Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

1960. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s r Újabb ásatások Pompejíben Pompejiben még mindig ér­demes ásatásokat végezni, no­ha már évszázadok óta fog­lalkoznak feltárásával. Egyébként még ma is egész városnegyedek alusszák ál­mukat a hamutakaró alatt, óz olasz kormány új útépí­tési programja most jelentő­sen hozzájárult Pompeji fel­tárásához. Olaszországnak degenforgalmi okokból szé­les új autóutakra van szük­sége. Az új útépítési prog­ram egyik szakasza Pompe- jin vezet keresztül. Emiatt most nyolc négyzethektár te­rületet kívánnak feltárni. Eb­ből 2,5 négyzethektár a régi város falain belül húzódik. Mivel a kormányzat az ása­tásokra mindig kevés pénzt juttat, Amadeo Mauri, az ásatások vezetője lelkesen fogadta a tervet. A kijelölt területen a ha­muréteg helyenként 10 mé­ternél is vastagabb. Ez nem mind eredeti VeZuv hamule­rakódás, hanem az előző ása­tások „kibányászott” és fél­redobott hamuja, amit annak idején nem szállítottak el. Az útépítési és feltárási mun­ka kb. egy évig tart és köz­ben 700 ezer köbméter vul­kánikus hamu megmozgatá­sára kerül sor. Minthogy eb­ben jól fejlődnek a főzelék­félék, a tervek szerint a ha­mu zömét — 500 ezer köb­méternyit — elszállítanak, hogy egy sziklás talajú tele­pülés kertgazdaságát javít­sák meg vele. Az újabb ásatásokkal Pom­peji déli része kerül napvi­lágra. A főútvonalat fél km hosszúságban már régebben helyre állították. Az útmenti házakat amennyire csak le­hetett eredeti állapotukban rekonstruálták. A cserépere­szek ismét védik a boltok bejáratát és még a kapuk kopogtató eszközét is elké­szítették a lávában vagy ha­muban talált lyenyomatok segítségével. A múlt század­beli ásatások alkalmával tör­tént, hogy a munkások a ke­mény hamutömegben léghó­lyaghoz hasonló hézagot ta­láltak. Az ásatások vezetője folyékony gipszet öntetett az üregbe és amikor a megke­ményedett anyagot kiásták, négy vonagló emberi test „szobra” került elő: a halál elől menekülő pompejibeliek gipsz másai, amelyek az agó­nia pillanatát örökítették meg. Azóta többszáz ilyen pompejibeli alak-mást öntöt­tek ki. Az új ásatások során felte­hető, hogy számos sír és „vil­la” is kerül elő a falakon kí­vüli területen. Amikor Pom- pejit a Vezúv hamuja elte­mette, a városiasodásnak ab­ban a szakaszában volt, ami­dőn a tehetős emberek és az arisztokrácia a „zöldbe”, a város szélére költözött. A „belvárosi” házakban a ke­vésbé tehetős kereskedők lak­tak. Az újabb ásatások alkal­mával a város „kereskedelmi negyede” is napvilágra ke­rül, de mivel itt nem igen akad impozáns lakóház, ez tehát* a turistákat kevésbé fogja érdekelni. Annál in­kább a történészeket, akik így alaposabban megismerhe­tik az ókori városok kereske­delmi életét (boltok, üzlethe­lyiségek, raktárok stb.). Az új ásatások befejezté­vel Pompeji háromnegyed részét sikerül kiszabadítani a hamurengeteg alól. (New York Herald Tribune) Bányászán ás alaoiítleászítés rádióhullámmal A szén- és ércbányákban különböző módon gyorsítják meg a vágatok mélyítését. A nagy szilárdságú ' kőzetek szétaprózása viszont puszi án mechanikai eszközökkel szin­te lehetetlen, ezért a Szovjet­unió össz-szövetségi Bányá­szati Kutatóintézete az elekt- ro-fizikai eljárás bevezetését javasolta a különféle kőzetek és a szén felaprózására, gyor­san változó elektromos me­zők és hullámok alkalmazá­sáéval. Elkészítették a „Sah- ta” nevű nagyfrekvenciájú sugárzót, melyet egyenirányí­tó táplál. Tartós sugárzási teljesítménye majdnem két és fél kilowatt, frekvenciája 3 milliárd rezgés másodper­cenként. A rezgéseket köz­vetlenül viszik át a kőzetre, így az rendkívül rövid időn belül szétaprózódik anélkül, hogy a bányászoknak robba­nóanyagot kellene használ­niuk. Az intézetben végzett kí­sérletek során jól bevált a mindössze tíz kilogramm sú­lyú „Sahta” és az ipar már egy „Gornyak” nevű, még- nagyobb teljesítményű ké­szülék sorozatgyártását ké­szíti elő. Ez alkalmas a bá­5000 atmoszféra egy négyzetméterre A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján a magas nyo­mások fizikájának laborató­riumában létrehoztak egy kí­sérleti laboratóriumi gáz- kompresszort. A kompresszor óránként 120 milliliter sűrí­tett gázt képes előállítani. A gáz 5000 atmoszféráig sűrít­hető össze a kompresszorban. Ez az óriási nyomás kétszer­ié nagyobb a lőporgázok nyo­másánál, amely a lövés pil­lanatában a puska vagy a "épfegyver csövében képző­dik. A nagy nyomás sokféle tu­dományos kutatás céljára használható fel, a tudomány és a technika különböző figaiban. A túlmagas nyomá­sok esetében éppenúgy, mint a mély-rideg (alacsony hő­mérsékletek) mellett csodála­tos átalakulásoknak lehetünk tanúi: számos fém és elem eljesen új fizikai-kémiai tu- 'ajdonságokat kap; átalakul kristályszerkezetük, megvál­tozik a külalakjuk, elektro­mos vezetőképességük stb. Magas nyomás segítségé­vel számos kémiai reakció lefolyását lehet meggyorsíta­ni: a geofizikusok és geoké- mikusok reprodukálni képe­sek azoknak a folyamatok­nak a pontos képét, amelyek a nagy mélységekben fekvő és óriási nyomás alatt álló földrétegekben mennek vég­be. A kohászok a túlmagas nyomások felhasználásával új, magasszilárdságú öntvé­nyeket állítanak elő. Az ilyen öntvényekben nincs belső hi­ba, zárvány; kivételes tömör­ségük eredményeképpen tel­jesen új, rendkívüli tulaj­donságokkal rendelkeznek. (Tyechnika mologyezsi) nyavágatok és alagutak ké­szítésére, használt fejtőgé­pekbe való beépítésre is. Működése a következő: Be­kapcsolják az egyenirányítót, melyet vezeték köt össze su­gárzóval, majd az utóbbit a szétaprításra kijelölt kőzet­felületre helyezik. A kőzet­ben egy ideig semmiféle vál­tozás sem tapasztalható. Ben­ne azonban az elektromágne­ses hullámok energiája hő­energiává alakul át, hatal­mas feszültség támad a kris­tályszerkezetben és a kőzet­rétegződésében elmozdulások történnek. 10—20 másodperc múlva reccsenés hallatszik és a kőzet felületén repedések keletkeznek, ezek egyre szé­lesednek, míg végül a kőzet darabokra hullik szét. Ha a besugárzást oly mó­don alkalmazzák, hogy ener­giája lassan halmozódik fel a kőzet belsejében, akkor „robbanás” következik be. A belső feszültségek olyan mértéket érnek el, hogy a szó szoros értelmében dara­bokra szakítják a kőzetet. Is­mét másfajta sugárzási mód­dal sikerült elérni, hogy a kőzetdarabok a felületről gyorsan elváljanak. A kuta­tók megállapították, hogy mi­nél nehezebben aprítható szét valamely kőzet mecha­nikai úton, annál könnyebb a szétaprítása elektro fizi kai módszerrel. (Promislenno-ekonomi- cseszkaja Gazjeta) Új módszer a csonttuberkulózis gyógyítására A kijevi városi klinikán új módszert dolgoztak ki a csonttuberkulózis gyógyításá­ra. Az eljárás 100 közül 90 esetben teljesen vagy részle­gesen helyreállítja a sérült ízületek mozgását. A beteg­ség heveny időszakában az orvosok novocainos kezelést, vagy akupunkciót alkal­maznak a testnek azokon az aktív pontjain, amelyek kap­csolatban állnak a sérült ízü­lettel. A beteg bőrének azt a részét, amelyben tuberkulin beoltásával reakciót idéztek elő, átültetik a sérült ízület közelében lévő lágy szövetek­be. Ezzel egyidejűleg tuber­kulózis-ellenes antibiotiku­mokat alkalmaznak. Az ese­tek többségében néhány nap múlva megszűnnek a fájdal­mak, amelyek éveken át gyö­törték a beteget, 3—4 hét múlva pedig a tuberkulóti- kus folyamat elveszti aktivi­tását. Ezután fizikális keze­léssel egybehangolt gyógytor­nát alkalmaznak, ami vissza­adja az ízületek mozgékony­ságát. A csípő-, térd- vagy a bokaízületek súlyos tuber- kulótikus megbetegedéséből felgyógyult betegek különféle fizikai munkát végeznek, táncolnak, sőt sportversenye­ken is résztvesznek. Az említett módszer segít­ségével a klinikán eddig már 700 beteget gyógyítottak meg. Ukrajna több kórházában eredményesen alkalmazzák az eljárást. (A Szovjet Tájékoztató i Iroda közleménye) egészségtani szabadegyetem A krasznojarszki egészség­házban megnyílt az egészség­tani és higiéniai ismeretek népi egyeteme. Az egyetemi foglalkozások keretében szak­orvosod tartanak előadása kát a biológia, az anatómia és a fiziológia különböző kérdéseiről, a gyermekbeteg­ségekről. az egészséges élet­módról stb. Az előadásokat filmvetítések kísérik. (Az „Izvesztyija”-bői) Milyen forró a cigaretta / üst^e ? Egy MacNelly nevű ameri­kai kutató pontosan meg­mérte a cigarettafüst hő­mérsékletét. A cigaretta első 3,5 centiméterének elszíim- sáig a szájba kerülő füst hő­mérséklete 27 C fok fcörül van, majd emelkedni kezd. Amikor a dohányos a „csik­ket” szívja, már 52 fok a füst hőmérséklete. Ha gyor­san szívjuk a cigarettát, e hőmérséklet még nagyobb lesz. Egy másik kutató, Har­low, a cigaretta parazsának hőmérsékletét mérte meg. Meglehetősen magas értékeket talált. Szívás közben a fel­izzó parázs 774 C fokos hő­mérsékletű. A kézben tartott cigaretta parazsa is 746 C fok. Azt is megvizsgálta, mi­lyen gyorsan hűl le a füst. Kiderült, hogy az égő ciga­retta végtől 3,5 milliméterre már csak 103 C fok volt a füst hőfoka, ami annyit je­lent, hogy egy ezredmásed- perc alatt (amíg a füst meg­teszi ezt az „utat”) több mint 600 fokot hűl le. Mire jó ez a sok méricské- lés? Valamiféle játékos idő­töltés a célja? Korántsem'. Napjainkban nagyon sok ember szenved tüdőrákban E szörnyű betegségért a nagy­városok egyre romló levegő­jén kívül az ugyancsak egyre terjedő dohányzást okolják. Az említett ■vizsgálatokkal azt kutatják, hogy milyen rák­keltő tényezők keletkeznek cigarettázás közben. Az egyik kétségtelenül ma­ga a hőmérséklet. Az ajak ál­landó izgatásának, égetésének szerepe lehet az ajak és a száj nyálkahártyájának kó­ros elfajulásában, de nagyobb részük van ebben az égéster­mékeknek. A dohányosok tü­dőrákja valószínűleg efféle anvagok állandó belélegzésé­vel függ össze. Itt mindjárt megjegyezzük azt is, hogy a pipázás kisebb veszéllyel jár. A pipában égő dohány hőmérséklete ugyanis 200—300 C fokkal alacso­nyabb, mint a cigaretta para­zsának hőmérséklete. A pípá- sok tehát jóval kevesebb rák­okozó izgató anyagot szívnak be, nem is beszélve arról, hon-' a pipafüstöt általában nem is szívják tüdőre. (The Lanchet) Két fiú, egy kislány Bemutatásra kerül megyénkben márc. Film Ünnepén. 6—9-lg a Szovjet mvvTvrrrv'wwvrTYTrmiiiwrrr'mímvrmvnrv’iiYn'TTvrrrv FEHÉRHAJÚ ÖREGEK KÖZÖTT... CSENDESEN élik öreg nap­jaikat a kisújszállási Szociális Otthon fehér hajú lakói. Csen­desen, de nem tétlenül... — Nagy munkában találtam őket, — disznóölés volt, mi­kor náluk jártam. Igaz, ez nem újság itt, csak­nem két hetenként terítékre kerül egv-egy hárommázsás „malacka’1. Sürögnek, forog­nak ilyenkor a jó öregek, ki­ki erejéhez mérten igyekszik kivenni részét a munkából. Varga Lukácsné meg Majzik Irma néni beleket tisztogat­nak egy gondozónő segítségé­vel. Mások az ebédfőzésnél segédkeznek, zöldségtisztítás, miegymás, mindig akad vala­mi teendő a konyha körül — készül a disznótoros ebéd: or- ja leves, meggyszósz. •.. A bácsik inkább a mester­ember körül buzgólkodnak, Szalmát készítenek a perzse­léshez, vizet hordanak, később rendbehozzák az udvart. Szeretik az öregek a jószá­gokat. Kenéz bácsi vagy há­rom hétig beteg volt, de amint jobban lett, rohant vissza a tehénhez. Csak nem engedi, hogy más gondozza! Süveges Vince bácsi is igen szorgoskodik, — mintha övé volna az egész otthon. Igaza van, hiszen övéké... MÁTÉ NÉNI a csibék ne­velésében segít. Büszkén mu­togatják háromhetes csibéi­ket, ötszáz van belőlük. Ma­guknak nevelik, a jó falato­kat szívesen látják asztalu­kon. Tavasszal, nyárom több a munka. Gyümölcsösük, veteményes­kertjük, s néhány hold föld­jük is van. Csillag néni, Má­té Istvánná, Varga néni szív- vel-lélekkel dolgoznak. Szasz- kó Annát meg Cziprai Annát it kora tavasztól késő őszig mindig a kertben lehet ta­lálni. Még Zsuzsi néni, az ott­hon legidősebb lakója is so­kat tevékenykedik. — Lakóink háromnegyed­részének kora meghaladja a nyolcvan esztendőt, — me­séli Balogh Zsuzsanna, az otthon vezetője. — Napi néey órát dolgozgatnak, délelőtt kettőt, délután kettőt. Las san, öregesen, de örömmel. Ilyenkor télen kevesebb a munka, takarítás, mosás, va­salás. Sokan kézimunkáznak, varrogatnak. Magunk készít­jük a fehérneműnket, ágyhu­zatokat, Varga néni még női ruha varrásához is ért. — Sokan kedvelik a rádi­ót, nagyon szeretnek olvasni is. Rövidesen televíziót ki. punk — előre nagy már az öröm, — újságolja Horváth Lajosné gondozónő. — Láto­gatóink is jönnek időnként, úttörők, vagy a művelődési otthon együttese, s ilyenkor vidám műsorral szórakoztat­ják a mi kedves, fáradt, de nem csüggedő öregeinket. LASSAN BEESTELEDIK, Vacsora után elcsendesedik az otthon, nyugovóra térnek fehérhajú lakói; Késő már, amikor búcsút veszek tőlük. — Jöjjön el máskor is —, biztatnak újabb látogatási a. S én tudom, érzem, hogy ez a meghívás őszinte, szívből jövő. Nem fogom őket elke­rülni máskor sem, ha erre já rok._ — rónai — TSZ-SZÍNJATSZOK A jászberényi Déryné mű­velődési ház irodája mögötti két helyiséget bízvást nevez­hetném a múzsák hajlékának ha multszázadbéli költő len­nék. De hát csak a ma kró­nikása vagyok és így sebté­ben elmondom, az egyik szo­ba a színjátszóké, a másik a zenészeké. És bármikor nyi­tok be ide — természetesen csak a délutáni és esti órák­ban — valakit, vagy valaki­ket mindig találok itt. Mun­kásokat, akik egész napi munkájuk után klarinét vagy oboa mellett frissülnek fel. Diáklányokat akik József Attila egy-egy szuggesztív so­rát sóhajtják el nagy gyönyö­rűséggel. Most is, amikor találomra nyomom le a szoba kilincsét, friss vitatkozó hangok ütik meg a fülemet. — Milyen a színdarab? — Ördög tudja, remélem jó lesz. — Te játszhatnád a fősze­repet. Tizenöt fiatal, fiúk, lányok ülnek és álldogálnak a faiak mentén. Várják Dénes Pált, a színjátszócsoport patrónu- sát, mint ahogy az egyik lány mondotta, Pali bácsit. „Pali bácsi“ legfeljebb csak ötévvel idősebb, mint az a kislány, mi lehetek akkor a szemében én? Ezt az aggályomat han­gosan is kifejezem, amire ki­tör a jóízű nevetés. Feloldó­dik a hangulat, lehet beszél­getni, kérdezősködni. Mindenekelőtt kiderül, hogy itt egy egyesített cso­port dolgozik. A Tangazdaság és a Haladás Tsz színjátszói úgy látták helyesnek, hogy egyesítsék erőiket. És miután sok lány és kevés fiú talál­tatott a KISZ-esek közül, „kölcsönkért fiúkkal” társul­tak a mezőgazdasági' techni­kumból, amint azt Csík Ág­nes a kis csoport vezetője ki­fejezte. Ezen megintcsak kitört a nevetés. Hiába a fiatalok ke­resik ér meg is találják az okot a jókedvre. A fiúk erős­ködnek, hogy ezen az alapon ők is „kölcsönbe vették” a lányokat. Ebben aztán meg is egyeznek. Az évődés közben jócskán esik szó a komoly csoport- munkáról is. A Felszabadulá­si Kultúrális Szemle hozta őket össze, arra készülnek teljes erővel. Most tanulják a „Hős falu", a legnevezete­sebb Lope de Vega darab egyik felvonását. Hudra Má­ria a Haladás termelőszövet­kezetből a darab tartalmát is elmondja, hogyan szállt szem­be egy egész falu a zsarnok elnyomással. Szabó Mária a Tangazdaságból rövid tájé­koztatást ad a fiatalok kul­túrális érdeklődéséről, arról, hogy nemcsak a színjátszást, hanem az olvasást is nagyon szeretik. És hogy a fiúk se szoruljanak háttérbe, Bódi István, meg Gyenes Oszkár arról beszélnek, hogy a ta­nyavilágban is szeretnék be­mutatni a darabot, persze ha lehet a szemle megyei döntő­jén sem ártana jelen lenni... Most az is kiderült, hogy egy új egvfelvonásost tanul­nak meg, arra vonatkozott a riport elején megírt beszél­getés. Ez egy nagyon humo­ros szovjet darab, a címe: A félelmetes vőlegény. Jókedvűek, fiatalok, szere­tik a kultúrális munkát, azaz rosszul fejeztem ki magam, mert nem is tekintik munká­nak. örülnek, szórakoznak, tanulnak és másoknak is örö­met szereznek. Ez a legtöbb amit egy színjátszócsoport adhat, ők pedig adják, tel­jes szívvel i=r ht = Htámr* - «ösr . -mlir

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents