Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

1960. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Van-e, lesz-e kiváló baromfitenyésztő 1 issasűlyön? A kérdés második részére mindenképpen igennel felel­hetünk. Sőt Major János ta­nácselnök véleménye szerint máris van néhány. Csak még nem ismerjük őket. Mint ahogy a tsz*ek alakulása ide­jén sem ismertük a későbbi tsz elnököket, mégis lám megvoltak, köztünk éltek, — csak éppen más „pozícióban’' dolgoztak. Ilyenformán áll a baromfi tenyésztők ügye is. mat Ti- i szasülyön az állattenyésztés­nek ez az ága még gyermek­cipőben jár. Sőt méginkább a mostohagyerekhez hasonlí­tott. Most már nem egészen, az. mert a község tsz-ei eb ben az évben 100 holdanként 5 mázsa árubaromfi leadását tervezik, őszre pedig minden hold szántó után egy törzs baromfit állítanak tenyész­tésbe. Ehhez természetesen baromfitenyésztők is szüksé­gesek. A úégy tsz között olyan is van. amelyik nem öt, hanem 100 holdanként 10 mázsa árubaromfit akar _ már ebben az évben értékesíteni, s ez éppen egy fiatal, egy­éves tsz, a Kossuth Népe. Itt érdemes megállni egy pillanatra, mert az egyik ki­váló baromfitenyésztő is minden bizonnyal innen ke­rül ki, mégpedig Luzsi Fe­renc személyében. Idős em­ber már, túl van az öt X-en, iskolája sincs, csak afféle gyakorlati szakember, de hogy érti a dolgát, az biztos. A tsz okos gazdálkodására jellemző, hogy a jelen felada­tai mellett a jövőre is gon­dol. Már tavaly beszerezlek egy 150 darabos fajtiszta pli- mut törzset, ennek gondozá­sát vállalta Luzsi Ferenc. — őszre már kétezerre növelik az állományt, jövőre még tovább szaporítják és ők akarják ellátni ' a környező tsz-eket fajtiszta .tény ész­anyaggal. Néhány asszonyból és KISZ fiatalokból külön baromfigondozó munkacsapa­tokat alakítanak, vezetőjük Luzsi Ferenc lesz. A tsz még eben az évben két 500-as keltetőgépet vásárol, s így legalább . részben függetlení­tik magukat a keltetőállomá­soktól A gépekre rövidesen szükség lesz, mert 3 ezer pulykát, ugyanennyi kacsát. 150 darab rántanivaló csir­két és ezer libát kívánnak még az idén értékesíteni. használni. Éppen ezért 500 li­bát és annyi kacsát akarnak nevelni, hogy ebben az évben 50 mázsa baromfihúst érté­kesíthessünk. Mivel központi férőhelyünk nincs, a libákat nevelésre a tagoknak adjuk át. Idén be akarunk állítani egy 1500-as baromfitörzset. Gondozót nem lesz nehéz ta­lálni. mert vállalkozó már most is lenné, csak még fé­rőhelyünk nincs, őszre elké­szül az 5000 férőhelyes csibe- nevelő és jövőre már 10 ezer árubaromfit értékesítünk. A negyedik tsz, a tavaly alakult Búzakalász szintén a vizi szárnyas tenyésztést kí­vánja megalapozni és fejlesz­teni. A Holt-Tiszán és rizstele-^ pékén 2000 libát és 1000 kacsát' nevelnek már az idén. A Sal- laitól átvették a kotlóalja mozgalmat s ebből 1500 csi­bére számítanak. Szakembe­rük még nincs, de jelentkező bőven akad, hiszen a tagok már egyénileg is sokat foglal­koztak baromfitenyésztéssel. Tiszasülyön tehát van jö­vője ennek az üzemágnak. Jelenleg ugyan még csak százakban számolnak, de a község tsz-einek jövő évi ba­romfiértékesítési terve meg­haladja az 50 ezret, s a ma még ismeretlen nevű embe­reket jövőre már mint kivá­ló baromfitenyésztőket emle­getjük. P. Emeljük a terméshozamot! Szeretném felidézni azt a hónapot, ami emlékezetes számomra, mert a szövetke­zet tagságának lelkes munká­járól tanúskodik. Én február 1 óta dolgozom a szandaszöllősi Vörös Mező Termelőszövetkezet növény­termesztési brlgádjábán. Igaz Jani bácsi, a mi munkaveze­tőnk. Ő a munka kezdete előtt mindig megmagyarázza a fel­adatokat. Azt tűztük célul, -* ami a jelszavunk is. — hogy ez évben felvirágoztat­juk és nagyobb terméshoza­mot érünk el szövetkezetünk­ben. Befejeztük már a szerves- trágyázást. Ebben a munká­ban különösen jeleskedett Budai Feri bácsi és Sági Jani bácsi, akik korukat megha­zudtoló fürgeséggel végzik munkájukat. Az új belépők közül meg kell említeni Rigó Gyula bá­csit, aki a műtrágyaszórógé­pen dolgozik. Igen jó össz­hangban munkálkodnak Ke­rekes Istvánnal a gépállomás dolgozójával, aki szívesen se­gít az idősebb tsz tagoknak. De támogatást kapunk a ré­gi tsz tagoktól is. Szakali András bácsi alapí­tó tagja a Vörös Mező Ter­melőszövetkezetnek. Hatvan éves kora ellenére is sokat segít nekünk fiatalabbaknak a munka gyors végzésében. Ecseki János Szandaszöllős. fiétda • • Öntözési és kertészeti tapasztalat csere a Zöld Mező Tsz-ben A jászberényi járás terme­lőszövetkezetei idén 2800 hol­don akarják bevezetni az ön­tözéses gazdálkodást. A Zagyva, Tama és Gyöngyös, valamint a holtágak vízhoza­ma azonban erősen korláto­zott. Optimális vízhasznosí­tás esetén is alig több mint ezer holdat lehet belőlük ön tözni. Honnan és milyen mó­don biztosítják mégis a szük­ségletet? E? volt a jászfény- szarui tanácskozás legfonto­sabb feladata. Éltető víz a föld mélyében A Heves megyei Boldog község egyik gazdája fedezte fel, hogy a föld mélyéből igen egyszerű fúrással nagy- mennyiségű víz nyerhető. A tudományos vizsgálat megál­lapította, hogy a Mátrától délre 8—14 méter mélység­ben a jégkorszakból szárma­zó kavicsos, gleccserhordalék réteg húzódik. A kavicsréteg nagymennyiségű vizet tartal­maz, mert alatta vízzáró agyagréteg következik. A he­vesi és jászsági kertészek mintegy 4—5 éve használják ezt a vizet öntözésre. Ahol a felső talajréteg kö- töttebb, agyagos, ott egysze­rűen lefúrnak 8—10 méter mélyre, s máris lehet a vi­zet szívatni. Ezek az expressz vagy boldogi kutak. A homo­kos, laza talajon azonban a beomlás megakadályozására lyukacsosfalú béléscsövet kell alkalmazni. Ez esetben már csőkéről beszélünk. A Jászságban a homokos talaj 6,2 millió forintos vállalás A Tiszasülyi Állami Gaz­daság központjában mintegy hatszáz dolgozó résztvételével a napokban vitatták meg a gazdaság ez évi tervfelada­tait. Orbán László főagronó­Ehhez a vezetőség kevés — még Nagykörűben is Kotlőalja-mozgalom Tiszasüly egyik régi terme­lőszövetkezetében, a Sallai- ban sem törődtek sokat a ba­romfitenyésztéssel. Hiányzott a férőhely. a tenyésztési kedv és a szakember. Most már van mind a