Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

1960. március T. 3ZOLNOK MEG TB IVtPLAF 3 C A „kiskönyv” kiadása után se hagyjuk magukra a tagjelölteket A tagjelöltekkel való fog- lalkozás pártszerveze­teink erősítésének egyik fbn- tos feltétele. Ez a munka azonban nem minden párt- szervezetünkben tervszerű. Több mint háromszáz tagje­löltnek járt le a hathónapi tagjeloltségi ideje, hetvenen pedig több mint egy éve tag­jelöltek a megye alapszerve­zeteiben. A tagjeloltségi idő szüksé­ges. Azért, hogy aki elhatá­rozta magát a pártba való je­lentkezésre. legyen alkalma, ideje és módja bebizonyítani odavalóságát, alkalmasságát. Legtöbben nagy akarattal, odaadással törekszenek erre. Képességeik, tehetségük ki­bontakozásához azonban az alapszervezetek már gyakor­lott tagjai is sokat segíthet­nek és sok helyen segítenek is. Ahol a tagjelölteket a kis könyv kiadása után sem hagy­ják magukra, ott igen ritkán fordul elő a tagjeloltségi idő eltolódása. Egyrészt, mert ek­kor van az érintetten kívül más is, aki számon tartja, mikor telik le a tagjeloltségi idő. Másrészt ezesetben nincs mitől tartani, határozott ál­lásfoglalásokkal lehet beter­jeszteni a javaslatot a felvé­telre vagy éppen a jelöltségi idő meghosszabbítására. A felvételi döntések elhú­zódása mögött nem egy eset­ben az áll, hogy a rendelke­zésre álló idő alatt sem ju­tottak sokkal közelebb a tag­jelölthöz, mint addig. Neve­lésük sok alapszervezetben nem céltudatos, nem rendsze­res. A felelősség súlyát vi­szont ismerik az elvtársak így sokszor vonakodnak a ha­tározott igenléstől vagy épp az ellenzéstől. M agyon hasznos és ajánla- tos e tekintetben az a módszer, amelyet a tiszasülyi állami gazdaságban megho­nosítottak. Itt a taggyűlés el­ső napirendje mindig a párt- csoport-bizalmiak beszámolá­sa. Az elvtársak számot ad­nak a taggyűlésnek arról, mi­vel bízták meg a csoportjuk­hoz tartozó tagjelölteket, ho­gyan teljesítették a feladatu­kat. Hallják ezt maguk a tag­jelöltek is és ők is elmond­ják a véleményüket s így mindenki munkája sorra ke­rül. Sok alapszervezetnél be­vált az a gyakorlat is, hogy az ajánlókat bízták meg, fog­lalkozzanak ajánlottaikkal, s tartsák számon, mikor kerül­het sor felvételükre. így nem fordulhat elő oly eset, ami megtörtént az egyik jászsági alapszervezetnél. Sz. D. ké­relmét a járási pártbizottság­tól küldték vissza. Mert csak amikor a járási elvtársak vi­tatkoztak vele, akkor derült ki: hogy ha nem végezhetne adminisztratív munkát, in­kább otthagyná munkahelyét, de fizikai munkára nem vál­lalkozna. noha efajta állás­pontját semmi sem indo­kolja. Az ajánlók felelőssége ha­tározottan nagy a tagjelöltek nevelésében. Sok alapszerve­zetben azonban ezt nem érez­tetik az elvtársakkal. Csak. amikor esetleg a felsőbb szer­vek és a szervezeti sza­bályzat szabta követelmények Ezerötszáz mezőgazdasági szakember vesz részt az agrár- tudományi ismeretterjesztésben A TIT agrártudományi szakosztályainak országos vá­lasztmánya hétfőn előadói konferenciával egybekötött ülést tartott Erdei Ferenc akadémikusnak, a választ­mány elnökének megnyitója után a tanácskozás részvevői megvitatták a társulat agrár- tudományi szakosztályainak eddigi tevékenységét és az elkövetkező időszak munka- tervét. A múlt évi munkáról szóló jelentés és a felszólalók egy­aránt megállapították, hogy az agrártudományi ismeret- terjesztés hathatósan segítet­te a mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldását. A me­gyei és a budapesti szakosz­tályokban mintegy 1500, egye­temi és főiskolai végzettsé­gű mezőgazdasági szakember fejt ki széleskörű társadalmi tevékenységet, akik nemcsak a termelőszövetkezetek szer­vezésében, hanem a szocialis­ta nagyüzemek problémáinak megoldásában is jelentős se­gítséget nyújtanak. A múlt évben több mint 3200 előadást tartottak, ame­lyeken 150.000-nél több ér­deklődő vett részt. A mező- gazdasági témával foglalko­zó előadások 87 százaléka a falvak dolgozói, parasztjai előtt hangzott el. Az agrártu­dományi ismeretterjesztésben igen eredményes a TIT-nek a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió mezőgazdasa­gának élenjáró tapasztalatait feldolgozó és széleskörben el­terjesztő tevékenysége. Egy tsz-elnök tervkészítés ideién. Az agrárismeretek terjesz­tésének jövő feladatait ló­részt az határozza meg, hogy hazánk mezőgazdaságában egyre inkább tért hódít a szö­vetkezeti forma. Még foko­sabbá válik tehát a mező­gazdasági termelésben dol­gozók gondolkozásának, mű­veltségének, szakmai tudásá­nak fejlesztése. A TIT ezért tovább szélesíti a népszerű tudományos ismeretterjesz­tést a termelőszövetkezetek­ben. állami gazdaságokban és gépállomásokon. Felkarol­ja a Tiszántúl és másutt ki­alakult új Ismeretterjesztési formákat, különösen a tanya- világban népszerű téli esté­ket, a Szabolcsban és Csong- rádban alkalmazott üzemi bemutatókat, a Vas és Ko­márom megyékben meghono­sodott üzemlátogató tanul­mányi kirándulásokat, a Ba­ranyában és Zalában kezde­ményezett tapasztalatcseré­ket,, amelyeken mezőgazda- sági szakemberek és tsz ta­gok a legjobb termelési módszerekről beszélnek. A mezőgazdasági kutató intéze­tek és a TIT megyei szakosz­tályai A magyar mezőgazda­ság tizenöt éve címmel — a felszabadulási évforduló al­kalmából — előadói üléseket rendeznek a magyar mező- gazdaság és az agrártudo­mány eredményeinek doku­mentálására. Ennek jegyé­ben rendezik meg majd au­gusztus második felében a keszthelyi georglkon akadé­miai napokat is. A mezőgaz- gazdasági ismeretterjesztés szerepet kap Tessedik Sámu­el — a magyar mezőgazdasá­gi oktatás úttörője — halálá­nak 140. évfordulója alkal­mából rendezendő ürmepsé- geken is. Nagy figyelmet for­dít a TIT a fiatal mezőgazda- sági szakemberek kulturális ügyeinek felkarolásáraj A vita utáni előadói kon­ferencia keretében dr Nagy Gyula, az Országos Tervhi­vatal osztályvezetője A má­sodik ötéves terv és a me­zőgazdaság címmel. Garam- völgyi Károly, az MSZMP Központi Bizottsága Mezőgaz­daság; Osztályának munka társa a termelőszövetkezeti üzemek szervezésének és megszilárdulásának feladatai­ról tartott tájékoztatót. CMTIf felmerülnek, akkor látják, hogy nem voltak elég körül­tekintőek. Az egyik nagyüze­mi alapszervezetünknél egy elvtárs ajánlott valakit, aki­nek kérelmét a városi párt vb nem fogadta el. Az elvtárs akkor vonta vissza ajánlását. Nem lenne cseppet sem párt- szerűtlen dolog, ha eseten­ként komolyan felelősségre vonnák azokat, akik kezük írását, nevüket adják olyan kérelemre, amelyet bensőleg nem helyeselnek, amelyet később inkább visszavonná­nak. Alapszervezeteink jórészé­ben írásban nőn tartják szá­mon, kit mikor terjeszthet­nek ismét taggyűlés elé. Az pedig a helyes, ha a hat hó­nap, illetve az egy év letelte után mindenképpen meg­vitatja a taggyűlés a felvéte­li kérelmet. Hogy még az- esetben is be terjesztik azt, ha a vezetőségi tagok egysé­ges, vagy eltérő véleményeket vallanak a felvételben vagy a jelöltségi idő meghosszabbí­tásában. így tud. tanácskozik róla az egész tagság, s úgy döntenek, ahogyan az a tag­jelöltnek az alapszervezet, a párt egészének előnyösebb. A tagjelöltek nevelésének igen hasznos formája az is, ahogyan a túrkevei elvtársak csinálják. Külön előadásokat, a szervezeti szabályzatot is­mertető összejöveteleket tar­tanak velük. Ezeket a városi pártbizottság szervezi. Ez gya­korlatilag azonban több he­lyen azt hozza magával, hogy , az alapszervezetek eléggé I ..előzékenyen” a feladat gond­ját teljességében „átengedik” j a felsőbb pártszerveknek. Pedig azt egymagában sem egyik, sem másik helyen nem lehet elég eredményesen meg­oldani. Az alapszervezetnek, sőt a pártcsoportoknak a köz­vetlen helyzetet, a konkrét feladatokat ismerő tájéko­zottsága, a pártbizottságok magas színvonalú elvi irányí­tása együttesen adhatják meg. azt a segítséget, amely a je­lentkezőket a párttagságig vezeti. A tagjeloltségi idő lejárta után tehát jogos az az izgalom, amely sok tagjelöl­tet eltölt. Vajon elfogadják-e? Alapszervezeteink, ha nem veszik le kezüket a számuk­ra — és mindannyiunk szá­mára is — oly fontos dolog­ról, az idő eltelte után "bátran adhatnak reális választ S abból nemcsak néhányan. ha­nem az alapszervezet tagjai mindannyian tanulnak. 40 emer farmt a szabad ég eU&tt Négy évvel ezelőtt, 19S6 ja­nuárjában a tiszafüredi járá­si tanács kapott egy fertőt­lenítő gépet. Örültek neki, hi­szen a járás elég távol esik a megyeközponttól. Még ab­ban az évben használták is, de azóta szerencsére nem ke­rült rá sor. Később beállították valami rozoga fészerbe, hogy leg­alább tető alatt legyen. Múlt év őszén azonban — talán másra kellett a hely — a gé­pet kivontatták az orvosi ren­delő udvarára és ottfelejtet­ték. Ott lepte a hó egész té­len s ott veri az eső ma is. A járási főorvos, meg a járvány­ügyi állomás többször kérte a tanácsot — helyezzék el valahova, mert így 2—3 év alatt használhatatlanná válik. Pedig ez olyan, mint a tűzoltó- felszerelés. Évekig nincs rá szükség, aztán egyszer csak nagyon kellene, ha közben meg nem eszi a rozsda. Ilyen gondosság” mellett könnyen bekövetkezhet, hogy mire kel­lene, már nem tudják hasz­nálni. A közegészségügy szem­pontjából igen hasznos, 40 000 forint értékű gép megfelelő elhelyezéséről a tanácsnak kellene gondoskodnia. — pé —“ Munkában a szecskázógép A kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet 50 pár lovának eze­ken a sáros napokon igen nagy hasznát veszik. A lovak­nak készít takarmányt a szecskázógépen Misurák Sándor szövetkezeti gazda. Miért késnek a termelőszövetkezeti építkezések? Teljesen érthetően: ebben az évben nem építünk annyit a termelőszövetkezeteknek, mint 1959-ben. A múlt évi építkezésekben is a megala­pozás esztendeje volt. Az