mit mondhatnék? — hárítot­ta el a kérdéseket. — Jöjjön, nézzen körül, győződjék meg saját szemével mindenről. Elfogadtam a meghívást. Falak, ajtók frissen festve, tisztaság mindenfelé. A nagy­teremben új parketta — ba­rátságos, otthonias levegő. Két csinos klubszoba, könyv­tár, rádió, televízió, sakk, do­minó ... — Nézze — fordulok ven­déglátómhoz — ez mind na­gyon szép, de én nem láttam: mi volt itt régen. Ahhoz, hogy a differenciát érzékelni tudjam, összehasonlítást kel­lenne tennem. Szeretném, ha maga, a házigazda nyilatkoz­na, hogyan látta és hogyan látja a vezetésére bízott ott­hon múltját, jelenét és jövő­jét... — Azt látja — kezdi —, hogy most milyen az otthon. Talán el sem tudja képzelni, milyen elhanyagolt és pisz­kos volt, mikor idekerültem. A nagyterem gidres-gödrös padlójában számtalanszor megbotlottak a táncolok... ÉS BESZÉL. Arról, hogy ide csak táncolni jártak a fiatalok. Hét közben 4—5 fő látogatta naponta őket, s ma már 40—50 ember is megje­lenik esténként, munka után egy kicsit eltereferélni, sak­kozni, televíziót nézni vagy éppen játszani. Rendszeresen működő szak­köröket szerveztek, ezek ké­szítményeiből kiállítást ren­deztek a felszabadulás évfor­dulójára. — Mondhatom, ko­moly felkészülésről tanúsko­dik ez a bemutató. KLUBESTÉKET TARTA­NAK és csak műsoros ren­dezvényeket engedélyeznek. A Felszabadulási Kulturá­lis Szemlére készülő művé­szeti csoportokban mintegy három és félezer ember tevé­kenykedett, s háromszáz kö­rül a száma azoknak, akik a járási döntőbe jutottak. Be­került az énekkar is, pedig alig egy hónapja alakult. — Nem lehet emberhez szabni ezt a munkát, ami itt néhány hét alatt végbement — mondja, miközben hellyel kínál az irodában. Dicsérném őt, de elhárítja. — Nem az én érdemem. Itt a közösség munkáját látni... Nem az a lényeg, hogy Tóth Antal csinálja, vagy Kiss István — a fő az, hogy mire jutottunk... A tanács, a párt és a KISZ szervezet segítsé­gével értük el eredményein­ket. Különösen az I. kerületi fiatalok tettek sokat... így látja hát a házigazda a portáján végbement válto­zást . Mi — rónai — Automatikus meteorológiai állomás Romániában Romániai szakemberek a bu­karesti Meteorológiai Intézetben kidolgozták az első automatikus meteorológiai állomást. Az állo­más teljesen újfajta rendszer szerint működik és felszerelése mindössze 35 kilogramm súlyú. A legmodernebb műszerek min­den ellenőrzés nélkül végzik mé­réseiket és körülbelül 50—60 auto­matikus művelet eredményét köz­ük ultrarövidhullámú rádióadón a központtal. Az állomás három óránként közli a hőmérsékletet, légnyomás és a levegő nedvesség- tartalmának, valamint a széljá­rás sebességének adatait. Ilyen automatikusan működő meteorológiai állomásokat fog­nak felállítani Románia egész területén, hogy ezzel is tökéle tesebbé tegyék a meteorológiai szolgálatot. / így is segítenek M indenfé l c Jogerőre emelte a megyei bíróság büntető fellebbviteli tanácsa a szol­noki járásbíróság ítéletét, melyben 2 évi 10 hónapi börtönbüntetést szabott ki Varga Imre szolnoki vízve­zetékszerelő kisiparosra. Mint annak idején megírtuk: Var­ga hiszékeny emberektől ke­reken 150 ezer forintot vett fel különböző címeken — a pénzt részben elkártyázta, részben elmulatta. Részletesen beszámoltunk időszerűsége idején arról, hotrv Grámán Géza és Már­ton P|1 együttesen öt ízben lopott motorkerékpárt. (Ol­vasóink bizonyára emlékez­nek: nem az „önérzetes” Grá­mán bújt a nyomozók elől az ágy alá, hanem Márton ...) A megyei bíróság büntető fellebbviteli tanácsa enyhé­nek találta a szolnoki járás- bíróság ítéletét, mely Grá- mánt hét hónapi börtönnel sújtotta. A fellebbviteli ta­nács Grámán Géza bünteté­sét jogerősen egy év és két hónap börtönben állapította meg; és két évre eltiltotta egyes jogai gyakorlásától. Márton Pál hat hónapos bör­tönbüntetését a megyei bíró­ság helybenhagyta. KERESZTREJTVENY Qá köntjß - jő izórahozái 1 2 4 4 6 á > 1 9 10 iiü lt 88 12 MM HH u 88 14 16 14 üli 17 it 19 :::: ■■■■ (mi 20 88 21 HH sasa 22 23 24 mm MM sas: 26 26 88 27 28 29 88 30 :r: uh 31 »a SSK 32 aus Has sss: sasa 33 r-H 34 36 HK aas 36 37 l»D HBBB ■ ■■■ SÍM 38 39 40 m 41 42 80 43 44 »88 SSSI 46 46 mm ■■■■ H38 47 :::: l« ■■■■ 1 MM « MM MM ■ ■■■ ■ ■■■ 49 60 MM ■■■■ StóSJB «IBM »1 88 62 ■■■■ :::: ■■■■ 53 64 :sh SS S6 Életmód és ízlés Aligha lehetne a mai em­ber ízlését néhány sorban „feltérképezni”, aki e célból mégis tanulmányozni kezdi, sok kevésbé dicséreteset is tapasztalt. Az ízléstelensége­kért nem is mindig azokat lehet okolni, akik között a giccsre való hajlandóságot ta­pasztalhatjuk. Az emberek életszínvonalában végbeme­nő nagy változásokat sokan kihasználják és visszaélnek azzal is, hogy a tömegek ízlé­se most formálódik. Most kezdik megismerni, hogy mi az igazán szép. A munkahelyeken időkö­zönként megjelenik egy őszü­lő halántékú férfiú és „élet- hű" tájképutánzatokat varr a dolgozók nyakába, potom né- hányszázért. Vagy -ézzük a szocialista kereskedelmet. A rövidáru- bolt kirakatában csörgedező pa.akot ábrázoló ál-gobeli­nek „alakítják” a dolgozó nők ízlését, s lakásokban aranyo­zott keretben lógnak ezek a „rokokó” ízléstelenségek. A piaci árusok, de maguk a háziipari szövetkezetek boltjai is nagy választékban kínálják az olyan falvédő­mintákat, amelyeken her­vadt urileány szorongatja a rózsaszálat, amely szebben beszél, mint a legszerelme- sebb levél. •o. kereskedelem egyes „il­letékesei” azzal érvelnek ilyenkor, hogy a közöpség igényli ezekét a jóízlés szem­pontjából kifogásolható cik­keket, A közönség egy részét valóban elcsábítják ezek a giccsek. Az emberek elérkez­tek már ahhoz, hogy — vala­mikor luxusszámbamenő — értékes dísztárgyakkal vehe­tik körül magukat. Az már az ízlés irányítóinak lelkiis­meretén — a kereskedelmen is — múlik, hogy miért fo­gadják el az emberek pénzét: giccsekért, vagy értékes mű­vekért, Botfülű város A zene úgy kísér végig éle­tünkön, mint a levegő vagy a kenyér. Csak nem Szolno­kon. Hosszú idő óta kevés vá­ros „dicsekedhet” azzal, hogy kevesebb zenei rendezvénye van, mint a mienknek. Egy- egy kultúrház, ha megerőlteti magát, felvesz a programjába havonta egy zeneestet. Más nemigen történik. Ezért örömmel üdvözöljük a Bartók Béla Zeneiskola ta­nárainak kezdeményezését, a szép és nívós hangversenyt, amelyet 21-én este produkál­tak. Bízunk benne, hogy több is követi. Nem ártana azonban, ha más utakon is próbálkozná­nak az illetékesek, hogy nö­vekedjék a zeneszerető kö­zönség. Több és rendszeres hanglemez-est kellene, a bol­tokban nagyobb hanglemez- választék és valamelyik kul­túrotthon életrehívhatna — a jól működő fotoszakkörök és bélyeggyűjtőkörök mintájá­ra — egy zenebarát kört is, felnőtteknek. L. M. A Jászkiséri Gépállomás dolgozói nemcsak a határban, a földeken segítik a termelőszövetkezeti gazdákat, hanem a művelődésben is. Néhány nappal ezelőtt például Boné Pál és Abonyi Ferenc a gépállomás villanyszerelője a Kos­suth Termelőszövetkezet KISZ szervezetének társadalmi munkában felszerelte a tv. antennáját és üzembebelyez- te a készüléket. Májusi rővídfilm-bemutatób Érdekes és változatos dol­gokat dolgoznak fel a május­ban bemutatásra kerülő rö­vidfilmek. A táj-, riport- és népszerű tudományos filmek közül az egyik legérdekesebb a GÖRÖGORSZÁGI KÉPEK című magyar film, amely Athénbe, az ősi műemlékek városába viszi el a nézőt, majd Görögország számos festőién szép vidékét mutatja be, köztük a peloponnezosi félszigetet és a korinthosi öblöt. A másik magyar film, a TEVÉKENY ÉLET elsősor­ban a szülőkhöz szól, hasznos tanácsokat ad a csecsemők helyes neveléséhez és arra ta­nít, miképpen szoktassuk a kicsinyeket, hogy már életük első éveiben megtanulják az elmélyült figyelem, az önálló próbálkozás, a segítés, a mun­ka örömét. DERÜLT ÉGBŐL címmel ugyancsak magyar, rövid játékfilmet láthatunk, amely egy fiatal lány történe­tével bizonyítja, hogy ma már a tbc gyógyítható, ha időben fordulunk orvoshoz és betartjuk utasításait. A TUDÓSÍTÁSOK A 7 ÉVES TERVRŐL szovjet ri­portsorozatban A BŐSÉG FELÉ címen a mezőgazdaság­ról jelenik meg a legújabb riport. 7< ő{ialáXíÁ: A TŰZ? VIZSZINTES: 1. Irodalombarátok nagy érdek­lődésére számíthat. 11. Nép. 12. Hamvveder. 14. Francia novellis­ta (hatodik négyzetben két be­tű). 18. Kör része. 20. Vissza: a- val primitív élőlény. 21. Nős­tényszarvas. 22. I. Fi. 23. Csik. 25w Utalványozott. 27. Angyal-rend­fokozat. 28. Növény része. 30. La­tin üdvözlés. 31. Görög istenség. — 32. Tanács németül. — 33. Vonatkozó névmás. — 34. Ró­mai istenség. 36. Menni latinul. 38. Táplálkozni. 40. Jövendőmon­dó. 41. Úttörő-köszöntés. 43. Ázsiai állat. 44. Csont latinul. 45. Elemeli. 47. Európai folyó. 48. Származik. 49. Vissza: t-vel vé­gén új héber nyelv. 51. Eleven va­lami. 53. Vissza: az öt-tó egyike. 55. Szakmaszerető parasztember jóbarátja (folytatása függ. 17.). FÜGGŐLEGES: 2. Német terroralakulat volt. 3. P-vel: földtörténeti kor. 4. Kof­feinmentes kávé. 5. Végén s-sel: Charon révpénze. 6. Vissza: la­tin művészet. 7. Jeanne d’Arc szabadította fel (fon., tárgyeset­ben). 8. Arany franciául; hölgy. B. Z.N.T. 10. Azonos mássalhang­zók. 13. A függ. 26. szerzője. 15. toluócipő”' 16. Vissza: elgázolj, 17. A vízsz. 55. folytatása (ksz=x). 19. Merevítő. 22. Tollforgató. 24. A függ. 26. folytatása. 26. A függ. 13. műve (folytatása függ. 26.). 27. Toldi írója. 29. Ritka németül. 31. Mutatónévmás. 35. Tisztít. 36. Vissza: 651 római számmal. 37. Vérszállítói. 39. Égitest. 41. Ke­verék. 42. ... Hodzsa (A=R). 45. Férfinév. 46. Szem része. 48. E. E.Z. 50. Papírra veté. 51. Igekötő. 52. Zamat. 54. E. G. Megfejtésül beküldendő: Vízsz. 1., 14., 55., továbbá függ. 13. és 26. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE 1960. április 30. j 111111111111m111111111ti1111111111111111111111111111 u Kedves rejtvényfej tők! Közöl­jük többek érdeklődésére, hogy irodalmi pályázatunk megfejtését hetenként küldjék be. Az elma­radt első rejtvény helyes meg­fejtése április 28-ig beküldhető. Az értékelés a hat rejtvényből álló sorozat befejeztével egyben törvéniifc nem szabadna határozottan kijelenteni, mint ezt teszik . néhányan. Ezt a felfogást megcáfolja a gyakorlat, az el­ért eredmények. Falusi ne­velőink jóréSee kiveszi ré­szét az ifjúság neveléséből még iskolán kívül is. Azonban a pedagógus ne­velőmunkáját a szíttői ház, a környezet és a táráddal om által megalapozott nevelési alapokra építi. A szülőkkel való elbeszélgetés során gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek kétféle nevelés­ben részesül. Amit mi az is­kolában vagy az ifjúsági szervezetben felépítünk, a szülő és a környezet lerom­bolja. Hiába akarunk mi me­zőgazdasági szakembereket nevelni, ha a szülő azt akar­ja, hogy fia ipari munkás legyen. A tsz-ek vezetőségeinek is többet kellene foglalkoznia a falusi fiatalok ezirányu ne­velésével. Egy-egy tapasztalt vezető, vagy idősebb tsz tag felvilágosító munkája gyak­ran többet ér, mint sok fia­tal tanító szava. Biztatás kell falusi fiatal­jainak, de nem akárkitől, Azoknak kell velük első­sorban szót érteni, akik ma­guk is hívei a szocialista nagyüzemi gazdaságnak, még akkor is, ha jelenleg még a kezdeti nehézségekkel küz­denek. így látnám ezt he­lyesnek Pórteleken is és az egész országban. A három pórtelki kislány­nak azt üzenem, gondolkoz­zanak ezen sokat, mielőtt bú­csút vesznek a szülőfalujuk­tól. Most még nincs késő. Gátfalvi Mihály tanító, Jászaózsa osztottak volna be. Számta­lan példa van azonban arra, hogy mint növénytermelők, baromfigondozók havonta átlag 1000—1200 forintot ke­resnek állami gazdaságok­ban, tsz-ekben ennek meg­felelő munkaegységet kap­nak. (Ez az összeg megfelel egy kezdő tanár fizetésének!) Ahol pedig nagyüzemi gazdálkodás folyik, ott bőven nyílik alkalom szórakozásra, sportolásra és tanulásra. A fiatalokon múlik, hogy ezt a lehetőséget megteremtsék maguknak. Pártunk és kor­mányzatunk ehhez anyagi és erkölcsi segítséget ad. Városi emberek százai is felfigyelnek épülő felvainkra és szívesen mennek vidékre. Jónevű állatorvosok, tsz el­nökséget vállalnak. Városi fiatalok mennek a falura ag- ronómusnak, kertésznek, ta­nítónak. Szeretik, megbecsü­lik ott őket mind erkölcsileg, mind anyagilag. A villany, a kultúra már eljutott min­den községbe. Falusi értel­miségünk vállvetve a fiata­lokkal, fejlesztik a falu kul­túráját, élesztgetik a lángot a fiatalok szívében. M1 íden- ki tanul, ötven-hatvanéves emberek ülnek' esténként az iskolák padjaiban és fiatalos lendülettel tanulnak ... Mégis miért akarják el­hagyni a falut a fiatalok? A rossz nevelésből származik talán? Sokan a falusi neve­lőket okolják, hogy munká­juk oktatás csupán nevelési célok kitűzése nélkül. Ezt tek. De szívükben nem aludt ki a láng, a szabadság utáni vágyakozás lángja ... Ezeknek az éveknek a tör­ténetei ma már lassan fele­désbe merülnek, csak egy- egy elsárgult újság lapja őrzi őket valamelyik levéltárban. Miről is van szó tulajdon­képpen? Három falusi fiatal akar örök búcsút venni a tanyától, hogy oda többé so­hase térjen vissza, esetleg csak látogatóba. Három falu­si fiatal lány akarja otthagy- 1 ni a földet, mely ezidáig ré­szükre a megélhetést, a ke­nyeret biztosította, igaz, ke­mény munka árán. Sajnos, nemcsak ők hár­man vannak. Fiatalságunk tekintélyes része elkívánko­zik a faluból. Sokszor nem is válogatnak a munkaalkal­mak között, csak városban legyenek. Nem gondolnak arra, hogy egyre fejlődő szo­cialista mezőgazdaságunknak a parasztfiatalok százezreire van szüksége. A mezőgazda- sági munka úgy él tudatuk­ban, mint a legverejtékesebb és leglealázóbb munka. Talán nem is tudják azt, hogy a dolgozó parasztfiatal nem rabja többé a földnek. Nem vesznek el névtelenül a sár és homoktengerben. Hiszen ma már a munka nehezét gé­pek végzik. A tsz-ekben és állami gazdaságokban min­den fiatal a neki megfelelő munkakörben dolgozhat Nem hallottam még olyan esetet, hogy húsz éves lányo­kat például fogatosoknak Az elmúlt napokban érde­kes közlemény jelent meg a Néplapban „Kialszik a tűz?” címmel. A késő esti órákban olvastam a cikket, ezért elő­ször arra gondoltam, hogy álmodom. Miután ébrenlé­temről meggyőződtem, meg­néztem a lap fejlécén a kel­tezést. 1960. április 8. péntek. Ugyanis arra gondoltam, hogy április lévén, tréfálko- dó kedvű kézbesítőnk egy 1936-ból származó makulatú­rát adott nekem a Néplap mai száma helyett, j Hogy miért? Elmondom. A , harmincas évek végén ked­venc újságom volt a Friss Újság. Abból olvastam an­nak idején ilyen kétségbe­esett hangú leveleket, me­lyek állástalan diplomások, hónapok óta inségkonyhán éldegélő fiatalok intéztek egyes szervekhez az újságon keresztül, persze eredmény nélkül. Számtalan elkesere­dett fiatal szívében kialudt a reménység lángja és sokszor a Duna hullámai közt keres­ték megnyugvásukat... Harmincas évek! Könny és megaláztatás, csendőrpofon és nyomor, szörnyű nyomor. Azonban ekkor is voltak olyan fiatalok. akik nem csüggedtek el. Tudták, érez­ték, hogy nem tarthat örök­ké az a társadalmi rendszer, melyet ráerőszakolnak egy népre. Az erősek, a bátrak megpróbáltak sorsukon vál­toztatni. Sokan közülük éle­tükkel ./izeitek. mások a bör­tönök sötét fenekén senyved-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents