Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-16 / 64. szám

i960, március 16.

SZOLNOK MEG TB NÉPLAP

3

Eltemetett hegyek kincsei

— Ahogy a geológus látja az Alföldet —

Alföld, Hegyvidéki ember számára egyhangú, unalmas síkság. A mi szemünkben szépen fejlődő, szűkebb hazánk gyarapodó iparával, egyre korszerűbb mezőgazdaságával. S mivel ma már nemcsak a föld felszíne, hanem mélye is egyre gazdagabban ontja kincseit, hallgassuk meg, hogyan látja a Tisza táját a geológus.

— RÉGEN csak a hegyvidék volt érdekes a geológusnak is, — kezdi Völgyi László főgeológus. — A fel- szabadulás után, a Földtani Intézet felszíni térképezése és a sokféle módszerrel végzett geofizikai előkutatások alapján kiderült: csak a felszínen egyhangú az Alföld. Az előkutatásokból műszeres mérésekkel meg lehetett állapítani a nagyobb mélységekben lévő kőzetek település viszonyait. A földalatti szerkezeti formák — mint eltemetett hegyvonulatot lehetne ezt elképzelni — úgynevezett olajcsapdákat szolgáltatnak.

— Az előkutatások alapján a földtani szerkezetekből kell kiválasztanunk azokat, melyekben olaj, vagy gáz felhalmozódhatott. Ebből a szempontból az úgynevezett Pannon-üledék a legfontosabb. Ez eredetileg tengerüledék volt, később édesvizű beltó lett. Üledékei nagy vastagságban — helyenként ezertől kétezer méterig — találhatók az Alföldön. Olaj és gázképződésre igen kedvezőek voltak ezek a rétegek, mert a tengervíz „kiédesedése” miatt nagy mennyiségű állat pusztult itt el. Korántsem kell gondolni valami bálna nagyságú állatokra. Jórészt apró, egysejtű élőlények voltak, — de milliárdszámra. Ezekből lett — egyszerűen kifejezve — az olaj, illetve a földgáz kiinduló alapanyaga.

— Az így keletkezett olaj kismennyiségű volt. Mivel azonban az olaj könnyebb fajsúlyú mint a víz, felfelé tört, s ezáltal az eredeti helyekről olajcsapdákban összpontosult. Ezeket a csapdákat kell nekünk felkeresnünk. Ilyen szempontból az Alföld a „lehetőségek hazája”. 1959-ben például háromszor annyi gázt találtunk az Alföldön, mint amennyi előzőleg az ország összkészlete volt.

Érdekességként megemlíthetem, hogy fúrás közben félméteres pontossággal megállapítjuk a rétegek helyét. Olajos, »vagy gázos réteget már fúrás közben felismerünk, részben a felszínre került anyag vizsgálatából, — részben arról, hogy az öblítőiszapon olaj, illetve gáznyomok keletkeznek. Elektromos fúrólyuk szelvényezéssel megmérjük a kőzetek elektromos ellenállását. Ebből is következtethetünk az olaj, illetve gáztároló rétegre. Ezek ellenállása ugyanis lényegesen nagyobb a víztar- talmuaknál.

— A LEGBIZTATÓBB

rétegnél perforálunk, — vagyis elektromos töltettel a kívánt mélységben kilyukasztjuk a béléscsövet. A réteg tartalma akkor már a felszínre tud áramlani. Műszerekkel órára, napra pontosan megtudjuk állapítani a kutak hozamát. Ezzel egy- időben úgynevezett nyomásmérést is végzünk. így állapítjuk meg, hogy termelés közben hogyan változik a rétegekben uralkodó nyomás.

— Vannak, akik azt gondolják, hogy hatalmas üregek vannak a föld alatt, s azokban a gáz és olaj — pedig csak néhány tizedmilli- méter nagyságú kőzetliKa- csokban, — de összeiuggő mezőkben, esetenként többmillió köbméterben. Persze, a köbtartalom a gáznál nagyon csalós. A likacstérnél általában jóval nagyobb a gáz térfogata, s csak azért fér el ott, mert nyomás alatt a gáz térfogata jelentősen csökkenthető. Ott, lent meg van nyomás... Megesik, hogy a felszínen nyolcvanszor nagyobb a gáz térfogata, mint odalent. A nyomásmérésből állapítjuk meg, hogy az Alföld mélyén térfogatának hányadrészére van összepréselve a gáz.

— SZERTE AZ ALFÖLDÖN nagyméretű olaj és földgázkutatás folyik jelenleg, s — mint már utaltam is rá — országos jelentőségű eredményeket tud felmutatni az Alföldi Kőolajfúrási Üzem. Mégis az az érzésünk, hogy mindaddig, míg az emberek közvetlenül nem érzik a feltárt gázkincs hasznát, nem becsülik kellően az olajbányászok erőfeszítéseit. — Ezért is szeretnénk, ha a feltárt gázmezőket mielőbb hasznosítanák, s a szolnoki háztartásokban is élveznék előnyét

— sb. —

LELKES KISZ-tagok - ^

SEGÍTŐKÉSZ pártszervezet

Tiszagyendán tavaly decemberben egyesült a Vörös Csillag és a Dózsa Tsz. Ide csatlakoztak a négy I.-es típusú csoport tagjai is. így most már egy termelőszövetkezet, — amelynek a Lenin nevet adták — öleli fel a határt. Korábban mind a két tsz-ben működött KISZ szervezet. Sor került azok egyesítésére is. A községben nincs is másik KISZ szervezet hiszen a közel kilencven kiszes zöme a termelőszövetkezetben dolgozik.

Kiss József né, a község párttitkára szépítgetés nélkül megmondta, hogy nem ment minden zökkenő nélkül az egyesítés. Eleinte a

fiatalok, makacskodtak. — Amellett kardoskodtak, hogy maradjon meg a két KISZ szervezet Sokat kellett velük beszélni, vitatkozni, hogy megértsék: nem az erők szét- forgácsolása, hanem összefogása teremt biztos alapot a jó munkának.

A párttagok, az idősebb elvtársak, szívós, türelmes nevelőmunkájának köszönhető, hogy ma már nem húzzák meg a választóvonalat a volt Vörös Csillag, vagy Dózsa Tsz fiataljai. A mintegy két hete tartott KISZ gyűlésen egy akarattal határozták el, mit tesznek, hogyan segítik a Lenin Tsz megszilárdulását, fejlődését

Mire vállalkoztak a kiszesek?

Elsősorban is arra, hogy tehetnek ezért S a siker nem

ifjúsági munkacsapatokat hoznak létre, amelyek egymással vetélkedve igyekeznek minél jobb minőségű munkát végezni, többet termelni. Bőven van lehetőség arra, hogy kezdeményezői, serkentői legyenek a terméshozamok növelésének. A termelési terv szerint például a cukorrépából 165 mázsát kell egy holdról betakarítani. A párttagok és a fiatalok most arról tanácskoznak, hogy a 200 mázsás mozgalmat népszerűsítik. A kiszesek is sokat

/r________________

marad el, ha a feladat megoldásánál is hasonló lelkesedést tanúsítanak, mint amikor arra tettek ígéretet, hogy 60 holdon 30 mázsa kukoricát termelnek, s 50 holddal beneveznek a 300 mázsás silókukorica termesztési versenybe. Még messze az aratás, de a KISZ tagok már nemcsak beszélnek erről, hanem szervezik az aratópárokat is. Jól tudják, nem várhatnak mindent a gépektől, meg kell fogniuk a kaszanyelét

Héfszázöfven fonna szintetikus mosószer

1955-ben mindössze négyszáz tonna mosóport gyártott az ipar és hozott forgalomba a kereskedelem. 1960- ban a műanyag ruhaféleségek további terjedésével együtt többv szintetikus mosószer is készül. A tervek szerint az idén 7.500 tonna Rapid, Rádión, Duna és tisztaság mosóport hoznak forgalomba a háztartási boltok és a szaküzletek. Szappanalapanyagú mosóporokból négyezer tonnát gyárt az ipar. A hagyományos tisztítószereken kívül rövidesen új mosópor is forgalomba kerül. Az új mosópor, — előreláthatólag a Szuper Rapid — nem poralakú lesz.

MOZAIK- mozaikkészítőkről

— A Szolnoki Mozaik és Cementárugyárban —

Betoncsövek glédájával zsúfolt udvar, homok, sóderhalmok mellett bandúkol- tunk a mozaiklapműhely felé. Csillesínpár vezet itt végig: a kevert, áztatott masz- gzát szállítják ezen. Mozaik- lap-préseket is látunk. Ezeken formázzák a masszát, hogy újságpapír pólyákba rakják ezután gyengéd kézzel. Majd pihenőre tér az így képzett „mag“ — Bgcskó Rőt zsa, Sőregi Mihályné vagy Molnár Mária prfeelők jóvoltából — naponta több mint 6 ezer darab.

Utána vagy két hétig locsolják, ám ezután is kesztyűs kézzel kell bánni a lapokkal. A kesztyűs kezet szó szerint kell érteni, a keszttyűt pedig latexből. S képzeljünk a kesztyű mellé gumicsizmát, gumikötényt is. Ilyen „egyenruhában’’ készül tehát a mozaiklap.

Tőzsér Hona közel tíz hónapja dolgozik az egyik durvacsiszoló gépen. Melegvízben fürdeti, csiszolja a lapokat.

— Az anyagmozgatás a legnehezebb — mondja — nehezek és törékenyek a lapok, bár megtanulható hordása. A „selejtnorma” három százalék. Teljesítése 0,9 száfél

zalék volt tavaly, most százalékra nyomjuk le.

Tőzsér Ilona, akárcsak a többi leány és asszony, megáll azért egy pillanatra a műhelyek falára függesztett, géppel írt papírlapok előtt. Miről árulkodnak a lapocskák? A tervfeladatokról, illetve azok idő és személyre való lebontásáról havi, dekád, sőt órás viszonylatban. Ám, e lapokon szerepel az a mozaiklap-többlet is, amelynek gyártását felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére s a későbbi időpontokra vállaltak.

A tömítőműhelyben a fal mellett szállításra váró lapok előtt, a gyár huszonnégy női dolgozójának egyike, Fekete Mihályné dolgozik. Elmondotta; örömmel tették meg felajánlásukat. Hat éve dolgozik itt, párja, Farkas Istvánná kétszer ennyi ideje. Másfél évtizede — legrégebben — dolgozik a gyárban Papp Istvánná, Kiss Imréné pedig 9 esztendeje.

Az előbb említettük Fekete Mihályné nevét. Napi 2.200 darab mozaiklapot csiszol ez az asszony, s ebben benne van felszabadulási vállalása is. Feketéné öt és tizenötéves lányait neveli, tartja el. mert vasutas férje agyvérzést kapott és nyugdíjas. Család- fenntartó tehát

Hát ilyen asszonyok készítik a mozaiklapot. Gondoljunk néha készítőikre is.

— bgy —

Zsigri Gyula KISZ vezetőségi tag, aki az egységes pártvezetőségnek is tagja, el- ujságolta, hogy a fiúk, lányok társadalmi munkát is vállaltak. A fásításnál, építkezésnél, aratásnál és egyéb munkáknál összesen kétezer órát társadalmi munkában töltenek. Varga Julika helyeslőén bólint erre, s még megtoldja azzal, hogy a Fel- szabadulási Kulturális Seregszemlére is készülnek népitánccal, egyéni énekszámokkal. szavalatokkal.

A kezdeti nehézségek leküzdése után tehát már is mutatkoznak eredmények. — Maguk a fiatalok tanúsítják: érdemes volt hallgatniuk Kiss elvtársnő és a többi kommunista szavára, mert így együtt erősebbek, többre képesek. Jó tudni azt is, hogy a párttagok zöme édes gyermekeként szereti a fiatalokat. Segítik őket,

számítanak

munkájukra,

arra, hogy jó kedvvel, fiatalos lelkesedéssel vesznek részt a közös feladatokból.

A tiszagyendai elvtársak azt akarják, hogy így legyen. Ezért nem sajnálják az időt, a fáradságot, amit a fiatalok ügyének eligazításával, nevelésükkel töltenek. Több elvtárs — köztük Boda József tsz elnökhelyettes, — vagy Szabó István növény- termesztési brigádvezető- pártmunkaként kapta a KISZ patronálását, a fiatalokkal való foglalkozást. Időközönként az egységes pártvezetőség is napirendre tűzi az ifjúsági szövetség munkájának értékelését. Mindamellett Kiss elvtársnő, Holócsi Gyula elvtárs, a tsz párttitkára és a pártcsoport bizalmiak is törődnek a fiatalokkal. Számontartják, ki hogyan dolgozik, miként képezi önmagát. Fejből elsorolják, hogy Bencze Juliska az idén az ezer korai gsibéből 979-et felnevelt, s hasonló eredménnyel gondozza édesanyja és húga segítségével az 1100 tyúkot is. De ismert a másik KISZ tag, ifj. Bugyik István munkája is, aki egy éve a sertéstenyészetben példamutatóan dolgozik.

A tanulás miatt sem kell szégyenkezniök a gyendai ki- szeseknek. Közel harmincán gyarapítják politikai tudásukat a Kovács Mihály elvtárs vezette KISZ politikai körön. Néhányan az Időszerű Kérdések tanfolyamán tanulnak, s mintegy nyolc, kilenc fiatal vesz részt az ezüstkalászos tanfolyamon. Tizenketten — köztük Fürj József, a Deák lányok: Julia. Erzsi és Margit, Mészáros Károly és Nagy Ilona — a népközépiskola II. évfolyamát végzik.

Mindaz amiről itt szó esett annak eredménye, hogy a gyendai fiatalok lelkesek, — tettrekészek, s törekvésük párosul a pártszervezet segítségével. Nagy Kataiin

Szaporodnak a barázdák

traktorával Mo- traktoristája, a

Ötös ekével szánt Sz—100-as lánctalpas noki Lajos, a Kisújszállási Gépállomás Dózsa Termelőszövetkezet földjén. Tavaszi árpának készíti a talajt. A Gépállomás műhelymunkásai készítették ezt a nagyteljesítményű ekét, a lánctalpas traktorhoz

választékos szavakkal. Később végül szót értettek és annak rendje-módja szerint eligazították a dolgokat. De éppen azért lehetett eligazítani, mert Faragó Miklós nem alattomban, hanem szemtől szembe megmondta azt, amit gondolt, amit érzett. Éppen erre ösztönzik a vezetők a tagokat. Vagy kérdezze meg az „igazságszerető olvasó” Kovács Kálmántól (a pénzes Kovácstól), történt-e neki valami baja azért, mert egy alkalommal jól odamondogatta a vezetőknek. S így sorolhatnánk ezt is a végtelenségig.

ARRÓL PERSZE szó sincs, hogy ez a nagy átalakulás Abádszalókon vagy bárhol másutt lakodalom. Nem. Kemény, kitartó és nehéz munka. A gyakorlatlanság, a tapasztalatlanság folytán egy- szer-egyszer nem úgy kerekedik ki a számítás, ahogy a tagok, a vezetők szeretnék. Előfordul az is, hogy az Aranykalász Tsz elnöke kifogy a béketűrésből. A megszilárdítás, a több termés eléréséért folyó küzdelem nem megy hiba nélkül. Ezt tudják a szövetkezeti gazdák. Néha- néha akad kisebb-nagyobb összezördülés, Az emberek kedélyállapota, nem mindig egyforma. S amikor valaki ingerültebb, gyorsabban előszedi a szenteket. Ez mind igaz. De amit az „igazságszerető olvasó” levelében írt, az szerencsére csak nagyon-na- gyon kis százalékban fedi a valóságot, s ha becsületes ember, s ha gondolkodik, maga is rájön' arra, mennyire elvetette a sulykot, s hogy ő — vagy akik biztatják — mennyire távol áll az abád- szalóki igazságtól.

Szekulity Péter

nyán. Az valóban igaz, hogy az 1600 naposcsirkéből 600 elpusztult Gondola József agronómus hanyagsága

miatt.

Az „igazságszerető olvasó” azt állítja, hogy szólni senkinek sem szabad, mert így lesz, meg úgy lesz. Néhány felelőtlen fecsegő valóban azt híreszteli Abádszalókon,

hogy ne szóljanak a tagok, mert bajuk származik belőle. Sajnos, a szövetkezeti gazdák egy része hitelt ad ennek az alattomos híresztelésnek. Az ellenséges elemek jól tudják, hogy a község vezetői éppen azt szeretnék, ha mindenki bátran megmondaná véleményét, tiszta vizet öntene a pohárba, mert csak így lehet szót érteni és csak így lehet az esetleges hibákat kijavítani. Viszont ha nem beszélnek az emberek, akkor könnyebben halásznak a zavarosban azok, akiknek érdeke a zavarkeltés, a bizonytalankodás megteremtése.

SENKINEK MÉG a haja szála sem görbült meg azért, mert meg találta mondani az igazat. Sőt még akkor sem, ha elmondta vélt igazságát. Mester András az egyik közgyűlésen bírálta az agronó- must, aki a saláta szedését nem szervezte gondosan. Veszteség érte a tsz-t, mert a mag kipergett. Történt valami baja Mester Andrásnak? Dehogy! Akit megbírált, annak nyilván nem esett jól, dehát kinek esik jól a bírálat? Viszont Mester András nagyon helyesen cselekedett, mert bírálatával segítette a vezetés munkájának jobbáté- telét. Faragó Miklós az Ezüstkalász Tsz vezetőinek mosta meg egy ízben alaposan a fejét. Jogosan, s nem éppen

nak járó abraktakarmányt. A Zrínyi utcai Szabó András bácsi otthon minden reggel megtölt zabbal egy abrakos tarisznyát és viszi lovainak. A többiek is így csiná.ják. Ha nem szeretnék a tsz-t, ha nem éreznének a közösséggel, aligha tennék.

Az „igazságszerető olvasó” azt írja, hogy az Aranykalász Tsz 90 fillérrel zárta a tavalyi esztendőt. Tehát egy- egy munkaegység értéke szerinte 90 fillér. Ebben is tájékozatlan, mert az Aranykalász Tsz-ben egy-egy munkaegység 24 forint volt. Azt már mi mondjuk, az ottani vezetők és tagok is mondják, hogy ez a 24 forint nagyon kevés, egyáltalán nem lehetnek elégedettek. Sajnos, ezen most már egyáltalán nem lehet változtatni. A gyenge eredmény miatt a tagok és a vezetők csakis saját magukat okolhatják. A kukoricát mindössze egyszer kapálták. A muintaszervezés gyenge és rossz volt, a termésátlagok alacsonyak. Ezt az Aranykalász Tsz tagjai jól tudják és okultak a tavalyi hibákból. Idén másképp lesz, s hogy másképp lesz, arra már megvan minden biztosíték. Egyebek között 200 holdd'-' beneveztek a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomba stb. Tovább és következetesen javítják a vezetés színvonalát. Arra törekszenek, hogy a tagok és a vezetők között őszinte, baráti legyen a kapcsolat. Ez a szövetkezet hasznára válik és elejét vehetik a rosszindulatú, legtöbbc?'<•" alaptalan mendemondának.

Az Arar kalász Tsz két brigádvezetőjének és Gondola József agronómusnak sokat kell változtatni magatar tásán, munkához való viszoa másik 10 mázsa gülbaba lesz. Azt is vinné, csak egyelőre - tsz nem fogadhatja, mert nincs megfelelő tároló- helye. A szóbanforgó Kovács Imre Abádszalókon lakik, mindenki ismeri és bárki megkérdezheti tőle, mi az igazság. Ehhez még csak annyit: a múlt héten úgyszólván minden nap 30—40 mázsa vetőburgonyát hoztak a tagok, március 14-én körülbelül 60 mázsát. Jelenleg már 9—10 vagon megvan. A tsz irodájában a szövetkezet vezetői bárkinek szívesen megmutatják azt a három borítékot, amelyekben a tagokkal kötött megállapodásokat őrzik a burgonya átadására vonatkozóan. Kupái Ferenc legutóbb 5 mázsát, Kardos János 2,5 mázsát, Dányi Gyula 3 mázsát ajánlott fel. Aggódásra tehát az igazságszerető olvasónak nincs sok oka. A 250 kát. hold burgonya és ezzel együtt a körülbelül 2 millió forintos bevétel az Ezüstkalász Tsz-ben minden bizonynyal meglesz. Ügyszintén a 30 mázsás mozgalmat se féltse. Errol az Ezüst’ alász Tsz tagjai azt mondták: „a 30 mázsás mozgalomhoz szorgalom kell, s nem pedig efféle Igazságszerető emberek.

Szorgalom pedig van”. Az 540 tagból 350 máris szorgalmasan dolgozik. Sőt a családtagok külön részt vállalnak a növényápolásból, bizonyságul ideírjuk néhány nevét: Pomaházi Sándor családja, Székely Imréné. Vass László- né és még többen. A harmados művelésről szó sincs. Nagyon pihenteszű ember az, akinek ez az agyában megszületett.

AZ EZÜSTKALÁSZ Tszről még talán annyit, hogy a fogatosok keveslik a lovak-