Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-24 / 96. szám
1960. április 24. SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 9*— ~ ■ Riport a múló idaz óráról és arról mióta vasárnap Kungyalun a vasárnap Arra kértem, ne mondjon szépeket. Vállat vont. — Miért tenném? Érdekem? Még tálán meg is sértődött. Gumikerekű kocsit hajtott a falu felől, át a sorom' pón a központba. Háta mö gött hagyta a széjjelszórt házakat, amelyek távolról olyannak tűnnek, mint a nagy összevisszaság. Kungyalu fiatal község. Járdával, tanácsházával, művelődési otthonnal, termelőszövetkezeti irodával és foghi- i ""borokkal. A szabályos utcák még ezután épülnek. A gumikerekű befordult a tanyaközpont udvarába, a Zöld Mező Termelőszövetkezet majorjába. A lehető legnagyobb ostobaság volt arra kérni az embert, hogy ne mondjon szépeket. Ha valakinek. hát neki valóban nem érdeke. A falu tegnap még nagytekintélyű 17 holdas középparasztja miért is áradozna mostani életéről. Ami szép, ami jó, abból inkább még lecsíp valamicskét, s a tárgyilagosság nála természetes, a túlzás viszont rendellenes, éppen korábbi életmódjából következően. Dehát szótértettünk. — Értem. Értem, hová akar kilyukadni. Nekem —, bárki megmondhatja, tetemes volt a haszon, de rengeteget fáradtam és keveset pihentem. Végigsorolni hosz- szű nóta. Ha akarja, keressünk valami csendes zugot, ott majd beszélgetünk, — mondta. Azt tettük, amit ajánlott. S ő sorolta. Neki F. Molnár Kálmán kungyalui lakosnak eevéni gazda korában abból állt a vasárnapja, hogy hajnali négykor kelt... — Ha virradt, ha nem. A jószág nem kérdezi, ünnep, vagy nem ünnep, igaz? — S most? — F. Molnár Kálmán kungyalui lakos szövetkezeti gazda. Vasárnap „hajnali” nyolckor búvik ki az ágyból, ha virrad, ha nem. így cifrán, akkurátusán fogalmazta, s ezen nevettünk mindketten. — Molnár elvtárs, álljon meg a menet. Aboa egyeztünk meg, hogy nem mond szépeket. Ez viszont... — ha beleírom az újságba, ki hiszi el? — kérdeztem tóté. Újból csak a vállát vono- gatta. — Igazat mondok. A felsorolás még nem ért véget. Négy órától 7 óráig a jószággal foglalatoskodott. Etetni, itatni, almozni, szóval aki tudja, az érti is. Reggeli után a birkákat vagy a malacokat legeltette délig. Ebéd után pihent néhány órát, ha pihent, utána élőről kezdte az egészet: etetést, itatást, szaladozást. A napszámosokat is ki kellett fizetni. mert az tudnivaló, hogy a 17 holdat egyedül nem győzte. Este még maradt volna valami kevés ideje: könyvet venni a kézbe, vagy elmenni moziba, esetleg a művelődési otthonba, de már nem volt kedve. A fáradtságtól. így ment ez hét- ről-hétre, hónapról-hónapra, évről-évre. Amikor mindezt elsorolta és újból végiggondolta, fáradtan hajolt hátra a széken. — Ennyiből állt az én vasárnapon akkor. — Most? — Kérdezzen inkább, jó? Csak annyit mondok, amenynyi igaz. Hát kérdeztem és ő felelt. Rövid tőmondatokban válaszolt. Egyszer-egyszer megjegyezte: csak arra való tekintettel, nehogy szépítgetés- nek tűnjön az, amit mond. — Kezdhetjük? — kérdezte. — Igen. Délelőtt? — Olvasok — igazít valamit kabátján. Olvasgatok. A történelmi tárgyú könyveket nagyon szeretem. — Jelenleg? — Most az ellenforradalmi Fehér könyvet bújom. Még csak most jutottam hozzá. Sokat kell pótolnom. A könyvtáramat is most egészítem ki: szakkönyvekkel és főleg történelmi könyvekkel, mert mondom, a történelmet nagyon szeretem. — Lapokat járat? — Inkább ne írja fel mind, de én elsorolom. A Népszabadságra, a Szolnok megyei Néplapra, a Nők Lapjára és a Rádióujságra fizetek elő. Ezeken kívül időnként megveszem a postástól a Szabad Földet is. — Szórakozás? — A mozibajárás most már beletartozik a vasárnapi programba. A színjátszók előadását is mindig megnézzük. Sőt amióta szövetkeze tiek vagyunk, már Pestre is felrándultunk a színházba motorral. Kérdés — felelet. Mindegyiket ide írni sok lenne. Kungyalu tsz-község, s lám, a vasárnap azóta lett a pihenés. a szórakozás napja, mi óta tsz-község. Nemcsak F. Molnár Kálmánnak, a Zöldmező Tsz minden tagjának. Pontosabban: álljunk csak meg egy szóra! Erre F. Molnár Kálmán kér és a többiek, akik hallgatják beszélgetésünket. Én kértem őt és őket, hogy ne szépítsenek semmit. Ezért állítják meg a ceruzát. A kivétel erősíti a szabályt. — Miért? Van talán kivétel? — Igen. Elmesélik. Az öreg Burka Jánosról szól a történet, aki jószággondozó. Járna neki a heti szabadnap. De nem kell neki. Belebetegedne, ha pihenne. Nem és nem. Dörmög, morog. Pihenőnap? Csak sokáig mondogassák, majd a füle közé talál csördítenl valakinek. Ilyet ő nem ismer. Ö a kivétel. Az örég Burka. Sajnálják. Valamikor szolga vált. Évtizedek múlták el a feje fölött úgy, hogy nem ismert se ünnepet, se vasárnapot. Belőle kihalt, az az igény, amelyik F. Molnár Kálmánban is pislákolt már, de most újra feléledt, mióta a szövetkezés útját járja a falu és ő is mindenkivel. Sz. P. Munkában a palántázogép Néhány nappal ezelőtt a tiszajenői Cij Tavasz Termelőszövetkezetben nagyszabású palántázási bemutatót tartottak. Az itt látott gépek egy vontatótraktor után kapcsolva négy személy segítségével naponta 10 ezer palántát tudnak földbehelyezni. — Azért tartották ezt a bemutatót, mert megyénk termelő- szövekezeteiben sok ilyen palántaültetőgép van használatban. NwliSÉS A palántaültetőgépet hordozó traktort sok szövetkezeti gazda kísérte végig az első fordulón. Olvasásra ajánljuk LAMMEL KÁLMÁN: A TALAJMŰVELŐ GÉPEK ÉS ALKALMAZÁSUK A textilipar ma sem nálad mindennapi munkájuk pontosabb és jobb elvégzéséhez szakszerű útbaigazítást. Ugyanakkor azonban a mezőgazdáknak is szól, akiknek feltétlenül ismerniük kell a gépek helyes üzemelésével kapcsolatos műszaki kérdéseket. Foglalkozik a szerző a gépesítés elvi kérdéseivel, valamint a nálunk jelenleg használatos, illetve a közeljövőben forgalomba kerülő talajművelő gépek korszerű üzemelésével. A szöveget nemcsak kiegészítik az ábrák, hanem önállóan is oktató szemléletességgel mutatják be a gépeket, munkafogásokat, beállítási módokat. SCHANDL JÓZSEF: JUHTENYÉSZTÉS A textilipar ma sem nélkülözheti a gyapjút, ennek következtében a népgazdaság sem a juhokat. Minthogy a korábbi évtizedekben a legelők nagyarányú feltörése maga után vonta a juhállomány csökkenését, ezért a gyapjúhozam nem fedezi a belföldi szükségletet. A juhállományt tehát növelni kell. Nem okoz gondot a naposliba és kacsa beszerzése, ha talléctéke&Ltési köt a földművesszövetkezettel! A naposlibára darabonként 25.- Ft. a naposkacsára darabonként Ft előleget ad a földművesszövetkezet. A SZERZŐDÖTT TOLLAT MAGASABB ÁRON VESZIK AT; a libatoliakért kg-ként 8.— Ft a kacsatoliakért kg-ként 5.- Ft szerződéses felárat fizet a földművesszövetkezet KÖSSÖN TOLLERTEKES ITESt SZERZŐDÉST! A juhtenyésztés belterjes viszonyok között igen gazdaságos, ha megfelelően kihasználjuk a juh három irányú hasznosítását: gyapjú-, tej- és hústermelést, azonfelül előny a talajerő fenntartása szempontjából a növényi táplálékanyagokban gazdag juhträgya. E gazdasági célkitűzések szem előtt tartásával épül fel ennek a szakkörökben általánosan ismert szakkönyvnek újabb átdolgozott kiadása, amely az agrár felső- oktatás tankönyve és a képzett mezőgazdasági szakemberek kézikönyve. Vágó Julianna, Jónás Istvánné, Fazekas Lászlóné és Gábor Ferencné mutatták be, hogyan kell helyesen a paprikapalántákat a gépbe helyezni. Miből ered a virágok neve? A tulipán Keletről hozta magával nevét. Ott tülbend- nek nevezték, ami törökül turbánt jelent. A kis primula neve onnan ered, hogy az első tavaszi virágok közé tartozik, s latinul príma elsőt jelent. A nárcisz nevét egy görög monda szolgáltatta, amely szerint egy csodás szépségű ifjú megpillantotta a vízben saját tükörképét és beleszeretett, olyannyira, hogy belevetette magát a vízbe és meghalt. Azon a helyen kinyílt egy sárga nárcisz. Ugyancsak görög mondához fűződik a jácint neve is. Boldogházi X BOLDOG CSALAD A KÖZSÉGTŐL nem mesz- sze, de már kinn a határban épült id. Pesti Kálmán tanyája. A tanya maga nem nagy, de a takaros virágoskert és a szükséges gazdasági épületek — istálló, ól, fészer mégis tehetős lakókra vall. Gazdája őszhajú, lassuló mozgású ember — hat- vankilenc éves. Kilenc hold földet vitt az Aranykalász Tsz-be, azonkívül egy tehenet és két lovat, A tíz tagú családból öten a tsz-ben dolgoznak. Csendes büszkeséggel mondotta az apa, id. Pesti Kálmán: — Nyolc gyereket neveltünk fel. Négyet az iparnak, négy meg a mezőgazdaságban marad. Nem most határoztak így, már régebben. Kilenc hold föld nem adott volna tíz embernek munkát és megélhetést. Rábízták a gyerekekre: kinek mihez van hajlama, oda menjen. így lett két lány szövőnő, az idősebb fiú is elment, a legkisebb pedig iparitanuló. Két fiú, meg két lány otthon maradt. Az apa, meg a két fiú tsz tag, a két lány pedig „bedolgozó”, — ahogy errefelé mondják. — Édesapjuk munkaegységkönyvére dolgoznak. A nagyobbik fiú, Kálmán külön lakik. Saját háztartásuk van. A férj növénytermesztési brigádvezető, de az asszony is dolgozik, előfordulhat, hogy nősülésre szánja el magát. Szóval lesz helye a jövedelemnek. Látni rajta, hogy még valamit mondani szeretne. Kis biztatásra kiböki: — Volna egy olyan módszer, amivel én is többet kereshetnék, meg a tsz is jól járna. Nem új dolog, de hasznos: A hízóknak előre be kellene áztatni a takarmányt. Ha egy nappal az etetés előtt a darát, korpát meleg vízzel leöntjük, akkor egy kicsit megerjed. Ezt jobban szereti a jószág, jobban is emészt, s ami a fő, nagyobb a súlygyarapodás. — Csak hát a tsz-nek még most nincs keverőedénye. Vendel testvére, Margit is igyekezett mielőbb elfoglalni helyét a közösségben. Ba- romfigondozó kellett: ő jelentkezett. El is végezte a tanfolyamot becsülettel, s most várja a csibéket. Hamarosan megérkezik az első kétezer. De addig sem tétlenkedik. Egyeli a mákot, „toli- kapázza” a cukorrépát, szóval gyűjti a munkaegységet, mert bár a bútora már megvan, a kelengye —kiegészítésre szorul. —i Én sem akarok elmenni a csoportból — mondja a kisebbik lány, Klára. — Eddig is itt dolgoztam a földön, ezután is itt akarok. Megter- mi a megélhetésre valót. — csak el kell végezni amit vállaltunk. Hogy mit? Sokat! Apa vállalta ugyan, de majd közösen csináljuk. Hat hold kukorica, egy hold mák (ezt már megkapáltuk), kétszáz négyszögöl cukorrépa, háromszáz négyszögöl vöröshagyma egész évi munkája, meg nyáréra három hold aratás. Szóval lesz mit csinálni, csak győzzük. A vállalás teljesítésében alkalomadtán a család többi „iparos” tagja is segít, egy- egy vasárnapot vagy a szabadság egy részét erre szánják. ök ugyan megélnének a „havi fix’’-ből, de egy kis kóstoló, miegymás azért csak jól jön. Otthon lenni meg amúgy is szeretnek, s ha már otthon vannak, miért ne segítenének. Mindnyájan tudják, hogy Klárinak még nincs bútora. Azt pedig meg kell venni, hogy egy leánykérés ne érje készületlenül a családot. HAT ÍGY ÉL a jászbol- dogházi Pesti család. Munkálkodva, s a munka eredményében bizakodva. Mindenkinek megvan a maga „reszortja”. A háztartást. — meg a háztáji állatokat a mama látja el. Az olvasó azonban téved, ha azt hiszi, hogy nincs semmi gondjuk. Már hogyne volna! Pesti Kálmán bácsi ugyancsak kárhoztatja a vasipart, mert nem gyártanak elég drótkerítést. — Január óta hajszolom, de nem lehet kapni se itt, se Szolnokon. Az udvart pedig be kell keríteni, mert nem mehet szanaszéjjel a jószág. Nem tehet kárt a közösben. Lám, ilyen az élet. Nincs zavartalan bolónesás?. Patkós Mihály — ügy van az tudja, hogy eddig is dolgozott az asz- szony. Most se lehet másként. Én brigádvezető va— gyök, csinálom amit kell, a feleségem meg a kertészetben dolgozik. Úgy gondolom, ketten hétszáz egységet biztosan megszerzőnk, s akkor, — akkor meglesz a házrava- ló. — Hétszáz munkaegységből? — No, nem egészen, mert például faanyag már van, — meg OTP kölcsönt is szeretnék felvenni. De mire tető alá kerül, addig még sokminden kell. Hát ezért igyekszünk. — Minél több munkaegységet szerezni? — Azt is, de elsősorban sokat termelni. Kukoricából 30, cukorrépából 160 mázsát holdanként. Ha pz nem lesz meg, az egyéni terv is dugába dől. HASONLÓ terveket dédelget Vendel is, a huszonnyolcéves legényfiú. Egyelőre közös háztartásban él szüleivel, de már külön „pénztára” van. Másodmagával 123 hízót, 56 süldőt meg 9 anyakocát gondoz. Az eddigi súlygyarapodással számolva (mert ezért külön munkaegvség jár) ebben az évben 550—600 munkaegységre számít, s ami a bátyjának már megvan, ő is faanvagot akar vásárolni házépítéshez. Ilyen korban az is A boldogulás útja * „Kis gazdasággal a szükségbő nem tudsz kivergődni” — milyer csodálatosan pontos, bölcs ez i lenini mondás! 1945 tavaszán hazánkban vég rehajtottuk a földreformot. Ei is, mint a magyar parasztot százezrei, földet kaptam. — Ki' mond hatatlanul örültem: végre' valahára a saját földemen gaz dálkodhatok! Hamarosan megtanultam azon ban, hogy egyedül nehezen tu dók megbirkózni kis földecském' mel. Lenin más utat javasolt „Egyesítsétek erőtöket kollektn gazdaságokban”. Es mi megala' kitottuk a „Lenin Igazsága” Termelőszövetkezetet. A Lenin születésének 90. évfordulóján városunkban megnyili kiállítás ismerteti, hogyan alakult meg, hogyan növekedett, erősödött termelőszövetkezetünk, Közös jövedelmünk az elmúll évben több, mint 33 millió forinl volt. Hét agronómus irányításával a modern gépek egész sora műveli földjeinket. Hazánk parasztsága tapasztalta, hogy a szövetkezetek lenini útja jómódú, boldog élethez vezet. Az ország területének több mint 70 százaléka a szövetkezeti szektorhoz tartozik s a termelőszövetkezeti tagok száma közel 1 millió. A magyar mezőgazdaság munkásait lelkesítik a szovjet kolhozok hatalmas sikerei. Tudjuk, hogy mindez a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és első titkárának N. Sz. Hruscsov elvtársnak érdeme. Nekünk jó ismerősünk Hruscsov elvtárs, vendégségben is volt nálunk. Értékes tanácsai, az egyszerű parasztemberekkel folytatott baráti beszélgetései során sokat segített a termelőszövetkezetek megerősítésében. Egész életünk, minden sikerünk meggyőzően bizonyítja: Lenin igazsága diadalmaskodik. BARTFAI SÁNDOR a karcagi Lenin Tsz Kossuth-díjas elnöke. • A fenti cikk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának lapjában, a Pravda április 21-i számában jelent meg. [A Szerk.) » %