három, — Igaz, a férőhely egyelőre csak ideiglenes, de 10 ezer csibét nevelnek fel az idén. Gondo­zásukkal egy régi „tyúkászt’1, Fehér Pált, (az állami gazda­ságban szerzett többéves gyakorlatot) és egy fiatal le­ányt. Turcsányi Katalint bíz­ták meg, aki nemrég végzett 3 hetes baromfigondozói tan­folyamot. A régi tapasztalat és a fiatalos lendület egyesí­tése csak jó eredményt hoz­hat. A Sallai Tsz-ben indult el az „egy kotlóalja” mozgaiofm Mivel a tsz korszerű, fűthető csibenevelővel még nem ren­delkezik, a tagok vállalták, hogy mindenki felnevel egy kotlóalja csibét és azt körül­belül 30 dekás súllyal adja át a tsz-nek, továbbnevelésre. Ez a mozgalom kb. 4000 csi­bét jelent, s ha a tervezett 1000 pulykát is hozzászámít­juk. bőven meglesz a 100 hol­danként! 5 mázsa árubarom­fi. Kedvező feltételek víziszárnyas tenyésztésére A községben mind a négy tsz-nek van Ho!t-Tis/ája, vagy rizstelepe, esetleg csatorna metszi a területét, így a vi- ziszárnyas tenyésztéshez ked­vező lehetőségeik vannak Kazinczi János, a Vörös Csil­lag Tsz párttitkára elmondot­ta: »Ezt szeretnénk mi is ki­ELHÚZTÁK a „levesmar- sot”. A nagykörűi Petőfi Ter­melőszövetkezet központjá­ban járok. Néhány ember ebédezni indul a faluba, má­sok az irodába' nyitnák, ott fagyasztják el az elemózsiát. A délidő jó alkalom beszél­getésre. Az udvaron megszó­lítom Czingler Andrást, aki elmondja, hogy ő a gyü­mölcs- és szőlőművelés bri­gádvezetője. — Dolgozgatunk — mutat az épület mögé, a szőlő felé. Azért mondja így, mert még valóban csak dolgozgat­nak. Lenne itt már munka, akár 40 embernek, de mind­össze 10—12 foglalatoskodik a gyümölcsfák ápolásával. A többiek? A brigádvezető a vállát vonogatja és azt mond­ja, hívjuk őket, nem jönnek. — Meg különben is bri­gádvezető vagyok, nem pe­dig agitátor. — Ezen vitatko­zunk, mert hiszen ha valaki­nek ilyen a felfogása, akkor ott hiba van. Mert ha valaki „csak” brigádvezető, az nem sok. Nemcsak az a dolga, hogy reggel megállapítsa, is­mét kevesen jöttek munkába. Ennél sokkal több feladat vár rá. Nagyon is agitátornak kellene lennie. — Könnyű azt mondani — Czingler András sorolja a ba­jokat, a problémákat, de vé­gül nekem ad igazat. Szóba jön a 30 mázsás kukoricát er- mesztési mozgalom, tulajdon­képpen ez a jövetelem célja, mit tudnak erről az oly fon­tos mozgalomról a tagok? Si­került-e a főfigyelmet a ve­zetőségnek erre a dologra irányítania? A válasz kiáb­rándító. — Nincs nagy híre. Félfül­lel azért hallottam valamit. SZÉPEN VAGYUNK. Ami ezután következik, az még furcsább. Odabent az iroda lócáján, az ablak alatt idős ember szalonnázgat. — Hallottam valamit róla, de nem sokat — mondja és furcsálhatja is ezt a kérdést mert meglepődve rámnéz, meg a többiekre. Siska Jó­zsef az asztal mögött ül, Mai- zik László egy fiatalemberre’ beszélget, a termelőszövetke zet juhásza pedig panaszko­dik. A lócán ülő ember nvu godalmasan eszeget. Szalon nát vág, egy falat kenyeret aztán ismét szalonnát és ke nyeret. 30 mázsás mozgalom Majzik László tűnődik. — Csatlakoztunk mi is. Űgyhiszem 60 vagy 80 hold­dal. — Te, Janikám, nem tu­dod pontosan? — fordul Sis­kához. — Dehogynem. 100 hold­dal. — Igen, valóban. Nos, nincs valami nagy hí­re, ennek a mozgalomnak. A másik irodából kilép a köny­velőnő. Most már őt kérde­zem. Gondolkodik egy csep­pet, majd azt mondja: — Ügy gondolom, 280 hold lesz a kukorica, 250 holddal neveztünk be. — Ez a 250 hold látszik a legvalószí­nűbbnek, dehát lesz-e ebből valami, hacsak a vezetőség, néhány ember tud róla és a nagy többség pedig nem. Majzik László bizonygatja. — Ha mi nem tudjuk meg­termelni, akkor a megyében és az országban senki. Kitű­nő adottságokkal rendelke­zünk, itt folyik a Tisza, ön­tözhetnénk és öntözünk is. Ha jóformán semmit nem te­szünk, csak a jelenlegi adott­ságot kihasználjuk, akkor is megterem a 30 mázsa. . Megterem-e, ha éppen a, legilletékesebbek csak fül­heggyel ismerik e mozgal­mat, azt sem tudják, meny­nyivel neveztek be. kire mi­lyen feladat vár stb. Elindultunk a faluba, má­soktól érdeklődni, hátha több szerencsénk lesz. Sajnos, nem volt. A kompnál találkoztunk Papp Imre növénytermesztő­vel. Kérdés — felelet követte egymást. — Hallott már a 30 mázsás kukoricatermesztési mozga­lomról? — Hogyne. Sokat olvastam róla az újságban. — Csak az újságból is­meri? — Igen. — A Petőfi Termelőszövet­kezet benevezett? — Nem tudom. Egyelőre nem hallottam róla. NINCS ÉRTELME tovább folytatni. Papp Imre kerék­párjára ül és elköszön. Azon gondolkodom, ez az ember hogyan fáradozhat majd a nagytermés eléréséért, ha még senki nem tudatta vele, hogy a termelőszövetkezetre milyen feladat vár. Hiba. Be­szélünk a gazdálkodás fórra ’almasításáról. Elhangzanak a szép és hangzatos szavak És mindezek mögött ilyen elemi mulasztások juttathat ják csődbe végsősoron a terv teljesítését. Erről a mozgalomról és a legfontosabb, valójában Igen nehéz munkáról kellene már legtöbbet beszélni a termelő­szövetkezeti tagoknak. Való­sággal hangulatot kellene te­remteni a 30 mázsás kukori­catermesztési mozgalom mellett és ehelyett itt a nagy­körűi -valóság. S bár csak Nagykörűre vonatkozna. Még lehet segíteni a bajon. Még van idő. Nem szabad el­felejteni, abból nem lesz 30 mázsás'termés, hacsak né­hány ember lelkesedik. Azt közös üggyé kell tenni. Szekulity Péter — AZ EGYESÜLT BE- SENYSZÖGI termelőszövet­kezetek fiataljai gyarapítják a közös nagyüzemi gazdálko­dás területén szerzett tapasz­talataikat. A nyár folyamán ellátogatnak az orszgoshírű barcsi Vörös Csillag Tsz-be. ahol elsősorban az ifjúság életét munkáját kívánják ta­nulmányozni. mus tervismertetője után a gazdaság dolgozói nagyszerű felajánlásokat tettek a kö­zelgő nagy ünnep, hazánk felszabadulásának 15. évfor-. dúló j ára. A tamásháti üzemegység dolgozói vállalták, hogy az év folyamán 912 ezer forint ér­tékű többlettermést érnek el az üzemegységben. A dobai üzemegység 611 ezer. a holló­háti közel másfél millió, a görbemajori 2,1 millió, a saj- paki \ 741 ezer forint értékű többlettermelést vállalt A központi javítóműhely dolgo­zói felajánlották, hogy az év folyamán 200 ezer forint ér­tékű költségmegtakarítást érnek eL Csajbók András. űzetni párttitkár elmondotta, hogy ez a több mint 6 millió forin­tos vállalás nagyszerű dolog, de mégiscsak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A megvalósítás alapja szocialista munkaverseny, amelyet minél szélesebb kör­ben alkalmazni kell. A lelkes hangulatú terme­lési értekezlet Pavluska Péter igazgató zárszavával ért vé­get. Nyéki Péter Tiszasüly. .miiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiii — ANKÉT AZ OTHELLÖ- RÓL. Csütörtök este tartot­ták meg a TIT előadótermé­ben mintegy száz érdeklő­dő részvételével az Othello vitaestjét. Az ankéton részt vett a színház igazgatója, a darab rendezője és több sze­replője. A bevezető előadást Csanád Vilmos tanár, az iro­dalmi szakosztály elnöke tar­totta. miatt főleg ezt kalmazzák. a formát al­1200 forintos beruházással négy hold öntözhető Papp László, a Zöld Mező Tsz agronómusa ismertette az e téren szerzett tapaszta­latokat Elmondotta, hogy a tsz-ben öttagú kútfúróbrigád dolgozik és naponta két cső­kutat tudnak elkészíteni. A mélységtől függően egy-egy 1100—1300 forintba kerül. Ezek 2—300 liter vizet adnak percenként, amivel kb. 3,5— 5 hold földet lehet öntözni. Tekintve, hogy a kutak hoza­ma változó, a tsz ötven kút- ból mintegy 80 holdat akar öntözni. Eddig tizenegyet fúr­tak, de legkésőbb május 1-ig mind elkészül. A 390 holdas kertészetnek legfeljebb ne­gyedrészét tudják öntözni, mégis 6,2 millió forintot, az összjövedelem 75—80 száza­lékát a kertészet adja. A tanácskozás mintegy hetven résztvevője a helyszí­nen tanulmányozta a fúrás és a kút üzemeltetésének módszerét. A tsz a terület legmagasabb pontjaira tele­píti a kutakat, ahonnan csör- gedeztető módszerrel az ala­csonyabban fekvő részekre vezetik a vizet. Nagyüzemivé kell tenni a csőkutas öntözést Bíró István, a Szolnoki Víz­ügyi Igazgatóság gépészmér­nöke arról beszélt, hogy bár csőkutas csörgedeztető ön­tözés nagyon hasznos és maximálisan ki kell használ­ni az e téren adódó lehetősé­geket, a jövő távlatai azon­ban mást kívánnak. A csör­gedeztető öntözés különösen homokos talajon igen nagy vízfogyasztással jár. Ezenkí­vül a különálló csőkutak — bár nagyüzemben alkalmaz­zák — mégis kisüzemi jelle­gűek. Ezért a jövőben kút- csoportokat kell telepíteni, amelyek akár a szívó, akár a nyomócsövön keresztül ösz- szekapcsolhatók és belőlük szórófejes berendezéssel ne- csak 3—4 holdas, hanem nagy táblákat is lehessen ön­tözni. A permetező öntözés kevesebb Vizet igényel és fe­leslegessé teszi a rossz üzem­anyaghasznosítású apró mo­torokat. Helyszűke miatt nem tu­dunk foglalkozni sem a hoz­zászólásokból ismertté vált kúttelepítési módszerekkel, sem pedig Túri Istvánnak, a Kertészeti Főiskola tanárse­gédének igen hasznos kerté­szeti tanácsaival. A tanácsko­zás legfontosabb eredménye az volt, hogy a résztvevők ki­cserélték tapasztalataikat és megindult a föld mélyében rejlő kincs, az öntözővíz fel­tárása. Patkós Mihály UíESIm®® nftLRC ' Heveféii uzrtőtUi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents