Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-19 / 67. szám
i960, március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Úttörők koszorúzási ünnepélye a Petőfi emléktáblánál Az 1848-as szabadságharc lánglelkű költőjének, Petőfi Sándornak emlékezetére, az Űttörőház falán elhelyezett emléktábla előtt márcir.s 15- én délelőtt 10 órakor Szolnok város úttörőcsapatainak küldöttei h szorúzási ünnepséget rendeztek. A csapatok képviselői dísz- -iszlopban álltak fel az Üttö- rőház épülete előtt és tisztelgésük alatt Kaposvári Mária, a 136. sz. Zrínyi Ilona úttörőcsapat tagja, Szolnok város úttörőinek Jcegyeletes megemlékezése jeléül elhelyezte az emléktábla alatt a koszorút. Ezután a küldöttség tagjai csatlakoztak a felnőttek csoportjához és a városi tanács épületén lévő Kossuth- emléktáblát koszorúzták meg. Retter Gabriella úttörőtudósító 4s úttörőcsapat és a szülők kapcsolata Fegyver neken Az úttörőmozgalom célkitűzése maradéktalanul csak a társadalom támogatásával valósítható meg. Tavaly a szülők és az úttörőmozgalom egysége még nem bontakozott ki olyan mértékben, mint most. A nyári táborozáson 35 pajtással csupán két szülő vett részt. Idén 80 jelentkező paj- J tás mellett már 10 szülő Teljesítették a Forradalmi Nyomolvasó Parancsnokság parancsát Díszes, fűzött könyv fekszik előttem. A címlapon a Gellért-hegyi szabadságszobor zászlóerdőben. Az összefűzött lapokon rajzokban, képekben, írásokban, grafikonokban Szolnok város úttörőinek sok-sok hetes lelki- ismeretes munkája testesül. Teljesítették a parancsot. Feldolgozták a város felszabadulás előtti életét, 1945. nagy sorsfordulónk napjait és a 15 év fejlődésének nagyszerű eredményeit. Néhány héttel ezelőtt még lázasan siettek a pajtások egy-egy idős munkásember keresésére, hogy tőle adatokat gyűjtsenek. Mások statisztikán dolgoztak, vagy egy- egy gyár születésének történetét írták. Mozgalmas, forró napok voltak ezek. Sok örömet szerzett egy-egy régi fénykép, dokumentum, amely a hősök könyvét gazdagította. A szolnoki úttörők lelki- ismeretes munkát végeztek —- becsülettel teljesítették ú ttörőkötel ességüket. Lapozgatok a hősök könyvében. Az első oldalon ^jegyzőkönyv-másolat”. Az eredeti 1944 november 5-én a polgár- mesteri hivatal mellett működő városi intézőbizottság alakuló üléséről készült. Es kik voltak jelen az új életet indítók közül? Vilus Vazul, Rigó József, Rigó Antal. Máthé Mihály és a többiek, akik már a felszabadulás előtt is harcoltak a jobb életért. Egy-két lapot hajtok és Szolnok új létesítményeit jelölő színes térkép van előttem. Leolvasom róla, hogy csak a Beloiannisz úton 5 új létesítmény gazdagítja városunkat. A 2787. Tisza Antal úttörő- csapat „Rigó őrse” Fokoru pusztára jutott el kutatásai során. 1944 szeptemberében egy szovjet repülőtiszt hősi halált halt az iskola közelében. Az őrs felderítette sírját, amelyen virágot «ültettek és körül kövezték. „Neve még ismeretlen, de emléke örök” — írják. Szép feldolgozás a „Minden hatalom a dolgozó népé!” jelmondat alatti. A nyomolvasók a Polónyi Szűcs család életét írják le és képekkel illusztrálják a történetet. Polónyi Szűcs András % felszabadulás után Szolnok város polgármesterének helyettese volt, majd a cukorgyár igazgatója. — Ma már nyugdíjas vállalat igazgató. Lajos, az öccse a felszabadulás előtt géplakatos, most Dr. Polónyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter első helyettese. Sok mindenről tanúskodnak a képek, írások. A szovjet csapatok átkeléséről a Tiszán. Kubikosok élete 1945 előtt — írták az egyik oldal címére. Juhász Imre kubikos görnyedt háttal áll lakása előtt, ami nem lakáshoz, hanem inkább fásfészerhez hasonlít a fénykép szerint. Nem is fért bele más, mint egy ágy, egy asztal és szék. Az idős kubikos küzdelmes életét bizonyítja párttagsági könyve, mely szerint 1930 áprilisában lépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. „Beszél” és „vádol’’ is a hősök könyve. A fasiszta háború pusztítását, az ártatlan emberek tömeges kivégzését Ítéli el. Sorok, fényképek a lebombázott vasútállomásról. De bizonyítja, hogy a pusztításon győzedelmeskedik az új, az emberi erő és akarat, melynek kifogyhatatlan forrása a jövőbe vetett bizalom Erről tanúskodik Szolnok város úttörőinek hősök könyve. A szolnoki pajtások mellett a megye valamennyi úttörő csapata részt vett a forradalmi nyomolvasásban. Az elkészült hősök könyve most csapatról csapatra vándorol, hogy az úttörők megtekintsék belőle hazánk fejlődését és azt, hogy honnét indult el mire képes a nép, ha a munkások maguk intézik sorsukat kérte, hogy részt vehessen a balatoni táborozáson. E feladat megvalósítását már szeptember óta készítik a szervezőtestület tagjai, szülők és pajtások. A nyári táborozás anyagi költségeinek előteremtéséért: termelőszövetkezeti munkát vállaltak a táborozó pajtások. Ezt szolgálja februári farsangi estünk bevétele. A csapat tagjai a múlt évben is örömmel dolgoztak a tsz-ben, így lesz ez az idén is. A fásítási hónapban 1000 facsemete ültetését vállalták a pajtások és szüleik. Hulladékgyűjtésben is jó példát mutatnak. Nyári táborozásunk tehát hosszú és szívós munka eredménye lesz. De könnyen megy a munka, ha a szülők ilyen készséggel segítik csapatunkat. Csak így, közös munkával, egy akarattal érhetjük el, hogy minden úttörő a szocialista társadalom hasznos tagjává váljék. Chlumetzky István ELŐSZŰR TÁBOROZNAK 200 forint munkaegység-előleg a Pajtás Tsz-ben A mezőhéki 112. sz. Dózsa György úttörő csapatban lázasan készülnek a pajtások az első nyári táborozásra. Hová is vágyódnának az alföldi gyerekek, mint a szép Mátrába, a Vályú forrás környéke. Megérdemlik a tíz, kedves emlékeket adó — napot. Megdolgoztak érte. Nem ma fogtak a munkához. Már két éve virágzik kezük nyomán a hat és fél holdas héki Pajtás Termelő- szövetkezet. A pajtások gondosan betartják az alapszabályokat, s hogy jól dolgoznak azt mi sem bizonyítja jobban, mint az 1959-ben elért eredmény. A hat és fél holdon 28 ezer forint jövedelemre tettek szert, s így egy munkaegységre 36 forintot fizetett a Pajtás Termelőszövetkezet. Gondoltak a szövetkezet oszthatatlan alapjára is. Szerszámokat vásároltak 1506 forintért. Az úttörőcsapatnak zászlót, kürtöt, dobot vettek. A tábor költségeire 5 ezer forintot tartalékoltak. A tavaszi munkákra 1000 forintot tettek félre. Taskó Julianna a „Gilice őrs” vezetője, ki egyben a Pajtás Tsz A Nap testvére A szegény embernek elfogyott a lisztje. Elment a földesúrhoz és kérte, adjon neki valami munkát. A földesúr meghallgatta a szegény ember kérését és megegyeztek. Azt mondta neki: — Rendben van, adok. Egy napi munkádért pedig kapsz egy zsák kukoricalisztet... A szegény ember egész nap szorgalmasan dolgozott, amíg A csugari 4150. sz. Kossuth Lajos úttörőcsapat életéből Oláh József pajtástól, a „Fecske őrs” tagjától értesültünk arról, hogy a csugari úttörőcsapat sok szép tervet szövögetett a tél folyamán és számot vetettek azzal is mit valósítottak meg belőle. Dicséretére szól a 21 fős kis csapatnak, hogy többek között védelmükbe vették az elhanyagolt fasorokat élőösvénnyel díszítették iskolájuk kopár udvarát, rendszeresen eljárogattak a közeli termelőszövetkezetbe répát gyomlálni és a betakarításban segédkezni. A felszabadulási ünnepre előtérben. Erre az alkalomra szép csapatzászlót készítenek szüleik segítségévek De nagyban folynak már a táborozási készülődések is, mert a nyáron a többség táborozni indul valószínű hegyvidékre. Oláh pajtás kérdésére közöljük, hogy jelenleg 189 csapat működik Szolnok megyében. A föld juttatás kérdésében a Szolnok Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályától, a villamosítás kérdésében a TITÁSZ Vállalat Szolnok megyei igazgatóságától kaphat pontos adatokat. VU István át törő tudósi tu csak a Nap le nem nyugodott. Akkor fogta a zsákját és ment a földesúrhoz, a béréért. A földesúr azonban felmutatott az égre és így szólt: — Nézd csak... most jön fel a Hold. A Hold a Nap testvére. Neked is addig kell dolgoznod, amíg az fenn lesz az égen. Akkor majd megkapod a béredet... A szegényember újból hozzáfogott a munkához. Egész hajnalig dolgozott szorgalmasan. Amikor látta, hogy a Hold is nyugodni tér, fogta a zsákját és még egy zsákot, ment a földesúrhoz, a béréért. — Jól van — mondta a földesúr — töltsd meg a zsákodat. A szegény ember ment a kamrába, megtöltötte mindkét zsákot és éppen indult volna hazafelé, amikor jött a földesúr és ráförmedt: — Hallod-e, szegényember! Nem így egyeztünk ám! Azt mondtam neked, hogy egy napi munkáért egy zsák lisztet kapsz. Mi az a másik zsák a kezedben? — Ez, uram, nem más, mint a másik zsák testvére... — mondta a szegény ember, azzal fogta a két zsák lisztet és otthagyta 5 fösvény földesurat. elnöke is, közgyűlésen beszélte meg a szövetkezet tagságával az 1960-as év feladatait. Ügy tervezték, hogy ez évben 35 ezer forint értéket termelnek a hat és fél hold földön. Már az ősszel 2 kát. hold búzát vetettek, amit tavasszal nitrogén tartalmú műtrágyával szórtak meg. Túl vannak a két kát. hold mák vetésén is. Még tavasszal fél-fél hold maghagymát, maguborkát és dohányt vetnek, illetve palántáinak. Egy holdon pedig bekapcsolódlak a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomba. — Ügy mondják: rajta leszünk, hogy túlteljesítsük. így az anyagi alapot biztosították a táborra. Azt tervezték, hogy minden táborozó pajtás részére indulás előtt 200 forintot adnak ki a szövetkezet pénztárából munkaegység előlegre. * ab m Sikert aratott A napokban bensőséges ünnepségen búcsúztatták Szolnok és a szolnoki járás 1909-es tartalékos hadköteleseit, a Szigligeti Színházban. Az ünepségen az Achim András úti úttörőcsapat egyik tagja köszöntötte az „obsitosokat". Új őrs alakult: a pillangó A karcagi úttörőházban nemrégen új őrs alakult. — Tagjai tavaly úttörők voltak, de mivel elvégezték a nyolc általánost, kimaradtak az iskolából. Most a kétéves mezőgazdasági továbbképzőbe járnak. Mivel a mozgalmat szeretik, így az iskola úttörőcsapata mellett a to- vábbképzősökből őrsöt alakítottak. Az úttörőház otthont biztosított nekik. Azóta Dobos Katalin, Mátyus Ilona, Torkos Erzsébet és a többiek rendszeresen látogatják az úttörőházat. Lelkes munkájukkal több olyan továbbképzőst is bekapcsoltak az őrsbe, akik korábban nem voltak úttörők. Az őrsi összejövetelen próbára készülnek, játszanak, énekelnek. A rendszeres ösz- szejövetelek mellett a szabadidőben is bent dolgoznak az úttörőházban. Az őrsinaplóra hímzett borítót készítettek. Díszítik az őrsi falat és odaadóan vesznek részt a forradalmi nyomolvasásban. Legutóbb a karcagi üveggyár történetét dolgozták fel, ami bekerül a karcagi pajtások áltál készített hősök könyvébe. A lelkiismeretes Pillangó őrs tagjai azt a célt tűzték ki, hogy alaposan megismerik a mozgalmat és ha munkájuk után megérdemlik a KISZ tagságot, ifivezetők lesznek a karcagi úttörő csa- patoknáL Akadályverseny tizenkét állomással A tizedik akadály feladatait könnyedén megoldottátok, hiszen mindennapi életünkről, fejlődő országunk építéséről szólt a kérdés. Most játszunk egyet, hogy mit azt megírjátok. Majd felszedelőzködünk, s tovább indulunk a 1L akadály felé. Az útjelzés célbaveszi városotokat, községeteket. Hazafelé mutat. Az utcán a jó útjelzés egyenesen iskolátokhoz vezet. Csapatvezetőtök már vár benneteket. Bekentek a csapatotthonba, vagy az úttörő szobába, hol mi van. Megnézitek őrsi falatokat és amit gyűjtöttetek az akadályverseny alatt és amiről úgy gondoljátok, hogy arra érdemes azt a többi emlékek közé helyezitek el. írjátok meg mit hoztatok az akadályversenyről. Az érkezés örömére a csa- csapatvezető javaslatára énekeljetek, s játszatok egy fél órát. Hogy mit? Azt megírjátok. Az ének és Játék után csa- patveztőtök köré gyűlve isiimül uiiiuiiimimmimmiiiMiiiiiMHiiiiui KÉT FALU AMELY OKTÓBER ÖTA NEM LÁTTA A NAPOT Ne higgyük, hogy a két falu valahol messze északon van. Éppen ellenkezőleg: Fimelosa és Ribbe di Perrero kis olasz hegyi települések az őket körülvevő hatalmas Piemont-i hegyek lábánál. A két kis település az őket körülvevő hatalmas hegyóriások miatt október 25, illetve 28. óta nem látta a napot, csak ezen a héten, amikor nagy örömmel ünnepelték a'me- lengető napsugár és vele együtt a vi&szatéré. aé*. — - . mét komoly munkához láttok. A tizenegyedik akadály én vagyok, — mondja csapatvezetőtök. Azt a feladatot adom nektek, hogy derítsétek fel, illetve mondjátok el mit tudtok iskolátok történetéről. Mikor építették, hányán tanulnak egy-egy évben falai között, a múltban és a jelen években. Ki volt az első igazgató? Mióta van az iskolának úttörőcsapata? Kik alakították, ki volt az első csapatvezető, hol és hányszor voltatok táborban, hány első és második próbásotok van, milyen hagyományai vannak az úttörő szervezeteteknek? Nagy a kérdés, ezért jól gondoljátok meg a feleletet és ezt írjátok meg nekünk is. Majd csapatvezetőtökkel közösen a tizenegyedik pont jelentőségéről beszéltek. Utána egyet énekeltek és kedvetek szerint játszotok. A tizenegyedik állomás végére értünk. Közöljétek velünk a feltett kérdésekre a választ úgy, hogy leveletek legkésőbb március 24-ig beérkezzen az Úttörők Fórumához. Cím: Szolnok megyei Néplap, Szolnok, Tisza Antal út 2. Úttörők Fóruma. Egy bátor, életmentő úttörőlány... A napokban történt, hogy Karcag közelében az országúton két részeg ember megtámadott és eszméletlenségig összevert egy embert. Mint akik jól végeztek dolgukat, áldozatukat egy útszéli, iszappal telt árokba lökték és kocsira ülve tovább akartak állni. Egy kerékpáros feltartóztatta őket és követelte, hogy az összevert embert vigyék magukkal és része- síttessék orvosi segélyben, mire a két verekedő nekitámadt és ütlegelni kezdte. Ekkor érkezett oda Hor- nyik Erzsi, Karcag T nya 352. sz. alatti Vili. osztályos úttörő-leány. Égy pillanat alatt átlátta a helyzetet és bátran az iszapos árokba ugrott. Hosszú küzdelem után sikerült a fuldokló, eszméletlen embert kivonszolnia. Sárosán, kimerülve lihegett a biztonságosabb helyre vonszolt ember mellett, mikor szerencsére egy honvédségi terepjáró érkezett a helyszínre, melynek utasai nyomban kezelésbe vették a szerencsétlen áldozatot, míg a többiek megfékezték és illetékes helyre juttatták a garázda verekedőket. Eddig a történet első része. Hornyik Erzsébetet bátor és határozott fellépéséért — életmentő tettéért — példaképül állítjuk a Szolnok megyei úttörők éli.
