Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-22 / 69. szám
I960, március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Két fiú — egy kislány Bemutatja a jászladányi „Dózsa” mozi március 25—27. ffWTrrrrmHYTwrrTnTnHTifi'rrviTni^nTn'riTrrrP'TTifTriTnTni KőnYv a Tanácsköztársaság szövetkezeteiről A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 41. évfordulója tiszteletére a SZÖ- VOSZ és a Központi Gazdasági Levéltár dolgozóiból alakult munkaközösség kutatásai eredményeként a Kossuth Kiadónál megjelent a „Szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején” című szövetkezeti dokumentum-gyűjtemény. A huszonnégy íves mű gazdag levéltári és sajtóanyaggal ad képet a szövetkezetek különböző formáinak szerepéről az első magyar proletárdiktatúra idején. Érdekes dokumentumokból, elvi cikkekből, jegyzőkönyvekből, tervezetekből, sajtóközleményekből ismerhetjük meg a Tanácsköztársaság agrárpolitikájának legfontosabb kérdéseit, a dolgozók első termelőszövetkezetei, az 1919-es Somogy megyei földművesszövetkezetek létrejöttét és munkáját. Behatóan foglalkozik a könyv a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szerepével, a hitelszövetkezetek átszervezésével kapcsolatos tervezetekkel, valamint a A Szolnoki Rádió műsora A forradalom katonája — (Kaposvári Gyula és Kisfa- ludi Sándor eseményjátéka). A hősi múlt dalai. — Jászkunság! krónika. kisipari szövetkezetek alakulásával is. A kötet a földművesszövetkezeti könyvesboltokban kapható. Megkongatom Tanulmányúton jártam a szolnoki ócskapiacon. A szegényemberek egykori „áruháza” ma bizony sivár jeepet mutat. Nem az áruválasztékban van a hiba. Mondhatom, az áruválaszték kibővült, sőt: minőségi színvonala is emelkedett az utóbbi években. Ma már fottos, szakadozott árut egyik rendes használtcikk-kereskedő sem visz a piacra. Az árubeszerző — régi nevén handlé — amidőn felkeresi a háztartásokat, kezébe sem veszi a rongyos nadrágot, szoknyát. Elmondhatjuk: az árubeszerzők igénye is emelkedett, kifinomodott. Ha az áru külföldi, illetve benne van egy jelentéktelen külföldi áruházacska cégjegye, még úgy tesznek engedményeket a minőség rovására, mert az ilyen árucikk egy szűk polgári körben még keresletnek örvend. így mondta ezt el nekem egy használtcikk árus. Áru tehát van bőven, s aki végigsétál a sorok között, megállapíthatja, hogy Levegőben nevelik a paradicsomot és az uborkát... A Moszkva környéki „Bjelaja Dacsa” szovnoz egyik üvegházában különös látvány fogadja a látogatót. Körbefutó állványokon ládák sorakoznak, s a ládákból uborka és paradicsom szára nyúlik kifelé. A szárakon zöldéi az uborka, piroslik a paradicsom. A ládákban azonban nincs se föld, se más egyéb ányag, amiben a növények gyökerei megkapszkodhatnának. A ládák tetején nyílás ;van, ezen át engedték be a növéhyek gyökereit tartalmazó műanyag- hálókat. A hálók alá fúvókákat szereltek, amelyekhez csöveken át jut el a tápanyag-oldat. A fúvókák automatikus relé segítségével minden 30 másodpercben tápanyagoldattal fecskendezik be a növények gyökereit. A paradicsom és az uborka ezzel az új termesztési módszerrel gazdag termést ad és jelentősen csökkenti a munkaráfordítást: a melegházakban nem kell földet cserélni, öntözni, trágyázni, stb. a vészharangot például kötött, selyem, műselyem és egyéb használt kombinék áruválasztéka terén egyetlen áruházunk sem veheti fel a versenyt a szolnoki ócskapiaccal. A kiszolgálás is példamutatóan udvarias, sőt — ami kereskedelmünkben eltűnt a hagyományok közül — itt még alkudni is lehet. Mindezek ellenére még- sincs minden rendben az ócskapiacon, ami miatt a kereskedők is sokat panaszkodnak. Mert hiába javítják 10—15 éve állandói n a minőséget, s hiába vezették be a „csókolom a kezét, naccsága” köszöntést — a vevők nem jönnek, vagy csak gyéren jönnek. Mindezt azért mondottam el, ért szükségesnek láttam felhívni az illetékesek figyelmét: ha tovább emelik a dolgozók életszínvonalát, kereskedelmünk szegényebb lesz egy színnel, egy egykor virágzó üzletággal, maholnap minőségi áruházakat kell építeni az ócskapiacok helyén, ami az államnak is újabb kiadásokat jelent. L. M. A TELEVÍZIÓ JÖVŐJÉRŐL Nagyszerű segítőtársunk — a televízió ... A vasúti főútvonalon óránkinti 200 kilométeres sebességgel száguld a gyorsvonat. Zakatolnak a kerekek, a kocsi ablakaiból kitekintve egymás után suhannak el a városok és települések, az erdők és mezők. A villanymozdony vezetőfülkéjében a műszertábla előtt kényelmes karosszékben ül a mozdony- vezető. A széles tükrös ablakon át kitűnően látja a pályát. — Amikor azonban beköszönt az este, majd pedig eljön az éjszaka, a látási viszonyok nagyon megromlanak. A mozdonyvezető egyre éberebben figyeli az éjszakai mesz- szeséget, a ködbe burkolózó távlatokat... Ilyenkor a televízió siet a mozdonyvezető segítségére. A villanymozdony vezetőfülkéjében fényesen világít a televízió kék ernyője, amelyen ugyanolyan jól látható a pálya, mint verőfényes nappal. A rendkívüli nagy érzékenységű, a sötétben való látáshoz infravörös berendezéssel felszerelt készü- 'ék lehetővé teszi, hogy a mozdonyvezető vaksötétben s lássa a pályát. .... Az útszakasz diszpécsere a televízió ernyőjén j egyetlen gombnyomással elővarázsolhatja a száz és ezer kilométernyi távolságban lévő állomások képét, — ellenőrizheti a vasúti csomópontok munkáját, irányíthatja a pályaszakasz dolgozóit. Ez. ugj^án már a jövő, de a közeljövő, amely ma kezdődik. A diszpécser elfordítja a vezérlőasztal egyik forgatógombját, s a televizió ernyőjén látja a pályaudvar vágányait, a rajtuk lévő szerelvényekkel együtt. Megnyom egy másik gombot, s változik a kép. A diszpécser a gomb- I nyomássaJ ugyanis mozgás- j ba hozott égy kis villanymo- i tort, amely a televízió kamerát bármely irányba mozgatni tudja. A televíziós készülék segítségével figyelemmel kísérhetjük, majd a vasúti szerelvények összeállítását, a komplex-brigádok, a rendezőpályaudvarok munkáját. A televízió felhasználásával növelni lehet a gurítódombok teljesítményét a vasúti vágányok jobb kihasználása útján. ...A kolomeai nehézszerszámgépgyárban vagyunk. A hatalmas karusszel-esztergákon a nagyméretű alkatrészek megmunkálása megfeszített figyelmet igényel, különösen a magas munkadarabok belső felületének megmunkálása. A gépmunkásnak itt is a televízió segít. A televízió itt arra szolgál, hogy messziről figyelhesse a forgácsolókés munkáját. A munkás a televízió ernyőjén nagyszerűen | látja, hogyan illeszkedik a forgácsolókés a munkadarabhoz. A televízió lehetővé teszi, hogy állandóan ellenőrizni tudjuk a forgácsolókés helyzetét és a forgácsképződést. A televíziós berendezések alkalmazása nagy megtakarítással jár és jóval meggyorsítja a termelést a széniparban, különösen az új kazahsztáni és szibériai lelőhelyeken, ahol a szén zömét külszíni módszerekkel termelik ki. * A leningrádi emelő- és szállítóberendezések gyára bevezette a televizió segítségével irányított betonozógépek gyártását. A gépek a bratszki vizíerőmű építőinek készültek. Bármilyen is legyen az időjárás, nagyszerűen dolgoznak. A betonozógép kezelőjének fülkéje csaknem 150 métei’ magasra emelkedik az alapárok fölé. Az alapárokban van a televíziós adókészülék. A betonozást a gépkezelő irányítja, mégpedig úgy, hogy a televízió ernyőjén figyeli a gép munkáját. A bratszki vizíerőmű turbináit és’ generátorait televízió segítségével irányított darukkal szerelik majd. vetíteni fogják az ország különböző kerületeibe. Milyen nagyszerű iskola lesz ez a fiatal orvosok, felcserek, a vidéki rendelőintézetek, kórházak orvosai számára! A televízió nagy segítséget nyújt majd sok termelő szakma elsajátításában, különösen a műszerek, rádiók, televíziók, rádiólámpák, félvezető készülékek stb. szerelésénél. Az ifjúmunkások oktatását megnehezíti az a körülmény, hogy az ilyen munka bemutatása a tanítványoknak csupán szűk körére szorítkozhat. A televíziós készülékek alkalmazása folytán a tanulók az oktató magyarázatait hallgatva egyszersmind a televízió ernyőjén meg is figyelhetik, hogyan végzi a műveletet az oktató, ennek folytán gyorsabban elsajátíthatják a szükséges készségeket. • A vizalatti televíziós berendezések most már nemcsak a tudományos-fantasztikus regényekben, hanem a valóságban is lehetővé teszik, hogy sétát tegyünk a tengerfenéken. A televízió ernyőjén éles megvilágításban megjelenik a vizalatti birodalom állat- és növényvilága. A tengeri állatok életének megfigyelése, a tengeri olajkutatás, lám, a televízió berendezések mindezt eredményesen megoldják. Hasonló berendezéseket ennél jóval hétköznapibb célokra is felhasználnak majd — például a kikötőkben, gátak, zsilipek, vízierőművek építésénél, a vizalatti munkáknál, stb. A televíziónak óriási szerep jut majd a más bolygókra való repüléseknél. Az űrhajók, miután az egyes bolygók felszínét elérték, az automatikusan működő televíziós berendezés segítségével közük velünk, milyen az éghajlat, a növényzet és az állatvilág az idegen bolygókon. L A kőszívű ember fiai — Főpróbán a kunhegyest járási művelődési házban — érthetetlen, hogy a színen tartózkodó szanitéc miért nem kötözi be a sebesült Pallwitz vérző fejsebét... Véleményünk szerint Pallwitz színréléphetne — esetleg enyhén átvérzett — kötéssel A leningrádi építkezéseken szintén alkalmazzák a televíziót. * ... A klinikán felelősségteljes szívműtétet végeznek. A műtőasztalnál az egyik neves Televízió utján készül majd az első kozmikus riport. A televízió fejlesztésének további sikerei folytán itt a földön megfigyelhetjük majd, hogyan szállnak le az űrhajók az idegen bolygókra. Különös hangulatú, új időkbe illő főpróbán jártunk pénteken este a kunhegyesi járási művelődési házban. A nézőtéren azok foglaltak helyet, kiket a községben nemcsak műbarátokként, de műértőkként tartanak számon. Jutott hely a szereplők hozzátartozóinak is; s ez — gondoljuk — az előadást megelőző munkában történt csendes részvételük elismerése volt a művelődési ház vezetői részéről. Halk köszönet azért, mert megértéssel fogadták, hogy leányaik, fiaik, házastársaik öt álló hónapon keresztül szabadidejük javát a felkészüléssel töltötték. Jókai regényét — A kőszívű ember fiait — sok évvel ezelőtt alkalmazták színpadra. Az 1848—49-es hősi idők jókais romanticizmusát sem az átdolgozó, sem a jóérzékű rendező — Tóth Barna főmérnök — nem igyekezett eltüntetni az előadásból. S ez helyes — a minden áron modernizálás, sőt aktualizálás csak visszaüthetett volna. Értékeset alkotott az együttes. A színpadon felsorolt huszonöt színjátszó alakítását — bármennyire szeretnénk — vem értékelhetjük egyenként. Csikós András Rideghváry-ja sokáig emlékezetes lesz a nézők számára. Intrikus szeredében mértéktartó művészi eszközökkel élt; kifejezésre juttatta, hogy nem személy szerint ellensége a szabadságeszmék térhódításának — hanem feudális osztályhelyzetéből eredően, szükségszerűen az. Füleki Sándor— Tallérossy Zebulon szerepében — megérdemelten kapott több ízben nyíltszíni tapsot. A szó jobb értelmében parádésan debütált Varga Valéria mint Alphonsine. Ügyes volt a félénken rebbenő Edit: Thúri Eszter. Hiteles figurát teremtett Baradlay Ödönből Demeter László; s az ingatag Jenőből Budai Sándor. Hajas Mihály Pál huszárja igazi népi alakítás. Tökéletes szereptudással, cizellált finomsággal játszotta Boda Eta Remigia nővért. S más nem tetszett? Dehogynem. Ám azt szeretnénk, hogy a sorozatos előadások — javasoljuk Szolnokra is! — még maradéktalanabb sike- rűek legyenek, mint a főpróba volt. Ez az oka annak, hogy a hibák megszüntetésére tett javaslatainkkal korántsem fukarkodunk. Erdei Józsefné — Barad- layné — fiatalasszony. Kell, hogy idősebbnek maszkírozzák; ugyanakkor Budai Sándor nem nélkülözheti a parókát. Annak hiányában — gondosan kimunkált alakítása ellenére sem. — hihetjük el, hogy mindössze huszonegy éves. Több szereplő homlokán világos csíkként fehérlett a tapasz. Ne takarékoskodjanak a testszínű púderrel; Raffai Mihály jó Richárd- ja a darabnak. Csupán az Edittel történő első találkozását tartjuk gyengének. Huszárkapitánytól a néző nemcsak a csatatéren vár több vitézséget, határozottságot — de a hódítás első perceiben is. Győző László — Pallwitz őrnagy alakítója. A tehetséges színjátszó a magánéletben is enyhén raccsol. Ajánljuk: ezt a jelentéktelen s cseppet sem antipatikus beszédhibát ne igyekezzék leplezni. Ellenkezőleg: hasznosítsa alakításában — az osztrák nemestől ezt senki sem tekinti túlzásnak. Hatásos az isaszegi tábori jelenetben Baradlay Richárd és Pallwitz őrnagy találkozása. Érzésünk szerint a kitűnő rendező megtalálhatná módját, hogy Baradlay ne keresse még zilált lelkiállapotában sem az oldalán függő kardot. (A szemüveggel orrán szemüvegét kereső szórakozott professzor a nézők többjének emlékezetében is előtolakodott...) Ugyanebben a jelenetben Oláh Károlyné festette az igen színvonalas díszleteket. A bécsi szalonnak gazdagabbnak, tüntetőén, sőt kihívóan pompázatosnak kellene lennie. Ne feledjük, hogy az ezernyoleszázas évek derekán az osztrák polgárság és nemesség jómódjában már nem tudta, mit csináljon ... Az értékes bútorok megszerzése ugyancsak Oláh Károlyné életrevalóságát, leleményét dicséri. A kunhegyesi színjátszók nemcsak a járási művelődési házban óhajtják még többször — s bizonyára sikerrel — előadni kőszívű ember, fiait. Ismét javasoljuk: jöjjenek el Szolnokra is, menjenek el Jászberénybe s más nagyobb városokba is — rendezzenek diákelőadásokat! Kívánatos, hogy ezzel a szabadság- és hazaszeretettől — a kettő elválaszthatatlan! — sugárzó darabot minél többen láthass?’- megyénkben. A rendező feladata: megtalálni a módot, hogy az át- díszletezés gyorsabban peregjen — esetleg helyenként húzhat is a négy felvonásból. A színváltozások szüneteit, érzésünk szerint, helyes lenne — például magnetofonszalagra rögzített — kamarazenével kitölteni. — borváró — sebészprofesszor áll. A szomszédos elsötétített teremben pedig orvosok, aspiránsok, diákok nézik feszült figyelemmel a televízió ernyőjét. A televíziós berendezés lehetővé teszi, hogy lássák a műtőt, a műtétre való előkészületeket, a sebész ujjmozdulatait. A moszkvai, a leningrádi, a kijevi, a sztálingrádi klinikákon végrehajtott felelősségteljes és súlyos műtéteket rövidesen relévonalakon közAz ódon házak bontása, vagy restaurálása közben Nagybányán is minduntalan előbukkan egy-egy gótikus boltív, vagy kapu. De nemcsak a későbbi épületek rejtik a régi várost, a XV. századbeli Nagybánya itt él az egykori városfal maradványaiban, a még álló lőporto- ronvban, a régi pénzverde épületében, de legfeltűnőbben az egykori István templom kimagasló tornyában. Ahogyan Segesvárra az impozáns várkapu órájának festett bábjai és harangjátéka jellemző, Kolozsvárra pedig a Mátyás-szobor, úgy az Maga a televízió is megváltozik. Széles ernyőjy térhatású színes televíziós vevő- készülékeket gyártanak majd s ezeket nézve úgy érezzük, hogy mi is az esemény résztvevői vagyunk. A szputnyikok segítségével megvalósítandó világtelevízió és a kontinensek közti televízió programcsere még jobban megerősíti a világ népeinek barátságát és együttműködését. István-torony durván rakott kőveivel, két rozettájával. zöld patinájával jellegzetes műemléke Nagybányának. A templom, amelyhez a torony tartozott, az 1400-as években épült. Noha a tűzvész több Ízben is kárt tett benne, a városfalak tövében mégis megmenekült a pusztulástól, sőt megmaradt benne egy ritka szép középkori kő dombormű töredéke is. A torony töredező mészkőhomokból készült mellvédjének renoválására az idén kerül sor. A műemlék karbantartására a román állam ebben az évben 90.000 lejt irányozott elő. (MTI). Emlékvédelem Nagybányán iMfeiasMasi. -aJfr
