Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

/ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. március 30. „Rókaverseny“ Szolnokon A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szolnok me­gyei rádióklubjának tagjai ez évben is megrendezik az amatőrök körében kedvelt s évenként hagyományos róka- vadász-versenyt. A verseny lényege abban áll, hogy a rádióamatőrök miniatűr, rö­vidhullámú vevőkészüléket építenek a 2 és 80 méteres rövidhullámú amatőrsávokra. S a verseny időpontjában, április 10-én egy nagyteljesít­ményű adókészüléket helyez­nek el a határ valamelyik pontján. S a „vadászoknak” — mármint a készülékek tu­lajdonosainak — hang után meg kell találni a „rókát”, il­letve az adókészüléket. A „rókaversenyre” most folyik a nevezés. Eddig a leg­több jelentkezés az MHS 'ászberényi szervezetétől ér­kezett. Prágában pedagógiai múzeum nyílik Májusban nyílik meg a prágai Jan Amos Komensky (Comenius) pedagógiai mú­zeum. Ebből az alkalomból nagyszabású kiállítást ren­deznek a ,.A csehszlovák is­kolázás múltja és jelene” címmel. Kíméld a mindenki könyvét! — A könyvtári könyv min­denkié — lapoz bele egy Jó­zsef Attila kötetbe Szalay Ferenc, aki sűrűn megfordul itt a Verseghy Könyvtárban. — Aki megrongálja, kitilta­nám innen! Van oka a haragos kijelen­tésre Szalay bácsinak, mert a József Attila kötet értékes Szabolcsi-tanulmányából ke­rek 30 oldal hiányzik. Med- veczky Erzsébet, Várnai Zse­ni: Egy asszony a milliók kö­zül című művét hozta visz- sza azzal, hogy a kilencedik oldalon kezdődik. Véleménye a könyvrongálókról: — Az ilyenek nem érdemlik meg, hogy olvashassanak. — Péter Istvánné a férjének és a fiá­nak visz könyvet s nem egyet visszautasít azért, mert pisz­kos. Péntek Béláné csak mo­sott kézzel, a szobában enge­di olvasni a kislányát, mert szerinte a más könyvére job­ban kell vigyáznunk, mint a magunkéra. Itt halmozódnak előttünk a pulton Jókai és Verne agyon­koptatott, régi kiadású regé­nyei, de olyan új könyv is akad, amely még csak két olvasónál volt és már nem szívesen vesszük kézbe a vi­lágos kötésen díszelgő zsír­foltok miatt. Mikszáth elbe­széléseiből a tartalommutató hiányzik, Vidor Miklós Két korlát című regényéből fél lapokat szakítottak ki. El­szánt olvasó legyen az, aki Stevenson kalandos művét hajlandó kivinni: húszasával begyűrt, szélein elrongyolt, piszkos lapok éktelenítik. — A hiányos könyveket el­dobják? — kérdezzük Szabó Ernőné könyvtárostól. — Szerzünk egy ép pél­dányt s abból legépeljük a kiszakított részt és hozzáköt­tetjük a megrongált kötethez. — Néha meg is mosolyog­hatnánk az olvasókat azért, amiket a könyvekben felejte­nek — kapcsolódik a beszél­getésbe Dévay Rezsőné könyvtárvezetőnő. — Nem ritka az olló, kulcs, szem­üveg, öt deka parizer, köl- csönkötvény, lottószelvény, sőt a pénz sem. Egy olva­sónk négy darab százast ha­gyott egy Jókai-.önyvben, természetesen visszaadtuk neki. Egy olvasónk forró va­salóval égetett szét egy köny­vünket, sokan pedig azt je­lentik be, hogy elveszítették a könyvtári könyvet. — S mindazt büntetlenül tehetik ? \ — Súlyosabb rongálásnál megfizettetjük a könyvet vagy a köttetési, ha elvesz­MIRE NEVEL MIÉRT HASZNOS A BALETT A zongorából szálló zene francia szavakkal keveredik s a hosszú teremben egy se­reg tíz-tizenötéves gyermek táncol. A balett mozdulatai még itt-ott esetlenek s köny- nj'»n el is véti egy-egy ifjú táncos az utasítást, mert a francia elnevezést legalább olyan nehéz megtanulni, mint a mozdulatokat. A szolnoki Ady Endre Mű­velődési Házban százan ta­nulnak balettet, a megye vá­rosaiban' többszázan s az or­szágban ezrekre megy a ba­lett ifjú művelőinek száma. Valamennyien színpadra ké­szülnek? Aligha. Miért fi­gyelnek mégis oly nagy igye­kezettel a tanár szavaira? Mire jó a balett egyáltalán? Ez már munka Seres Gyula táncpedagógus néhány nemzedéket már megtanított a táncra. Bizo­nyára akadtak, akik színpa­don veszik hasznát tudásuk­nak, de a nagytöbbség alig­ha. Miben látja a táncpeda­gógus a balett-tanulás jelen­tőségét? — Akárcsak a sport, a ba­lett is fegvc’emre nevel — mondja. — Ezek a gyerekek az iskolában is fegyelmezet­HltlIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIimilllllHIIIIIIIIIIIIII Első önálló út tebbek, de ennél több hasz­nuk is lesz belőle. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy szép testalkatú, arányos nö­vésű, szép mozgású felnőttek lesznek, már megérte, hogy taníttatták őket a szülők. Most nőnek — kapnak hozzá egy jó izomerősítőt. De a balett fejleszti az értelmet és a munkaszeretetet is. Amit itt végeznek, a sok nehéz gyakorlat már munka! De még mennyire munka! Az apróság az első óra után felteszi egyik lábát a székre és nézi, hogy remeg-e, Ha re­meg, az bizony a fáradtság jele. Remeg bizony! Egy szülő, aki eljött kislá­nyát megnézni, megjegyzi: — Én félóra után kidől­nék ... A jöv6 táncpedagógusai Tovább folytatom a kérde- zősködést. Mert van itt egy­két gyerek, akinek egészen kiválóak a képességei, ök is beérik annyival, hogy hozzá­értő műélvezők lesznek? Vagy hasznát veszik tánctu­dásuknak az életben is? — Kilenc év tanulás után — válaszol Sereg Gyula — úgy kerülnek ki innen a fia­A Mesterszállási Gépállomáson a napokban tizenöt trak­toros vizsgázott sikeresen. Valamennyit tapasztalt, idős szakember mellé osztották be váltótársnak. Ezek egyike Gál Antal, aki első önálló útjára indul a szövetkezeti föl­dekre. talok, mint vizsgázott táncpe­dagógusok, akik a tánc min des ágában jártasak. Minden csoportban van néhány nö­vendék, aki színpadon is megállja majd a helyét. De a fő cél a pedagógus utánpót­lás biztosítása. Ma még sok az olyan táncpedagógus, aki csak a tánc egy-egy fajtájá­ban — népitáncban, szalon­táncban, balettben — jártas. A jövő táncpedagógusának univerzális tánctudásúnak kell lennie. Vége a pihenőnek, A nö­vendékek újra ott állnak á bordásfal mellett. A zongorá­ból szálló zene francia sza­vakkal keveredik. Táncoló, komoly, boldog gyerekek... a legszebb lát­vány. — l — •tik, szintén. De ezzel még nincs mindig helyrehozva a kár. Vannak olyan művek, amelyek nem kaphatók, vagy mint régiségeknek, eszmei értékük van. Az elveszített könyvek nagy része megke­rül, amikor felszólítjuk az il­letőt, hogy szerezze be s hoz­za el nekünk. Itt ugyanis sok­szor arról van szó, hogy egy már nem kapható könyvet így akar megszerezni az ol­vasó. A legfelelőtlenebb dol­gok egyike a drága, alig pó­tolható folyóiratokból a ké­pek zsilettel való kimetszése, az olvasóteremben. Sajnos, nem tudjuk kik cselekszik, mert az illetők a könyvtáros távollétét használják fel a csonkításra. — Ez elég szomorú kép, de talán nem minden olvasó ilyen? — Természetesen nem. Én nyolc éve vagyok itt, azóta sokat fejlődtek előfizetőink. Legjobban azok vigyáznak a könyvekre, akiknek' saját könyvtáruk is van, s ezeknek a száma egyre növekszik. So­kan otthon beborítják a ki­vitt könyvet s ha nem ők szakították is el, megragaszt­ják a behasított lapokat. So­kat segít a József Attila ol­vasómozgalom is. A könyvvel való bánásmód kultúráltság kérdése. Hogy otthon beborítják az olvasók a könyvet, az nagyon helyes, de nem mindenki ér rá erre vagy lustaságból, nemtörő­dömségből elmulasztja. Lát­tunk olyan könyvtárakat, ahol minden könyvnek le­mosható borítólapja van s az első oldalára rányomva a mondat: Kíméld a mindenki könyvét! Utánad f" r'- vasni akarja! Talán itt is meg lehetne ezt valósítani? — Kemény — Uj kazánház Törökezentmiklóson A jövő hónapban átadják Törökszéntmiklóson a Barom­fifeldolgozó Vállalat több mint kétmillió forint ráfordí­tással épült új kazánházát. A nagyarányú üzemi re­konstrukció jelentős állomá­sa ez. az üzem jó energiaellá­tása biztosított lesz most már. Több mint 20 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés Száztizenkét százalék. Ezt a nagyszerű eredményt ja­nuár, februárban, a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat dolgozói érték el. Az égetett tégla, valamint a mozaiklap gyártásánál tapasztalt mini­mális lemaradást kivéve min­den cikkből túlteljesítették a tervet, ám a harmadik hó­nap itt is meghozza a kívánt eredményt. Hétfőn két tégla­gyár, éspedig a jászkiséri és a kunmadarasi, lát hozzá a nyerstégla gyártáshoz, április 5-én pedig a jászberényi, kun- hegyesi és tiszafüredi tégla­gyár, míg végül április 15-én a karcagi, csépai és török­szentmiklósi téglagyár fog hozzá a nyersgyártáshoz. Je­lenleg a legkiemelkedőbb munkát a jászkiséri és kun­madarasi téglaégetők, a csé­pai téglagyárban az új ké­mény építői és a Szolnoki VIZSGA házi betegápolásból A Vöröskereszt szervezésé­ben „Házi betegápoló tanfo- lyam”-on vett részt huszon­egy cibakházi lakos. A napokban megtartott vizsgán valamennyien bebi­zonyították, hogy nem volt hiábavaló a velük való fog­lalkozás. ígéretet tettek, hogy legjobb tudásuk szerint segí­teni fognak valamennyi baj­ba jutott embertársukon. Ehhez a Vöröskereszt járá­si vezetősége, dr. Vimmer Károly, dr. Miklós Károly községi orvosok, valamint a . vizsgáztató Szabadkainé, ki* ’ tüntetett védőnő sok sikert I és jó egészséget kívántak a i tanfolyam hallgatóinak. Mozaik- és Cementárugyár csőverői végzik. S mi lesz április 1-én? Ek­kor fizetik ki a Szolnok me­gyei Téglagyári Vállalat dol­gozóinak a múlt évi jó mun­kát nemcsak erkölcsileg, ha­nem anyagilag is elismerő 21,3 napi keresetnek megfe­lelő nyereségrészesedés A Nap kel: 5.28 h-kor, nyugszik: 18.10 h-kor. A Hold kel: 7.10 h-kor, nyugszik: 21.34 h-kor. Idő járás jelentés Várható időjárás: felhős idő, több helyen eső, néhány helyen újabb zivatar. Mérsé­kelt szél, a hőmérséklet alig változik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet: a Dunántúlon 12—16, az ország többi részein 15—20 fok kö­zött. — A HÓNAP LEGJOBB képe bírálatot márciusban is megrendezte a Jász-Kun Fo­tóklub. Ez alkalommal a monokrón képek csoportjá­ban Komlóssy Győző szolnoki fotós „Hajnali beszélgetés” című képe, a színes papírké­pek csoportjában pedig Nagy József „Lillafüred’ című ké­pe bizonyult a legjobbnak. — JÓVÁHAGYTA a kül­döttgyűlés az öcsödi földmű­vesszövetkezet tavalyi mérle­gét. E szerint 1959-ben 5 millió forinttal növekedett a szövetkezet forgalma, s a több mint 1 millió forintos nyere­ségből 99 ezer forintot vásár­lási visszatérítésre, 62 ezret pedig a dolgozók jutalmazá­sára fordítottak. — MAGYAR ÉS szovjet asszonyok találkoztak a Tisza Bútorgyár klubtermében. A résztvevőket a szolnoki újvá­rosi iskola tanulói szórakoz­tatták műsorral. Az asszonyok Virágcsokorral kedveskedtek azoknak, akik egy évtizede vesznek részt a munkásmoz­galomban. — TÖBB KÖZSÉGBEN épül idén új művelődési ház megyénkben. Az érintett ta­nácsok erre a célra több mint 7,9 millió forintot fordítanak. — ÜLÉSEZIK Török- szentmiklóson a városi ta­nács. Az ülésen több napirend mellett az idei városfejleszté­si terv végrehajtásának meg­kezdéséről, s a lakosság tár­sadalmi hozzájárulásáról is . tanácskoznak. — JÖL SIKERÜLT Szolno­kon a Német Demokratikus Köztársaság fényképezőgép­gyárainak kiállítása. A leg­újabb géptípusokat is bemu­tató kiállítást két nap alatt ezerkétszáz érdeklődő tekin­tette meg. —KÉTSZERESÉRE emel­kedett megyénkben ez évben a lakosság által vállalt tár­sadalmi munka értéke. A községfejlesztési tervek vég­rehajtásához a lakosság az idén 4,2 millió forint értékű- munkával járul hozzá. — NAGYTAKARÍTÁS a kisújszállási Búzakalász Tsz- ben. A termelőszövetkezet fiataljai mintegy 300 óra tár­sadalmi munkával rendbe­hozzák a tanyák környékét. Ezzel egyidőben 1000 facse­metét is elültetnek. — HÁROMSZÁZ ŰJ fiatal traktoros tett Vizsgát a na­pokban megyénk gépállomá­sain. Az új traktorosok több­sége már munkához is kez­dett, bevonulásukkal oldják meg sok helyen a két műsza­kos üzemelést. — CSAKNEM S00 VAGON fémzárolt vetőmagot értékesí­tettek tavaly megyénk állayii gazdaságai. A vetőmagter­mesztést az idén tovább fo­kozzák, majdnem tízezer hold földet jelöltek ki vetőmag- termesztésre. Olasz búzafaj­tákkal például 1161 holdon kísérleteznek. Hogy tiszták, szépek legyenek községeink Járásunkban a községi nép­frontbizottságok és a taná­csok végrehajtó bizottságai együtt munkálkodnak a falu tisztaságáért, szépítéséért. Az udvarokon összegyűlt trá­gyát a termelőszövetkezetek jórészt a tavaszi munka meg­kezdése előtt kihordták a föl­dekre, s még a közelmúlt na­pokban is 10—15 fogat és Vontatók végezték ezt a mun­kát. Mindenhol megkezdte a la­kosság a tavaszi nagytakarí­tást, az utcák, udvarok tisz­títását, a házak meszelését. Tervbe vették a parkosítást is, s a községekben április 4-ig el is végzik azt. A ta­vaszi fásítás is jól halad. Kengyelen például 2 ezer 900 facsemetét ültettek el, ebből ezern égy százat a termelőszö­vetkezetek központjaiban, a szérűskertek területén, százat az iskolák portáján, a lakos­ság pedig az utak mentén ül­tetett fát társadalmi munká­ban. Székely Károly Törökszentmiklós HNP járási titkára Fegyelmi úton kizárva X „.. . az ismertetett fegyel­mi eljárás véghatározataként szövetkezetünk vezetősége, mint I. fokú fegyelmi ható­ság, S. Editet, I. rendű eljá­rás alá vontat a szövetkezet­ből kizárja”. Súlyos szavak. A teremben egy pillanatra döbbent néma­ság, azután hirtelen oldódik a hangulat, s mikor az elnök a jóváhagyást kéri, a tagság egyhangúan elfogadja az íté­letet. Szünetben mindenki er­ről besz.... S. Edit intrikája megboly­gatta a szövetkezet békéjét. Évek hosszú során át barát­nője volt a részlegvezetőnő­nek, de néhány hónapja va­lami nézeteltérés miatt meg­szakadt a barátságuk. Ekkor Edit — a jó barátnő — felkereste a szövetkezet el­nökét s különféle rágalmak­kal illette v It barátni. t. A vád súlyos: társadalmi tulaj­don elleni vétség, valamint erkölcstelen életmód, ta. el­nök feljegyezte a panaszos szavait a jegyzetből kitű­nik, hogy B. Judit részlegveze­tő a szövetkezettől eltulajdo­nított szőnyegeket rejteget a lakásán és férfi munkatársai­val közelebbi kapcsolatot tart fenn. Edit ezután naponként fel­kereste az elnököt, hogy in­tézkedjék ebben az ügyben s ő maga is tevékeny agitációt folytatott a tagság között. B. Juditot jól ismeri min­denki és szeretik is. Munká­ját szerető, becsületes, rendes lánynak tartják. Az intrika — jelen esetben — nem ta­lált termékeny talajra. Töb­ben figyelmeztették S. Edi­tet: hagyjon fel jellemtelen ügyködésével, mert maga alatt vágja a fát. Gorombasággal válaszolt. Durván sértegette a fegyelmi bizottság előtt a szövetkezet elnökét — aki felolvasta a panaszról felvett jegyzőköny­vet — s letagadta annak egyes részleteit. A műszaki vezetőt és annak feleségét is súlyos rágalmakkal illette. Mikor a műszaki vezető rend- reutasította, kijelentette: — Előbb csináljon rendet a feleségénél! Gorombáskodott a részleg- vezetővel, mikor az felelős­ségre vonta többnapos hiány­zásáért. — Sétálgattam — jelen­tette ki többek előtt cinikus mosollyal. — Nem sül ki.a szeme?! — így tett az elnöknek, amiért az kétségbevonta szavainak hitelét. A rágalom már lavinasze­rűen haladt. Embereket so­dort el — akik azután talpra- álltak tiszta lelkiismerettel — s a végén elindítóját ma­ga alá temette. „S. Edit: 31 éves hajadon, szövetkezeti tag, eltartásában senki nem áll. Havi jövedel­me 1000 forint. Büntetve nem volt...” — így vették fel adatait a jegyzőkönyvbe. S ezek az adatok most meg­változtak. A tagság egyhangú hozzájárulásával a fegyelmi bizottság S. Edit 31 éves ha- jadont kizárta a szövetkezet­ből. B. Juditot bizonyíték hiá­nyában felmentették a vád alól. Zavartalanul folytat­hatja eddigi munkáját s a szövetkezet valamennyi tagja tisztán látja, hogy nem bűnös az ellene felhozottakban. Ám azt a foltot, ami egy leány becsületén esik — hiába tisztázódott ártatlansá­ga — nem mossa le az, hogy „bizonyíték hiányában fel­mentették .. " * ' ' ’' — rónai —

Next

/
Thumbnails
Contents