Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-22 / 69. szám
I960, március 22. SZOLNOK MEGYEI NlPI.AP 3 MHS TRAKTOROSOK A Szolnoki Gépállomás szinte megközelíthetetlennek látszott vasárnap reggel. — Vontatókon, tehergépkocsikon özönlöttek az emberek, s az állomástól ugyancsak népes csoportok vették útjukat a gépállomás épületének. — Benn több mint félezer ember tolongott, izgult, s a vizsgabizottsági szobák folyosóján lehetetlen volt végigjutni. Négyszáznyolcvan hallgató. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szolnok megyei elnöksége gondozásában indított » traktoros tanfolyam vizsgázói. Egy héttel előbb a mezőtúri körzetben már szintén többszázan jutottak vontatóvezetői jogosítványhoz, e napon pedig a kunszentmártoni, a jászberényi, a törökszentmiklósi és még több gépállomás hallgatói járultak a vizsgabiztosok elé. Hat bizottság, huszonnégy vizsga- biztos faggatta közlekedésrendészetből, műszaki ismeretekből és gyakorlati vezetésből a traktoros jelölteket. Betekintettem néhány szobába. Palla János, kunszentmártoni hallgató feleletét végighallgattam. Megfoghatatlan tudással jött szinte. — A vizsgabiztos örömmel rajzolta be a jelest. Csakhogy akkor még ez volt az első kitűnő felelet. Jónéhányan köny- nyen vették a vizsgát, s szaporodtak az elégtelenek. A nagy többség a közepes (hármas) osztályzatot szerezte meg. Vagyishát nem volt kielégítő minden hallgató tudása. A kezdeményezést értékelve viszont mégiscsak az elégedettség hangján szólhatunk. Hiszen ez azt jelenti: az állami ( szabadszállási és a pápai) traktorosképző iskolák befogadási képessége korlátolt. A mezőgazdaság gépész szakember- és traktorvezető szükséglete viszont korlátlan. Arról nem is beszélve, hogy az előbbi traktoros kiképzés költséges. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség oktatása viszont alig kerül valamibe. S egy napon félezer traktorossal gyarapszik Szolnok megye traktoros állománya. Közelebbről arról van itt szó, gépállományunk jelenlegi kapacitása csak úgy tudta kielégíteni a termelőszövetkezetek igényeit, ha minden gépállomás bevezeti a két műszakot, A múlt évben a legtöbb helyen éppen a traktorosok kis létszáma akadályozta a második műszak nagyobb arányú kiterjesztését. Ezért hasznos a Magyar Honvédelmi Sportszövetség kezdeményezése. Amikor a tanfolyam megkezdődött, sokan nem tartották olyan jelentősnek, mint amilyen. Gépállomási vezetőktől hallottam, hogy önmagáért való dolognak tartották. Vasárnap beszélgettem a Törökszentmiklósi Gépállomás igazgatójával. Harmincöt hallgatót kísért el vizsgára. S ott izgult a traktorosokkal együtt. Hogyne, hiszen arra várt, hogy a jogosítványokat megszerezzék, s minden traktorost azonnal alkalmaznak gépállomásukon. Ugyanezt csinálják a fegyvemekiék. — Éshát a többi gépállomás is. A hallgatók összetétele többnyre középkorúakból vagy fiatalabbakból állott. — Olyan emberek, akik még hosszú időt a gépeken tudnak tölteni. S ez örvendetes. A vasárnapi vizsga után újabb százak ülnék körmö- sökre, vontatókra, s szállják meg gépeikkel a határt. Az új traktorosokat szeretettel várják a termelőszövetkezetek s új hivatásuk műhelye, a termőföld. B. L. ÚJ nyersolaj- kismotort 4 szerkesztettek A Prés és Kovácsoltáru- gyárban 1959 végén elkészült a korszerű nyersolajüzemű ipezőgazdasági kismotor min - tapéldánya. Az új gépet a gyár műszaki dolgozói és a Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Gépek Tanszékének munkatársai közösen tervezték. A mintapéldányt a tanszéken már felül is vizsgálták. A kismotor 12 —14 lóerő kifejtésére képes, és 1200-as fordulatszámmal működik. Teljes üzemben egy óra alatt 2—2.5 kilogram nyersolajat fogyaszt. Az ilyen kismotorokat a mezőgazdasági munkagépek, szecskavágók, darálók, szivattyúk, stb. meghajtására használják. Az új gép alkalmazása a régebbi típusokhoz képest éven- kint többmillió forintos megtakarítást tesz lehetővé a mezőgazdaságban. Az új kismotor gyártása előreláthatólag .rövidesen megkezdődik. (MTI). JÓ ÚTON JÁRNAK a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz kommunistái a Közel félszáz tagot számlál a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz pártszervezete. Ez a mag amely köré az egész tsz-tagság tömörül. A párt- szeirvezet tervszerű, céltudatos munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jelentősen megnövekedett közös gazdaságban nagyobb zökkenők nélkül áthidalták a nehézségeket s most a tavaszi munkakezdésnél már 163 tag rendszeresen résztvesz a közös munkában. Hogyan dolgozik a pártszervezet? A legelső amit el kell mondani, hogy a héttagú pártvezetőség kollektíván vezet, irányít. Kéthetenként megtartják a vezetőségi üléseket, s az ott meghatározott feladatok megoldásáért Csípő Imre párttitkár éppúgy munkálkodik, mint Veres József és a többi pártvezetőségi tag. A másik említésre és követésre méltó dolog, hogy terv szerint dolgoznak. Három hónapos időtartamra készít tervet a pártvezetőség s azt megtanácskozza a tagsággal. Az e havi taggyűlésen is az egyik napirendi pont az április 1-től érvényes munkaterv megvitatása, elfogadása. Mit tartalmaz a terv? Mindig a legidőszerűbb, legfontosabb tennivalókat. A most taggyűlés elé kerülő tervjavaslat rögzíti, mit akar tenni a pártszervezet a tsz Első ünnep az új üzentházban Szombaton avatták fel a Szolnoki Bőripari KTSZ új székházát. Már jóval kilenc óra előtt megtelt a kétszáz személyes kultúrterem. Kettős ünnepet tartottak azon a napon. Számot vetettek az elmúlt esztendőről, a munkáról, a közös vagyon gyarapításáról és mindazokról az eredményekről, amelyek öregbítették a szövetkezet hírnevét. Tizenkét esztendő munkájának gyümölcseként hivatalosan is felavatták a megye legszebb és legkorszerűbb szövetkezeti üzemházát. Sok kedves vendéget üdvözöltek a szövetkezet tagjai. Az elnökségben helyet foglalt Tóth János elvtárs. a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Fodor Mihály elvtárs.' a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Rácz János elvtárs, az OKISZ párttitkára és Simon Lajos elvtárs, az OKISZ elnökhelyettese, valamint a felettes szervek több küldötte, a testvérszövetkezetek elnökei és a KTSZ kiváló dolgozói. Csák József, a szolnoki Bőripari KTSZ elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy a sikereket, a kollektív erő hozhatta létre, az egész tagság szorgalmas munkájának eredménye, a céltudatos munka gyümölcse az üzemház. 1959-ben közel hatmillió forint értékű terméket állítottak elő, tizenegy százalékkal többet, mint 1958-ban. Elsődleges feladatnak a lakosság maradéktalan kiszolgálását tartották. Az egyes számú javítórészlegükben például bevezették a gyorsjavítást. A megyeszékhelyen tavaly 1,7 millió forint értkű javítást végeztek eL Csák elvtárs beszéde további részében ismertette az idei terveket és azokat az eljárásokat, amelyekkel tovább javíthatják munkájukat. A múlt évi becsületes munka után a tagságnak is bőséges nyereség- részesedés — szövetkezeti nyelven mondva — osztalék jutott, összesen 206 ezer forint. Többen voltak olyanok, akik közel két hónapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést vihettek haza. Kedves fénypontja volt az ünnepségnek, amikor a Kassai úti iskola fehéringes, piros nyakkendős úttörői vonultak a terembe, hogy köszöntsék a patronáló KTSZ dolgozóit. Az ipari tanulók háromtagú küldöttsége is köszöntötte a díszközgyűlést és virágcsokrokat nyújtottak át az elnökség tagjainak. —- táncsics — Már messze járok a falutól. De mintha magammal hoztam volna valamit onnan. — Mintha ott volna az irattáskámban, zsebemben, a gépkocsi zugaiban ... Pedig valójában csak a levél, a kér- dezősködés során írt jegyzet és az emberekkel való beszélgetés köt most ehhez a jászságvégi községhez. Mormolom a költő szavait: Hej a gyanú furcsa gyermek pedig, Mihelyest a világra születik, Mindjárt éhes, mindjárt enni vágyik, S ha jóllakott: szörnyeteggé válik. „Az uzsorás” Ezt a szörnyeteget kerestem hosszú ideig Jászfény- szarun. Asszonyok írták, hogy itt van. Nem is egy* többen bizonyították. Ez a szörnyeteg mérgezi a község bontakozó, alakuló új életét. Éket ver emberek közé, megfojt, elsorvaszt, megzaboláz indulatokat, akaratot, bátorságot. Mi más lenne a kicsi falu qsszonynépének visszatérő uzsorása, mint a pletyka A községben százakkal lehet mérni a számát az új, két szoba - üvegverendás villaépületeknek. Ahol csak jártam, villany, rádió, csipke- függönyök, szőnyegek, tisztaság. És ez a pletykaszömye- teg ide, ezekbe az üveghegyi új házakba is bemerészkedik. Igen, mert ha kilométerekkel tágult is a község belterülete, ennek helyét senki sem építette be. Nem, mert a pletyka legbiztonságosabb otthona az utca. Ott viszik, hordják, szinte ragasztják egymásra a járókelők. így lett „a község ügye”, az utca szülötte P. Sándomé esete is. P. Sándomé, a húsz fecske között is az elsők egyike. — 1958. őszén kitartóan munkálkodott azon, hogy összesí Egy »UZSORÁS« nyomában megszilárdít ásáért, hogyan mozgósít a tavaszi munkára, miként nyújt segítséget a februárban alakult KISZ szervezetnek? Hogyan munkálkodik a pártonkívüliekkel való kapcsolat erősítésén? A munkaterv biztosítja, hogy céltudatos, hatékony legyen a pártszervezet munkája. Nagy szükség van a terv- szerűségre, az erők összefogására, a két és félezer holdon gazdálkodó terme'őszö- vetkezetben, ahol 185 család munkálkodik a többtermelésért, saját boldogulásáért. Senkinek sem lehet közömbös, hogy milyen terméshozamokat érnek el, miként gyarapodik a közös vagyon, mennyit ér majd a munkaegység. Lódi János, Péntek Lajos, Imre Sándor, Kovács Teréz, Balázs Sándor és a többi kommunista meggyőző, felvilágosító szava eljut a tsz-tagokhoz. Minden munkacsapatban dolgozik egy-két párttag. Munka közben is arról beszélnek, hogy a kitűzött célok, a közös tevékenység, a fegyelmezett munka eredményeként válnak valósággá. Ezt mondták el a párttagok az új belépő tsz-tagok- nak is. amikor a tavaszi kezdés előtt felkeresték őket s hívták a közösbe dolgozni. Nem volt ez hiábavaló fáradozás, mert azt eredményezte, hogy a tavaszi növények vetőmagja idejében földbe került, s jutott erő a szőlő nyitásához, az öntözött területen a gátak javításához is. Kezdeményezés, ellenőrzés A párttagok nemcsak beszélnek a tennivalókról, hanem élenjárva példát mutatnak, jó munkára serkentenek. A vetés idején például Imre Sándor és Székely Gyula párttagok kezdeményezésére szervezték meg a vasárnapi munkát. Több vasárnap tizennégy fogat munkálkodott a magvak földbetevésén. A pártvezetőség rajta tartja a kezét a termelés ütőerén úgy is, hogy rendszeresen beszámoltatja vezetőségi ülésen, taggyűlésen a tsz elnökét, agronómusait, brigádvezetőit. Arra sem sajnálják az időt, hogy papírra vessék az észlelt hibákat. A március 14-én megtartott pártvezetőségi ülésen felvett jegyzőkönyvből kivonatot készítettek, s abban hívták fel ifj. Sóskúti Gábor tsz-elnök figyelmét jó- néhány feladat megoldására. Ilyenekre: Az állattenyésztési agronómus mérje fel a szálastakarmánykészletet, biztosítsa annak gazdaságos fel- használását; a tsz vezetősége gondoskodjon a dűlőutak, a központi tanyaudvar elboro- nálásáról; a tagokat érintő és érdeklő háztáji területek rendezéséről. Nemcsak számonkér és ellenőriz a pártvezetőség, hanem segít is. Munkafegyelemre, a közös tulajdon megbecsülésére neveli a tsz-ta- gokat. Ifj. Sőtér József, Gé- gus Lajos, Veres József, Nagy Sándor és még több elvtárs megbízatása az, hogy rendszeresen foglalkozzon a pártonkívüliekkel. S a legjobbakat tagjelöltekké nevelje. Tavaly tizennyolc tagjelölttel erősödött a pártszervezet, az idén két felvétel mellett szavaztak. Mindez mutatja, hogy a pártszervezet a gazdasági munkát sikeresen kapcsolja össze a politikai feladatokkal, biztosítja a pártszervezet erősödését is. Sok új termelőszövetkezetben, de a területileg megnö- vekedettekben is keresik a pártszervezetek, hogyan dolgozhatnának még eredményesebben, hatékonyabban. A tiszaszentimrei Aranykalász Tsz kommunistái jó úton járnak, munkamódszerük, tevékenységük példát adhat más termelőszövetkezetek párttagjainak is. Hagy Katalin hozzák a maguk — és aztán sok más — új reménységét, az Uj Reménység Tsz-t. Egész őszön, télen át dolgoztak, íundálták a jövőt. A terveket, s kicsit egymást készítették a nagy útra. Hogy a község egy évvel ezelőtt szövetkezetivé lett. abban nagy az érdeme a húsz merész, jobbára javakorabeli menyecskének. Abban pedig, hogy a község határában már hangya módjára szorgoskodnak a szövetkezeti tagok, az ő beteljesült reménységük is serkentett. Kerekben 43 forintjával osztottak tavaly az asz- szonyszövetkezetben. A konyhakertészet, a sokezernyi baromfi, mind szorgalmukat dicsérte. Ha én olyan volnék A levél, s az asszony, P. Sándorné élő hangja i®, eléggé kétségbeesett. Mert az első év után otthagyta a tsz-t. De akár lágyabb, akár érde- sebb a szó, mögötte érezni, sajog valami. Sajog a szív, amely örömmel telt meg mikor gondjai az új ház kapuján túl estek, amikor az asz- szonyszövetkezetben még a vezetőségbe is beválasztották. Ment, dolgozott. Biztatta, verbuválta az asszonyokat. — „Locsoljuk, szedjük a paprikát. Mentsünk meg minden fillért, amit lehet. Gazdálkodjunk az állam biztosította jogokkal, kölcsönökkel jó gazdaasszonyok módjára”. — Az elnökkel is többször volt beszélni valója. Asszonyi rátermettségét, hozzáértését sejtve szisszent fel a pletyka: Azért ilyen, mert az elnöknek tetszeleg. Egyetlen férfi a szövetkezetben. Ettől kezdve a hideg tartózkodással, P. Sándoménak a vezetőségből való visszavonulásával sem érte be az „uzsorás”. Még most sem nyugodott meg, amikor már az asszony az ő szervezte szövetkezetért sóvárogva is átment egy másikba. ) — Kedvesen fogadtak, s én ott is szívesen dolgozom. De nem így gondoltam eL Mert ha én olyan volnék, nem a szövetkezetbe mennék — mondja síró hangon. T. Imréné kedves, meggondolt így első látásra. Később se hiszek mást róla. — Eljöttünk heten a régiek közüL Nem akarunk mi a P.-né sorsára jutni. Engem is mindig áztatott az elnök felesége. „Nem szolgáltunk rá” P. Sándorné fekete, tüzes szemű fiatal asszony: — Engem is összehoztak valakivel. Nem szolgáltunk rá. Úgy gondoltuk, nem árt az, ha gyarapítjuk a szövetkezetek hírnevét. Ezt akartuk és nem mást. A férjem is haza jött volna nyárra. Most még alkalmi munkás. 1000 forintot keres havonta. Az enyém többre jött ki 195 munkaegység után. De így?! Megdöbbentő, hogy mérkőznek az élet új hajtásai, s a régi ítéletek ebben a faluban, hogy fojtogat a múlt, s hogy rak szemellenzőt a kis- falusi pletyka a jövőbelátás elé. Asszonyszívem kicsit meg- sajdul. a tsz irodában csak férfiakat találok együtt. A tavaszi munkákról, munka- beosztásokról tanakodnak. — Gondosan megvitatják a részleteket is. Bizonyára a lehető legjobban akarják beindítani a tavalyi száz holdról tízszeresére növekedett gazdaság dolgait. Bizonyára mind a száznegyven tagnak a lehető legjobb megélhetésén törik a fejüket. Ki vonná ezt kétségbe. Mégis. Asszonyi kéznyomok csak az adminisztrációban, s az udvaron, a virágágyak mértani pontossággal vésett útjain jeleskednek? Van egy asszony a kilenc tagú vezetőségben. De az már csak a látszatért. A tsz elnök azt mondta, a faluból is elmegy, ha a nevét kiírom ebben a cikkben. Nem akarok ártani a szövetkezetnek. — Nemcsak őket gyanúsították. Rám meg azt mondták, hogy elherdálom a közös pénzét. Az ő szájuk is nagy volt, nem győztük tisztázni a vitákat. Nincs itt erre szükség. Munkájuk se sokat ért, a 43 forintot is alig tudtam összehozni. Ej, ej! Vajon hány tsz elnök van, aki a tagok nem sokat érő munkája mellett is. a maga szorgalmával „összehozza” a 43 forintos munkaegységeket?! Vajon ha így becsüli az elnök mindazt, amit az asszonyok műveltek, számíthatnak-e kiállására, arra, hogy elnöki tekintélye erejével fojtja el az asszonyi könnyeken kövéredő pletykát? Féltékeny az elnokné K.-né, az elnök felesége féltékeny. Mióta a hét asz- szony elment, már másra is ráfogta az urát. Bezzeg, ha nem szaladozással töltené az idejét, hanem menne ő is dolgozni. Más gondja is lenne. Meg szemmel tarthatná. Járok házról házra. Nem keresem, mivel adhattak okot a befeketítettek a megrágal- mazásra. Csak valakit, aki elvállalná: ezt és ezt. igenis én mondtam, én tettem hozzá. Kissé elfogultan nyitok be az elnök-feleséghez. Délután van, takarít. Hangja fojtott, csak akkor görbül sírásra, amikor mondja: — Hogy mondtam volna én az uramról olyat. R. Sári kiabálta utánam a saját ablakából. De tőlem még így is maradhattak volna a szövetkezetben. Én nem haragszom rájuk. Nem is hiszem, amit beszélnek. Az üveghegy — ahol az átlépő asszonyok laknak — a község legszebb, legújabb települése messze esik a központtól. Nem csoda hát, hogy mire a szó oda kiér. vagy onnan visszatér, megdagad, eltorzul, a legkülönbözőbb szájízek szerint módosul. A végén már ha akarna sem ismerne rá, ákitől ered. Akár az új településen, akár a falu régi házaiban jártam, mindenhol szép, gazdagon, városit megközelítő/ ízléssel berendezett otthonokat láttam. Dehát a fényes bútor, a csipkefüggöny, a fehérre festett ajtó még nem űzi el a ráérős, utcán ácsorgó, ablakba könyökölő asszonyok fantáziája szülte rémeket. Ne hagyják Csak az eseménytelensége- ket, egyhangúságot felváltó szövetkezeti élet vethet ennek véget. Az, ha az asszonyok ott foglalatoskodnak, s azzal törődnek, hogy idén se legyen kevesebb a jövedelmük, mint az első évben volt. De ebben merészebben, következetesebben kell segíteni az asszonyokat, mind a tsz- elnöknek, elnököknek, mind a községi pártszervezetnek. — Sőt azon is sok múlik, hogy az asszonyok megértik-e egymást, vagy hagyják magukat félrevezettetni az utca hangjától, az „ezt mondták”, a „beszélték”-tőL Okosak, érzőszívűek ők. — Ne hagyják magukat! BORSI ESZTEJf,
