Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-08 / 57. szám
I960, március 8. SZOLNOK MEG TR NÉPLAP 5 K&LÜÄR1Ä Uj magyar film. Bemutatja Szolnokon a Tisza Filmszínház március 17—23. * ^rr^u,"ryvvrnnnj^ivuuuuLAj~Mu>-iL-t. Búcsú a kedves intézettől Ahol a sebészet szputnyikja született Bizony, összeszorult a torkom a meghatottságtól, amikor szombaton mint ifjú szakmunkás elbúcsúztam kedves iskolámtól. Utoljára jártam végig társaimmal együtt a hálószobákat, amelyek barátságos otthont nyújtottak nekünk, s utoljára öleltük meg egymást. Sajnos, vállni kellett az iskolától, az oktatóktól, a tanároktól, akik azért fáradoztak, hogy értékes dolgos emberként lépjünk ki az életbe. Nagy figyelemmel hallgattuk Rácz Gyula igazgató beMárcius 11-én, pénteken kerül bemutatásra a Szigligeti Színházban Kálmán Imre: „A cigányprímás” című nagyoperettje. A darab főhőse élőember volt. Rácz Palinak, az egykori világhírű cigánykirálynak és fiának, 36, Rácz Lacinak (az idősebb korosztály még jól ismerte) történetét dolgozta fel Grünbaum és Willheim könyvéből Szedő Lajos. A verseket Varsányi Zsolt és Szedő Lajos írták Kálmán Imre muzsikájára. Különös érdekessége a Szigligeti Színház bemutatójának, hogy „A cigányprímás” címszerepében ünnepli a hatvankétéves Kompóthy Gyula színészi pályafutásának 40. évfordulóját. Próbák közben kerestük fel az idős művészt — a közönség szeretett Gyuszi bácsiját —, hogy megtudjunk valamit e negyven év sikereiben gazdag múltjáról. — 1918-ban végeztem el a színészképző iskolát — kezdte visszaemlékezéseit Kom- nóthy Gyula. — Egész pályafutásomra nagy hatással volak tanáraim: Hegedűs Gyu- 'a, Góth Sándor és Szerémi Zoltán, akiktől a szakmai ->evelésen kívül megtanultam mindenekelőtt tisztelni és szeretni a színpadot. — Hogyan lett Gyuszi hasiból színész? — Engem a szó szoros érelmében a szerelem vonzott i pályára. Diákkoromban egy alkalommal színházba mennem a Városligetbe, ahol ,.A Blitz Rézi és Hullám Ádám utazásai” című darabot játszották. Mint fiatal diáknak hamar lángra lobbant a szívem a darabban szereplő primadonna, Bogár Gizi iránt. E perctől kezdve aztán egy életre eljegyeztem magam — a színházzal! — Hol lépett először színpadra? — 1919-ben az Újpesti Bla- ha Lujza Színházban Csiky C ergely: „Ingyenélők” című színművében Vaszari Piroskával és Pethes Sándorral Ezután a Budapesti Vígszín tuu következett, ahonnan szédét, amely tartalmas útra- valót adott. Ezután kezdetét vette a tánc, a dal. Együtt szórakoztunk ezen az emlékezetes estén. Ma már mindenki új munkahelyére megy, hogy dolgozzon. Az iskolától elváltunk, de az ott tanultakat hasznosítjuk. Jó szakmunkásokká akarunk válni. Ezért tovább tanulunk és a kedves iparitanuló évek emlékeit egész életünkön át megőrizzük. NAGY ANDRÁS kőműves ifjúmunkás Szolnok. ma is legszebb emlékeim származnak, mert Varsányi Irénnel, Honthy Hannával. Hegedűs Gyulával és Góth Sándorral együtt játszani nem mindennapi élmény volt. Majd a Fővárosi Operettszínházhoz szerződtem, ahol Fedák Sári, Berki Lili és Petráss Sári voltak partnereim. Következő állomásaim a Király Színház, a Magyar Színház volt, de bejártam az ország valamennyi színházát is. — Mikor szerepelt először Szolnokon? — Először 1936-ban Sziklai Jenő színitársulatával jöttem Szolnokra. Ekkor a „Mágnás Miskát” játszottam. 1950. augusztus 1-én jöttem végleg ebbe a kedves városba, ahonnan már nem kívánkozom el sehová, mert úgy érzem, kölcsönösen nagyon megszerettük egymást a közönséggel. Nem akarok ismétlésbe bocsátkozni, de ... szeretem a Tisza vizét inni — Mikor találkozott először „A cigányprímás"-sál? — 1942-ben Szabadkán játszottam először ezt a szerepet, Czillér Ilussal, Cáti A KORTÁRSAK NYOMÁBAN és KISEBB MESÉK címmel két bolgár dokumentumfilm készült. Az előbbi a szocialista munka hősei, az élenjáró szellemi és fizikai dolgozók kimagasló teljesítményeit ismerteti. A másik film a bolgár nőknek a szocialista építő munkában betöltött fontos szerepéről szól. • Jugoszláv filmhetet rendeznek az Egyesült Arab Köztársaságban. Ez alkalommal öt játékfilmet egy dokumentum Világszerte megváltozik a táplálkozás Amerikai élelmezési szakemberek jelentése szerint a megszokott ételek összetétele az utóbbi években világszerte jelentős változáson ment keresztül. Nyugat-Euró- pában a gyümölcs-, a tej- és sajt fogyasztása a háború előtti időkhöz képest lényegesen emelkedett. Egyes Délkelet-ázsiai országokban a kenyér kezd a rizs helyébe lépni. Az Egyesült Államokban a burgonya és szemesterményekből készült ételek fogyasztása csökkenőben van, miközben egyidejűleg a tojás, a zöldfőzelék, a citrusz félék és a paradicsom fogyasztása emelkedik. A jelentés azt hangoztatja, hogy az étkezési szokásoknak ezek a megváltozásai nagyrészt gazdasági okoknak tulajdonítandók. Az alacsony nemzeti Jövedelem többek között rendszerint abban jut kifejezésre, hogy a szemestermények, a gumós növények és a keményítőtartalmú növényi gyökerek a nép legfontosabb élelmiszerét képezik. Az életszínvonal* emelkedésekor a borsó és bab helyett a hús és a húsáruk, más főzelékfélék és gyümölcsök kerülnek túlsúlyba. Rizs helyett a búza növekvő felhasználása Indiában, Ceylonban, Japánban és a Fülöpszige- teken elsősorban annak a ténynek tulajdonítható, hogy árváltozás ment végbe a búza javára. Rizshiány a rizsárak emelkedéséhez vezet, miközben a búza viszonylag olcsóbbodom Böskével, Rajz Jánossal és Solti Bertalannal. Nagy és szép feladatot jelent számomra „A cigányprímás” megformálása, annál is inkább, mert személyesen is isirr tem 36. Rácz Laczit, a legendáshírű cigánykirályt, darabunk főhősét — Még egy utolsó kérdés. Gyuszi bácsi: mi a titka sikereinek és népszerűségének? — Erre a kérdésre nincs időm válaszolni — mondta és a következő pillanatban már csak a színpadról hallottuk a hangját, ami már nem is az övé volt, hanem Rácz Palié, „A cigányprí- más”-é. Kompóthv Gyula sikereinek titka, hogy a színpad nem külön terület számára hanem egvszerűen az élete Míg csinál valamit színpadon, mégis a lélek, a szellem ’’ólai meg belőle. Maradéktalanul egyesül szerepeive1 ás mindvégig varázsos. emberi egyéniségével bűvöl el ösztönös művész, de kísérte lies megfigyelőié az életnek és önmagát folyton változtat va az élet teljes igazságát adja. M. M. filmet és két rajzfilmet mutatnál: majd be. * Jaltában megkezdték a BÁRMI ÁRON című játékfilm felvételeit Szleszarenkó forgatókönyvéből. A film rendezője Kobizev. főszereplői Kuselnyickij, Kenyiszton, Uszovnyicsenkó. A történet Nyikolajev város ifjú partizán hőseinek állít emléket. • A lengyel lapok számos készülő hazai filmről adnak hírt. A Start alkotó közösség „...A mentőautó szirénázva áll meg a baleseti kórház bejáratánál. A gyors vizsgálat igazolja a mentőorvos megállapítását: az autóbaleset áldozata olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy fél karját amputálni kell. Az előkészített műtőben a professzor már várja a beteget. Megtörtént az amputáció — s ekkor a műtőbe egy különleges tartályt gördítenek be, benne egy emberi kar. A professzor a most amputált kar helyére illeszti, megindulnak a különleges varrógépek. A baleset áldozata néhány hét múlva, új karjával ismét megfoghatja a gépkocsi kormánykerekét...” Ha így szólna a riport?... ... Anenyev professzor, a moszkvai sebészeti műszerkísérleti intézet igazgatója alig tud szóhoz jutni a nevetéstől. — Erre egyelőre legfeljebb az újságírói fantázia képes — mondja végre. — Jónéhány évtized múlva azonban esetleg valósággá válhat Ami egyelőre igaz belőle: valóban foglalkozunk az emberi szervezet „tartalékalkat.részei- nek” előállításával s foglalkoztat bennünket a szerv-átültetés problémája is. Ami pedig a sebészeti varrógépet illeti, már megvan, nem is egy, hanem csaknem húszfajta változatban. Erről egyébként saját maga is meggyőződhet .... A sebészet szputnyikja A sebészeti műszerkísérleti intézet még egy évtizede sem működik Moszkva egyik csendes részén, nem messze a szovjet népgazdaság eredményeinek kiállításától. Mégis: híre ma már az egész világot bejárta, s alig múlik el nap. hogy ne keresné fel külföldi látogató, neves professzor, ismert sebész. Az itt született műszerek közül nem egy ma már a sebészek mindennapos használatában áll s van köztük olyan — éppen az említett „varrógép” — amelyet amerikai szaksajtó a sebészet „szputnyikjának” nevezett: nem ok nélkül, mert jelentősége a gyógyítás szolgálatában éppen olyan nagy, mint az első szputnyiknak a világűr megismerésében. A fiatal intézet a maga nemében egyedülálló a világon. Csaknem ötszáz orvos, mérnök, technikus és munkás fogott össze, hogy olvan műszereket adjon az orvosok kezébe, amelyek nemcsak megkönnyítik a gyógyítás munkáját, visszaadják a betegek egészségét, hanem egyúttal szinte „gépesítik” a sebész munkáját, „automatizálják” az operációkat. az alábbi filmek forgatását tervezi: SÁTÁN a VII. OSZTÁLYBAN. A film a neves lengyel ifjúsági írónak, Kornél Makusynskinek hasonló című regényéből készült. Wanda Jakubowska rendezi a MAI TÖRTÉNET című filmet, amely egy Wroclaw melletti kisváros gyárában történt munkásszerencsétlenségből meríti témáját. Zbigniew Nowiczki. fiatal újságíró A JŰDÁSOK ERSZÉNYE címmel készített forgatókönyvet. Stanislaw Wohl vállalta a BODENI TÖ rendezését. A Kard alkotó közösség Jerzy Kawalerowicz rendezésében megkezdte a neves lengyel író, Jaroslaw Iwaszkiewicz AZ ANGYALOKRÓL ELNEVEZETT JOHANNA ANYA című regényének megfilmesítését. i— Valaha az a mondás járta az orosz orvosok között, hogy a sebésznek a sas szemére, az oroszlán bátorságára s a finom dáma kezére van szüksége — mondja Anenyev professzor. — Valóban: a sebészet az orvostudomány olyan ága, amely nem mindenki számára hozzáférhető. Egy-egy bonyolult szívműtétet, mellkasi operációt csak néhány kivételes tehetségű sebész hajthatott végre. Az élet azonban mást követeit. Még a legtökéletesebb mentőszolgálat mellett sem lehet biztosítani, hogy mindig gyorsan közbeavatkozzék a sebész. Amikor a mi Intézetünk megszületett, arra gondoltunk, hogy az operációs folyamatok jeientős része ma a sebész kézügyességétől függ. Mi olyan műszereket akartunk megalkotni, amelyek — legalábbis nagy részben — kiküszöbölik ezt a tényezőt, lehetővé teszik, hogy az orvosok nagy része elvégezhessen bármilyen műtétet. A műtét egyik legbonyolul- tebb része éppen a tulajdonképpeni beavatkozás után következik. Az átvágott bőrt, izmot, idegeket, véredényeket helyre kell állítani, — hiszen nagyrészt ettől függ a gyógyulás, ettől függ, hogy a megbolygatott szervezet visszatérjen a normális működéshez, hogy a beteg ismét teljes értékű ember legyen. A varratok elkészítése nagy ügyességet, biztonságot, gyakorlatot követel. Sót vannak olyan szervek, ahol még a legügyesebb sebész is félve készít varratokat — így például a szíven, vagy a tüdőn. — Az intézet a varratkészítést automatizáló gépet szerkesztett — mondja a professzor. — Az ötlet a mi orvosainktól származik, a terveket az intézet mérnökei készítették. a mi kísérleti műhelyünkben készült el az első példány s ezt megint csak az intézet laboratóriumában próbálták kj állatkísérleteken. Az ötlettől a megvalósításig tehát „házon be’ül” maradt a kisérletsorozat. Hogy ez milyen könnyebbséget jelent, azt hiszem nem kell magyarázni. ., 18 féle sebészeti varrógép A sebészeti varrógép lényegében fémkapcsokkal fogja össze az átvágott véredényt, ideget, izmokat. A nem-oxi- dálódó tantálfémből készült kapcsokat könnyen lehet később eltávolítani. Az „öltés- hossz’ szabályozható, másfél millimétertől 15 milliméterig. A gép abszolút egyenletes varratokat készít s éppúgy működik a híres sebész, mint a kezdő, fiatal orvos kezében. A műtét e nehéz része tehát valóban „gépesítve” van. — Persze első készülékünk úgy aránylik a ma gyártott 18 fajta sebészeti varrógéphez, mint — mondjuk — Blériot repülőgépe a TU—114- hez. Ma az univerzális készüléken kívül egész sor speciális sebészeti varrógépet gyártanak, külön a tüdő'ebenyek. a tüdőhörgők, a tüdő véredényeinek varrására. Négyféle gép segíti a gyomorműtéteket, külön három a szívműtéteket. Van varrógép másfajta mellkasi operációkhoz s van a szemüreg operációihoz. A laboratóriumokban pedig óiabb különleges készülékeket próbálnak ki a kutatók. Elektromos sebészkés A varratok készítése azonban a műtétnek csak egy részét jelenti, fi moszkvai intézetben készült műszerek segítenek más folyamatoknál is. Az elektromos sebészkésen, elekrtomos fúrókon kívül legújabban ultrahanggal működő műszerekkel kísérleteznek. Az ilyen műszerekkel megvalósulhat a „vérte- len” operáció. Több szovjet kórházban működik az intézet mesterséges szív-tüdő készüléke, az itt kikisérletezett művese. A bőrátültetéshez szükséges bőrt sem borotvával. hanem az intézetből kikerült vágógéppel metszik ki az orvosok, a törött végtagokról nem kalapáccsal, vésővel, hanem az ugyancsak itt született egyes kis villanyit! - résszel v 'ék le a gipszkö- tésit. Újfajta stimulátorok, mesterséges légzőkészülékek, tűnélküli, „automatikus” injekciós készülékek terve született meg az orvosok, mérnökök, munkások összefogásával. A műanyag protézisek jövője A moszkvai intézetben azonban másfajta munka is folyik — az emberi szervezet elkopott, sérült, beteg alkatrészeinek pótlása foglalkoztatja a tudósok egy részét. Egyes alkatrészeket a? orvostudomány már régóta pótolni tud, különböző protézisekkel. Az irtézet munkatársai a hagyományos protéziseket tovább korszerűsítik és emellett újfajtákat is készítenek. Kapron és Lavsán műanyagokból tökéletesen pótolják a nyelőt” ;'-et, a légzőcsövet, egyes érszakaszokat: kapronból készült szívbillentyűkkel sokszáz súlyos szívbeteg nyerte vissza az életét. A műanyagokból készülő protézisek - >je szinte hihetetlen: a moszkvai intézet tudósai olyan gégefőt készítenek már — egyelőre csak kísérleti célokra, — amelynek sep^s-scével a beteg visszanyeri beszélőképességét. — A jövőt c’ónban a „biológiai” protézisek jelentik — mondja Anenyev profész- szor. — Ez lényegében élő szervek átültetését jelenti. — Ahhoz azonban hogy ezt megvalósíthassuk még hosz- szú évek kisérletsorozat? szükséges. Az intézet állatkísérletei bebizonyították. l-ogy az amputált végtag — például a kísérleti állat lába — mesterséges vérkeringésbe kapcsolva megfe’^'ő körülmények között, '•’'eciális jégszekrényekben harminc órán át eltartható és ha ezután visszaoperálják az eredeti helyére, a gyógyulás után a végtag tökéletesen használható. Az állat k' őrletek tanulsága szerint egyelőre azonban ezt csak saját végtaggal lehet megoldani: a/ állat szervezetébe beültetett idegen végtag rövid ' után elhal, sőt a kísérleti állat i- elpusztuL Nincs azonban ki zárva, hogy ezt a problem;', idővel éppúgy legyőzi a tu domány, mint annak idején legyőzte a vérátömlesztés problémáját. Ebben az eri?< ben megvalósulhat a biológiai protézis — lehetségessé vá lik előzetesen konzervált testrészek bek—”-w>lása a sérült .szervezetbe.». ... Néhány évtizeddel ezelőtt csak dús fantáziájú írók gondolkodtak az űrhajózásról — ma minden gyerek szakértő a szputnyikok, rakéták terén. Lehet, hogy a biológiai protézis egyelőre fantasztikusnak tűnik — a moszkvai intézetben azonban azon dolgoznak, hogy mihamarabb ve.ósággá váljék.------------------Ci gány prímás: Kompóthy Gyula — Új bemutatóra készül a Szigligeti Színház — wssssssl»-aJfr