már viszont érthetetlen, hogy a kevesebb termelőszövetke­zeti beruházás nyugodtabb munkatempóban miért késik? A jelenlegi építkezéseket né­hány sorban felsorakoztat­juk. Csupán a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Válla­lat épít. A jászladányi Mező Imrében, a jánoshidai Di- mitrovban, a tiszaszöílősi Szarvas Sándorban és a ti­szafüredi Szabad Földben 48 férőhelyes tehénistállókat hoznak tető alá Újabb öt épülethez most kezdenek hoz­zá. A Szolnok megyei ta­nács Építőipari Vállalata és az Építőipari Javító Vállalat semmiféle új termelőszövet­kezeti létsítményt nem épít A huszonegy KTSZ közül, amelynek dolgoznia kellene, csupán a- karcagi és a török­szentmiklósi kezdhette meg építkezését. Az 1400 főből álló termelőszövetkezeti brigádok 659 fővel dolgoznak, de azok sem új létesítményeken. Mi a késés oka? Az Agiroteirv-nél kezdődik minden. Az Agroterv-nek legkésőbb október 1-ig át kel­lett volna adnia a 17 típus­tervet az Építésügyi Minisz­térium dokumentációs válla­latának, hogy az december 15-re készen legyen a mun­kával. Az adaptálást, vagyis a helyszínre tervezést, költ­ségvetés elkészítést a megyei Tervező Iroda végezte volna. Az építkezések ugyanis azért állnak, mert nincsenek ter­vek. Az Agroterv és az ÉM. dokumentációs vállalatának két hónapos késése miatt a megyei Tervező Iroda csak azt. tudta vállani, hogy a feb­ruár 15-e után érkező terv­dokumentációt két, illetve négy hónap múlva adaptálja. Ötszázhatvannyolc létesít­ményről van szó, 180 millió forint épületberuházási költ­veszve semmi, de a hiányt pótolni már nem lehet. A Szolnok megyei beruházási Irodát éppen ezért dicséret illeti, hogy nem várt a me­gyei Tervező Iroda határidő kitologatásaira, hanem maga látott hozzá műszaki munka­társaival a terv helyszínre alkalmazásához, a költségve­tés készítéséhez. A típuson­ként két mintapéldány alap­ján 442 tervdokumentációt készítettek el. A Beruházási Iroda ezzel lényegesen meggyorsította az amúgyis késedelmes folya­matot. Csakhogy az ÉM do­kumentációs vállalata még ezideig is mindössze tíz istál­ló tervrajzával és néhány dohánypajta tervdokumentá­ciójával elégítette ki a me­gyét- Mi lesz a többivel? Az ember azt hinné, ha már ennyi késedelmet okoztak, akkor most legalább rákap­csolnak. Nem ez történik. Vajon meddig még? B. L. Hz idei első KTSZ évzáró közgyűlésről Átlagkereset 1866 forint - 112,2 százalék s ami mögötte van Az idén többet és olcsóbban kell termelni Megyénk 72 ktsz-ében s 12 htsz-ében a napokban, hetek­ben kerül sor az elmúlt év munkáját értékelő záró köz­gyűlésekre. Az elsőt Karca­gon, a városi tanács nagyter­mében rendezték meg. Itt gyűltek össze a helyi Általá­nos Szerelő és Gépjavító Ktsz dolgozói, a meghívott vendé­gek, hogy meghallgassák a beszámolókat, elmondják vé­leményüket, javaslataikat. A 160 tagú ktsz vezetője, Csala János, a gazdasági eredményekről szólva kije­lentette: Nagyszerű fegyver­ténynek könyvelhetjük el uzt a nagy munkasikert, hogy 1959-es tervünket határidő előtt egy hónappal, végered­ményben 112,2 százalékra tel­jesítettük. 15 újfajta export­gyártmányt vezettünk be, amelyekből az Országos Me­zőgazdasági Kiállításon is be­mutatunk néhányat. Sike­reinket — tette hozzá Csala János — a nagyszerű mun­kalendülettel, az eredményes kongresszusi versennyel ér­tük eL Munkánknak meg i lett a gyümölcse. Dolgozóink átlagkeresete az 1958-as szintnél 10 százalékkal ma­gasabb, havi 1866 forint. Kitért arra is, mik voltak az 1959-es év legfőbb hibái. A dolgozók mindössze négy újítást nyújtottak be, ezek közül Budai Kálmáné a leg­jelentősebb, viszont a lehe­tőségek adottak az újítás fel­lendítéséhez, s a dolgozók is rendelkeznek ehhez a szük­séges szaktudással és képes­séggel. Mik a feladatai a karcagi Általános Szerelő és Gépja­vító Ktsz-nek 1960-ban? Min­denekelőtt az eddigieknél sokkal több híradástechnikai cikk gyártása. A Ganz— MÁVAG, továbbá az Óbudai és a G. Dej-hajógyár az ed­digieknél is többet vár a ktsz dolgozóitól. Ám, ez csak egy része a feladatoknak. Hiszen a ktsz idei terve, 65 száza­lékkal magasabb a tavalyi­nál. Csala elvtárs részletesen kitért azokra a módszerekre és lehetőségekre is, amelyek biztosítják a célhozjutást. Mi itt a legfontosabb? Első biz­tosíték, hogy a ktsz kollektí­vája a felszabadulási munka­versenyt éves versennyé fej­leszti. Megoldódik a TMK- kérdés, szabályozzák az anyagfelhasználást. A munka gazdaságosságát az is fokozza majd, hogy egyes részlegeknél a termelé­si költségeket az eddigieknél jóval kisebbre csökkentik, ami a ktsz munkaellátottsá­ga szempontjából is fontos. Ebben az éviben a lakosság részére végzendő javítási és szolgáltatási munkákat is fokozni kívánják. Ám itten több problémát is meg kell oldani. Mindenekelőtt rekla­mációmentes munkát kell végezni. A társadalmi tulaj­don megbecsülése és védel­me tekintetében szintén van még tennivaló, s ahogy a többi bizottsági beszámolóból kiderült, a balesetmentes munka, a munkavédelmi sza­bályok betartása terén úgy­szintén, míg a legfontosabb: olcsóbban termelni. Érthető figyelmet keltett a beszámolóknak az a része is, amely az elmúlt év gazdasá­gosságát elemezte. Mi derült ki ebből? Mindenekelőtt az, hogy a karcagi Általános Szerelő és Gépjavító Ktsz dolgozói 1959-ben 770 ezer fo­rint bruttó nyereséget értek el. A tiszta nyereség összege több mint 653 ezer forint s ebből a ktsz tagjai között 261 ezer 403 forint kerül felosz­tásra. Jelentős összeget tesz ki a ktsz különleges alapja is, ezen belül a szociális, kul­turális, sport és jutalmazási rész. Érdemes külön foglalkoz­nunk közelebbről azzal is, miben áll a dolgozók munka­verseny felajánlása ebben az é 'ben? Az egy főre eső ter­melési értéket a tervben elő­írt 120 ezer forintról 122 ezerre emelik. Felhasználnak 30 ezer forint értékű anyag­hulladékot. összegszerűen 613 ezer forintot tesz ki éves viszonylatban a lakosság ré­szére végzendő szolgáltatási és javítási munka. Ennek ér­tékét 700 ezer forintra kí­vánják növelni a ktsz dolgo­zói. Ezek a felajánlások azért is dicséretre méltók, mert áz elmúlt évben voltak bizo­nyos problémák, fennakadá­sok a kongresszusi munka­versenyben. Űgylátszik, ezek- után mégis megtalálták a módját, hogy most már zök­kenő nélkül valóraváltsák adott szavukat. Az elnöki és főkönyvelői beszámoló után folyó ügye­ket tárgyalt és zárt le a köz­gyűlés. Este barátságos va­csorán vettek részt a ktsz dolgozói és a vendégek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents