Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

1960. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP nagytakarítás tanyÄN Sikeres a gyermekbénulás elleni harc A csehszlovák egészségügy március végén hatalmas ak­ciót indít a gyermekbénulás teljes kiküszöböléséért s en­nek érdekében csaknem 2 millió gyermeket oltanak be Sabin-vakcinával. A Cseh­szlovák Rádió telefoninterjút készített Sabin professzorral, aki a gyermekbénulás elleni harc csehszlovák programjá­ról a többi között a követke­zőket mondotta: „Csehszlová­kia igen fontos lépést tett a gyermekbénulás teljes kikü­szöbölése érdekében. Ezt csak olyan program révén lehet elérni, amelyet Csehszlovákia jelenleg kezdeményezett, ahol minden egyes gyermeket élő vakcinával oltanak be. Tudo­másom szerint — folytatta Sabin professzor — Csehszlo­vákián kívül csupán a Szov­jetunióban és Magyarorszá­gon végzik ilyen módszerrel az oltást. Ezek az országok minden valószínűség szerint az elsők lesznek a világon, ahol a gyermekbénulást tel­jesen kiküszöbölik.’* A szellem napvilága Minden második dolgozó - diák — Tanul a Tisza Cipőgyár — £> évvel e Négy évvel ezelőtt jómemó- riájú ember számára papír sem kellett ahhoz, hogy Martfűről Szolnokra hírül hozza: kik is azok, akik napi munkájuk mellett tanulással foglalkoznak. Az egyetemre, középiskolára kívánkozottak száma nem haladta meg a tu­catot. Ma a Tisza Cipőgyár négy dolgozója — köztük igazga­tója és KISZ-titkára —egye­temi tanulmányokat folytat. S már most tizenhármán je­lentették be: ősszel a Műsza­ki, illetve a Közgazdasági Egyetem hallgatói kívánnak lenni. Akad közöttük technológus, anyag­beszerző s két tmk-s B. Tóth Károly és Kormos Ferenc személyében. Az egye­tem nem könnyű. — A gyár vezetői gondoskodtak arról, hogy a tanulnivágyók — Gallyas János és Sebestyén Antal segítségével tudásban gazdagon jelentkezhessenek a felvételi vizsgára. A középiskolások zömét a cipőipari technikum diákjai tesaik; negyvenhetén tanul­ják a fontos szakmai tudni­valókat. Törzsi József, a gyár okta­tási felelőse Majzik Elvirát s a családos Makai Lászlónét dicséri szorgalmáért. Mi taga­dás, a férfiak jeleskedéséről az igazság sérelme nélkül nem ejthetünk szót... Nem­rég maga a gyár igazgatója beszélt velük; megértette, hogy a konzultációk elha­nyagolása és az egyesek, ket­tesek igen szoros összefüg­gésben állnak. A tanulás megkönnyítésére újszerűén osztották be az egyes szobák­ba az internátus lakóit A vegyipari technikum le­velező tagozatán ketten ta­nulnak. Egyikük — Szikszai István művezető — kitűnő bizonyítvánnyal s a Tisza Cipőgyár ösztöndíjával je­lentkezett az egyetemre. Az adminisztrátorok körében a közgazdasági technikum a legnépszerűbb; de került hallgató a híradástechnikai és autóközlekedési techni­kumra is. Váradi Ferenc műszaki raj­zoló baráti körben az oklevélhalmozó címet érdemelte ki. Gépipari és közgazdasági oklevelének megszerzése után most az autóközlekedési ismeretekkel barátkozik. A kétkezi dolgozók érdek­lődésére jellemző, hogy a gimnázium humán-tagozatán a tanulók hetvenöt százaléka fizikai munkás. Körülbelül tíz Tisza-cipős le el az ötödik és hatodik álta­lános anyagát. Félszáznál többen a martfűi és tiszaföld- vári dolgozók iskolájának he­tedik és nyolcadik osztályát járják. A martfűi nagyüzemben olyan láz harapózott el, amit nem csillapítani, inkább — ha lehet, — fokozni kell: a tanulás láza. Technikumi, ál­talános iskolai és gimnáziumi tanulásra százhúsznál többen készülnek őszre. S ez még csak a jövő, holott a jelenről sem nyújtottunk teljes ké­pet... Az üzemen belül rendsze­resen folyik a szakmunkás- képzés: a nemes igyekezet a „Szakma ifjú mestere” cím elnyeréséért; ahány kell: — annyi céltanfolyam, huszas létszámmal működő könyve­lői kurzus, szorgalmasan lá­togatott hegesztő, tolató, — orosz, német nyelvtanfolyam, — valamennyi fel sem sorol­ható. Politikai tudásuk gyarapítására is törekednek a cipőgyáriak. A pártszervezet nyolc szemi­nárium eredményes haladá­sán őrködik, tanulnak a ki- szesek is. — Ha a sportoktatást, foto- tanfolyamot s ehhez hasonló­kat nem számítom. — így Törzsi József —, akkor is je­lentős igyekezetről adhatok számot. Gyárunk dolgozói­nak több mint fele elégedet­len jelenlegi tudásával; to- vábbképzi magát. Ebben a törekvésben a párt- és szak- szervezet, az üzem igazgató­sága egyként támogatja. Azok részére, akik nem Martfűn vizsgáznak: a gyár az idevonatkozó rendelkezé­sek szerint megtéríti az oda- visszautazás gyorsvonati dí­ját és a szállodaköltséget. — Hasonlóan a vegyipari tech­nikum hallgatóinak kiadása­it, melyek a két hetenkénti műhelygyakorlatra utazásból adódnak. A tanulmányozni kívánt szakkönyveket az üzem haladéktalanul beszer­zi. Mi több, a Tisza Cipő­gyárban jutalmazzák azt, aki tanul színvonalat elérők pedig amellett külön jutalmat is kapnak. Mindenkit, akit valamilyen tanfolyamra — vagy iskolá­ba. felsőiskolába — felvettek, 200 forint tanulmányi segély­ben részesítenek az igazgatói alapbóL — Gyárunk évente 100 ez­res nagyságrendben számít­ható összegeket költ a dolgo­zók tanulásának elősegítésé­re, — jegyzi meg Törzsi elv­társ. — A szocializmus alap­jait rakjuk le, építését siet­tetjük; erre csak szorgalmas, nagyobb tudású munkások­kal. szellemi dolgozókkal vál­lalkozhatunk. b. z. Jutalmazzák; mégpedig okosan, serkentően. A kettes- rendűek tanulmányi kiadása­ik negyven százalékának megtérítését kapják a gyár­tól; a hármas rendűek hat­van, a négyes rendűek száz sai^ítia térítést; az ötös m'i'TTvrrnn’ivn'VTrirrv’ímvrv'irrrriyvrvTTVTrTV'imTrTV'mv JÓ HÁZIASSZONY — HOL­TIG TANUL Egyik vidéki utam alkal­mával betértem egy kisven­déglőbe ebédelni. — Csak gu­lyáslevesünk és ízes gombó­cunk van — jelentette ki a felszolgáló. — Nem érdemes többfélét főzni, mert kicsi a forgalom. Belenyugodtam. Mivel azon­ban a gombócot nem szere­tem, csak levest rendeltem. Még el sem fogyasztottam, új­ra jön az előbbi termetes asz- szonyság s így szól: — Van egy kis sertéspör­költünk is, de körítés nélkül. Főzünk hozzá krumplit, meg tetszik várni? — Meg én! — örvendeztem s a jó falatok reményében tü­relmesen olvasgattam az új­ságomat. Vagy húsz perc telt el a beígért második fogás megérkezéséig. Szemre mind­járt gyanúsnak tűnt, de azért hozzáfogtam az evéshez. Gya­núm, sajnos, már az első vil­lánál beigazolódott: a sertés- pörkölt — marhahúsból volt! Receptje, sejtelmeim sze­rint, a következő: A szakácsnő kihalászott né­hány húsdarabot a gulyásle­vesből, ráöntött egy merőka­nál levessűrűjét, megfőzte hozzá a krumplit s már el is készült a remek, vendégcsalo­gató „sertéspörkölt”. MÄV — furcsaságok Az unatkozó utas erősen el­gondolkodhat a Pullmann ko­csik üléseinek számozása fe­lett. Így következnek egymás­után: 24—324—325—25. Hogy mit jelentenek ezek a titokzatos számok? Sok — magamnál eszesebb — em­Jtsxí ■makßrdßitem mái* d* ezt a talányt senki sem tudta megfejteni. * Ugyanígy szöget üt a ma­gamfajta laikus fejébe az is: miért válthatók a dolgozók kedvezményes havi jegyei harmadikától ötödikéig a hó első, vagy utolsó napja he­lyett? Azt, hogy miért hatodiká- tól hatodikáig érvényesek ugyanezek a jegyek, már meg sem kérdezzük! * Ezekután nem lepődünk meg azon sem, hogy hetije­gyet gyorsvonatra nem kap­hatunk. Csak havit! így aztán, ha hónap közben lép be valaki a városától tá­vollevő munkahelyre, akkor vagy személyvonaton kell dö­cögnie, vagy ha sürgős a dol­ga — megfizetheti esetenként a gyorsvonati pótjegyet. Ke HiiiHmmiHimiiHiiiiHumiiHMMMiimimtM Meghívó Karcag és Vidéke Körjeti Földművesszövetkezet Igazga­tósága értesíti tagjait, hogy 1960. március 27-én, délelőtt 9 órai kezdettel tartja évi rendes k üldöftgy ülését Dózsa György út 29. sz. alatti helyiségében. A gyűlésre min­den szövetkezeti tagot szere­tettel meghív és vár az Igazgatóság A második világháború idején „ ... Fegyverne- ken száz 10 éven felüli lakos­ból 14, Tiszabőn 16 nem tu­dott írni olvasni”. így írja a Központi Statisztikai Hivatal 1959-ben kiadott jelentése. És a megtett utat minden mérőeszköznél biztosabb módszerrel lehet lemérni a fegyvemeki pompás új isko­lával vagy a tiszabői Petőfi Tsz fiataljainak véleményé­vel, akik el sem tudják kép­zelni olvasás nélkül az éle­tüket. Valóban, szédítően nagy utat tettünk meg az eltelt 15 esztendőben. Ezt az utat nemcsak új gyárak, gépállo­mások, termelőszövetkezetek szegélyezik, hanem iskolák, könyvek, tanfolyamok, széles­vásznú filmszínházak, egész­ségügyi előadások és ezer ap­ró más létesítmény, gesztus, hangulat, amelyet együtt úgy nevezünk: kulturális forrada­lom. Miért nevezzük, miért ne­vezhetjük a megtett utat, az elért eredményeket, az egész bonyolult folyamatot forra­dalomnak? Talán azért, mert nemcsak mennyiségi változá­sokról van itt szó. Az az egy adat, amely a megyei könyv­tárak állományára vonatko­zik, egyszerű számadat. Azt jelzi, hogy az utolsó „békeév­ben”, 1938-ban a megyében 15 000 kötet könyv állt az ol­vasók rendelkezésére. S en­nek a tizenötezer kötetnek mindössze tízezer olvasója volt. 1959-ben több mint 230 ezer könyvet olvasott a kö­zel 40 ezer ember. Ez a szám­adat önmagában is jelentős. De ha azt is hozzáadjuk, hogy a tizenötezer régi olva­só közül talán 500 szegény­paraszt sem volt, és hogy a tízezer régi könyv közül leg­alább 6—7 ezer a Horthy-kor- szak irodalmi giccs és pony­va dömpingjének szolgálatá­ban állott, akkor tárul iga­zán elénk ennek az egy adat­— Kulturális forradalmunk 15 évéről — — SZIGLIGETI Színnáz mai műsora: délután fél 3 érakor Othello (ifjúsági előadás), este 7 érakor CigánymtaRáa. « Sáj- glgsMa nincs, ' ' nakl emberformáló jelentő­sége. Időben is, térben is hatal­mas helyet foglal el ez a ti­zenöt év a kulturális fejlődés történetében. Apró, szinte alig észrevehető hétköznapi té­nyekből tevődnek össze, mint kicsiny téglák hatalmas épületté ennek az időszak­nak nagyszerű eredményen Lf ezdjük az iskolaüggyel. Általános iskoláink ma már nyomokban sem hason­lítanak a felszabadulás előtti idők elemi iskoláira. Mert természetszerűleg azokból volt legtöbb a megyében. A nyolcosztályos iskola megszi­lárdított alapműveltséget ad mindenkinek és a VIII. osz­tály bizonyítványa a legsze­gényebb sorból származó fa­lusi gyerek kezében is útle­vél a magasabb iskolák, a tudás megszerzése felé. Va­lótlant állítanánk, ha azt mondanánk, ezen a téren már minden rendben van. Igen, sok még a lemorzsolódás és — különösen a tanyai isko­lák — színvonala lehetne ma­gasabb. De ma már mégis ott tartunk, hogy a munkás- és paraszttanulók aránya a kö­zépiskolákban örvendetesen megnőtt. Az országos átlagot felülmúlva 62 százalék mun­kás- és parasztgyerek tanul a megye gimnáziumaiban és technikumaiban. A kulturális forradalom szerves része az a mintegy ezerre tehető előadás, ame­lyet csillagászatról, kukorica­termelésről, irodalomról, mű­vészetről, egészségügyről és az élet sok más kérdéséről tart évente a megye értelmi­sége. Az idősebbek közül né- hányan még emlékezhetnek azokra a rosszemlékű előadó­estekre. amelyeken érdekte­len kérdésekről, az elegáns urak és hölgyek számára unalmas felolvasásokat tar­tottak. Ezeken „sikk” volt megjelenni. A munkásszállá­sokon tartott alőadások Ga- 'lilleiről, Petőfiről, vagy a nemzetközi helyzetről ugyan nem hasonlítanak ezekhez. És az a forradalmi ezekben az előadásokban, hogy min­dig van közönségük. Néha 20 —30, néha száz, vagy kétszáz. Hát nincs forradalmi jelentő­sége annak, hogy egy Móricz Zsigmondról tartott előadá­son Kungyalu tanyai iskolá­jában megjelent vagy száz­ötven ember, akik közül leg­többen négy-öt kilométert gyalogoltak ezért az előadá­sért a téli hidegben? Cs hogy megjött a tizen­™ öt év alatt az emberek kedve, hangulata! Nézzünk csak körül! Több mint 6 ezer ember készül most a Felsza­badulási Kulturális Szemlére. Nyolcvan énekkar, százhar­minc színjátszó csoport, kö­zel ugyanannyi tánccsoport, szavalok és más művészi ágak művelői készülnek a járási, a városi és a megyei döntőkre. És közöttük is sok parasztfiatal. Ez évben sokkal több, mint bármikor eddig. Mert a nagy gazdasági változás, a szövet­kezeti mozgalom győzelme a kultúrára is rányomta bélye­gét. Több idejük, kedvük, — erejük marad az emberek­nek arra, hogy önmagukat műveljék, de arra is, hogy másokat gyönyörködtessenek. A tudat fejlődése új, jelentős állomáshoz érkezett. Az enyém fogalmát egyre in­kább felváltja a miénk fogal­ma. S ez új, hatalmas felada­tokat ró a kulturális mun­kásokra. Ezen a téren még igen so­kat kell előre lépnünk. — Ezért adta ki a megyei ta­nács az öt évre szóló műve­lődési programot, amelybe belesűrítette mindazt, amit a párt határozatok egész sorá­ban mondott el számunkra. És ha az eddigi másfél évti­zed alapvető változásokat ho­zott, jelentőségében nem ma­rad el tőle az elkövetkező öt éves időszak sem. Több jól képzett pedagógus, 70 száza­lék munkás és parasztfiatal az iskolákban, kétezer férő­hely a kollégiumokban, poli­technikai oktatás a megye Összes iskolájában, mind en­nek a hatalmas tervnek a ré­szek Emelkedik harmincöt- negyven százalékkal a könyv­olvasók száma és ezenbelül is a paraszti olvasók tömege. Minden községben TIT cso­port alakult, a népművelési munka színvonalának emelé­sére. Huszonöt-harminc új művelődési otthont építünk 1965-ig. P zek megint csak számok. “ És megint csak azt mondhatjuk, a számok mö­gött hatalmas emberi válto­zások feszülnek. Eleknek a számoknak költészetük van. Hiszen mi a győzelmes szo­cializmust akarjuk megvaló­sítani, amely rohamléptek­ben váltja valóra Petőfi Sán­dor magasztos elképzelését, a szellem minden ablakon be­ragyogó napvilágáról. Hernádi Tibor IMHiHIIHHMIIHIIIMWlimmMIIMmmHHHlUltMimillllMHtIftmUtINIlmilUllllllimillHIIHI Javítják a híganYkapcsolót Kisújszállás város főterét egy 100 kilowattos transz­formátor állomás látja el vil lamosenergiávat Ez estén­ként egy higanykapesoió segítségével kapcsolja be a köz­világítást 3 ha néha meghibásodik Forró Károly köt* v * Mtí szereié feladata a megjavítás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents