Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

I960, április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mire ügyelj link a kukorica négyzetes vetésénél Ezekben a napokban az ország egész területén meg­kezdődött a szemnek és siló­nak termesztett kukorica ve­tése. Amíg a múltban a ku­koricát szinte teljes egészé­ben sorosan vetették, addig most az ország kukoricave­tésterületének mintegy egy­ötödén lehetővé válik a je­lenlegi legkorszerűbb vetési módszernek, a kukorica négyzetes fészkes vetésének az alkalmazása. A múlt évi kedvező ta­pasztal átok feljogosítanak bennünket arra, hogy biza­lommal nézzünk ennek a több figyelmet és nagyobb műszaki ismeretet igénylő munkának sikeres végre­hajtása elé. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jól szervezett munkával, gon­dosan kijavított, illetve ösz- szeszerelt gépek és megfelelő szakképzettséggel, gyakorlat­tal rendelkező gépkezelők munkábaállításával nagy elő­nyökhöz jutnak a négyzetes fészkes vetéssel. A kereszt- és hosszirányú kapálás megvalósítása gon­dos, lelkiismeretes munkát és gyakorlatot kíván, mind a gépet javító és karbantartó, mind a vetést végző dolgo­zóktól. A felkészülést a gé­pek javítására, a traktorosok és gépkezelők oktatására már januárban megkezdtük. A g'pek javítása megtörtén' a traktorosok és munkagépke­zelők egyhetes bentlakásos tanfolyamokon ismerkedtek meg a négyzetes vetési mód­dal. Ennek ellenére mégis felhívjuk néhány olyan do­logra a figyelmüket, ame­lyektől döntően függ a vetés sikere. Mindkét típusú négyzetbe- vetögépnél az alábbiakat ellenőrizzék ismételten minden állami gazdaság­ban és gépállomáson a fő­mérnökök és a vetést vég­ző traktorosok, mielőtt a néwvzetes fészkes vetéshez hozzáfognak. 1. Gondosan vizsgálják meg, hogy a négyzetbevető­gép csúszó és szerkezeti ré­széinek mozgása biztosí­tott-e. Amennyiben festék vagy öntés után visszama­radt egyenetlenség a csúszó és szerkezeti részek mozgá­sát gátolja, azokat haladék­talanul távolítsák el. 2. Pontos négyzetes vetés csak úgy lehetséges, ha a vetőcsoroszlyák szelepei egy­idejű nyitással és azonos nyi­tási mértékkel működnek. A szelepeket a vetés megkez­dése előtt az állami gazdaság vagy a gépállomás telephe­lyén feltétlenül a fentieknek megfelelően kell beállítani. 3. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a bütyökfogók kapcsolóvillái rugóhatásra kiindulási helyzetükbe szoru­lás nélkül, hirtelen vissza­térjenek. 4. A feszítőállomások ki­adásánál gondoskodni kell arról, hogy egy-egy géphez azonos, 21—25 kilogramm fékező erejű feszítőállomá­sok kerüljenek. Erről feltét­lenül mérés útján kell meg­győződni és nincs helye ta­lálgatásoknak, becsléseknek. 5. Minden négyzetbevető­géphez álljon rendelkezésre elegendő patentszem és ve­zérlőhuzal, esetleges elszaka­dásának gyors rendbehozá­sához. Az előzőeken kívül a TDV 6-os típusú gépnél meg kell vizsgálni, hogy a bütyök- ' fogó automatatartó gerendely működő hossza legalább 500 milliméter legyen. Ahol ez nincs meg, a meghosszabbí­tást haladéktalanul végezzék el. Biztosítani kell, hogy a korábbi években beszerzett gépeknél a bütyökfogó auto­matái a keret síkja alatt kö­rülbelül 60—80 milliméter távolságra legyenek, és hogy a vezérlőhuzalok osztása pa­tentszemek közbeiktatásával minden gépnél megtörténjen. Az SzKGN 6 V-típusú négyzetbevetőgépeknél pedig azt kell külön megvizsgálni, hogy a szinkronizáló auto­mata görgője bekapcsolt helyzetben a kapcsolókorong- biztosan támaszkodik-e és kikapcsolt helyzetben a gör­gő nem ér-e a kapcsolóko­rong bordájához. Amennyiben az ismételt gondos felülvizsgálat, vagy a próbavetések alkalmával hiányosságot észlelnek, hala­déktalanul fogjanak hozzá a hibák kijavításához. A gépek ellenőrzése után mindazok a traktorosok, munkagépkezelők, akik a tanfolyam elvégzése óta négyzetes napraforgó- vagy kukorica-próbavetést még nem végeztek, mielőtt a ve­tés helyére kivonulnak, leg­alább egy napon át feltétle­nül végezzenek próbavetést. Hiába tanulták meg ugyanis a gép működési elvét, össze­szerelését, valamint a vetés elméletét a téli oktatáson, a vetés gyakorlására nem volt olyan alkalom, mint a vetést megelőző napokban. A traktorosok részére a gyakorlással eltöltött idő bőségesen megtérül, mivel a vetést végző gépállo­mási traktorosok az őket megillető teljesítménybéren kívül 5 forint jutalomban részesülnek minden kataszt- rális hold olyan jóminőségű négyzetes vetés után, ahol a művelés kereszt- és hossz­irányban géppel végezhető. MÉSZÁROS ISTVÁN, a Gépállomás! és Gépesítési Főigazgatóság helyettes vezetője KISZ élet A kunhegyest járásban 45 ifjúsági munkacsapat műkö­dik 661 fiatal részvételével. Tizennyolc munkacsapat 712 hold területen — amelyből 270 holdat öntöznek is — ku­koricából 30 mázsát akar ter­melni holdanként. A silózási versenyben 15 munkacsapat vesz részt. A fiatalok 530 holdon termelnek holdanként 300 mázsa silókukoricát. Meg­ígérték, hogy 29.750 köbméter jóminőségű silót készítenek. * Mezőhéken a Táncsics Tsz KISZ1 szervezetének tagjai a kultúrház rendbehozásánál, a fásításnál és a táncparkett elkészítésénél 1200 társadalmi munkaórát teljesítettek * Április 21-én Jászberény­ben a városi KISZ VB ülést tartott, ahol a KISZ-re vonat­kozó párthatározatok végre­hajtását értékelték, s megha­tározták az ezzel kapcsolatos további feladataikat, * A kengyeli Dózsa Tsz fia­taljai a tavaszi fásítás során 2400 gyümölcsfát és 3 ezer suhángot ültettek el a közös gazdaság területén, • Törökszentmiklóson az Al­kotmány Tsz-ben huszonöt fiatal kötött szerződést aratá­si munkákra. EREDMÉNYEK ES HIBÁK Előzetes mérleg megyénk üzemeinek három havi munkájáról Megyénk ipari üzemeiben részben elkészültek, részben készülőben vannak az 1960. év első negyedévének ered­ményeit értékelő mérlegbe­számolók. Rövidesen teljes képet alkothatunk arról: mit csináltak vállalataink három hónap alatt. Milyennek mutatkozik az összkép? Jónak. A minisztériumi ipar pél­dául 4,5 százalékkal teljesí­tette túl termelési tervét. Az egy főre eső termelési érték 5 százalékkal emelkedett. 1959. első negyedéhez viszo­nyítva 31 százalékkal növe­kedett az egy napra eső brut­tó termelési érték, míg szín­tér. 1959. első negyedéhez — a bázishoz — képest 13 szá­zalékkal a munkáslétszám. Üzemein’- tehát alapjában jól dolgoztak, kivéve néhá­nyat, melyek nem érték el a kívánt eredményt. Népfront-bizottságot választottak Kócson Itt a Hortobágy szélén. Ti­szafüredtől jó 20 kilométerre terül el egy új település, me­lyet eddig Kócs pusztának neveztek. De mostmár, hogy lakott hely, Tiszafüred—Kócs a neve. Csinosan épített X—2 szobás, kertes házaiban a Tiszafüredi Állami Gazda­ság és a Petőfi Tsz dolgozói laknak. Április 20-án az iskolát díszbe öltöztették, mert ek­kor tartotta választási gyű­lését a Hazafias Népfront. Az asztalon virágok, amiből ar­ra lehetett következtetni, hogy asszonyi kezek szorgos­kodtak a díszítésen. Lassan gyülekeztek az emberek, mert mind az állami gazdaságban, mind a Petőfi Tsz-ben most a legszorgosabb a mezei mun­ka. így a gyűlést csak 7 óra­kor tudták megkezdeni. Kecskés István választási elnök bevezető szavai után Koltay Győző, a Hazafias Népfrontbizottság helyi tit­kára ismertette a népfront kétéves munkáját, valamint az elkövetkezendő feladato­kat és a Hazafias Népfront elnöksége és bizottsága újra­választásának szükségességét. Rámutatott azokra a hiányos­ságokra is, melyeknek kija­vítását feltétlenül szorgal­mazni fogják. Különösen az ivóvízellátás gondjait tette szóvá. Csak egy kút ad jó ivóvizet. Ez is távolabb, a debreceni országút mellett van. Ezután javaslatot tett a tisztasági mozgalom elfoga­dására. A jelenlévők egyhan­gúlag vállalták, hogy a házak kerítését rendbehozzák, a ház előtt levő kis szabad földet felássák és virágokat ültet­nek, parkosítanak. Víz elve­zető árkokat ásnak, melyek­nek szélét beültetik facseme­tékkel. A választás hivatalos része is rendben lezajlott, majd a gyűlést levezető el­nök megköszönte a jelenlévők közreműködését. Mind az elnökségbe, mind a bizottságba egyhangúlag a régi tagokat választották meg, így Kecskés Istvánná lett új­ból a Hazafias Népfront el­nöke, Koltay Győző pedig a titkára. Dénes András Tiszafüred—Kócs. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban 4,5 százalékos a tervlemaradás. Igaz, voltak anyagellátási problémáik, de az „ütemes" termelés olyan követhetetlen példáinak mégsem szabad lett volna előfordulni, hogy janu­ár—februárban tíz. március­ban pedig 190 palántaültetőt gyártsanak. A Törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalat sem teljesítette ter­vét (85,1 százalékot értek el) s az eredményes munkát gátló okokat a továbbiakban fel kell számolnia a vállalat ve­zetőségének. Részletesebben meg kell vizsgálnunk a megyei építő- és építőanyagipart. Mig a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói 115,3 szá­zalékot értek el, addig a mi­nisztériumi és tanácsi építő­iparban egyaránt elmaradtak a tervtől, méghozzá olymó­don, hogy ez a létszám- és béralapkeret túllépéssel pá­rosult .. s A tervszerűtlen munka mellett, igaz, némileg indokolja az itteni lemaradást a sok anyagellátási probléma. Egyedül a szolnoki Építőipari és Javító Vállalat végzett kifogástalan eredményességű munkát — tervüket 111,7 százalékra teljesítették az első negyedben. A Szolnok megyei Űtépítő Vállalat vi­szont március végén csak 41,6 százaléknál'tartott.„ Az 51. AKÍJV-nél a 100 forint munkabérre eső ter­melési értéknél van javí­tani való. A tervezett szinttől 0,9 száza­lékkal maradtak le. Fokozni kell az egy ledolgozott órára jutó hasznos-kilométert is a teherautó- és a taxi közleke­désnél, s a szekérfuvarozási bevételi terv teljesítése is fontos feladat. Előzetes adatok szerint a Martfűi Tisza Cipőgyárban az egy munkaórára jutó ter­melési érték 5,7 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Mindez természetesen együtt járt a munkáslétszám és a béralap megfelelő arányú emelkedésével. A hiba vi­szont az volt, hogy az elő­irányzott 94 százalékos mi­nőséggel szemben mindössze csak 92,6 százalékot értek el. Nem adnánk azonban hű képet a megyei ipar első ne­gyedévi munkájáról, ha a hi­bák mellett elhallgatnánk az eredményeket. Az állami helyiipar pél­dául 112 százalékra teljesítet­te első negyedévi tervét, be­tartva a tervezett létszámot — a termelékenység 13 szá­zalékkal való növelésével. A szövetkezeti iparban szintén születtek szép ered­mények. 126,4 százalékra alakult az egy főre eső teljes termelés, míg a teljes termelési érték 46,8 százalékkal magasabb az előirányzottnál. És folytat­hatnánk a sort a minisztériu­mi ipar szép eredményeivel, azokkal a sikerekkel, ame­lyek a megye könnyű, közép és nehéz gépipara, valamint közlekedése már az első ne­gyedben is a magáénak mondhat. Hogy a minisztériumi ipar kapcsán elsősorban a hibák­kal foglalkoztunk, nyomós okunk van rá. Mégpedig ama hibák felszámolása érdeké­ben, melyek máig is kísérte­nek nem egy üzemünkben, méghozzá úgy, hogy gátolják a termelékenység fokozását, a terv teljesítését. Ilyen hi­bák: a tervszerűtlenség, az ütemes termelés hiánya, a tervfegyelem figyelmen kívül hagyása. Szinte krónikus „betegség” a létszám- és béralapkeret túllépése, ám sokszor akadá­lyozza a tervszerű munkát anyaghiány, vagy a szerve­zetlen anyagellátás. Vagy itt van a munkaver­seny. Három-négy hónapja szervezik már egyes üze­meinkben, anélkül, hogy vég­re magára a versenyzésre is gondolnának... Még van idő — ez igaz. Van rá mód, lehetőség, hogy a későbbiek folyamán kija­vítsák a hibákat, pótolják, amit elmulasztottak az első negyedévben. De ha üze­meinkben megtartják az el­ső negyedévi munkáról szá- motadó, s a további felada­tokat meghatározó termelési tanácskozásokat — őszintén tárgyalják meg a vezetők és a dolgozók a hibákat is, hogy közös erővel kijavíthassák azokat B. G* Jő kezdés után, jó folytatást! Sokat ígérő az idei tavasz. Nem csak azért, mert ked­vező az időjárás, hanem azért is, mert nincs olyan területe a megyének, ahol ne találkoz­na az ember a sok-sok eleven kezdeményezéssel. Az indulás — ahogy mondani szokták — jól sikerült. S ezt elismétel­hetjük akkor is, ha a község­fejlesztési tervek végrehajtá­sának megkezdéséről szólunk. Községi és városi tanácsa­ink helyesen ismerték fel az első tennivalókat. Azokat a feladatokat vették előre, me­lyeket mindjárt a tél után el lehetett végezni. így például a fásítást és parkírozást. Nin­csenek még végleges összesí­tő adatok, annyit azonban már most is meg lehet álla­pítani, hogy a tervezett 100 ezer facsemeténél többet ül­tettek el, s becslések szerint az 57 négyzetkilométernyi parkosításra váró területen is nagy részben befejezték a munkát. A korábbi években a tervek végrehajtásának megkezdésé­nél bizonyos várakozás volt tapasztalható. Az idén válto­zásról számolhatunk be. Jó­formán alig tudunk olyan helyet, ahol ne alkalmaznák sikerrel a karcagi kezdemé­nyezést, s ne szerveztek volna házi brigádokat, felszabadít­va ezzel — a más területen is igénybe vehető — építő ka­pacitást. S hogy ez célra­vezetőbb, mint a várakozás, arról tanúskodik több, már befejezett, illetve befejezés­hez közeledő létesítmény. így például a cserkeszöllő—kor- hányi orvosi rendelő, az épü­lő tiszaföldvári sportpálya. Szinte pótolhatatlan előnye ezeknek a brigádoknak, hogy a tanács megfelelő munka- szervezés esetén egyidőben több helyen is foglalkoztat­hatja tagjait. Jól oldották meg ezt Tiszaföldváron, ahol a már említett sportpályán kívül négy utcában készítik a járdát, ugyanakkor az épülő tüdőgondozónál sem áll a munka. Nyilvánvaló, hogy a föld­várihoz hasonló tempót a ki­sebb községektől nem lehet elvárni. Azt azonban igen, hogy a tanács végrehajtó bi­zottsága, az állandó bizottsá­gok, a népfront bizottságok összefogott erővel biztosítsák, hogy a jó kezdést jó folyta­tás is kövesse. S hogy ez így legyen, ahhoz első-, másod- és harmadsorban szervezés szük­séges. S tegyük hozzá mind­járt. nem is akármilyen, ha­nem alapos, minden körül­ményt figyelembe vevő. Ez vonatkozik többek kö­zött a tanácstagi beszámoló­kon, kisgyűléseken a lakos­ság által felajánlott társadal­mi munkára is. A tavalyi köz­ségfejlesztési verseny győzte­seinek eredményei cáfolha- tatlanul bizonyítják ugyanis, hogy e nélkül az eredmény csak féleredmény lehet. Az idei tapasztalatok is e mel­lett szólnak. A legutóbbi je­lentések arról számolnak be, hogy a kunhegyesi, kunszent­mártoni, szolnoki járásban halad legjobban a munka. S mellette a jelentés másik ré­sze: a kunhegyesi járásban 100 ezer, a szolnokiban pe­dig 52 ezer forint volt a már elvégzett társadalmi munka értéke. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert köztudott, hogy a me­gyei tanács erre az évre is meghirdette a községfejlesz­tési versenyt. A legjobb ered­ményt elérő két város és 5 község között 750 ezer forin­tot osztanak majd ki a ver­seny lezárulása után. Érde­kessége az idei versenynek, hogy nem csak az építkezés­ben elért eredmények alap­ján bírálják majd el a helye­zéseket, hanem azt is figye­lembe veszik, hogyan vett részt a község vagy város a „Tiszta falu — tiszta város” mozgalomban. Alig hihető, hogy csupán szervezeti intéz­kedésektől számottevő ered­ményt lehet várni. Teljes a siker csak akkor lesz, ha a község vagy város lakossága fog össze a mozgalom kereté­ben. Ahhoz, hogy ez így legyen, több minden szükséges. Leg­fontosabb, hogy a lakosság ismerje a célkitűzéseket. S hogy megismerhesse, a tanács­tagok. a népfront bizottságok munkáját igényeljük. Szel­vényen például követésre méltóan oldották meg az is­mertetést. Tudomására hoz­ták a község lakóinak, hogy tavalyi eredményükért 50 ezer forint jutalmat kaptak, de mellette mindjárt ott sze­repeltek az idei tennivalók is. így nem is lehet csodál­kozni, hogy Szelevény idén is jó helyezésre számít a ver­senyben, s azon sem, hogy a megfelelő időpontban mindig hozzá kezdenek a napirenden lévő feladatok végrehajtásá­hoz. s a lakosság támogatásá­val be is fejezik azt. Jó kezdést, még jobb foly­tatás kövessen — mondtuk más helyen. S ezt alig lehet­ne elégszer ismételni. Ha ugyanis tanácsaink a közel 94 millió forint értékű köz­ségfejlesztési alapot eredmé­nyesen akarják gyümölesöz- tetni, elengedhetetlenül fon­tos. hogy körültekintő szerve­zéssel biztosítsák a terveik ütemes teljesítését. Nagy István Porozzák a cukorrépát A Szolnoki Állami Gazdaság (volt Cukorgyári Célgazda­ság) 58 holdas maghozó és 50 holdas ipari célra vetett cukorrépáját porozza Csömör Sándor fogatos. Ugyanis néhány nappal ezelőtt liszteshátú és fekete répabarkót észleltek s ezek a répabolhával együtt nagy kárt okozná­nak a különösen féltett maghúzó cukorrépa vetésben.

Next

/
Thumbnails
Contents