Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-03 / 53. szám
1960. március 3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s L Hogyan él, tanul, szórakozik Nagyrév értelmisége ? FEGYIN: Tivétek Három testvér regénye ez a könyv. Orvos, muzsikus és vörösgárdista. Szétágazó életutak, de ezt leírva elénk tárul a szovjet környezetben élő, de még nem teljesen szovjet emberré váló értelmiségiek útja. 1926—28-ban írta Konsztanytyin FegyHl ezt a nagy regényét, amely bár szétágazó szálakon keresztül, de fővonalában Nyikita Karev zenesze ző, súlyos ellentmondásoktól terhes életútját világítja meg. Ez a regény számunkra annál is érdekesebb, mert nekünk is nem kevés számú Nyikita Karevünk van, aki ellentétet érez a maga világa és a társadalom között. A regény épyen ezért értékes számunkra, mert bámulatos hűséggel ábrázolja a folyamatot, azt az átalakulást, amely ebben az értékes, de a maga individualizmusában elmerülő réteg tudatában lejátszódik. „A fivérek igazi pátoszát az adja meg, hogy a mű félreérthetetlen egyérteműség- gel ábrázolja: A művész sorsa, műve értéke attól függ, rále’ e a szocializmusért küzdő, építésén fáradozó tömegek útjára, sikerül e művészetté érlelnie a néppel való tudatos azonosulását”-írta a könyvről szóló tanulmányában Forgács László. A Fivérek nem hibátlan mű. 1926-ban Fegyin még sokban azonosult tévelygő hősével. Nem mindenben látott tisztán, néhány helyen túlzó** aggályoskodással kereste az utat. De Rátalált és ezt mind későbbi müvei, mind a regényéből kicsendülő pozitív tanulság fényesen bizonyítják. ht — Talán azért esett a választásunk éppen Nagyrévre, mert ez a község meglehetősen kiesik a forgalomból, elég nehézkes az összeköttetés a megyeszékhellyel, egyszóval „maguk között“ élnek az itteni értelmiségiek — tizenhatan. Hogyan, miképpen — erre keressük a választ. A tanácstitkár Alacsony, kövér fiatalember és nagyon fáradt. Nyomja a község gondja, (most éppen a beteg tanácselnököt is helyettesíti), meg a tanulás. — Hát hogy an is élünk mi értelmiségiek? — forgatja a szót a szájában. — Inkább csak arról tudnék beszámolni, hogyan élek én. Kevés az időm, olvasok valamelyest, meg tanulom a kettős könyvvitelt. Sokat ülök a rádió mellett is, meg a gyerekemnek élek. Én minden esetre megelégedett vagyok. Bár az a véleményem, eléggé elszigetelten élünk. Talán ha lenne megfelelő művelődési házunk, barátságos klubhelyiség, inkább összejönnénk. Elfoglaltságára hivatkozik akkor is amikor kiderül: 1958- ban volt utoljára színházban Szolnokon, a Bajádért látta. Pedagógusok ők vannak a legtöbben. Tizenegyen. Néggyel tudtunk beszélni közülük fiatallal, öreggel vegyesen. Bízvást mondhatjuk, hogy az egész helyi pedagógus társadalom nézeteit, véleményét tükrözte visz- sza. És ezek a vélemények igen érdekesek. Az idős Száméi János tanár fő büszkesége a televíziós készülék, amelyet kirak a tantereimbe, bogy gyerekek, szülők, pedagógusok okulhassanak az adásokból. Száméi János érzi, hogy valamilyen módon közösséget kellene kovácsolni a falu értelmiségéből, mert ez a közösség még nem alakult ki. Névnapra, disznótorra jönnek össze, — mint mondja. Az ilyenfajta evés-ivással összekötött ünnepségek pedig nem alkalmasak arra, hogy elbeszélgessenek problémákról, a világ dolgairól. Száméi János abban látja a visszahúzódás okát, hogy 18—60 éves korig minden korosztály meg- taiál -ató az értelmiségiek között. Különböző az érdeklődési körük, felfogásuk, hát nehéz őket összefogni. Meg aztán többen vannak olyanok, akik el szeretnének innen kerülni, éppen a kulturálódási lehetőségek nagyfokú hiánya miatt. Az idős pedagógus méhész- kedik, jár a politikai továbbképzésre és színházba is, Szolnokra meg Szegedre. Aránylag szerencsés helyzetben van, mert motorral rendelkezik és nincs a rossz autóbusz közlekedéshez kötve. Ezt mondják a többiek is. A negyven körüli Makó Imre a 22 éves Németh Ágnes és a 19 éves Vlrágh István egyaránt. Nem jönnek össze, hiányzik a társasélet. A szórakozás kimerül a televízió nézésben, folyóirat olvasásban. Németh Ágnes is csak azóta tudja megnézni a Szigligeti Színház előadásait, amióta a népitánc stúdió foglalkozásaira amúgy is be kell járnia Szolnokra. Ők is csak azt mondják, nincs színjátszócsoport, (most szeretnék megszervezni) nincs busz, nincs kultúrálódási lehetőség és a társasélet is nehézkes. A falu orvosa Dr. Varga Endre a legnépszerűbb ember Nagyréven. Mindenki ismeri, mindenütt ott van. Előadást tart a házasélet problémáiról, elsősegélynyújtásról, két vöröskereszt tanfolyamot vezet és az ő vendégszerető háza az egyetlen, ahova néha összejönnek az értelmiségiek •— | rőmizni. Persze, ilyenkor szó ) esik a világ dolgairól, a köz- | ség problémáiról, és sok minden másról is. Megfontolt, kevés beszédű ember az orvos. — Magam is úgy vélem, nem a legjobban állunk társadalmi élet dolgában. — Aránylag nem sokat, tudunk nyújtani a falu népének sem. a nevelés, az ismeretterjesztés területén. Pedig erre ugyancsak szükség lenne.. I Az agronómus Kovács Istvánnal az országúton találkoztunk. A Haladás Tsz irányába ment. .— Erősen szabadkozott, amikor megkérdeztük: Mi a véleménye a nagyrévi értelmiségről? Nagy az elfoglaltság, jóformán minden időmet a termelőszövetkezetben, az emberek ügyes-bajos dolgaival töltöm. Otthon olvasgatok egy kicsit, aztán le kell feküdnöm, hogy a másnap is fnsr sen találjon. Bizony, én sem igen tudok összejámi a többiekkel. Nagyon jó viszonyban vagyunk, dehát, ahogy mondani szokás, csak a „kanyarban" találkozunk néha. Ez lenne a „fénykép.” Tizenhat szellemi dolgozó fényképe. És mit olvashat ki az újságíró a fénykép vonásaiból? Nagyréven nem beszélhetünk kialakult, önmagát tervszerűen és tudatosan képző értelmiségről. Ennek kétségtelenül igen sok külső oka van. Nem tudnak bejárni Szolnokra színházba, hangversenyre, mert amikor ráérnének. nem jár autóbusz Szolnokra. Nagyon hiányzik a művelődési otthon (ez évben kezdenek hozzá a felépítéséhez). A könyvtár három szekrénybe zárva zsufolódik egy szűk tanteremben. És mégsem ez a legfőbb hiba. A legnagyobb baj a széí- forgácsoltság, az elkülönültség. Az értelmiségiek, akik külöm-külön telve vannak jóindulattal és a szocializmus ügye iránti odaadással, ezt a pozitiv tulajdonságukat nem képesek összefogni, egy- irányba terelni és a falu ösz- szessége számára kellően gyü- mölcsöztetni. Hogy a község dolgozói részéről is van irántuk némi előítélet, az kétségtelen. Ketten is említették a nevelők közül, hogy a faluban egyesek soknak tartják a tizenegy nevelőt és ennek hangot is adnak. Éppen ezért kellene az értelmiség összefogásával virágzó, kulturális életet teremtem. Ennek módozatait pedig a helybelieknek kell megkeresniük. Emellett egymás között is többet beszélgethetnének a jövőről, az értelmiségi problémákról, a község lehetőségeiről. Úgy gondoljuk, ha így dolgoznának. rövid időn belül mást mutatna az a bizonyos „fénykép.” Baráti beszélgetés pedagógusukkal Cibakházán Karsai Mihály elvtárs. a kunszentmártoni járási pártbizottság titkára beszélgetett a pedagógusokKal. Kötetlen, barátságos vita volt arról, hogyan kellene jobban összekapcsolni az oktatómunkát a neveléssel. Többen kifogásolták, hogy sokszor indokolatlanul nagy a nevelők mozgatása. Elhívják őket főleg a járási tanácshoz olyan értekezletekre, amelyeknek mondanivalóját néha levélben megküldhet- nék, vagy telefonon elintézhetnék. Van úgy is, hogy néhány órai vita miatt egész napot távol vannak az iskolától. Eleven volt az eszmecse'e arról, megvárják-e a nevelők, hogy hívja őket a tanács, a pártszervezet társadalmi munkára, hogy ők is közeledjenek, ők is kérjenek megbízatásokat, Végülis a kétoldali közeledés álláspontját fogadták eL Sok más közérdekű dolog is felvetődött. Az például, hogy vasárnaponként nem indul sehová jármű a községtől. Elzártan vannak, pedig sokszor elmennének Szolnokra színházba, vagy nyáron valamerre kirándulni. uiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir Filmszínházavatás Martfűn Sokszori határidő módosítás után végre elkészült a Martfűi Tisza Cipőgyár 600 személyes színházterme. Március 1-én este 7 órára az érdeklődők már minden helyet elfoglaltak. Az üzemi bizottság elnökének ünnepi beszéde után az új filmszínház a „Gyalog a mennyországba” című magyar filmet mutatta be. — hernádi —» mH'rjrnnvjimúV’nrvTnwrrii'WiV'ímvfirwrv’ímviTYTTív Nyolc lábú bárány A kunhegyest Vörös Október Termelőszövetkezet egyik anyabirkája nyolclábú bárányt ellett. Az állatorvosok véleménye szerint ez a rendkívüli érdekesség a maga nemében egyedülálló. A torzszülött állat elpusztult, de Budapestre vitték, ahol mint ritka kuriózumot tartósítják és megőrzik. „A szem a lélek tükre” — tartja a közmondás. S mégis, valljuk be őszitén, nem sokat törődünk vele. Sőt sokszor egyáltalán nem. Nevetünk, sírunk vele, kitesszük hidegnek, szélnek, pornak, fonó napsütésnek, éjszakázunk, sokáig olvasunk villanyfénynél s nem értjük meg — mikor egy nap a tükörbe pillantunk — hová tűnt csillogása. Ijedten állapítjuk meg, hogy tekintetünk fáradt, a bőr a szem alatt petyhüdt s a szem sarkában megjelennek az első, rettegett szarkalábak. Mit tegyünk? Lehetőleg minden este Minden gyümölcsöt mossunk meg fogyasztás előtt, de bármit mosunk, rakjuk át másik edénybe, mert a piszok az edény alján marad. Kezünk, körmünk alja mindig tiszta legyen. Főzni, tésztát gyúrni, dagasztani ne lavórba mosott kézzel induljunk, hanem öblítsük le tiszta vízzel s már ne a törülközőbe, hanem a konyharuhába töröljük kezünket. Ha van egy kis időnk, készítsünk előre rántást. 1 deka zsírhoz 2 deka liszt kell. Világos rántást készítsünk, mert a sötét rántás íze megérzik az ételen. Hideg rántást meleg vízzel, meleg rántást hideg vízzel eresszünk fel, folytonos kevergetéssel, hogy ne legyen csomós. Ba a lisztet hosszabb ideig kenjük be a szem körüli bőrt bőrtápláló krémmel, vagy kimondottan erre a célra készült olajjal. Utána finom kis szemkefével átkeféljük a szempillát és szemöldököt. Reggel öblítsük ki a szemet tiszta vizzel, vagy ha fáradt és gyulladásos, 3 százalékos bórvizzel. Majd puha száraz ruhával felitatjuk a vizet. Nagyon jót tesz a fáradt, túlerőltetett szemnek a kamillateás borogatás. Előzőleg azonban a szem körüli bőrt vékonyan olajozzuk be, mert a kamilla szárítólag hat a bőrre. tároljuk, időnként szitáljuk át kétszer-háromszor. Igaz. nagy munka, de megéri, nem lesz dohos és a moly nem lepi meg. Melegítés előtt szedjük le a tejről a pillét., mert a melegítésnél zsírszemecskék képződnek a tej tetején és az elolvadt pille gusztustalan. Ha a vaj nagyon kemény, morzsás, a lisztet meglangyo- sítjuk ^ fövő víz felett, így könnyén belesimul a lisztbe dörzsöléssel. Margarinból 3— i dekával több kell, mint a vajból. Főtt tésztát ne öblítsük le hideg vízzel, mert a leöblí- téssel a tészta veszít jó ízéből. Ha bő, sós vízben főzzük a tésztát, nem les2 mázgás f azonnal tehetjük a zsírba HÓVIRÁG KÉTSZERSÜLT KRÉMMEL Egy csomag hóvirág, két- szersültet szeletenként meleg cukros tejbe megmártunk, de csak annyira, hogy mindenütt érje a tej. Lapos edénybe egy sort kirakunk, ha puha, feldaraboljuk késsel 6—8 kis kockára. Soronként mély tálba rakjuk a krémmel. Krémje: 1 liter tejből készítjük. 3 tojássárgáját 10 deka cukorral habosra keverünk, 3 deka liszttel jól 5sz- szekeverjük, 1 csomag vami- liacukrot adunk hozzá, majd feleresztjük a fövő tejjel, pár percig főzzük. A 3 tojás- fehérjéit 5 deka cukorral előre felverjük nagyon kemény habbá és még a tűzhelyen belekeverjük jól a krémbe. — Forrón a kockákra rakjuk, majd az egészet ráöntjük a tetejére. Fogyasztás előtt néhány órával előbb készítsük. Vigyázzunk, hogy a kockákat egyformán érje a krém, mert csak ügy ázik át jóli NARANCSOS LEPÉNY 7 tojásfehérjét kemény habbá verünk, 14 deka reszelt narancshéjat, 14 deka vajat, 1 deci narancslét, 20 deka cukorral habosra keverünk. 5 deka csokoládéport 14 deka liszttel összevegyítünk, ezt hozzá adjuk a fele habhoz, jól összekeverjük, a másik fele habot pedig köny- nyedém hozzávegyítjük. Egy kisebb zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük, forró, sütőben, lassú tűznél sütjük. Ha megsült, fehér mázzal bevonjuk, ujjnyi széles szeletekre vágjuk. Heti étrend Csütörtök: Csontleves kagyló- tésztával, főtt hús vadasmártós- sal, burgonyafánkkal. Péntek: Halászlé, káposztás kocka; Szombat: Lencseieves, tejtoen- rizs kakaóval. Vasárnap: Tyúkhúsleves csiga- tésztával, tyúksült szalmaburgonyával, dinsztelt káposztával, hóvirág kétszersült krémmel. Hétfő: Tojásleves, finomfőzelék vagdalt hússal. Kedd: Meggyleves, rakott burgonya, cékla. Szerda: Zöldséges bableves füstölt bússal, túrós lepény. — AZ INFLUENZAJÁRVÁNY rendkívüli mértékben jnegnövelte a lakosság C vitamin fogyasztását. Nagyban megnőtt a citrom, narancs, mandarin vásárlása. A napokban érkezik újabb — 1—2 vagon — déligyümölcs szállítmány Szolnokra. A SZOLNOKI RÁDIÓ műsora Jászkunsági híradó. » Operettrészletek. e ipart üzemeinkből jelentjük. Néhány jótanács @iinoi ruhát taaaizia 3: Világos, szürke vagy világos zöld gyapjúszövetből készült utcai ruha. Csipkefüggönyök mosása A szép függöny dísze a lakásnak. Sok háziasszony panaszkodik, hogy mosás után viszont már nem mutat olyan szépen, mint újkorában. A függöny mosásának egyik „titka”, hogy nem mossuk a többi szennyes ruhával. Egy kis többlet idővel szép és mutatós lesz ismét. Először is jól rázzuk ki a portól, azután langyos vízben jól forgassuk át kézzel. Lehetőleg géppel ne mossuk, mert „kicsapja” a szálait. Szappan- pelyhet vagy Tisztaság mosóport használjunk s ha tehetjük, 2—3 vízből átnyomkodjuk, gyurogatjuk, hogy minden szenny eltávolodjék. Legalább kétszer öblítsük ki s tetszés szerint keményítjük. Ha nincs a szárításhoz függönykeretünk, akkor a padlóra terítsünk le tiszta fehér papírt, erre helyezzük a függönyt eredeti formájára kihúzogatva, majd rozsdamentes szöggel, vagy gombostűvel Hfeszítjük, Esetleg ha kicsi a lakás, dróton is száríthatjuk hosszában terítve ft drótra. cÁ izem. RECEPTEK
