Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-19 / 67. szám
rry I960, március 19. ^ZOLNOi MEGYEI NtPLAP ÓRIÁSGÉPKOCSI A zsodinói (Belorusszia) Képkocsigyár kapuin kigördültek az első 40 tonnás „MÁZ—530”-típusú billenő gépkocsik. Óránként 42 kilométeres sebességgel haladnak, hidromechanikus transzmisszió könnyíti a vezető munkáját. A kocsi vezetőfülkéje fűthető és a teherautónak hátul is vannak reflektorai. A rakodó felületet télen kipufogó-gázokkal melegítik, hogy a föld oda ne fagyjon. Európában a belorussziai gépkocsigyártók kezdték meg az első 40 tonnás billenő gépkocsik gyártását. Megkezdik a hibridkukorica vetőmag cseréjét Megyénk termelőszövetkezetei 17 ezer mázsa hibridkukorica vetőmagra jelentették be igényüket. Ezt a mennyiséget a szenttamási hibridüzem biztosítani tudja. Nyolcvannégy vagonnal máris leszállított a Terményforgalmi Vállalat telepeire, s ezt a tsz-ek bármikor átvehetik. A hiányzó mennyiség kiszállítása is megkezdődött. A tsz-ek ebben az évben ötvenezer hold négyzetes kukorica vetését vették tervbe. Ehhez a hibridüzem kalibrált és csávázott vetőmagot biztosít. Kiszállítás előtt minden tételből csíráztatási próbát vesznek, s a vetőmagot kiváló, vagy elsőosztályú minősítéssel, ólomzárolt zsákokban kapják meg a termelők. Az MV—5-ös hibridvetőmag cseréjét mái- a héten meg lehet kezdeni. Sok baromfi nevelése a jövedelem növelése csakis attól függ, megköti-e a baromfi- nevelési szerződést a földműves- szövetkezettel I A jó eredmény titka Emberek, akik naggyá tették a jászárokszállási Táncsics Tsz-t A termelőszövetkezetek tavalyi országos versenyében a közepes területű tsz-ek kategóriájában megyei első lett a jászárokszállási Táncsics Tsz, megelőzve a törökszent- mildósi Dózsát, a kunszentmártoni Zalka Mátét, sőt még a túrkevei Vörös Csillagnál is magasabb pontszámot ért el. Eddig a Tán-* csics Tsz-t kevébé ismertük, a múltévi versenyértékelésben még nem szerepelt, s most megyei első lett. Mi a titka? Minden az embereken múlik — szoktuk mondani, s így is van. Nos, vajon kik azok az emberek, akiknek munkája leginkább hozzájárult e szép eredmények eléréséhez’ A tsz vezetői — nem álszerénységből — elsősorban a tagok lelkes munkáját, akarását említik. Ritka kivételtől eltekintve mindenki magáévá tette a tsz célkitűzéseit, saját munkaterületén mindenki igyekezett a tőle telhető legtöbbet, legjobbat nyújtani. Hogyan lehetne még jobban, még olcsóbban és még többet termelni, ez a törekvés fűtötte az embereket Az elnök állandóan tanul A szövetkezet érdekében a legtöbbet mégis az elnök, Faragó József tette. Először sertésgondozó volt a tsz-ben. Elvégezte a két éves Ezüst- kalászos tanfolyamot, majd tíz hónapos elnökképző iskola után került a szövetkezet élére. Nyolc éve elnök. Nincs még egy ember a tsz-ben, aki jobban ismerné a kormány és miniszteri rendeleteket és úgy irányítja a közös gazdaságot, hogy ki is használják a rendeletek által biztosított lehetőségeket és kedvezményeket. (Ez tavaly 280 ezer forint, hitelelengedést jelentett a tsz-nék.) Elméleti tudását különböző szakkönyvekből gyarapítja, de figyelemmel kiséri a megye és az orM un kissel bocsátások a% amerikai ipar vezető ágaiban mezőgazdasági gépgyártás, a gépkocsigyártás, a repülőgép- gyártás és a kohászat nagy A U. S. News and World Report című folyóirat arról számol be, hogy az Egyesült Államokban tömegesen bocsátják el a munkásokat a üzemeiből. szág nevesebb tsz-eiben alkalmazott jó, gyakorlati módszereket is. Vagy maga látogat el, vagy a vezetőség valamelyik tagját küldi — éspedig elég gyakran — más tsz-ekbe tapasztalatcserére. Személyesen járt a jásztelki Tolbuchin Tsz-ben, egy-egy vezetőségi tagot küldött el a barcsi Vörös Csillagba és a mezőhéki Táncsicsba, ahonnan hasznos tapasztalatokkal tértek haza. A jó módszereket otthon bátran alkalmazzák. Ideje jórészét a területen. az emberek között tölti, s bírja az egész tagság sze- retetét és bizalmát. Az újítások híve Bálint Imre, a tsz fiatal főagronómusa is. Bár még nem régen van a szövetkezetben, nagy része volt a jó eredmények elérésében. O szervezte meg a mezőhéki Táncsicsban szerzett tapasztalatok alapján az üzemegységeket. Javaslata nyomán szüntették meg a munkacsapatokat és alakították ki az újformájú, félkomplex bri- gádrendszert. Az üzemegységek élére szakképzett mezőgazdászt állítottak, akik az egész üzemegység ermelésé- ért és tervteljesítéséért felelősek. Bálint Imre nagy gondot fordított a sertés- és marhahizlalás megszervezésére. Most már gondosan fal- kásított állományt pontos takarmányszabvány szerint hizlalnak. Az olcsóbb, lédús takarmányféleségek (savanyított répaszelet, füllesztett tök) és fölözött tej fokozott mérékű alkalmazásával a hizlalás önköltségét az eddigi kétharmadára csökkentik. Szigorú pénzgazdálkodást alkalmazott Bobák Béla főkönyvelő. Ott fogta meg a forintot ahol csak lehetett. Igyekezetére jellemző, hogy magánszorgalomból kiszámította a tsz fuvarosbrigádjának önköltségét és bebizonyította, fenntartása ráfizetéses. Megszüntetése jelentős megtakarítást hozott. Nem lenne teljes az értékelés, ha nem említenénk Pittner Sándor állattenyésztési brigád vezetőt. Nagy tudású, hozzáértő szakember. Kitűnő munkaszervezéssel, helyes takarmányszabvány kidolgozásával és annak pontos végrehajtásával elérte, hogy az elhullás minimálisra csökkent, s a tehenenkénti tej hozam egy év alatt 2 ezer hétszázötvenről két ezer 900 literre növekdett. Nem hagyhatjuk ki Kóczián Sándort, a tsz. juhászát sem, hiszen az általa elért 5.26 kilogrammos nyirási átlag és a százharminc százalékos bá- rányszaporulát is részese a szövetkezet jó eredményének. Dékány Béla sertésgondozó és Varga János bácsi a hizlalda vezetője, szintén külön cikket érdemelne. Minden a tagokon múlik — mondottuk írásunk elején. S ezt mondjuk végezetül is. Csak a jó irányítással, egyetértésben végzett közös munka hozhat eredményt. — patkós — Évzárás a kunhegyes! Vegyesipari KTSz-nél A kunhegyesi Vegyesipari KTSZ is megtartotta évzáró közgyűlését. Tavalyi tervüket 102,4 százalékra teljesítették. Munkájuk zöme építőipari tevékenységből, mintegy 26 százaléka javításból és szolgáltatásból tevődött össze. Rohamosan emelkedett a szövetkezetnél az egy főr ‘ eső termelés. 1958-ban 24 és félezer volt — tavaly elérte a 47 ezret. Több mint 300 ezer forint nyereséggel zártak. A jó eredmények mellett a közgyűlés felhívta a figyelmet arra, hogy teljesítményüket fokozhatták volna, ha egyenletes lenne a termelés üteme. Szóba került az is, hogy raktározási gondjaik enyhítésére nemcsak a tanács segítségére kell várniok, hanem venniük kell. épületet. Az anyagtakarékossággal kapcsolatban elhatározták, hogy a lehetőségek szerint csökkentik az importanyagok felhasználását. Különleges alapokra — szociális, kulturális és sportcélokra 31 ezer forintot szavazott meg a közgyűlés. A szövetkezet taggyűlése elhatározta, hogy csatlakozik a felszabadulási munkaversenyhez, s a következő felajánlást tette: Idei építőipari előirányzatukat 120 ezer forint értékben túlteljesítik. Az anyagköltséget és a költségszintet a múlt évhez viszonyítva 1 százalékkal csökkentik. A méretes tevékenységet 10 százalékkal növelik. A közgyűlés záróakkordjaként a múlt évi munka alapján kifizették az osztalékot. Voltak, akik 2—3 ezer forintot is kaptak. ^ Felszabadulási munkaverseny C a Jászkiséri Gépállomáson Felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére megyeszer te nagyszerű versenymozgalmak indulnak. Nem maradnak ki ebből a gépállomások sem. A Jászkiséri Gépállomás traktoristái már tavaly is a Kunhegyesi Gépállomással versenyezve végezték fontos munkájukat. A Jászkiséri Gépállomás múlt évi tervét 125, a kunhegyesi 114 százalékra teljesítette. Ebből a szempontból tehát a jászkisé- riek bizonyultak jobbnak. — Idén is kihívtuk a kun- hegvesieket — mondotta Gócza Áron brigádvezető, s egyben versenyfelelős. Alakítottunk egy hét tagú versenybizottságot, mely részletesen kidolgozza a versenypontjait és biztosítja a verseny nyilvánosságát is. Tíz- fiaponkcnt a bizottság értékeli, az elért eredményeket és állandóan tájékoztatja a gépállomás dolgozóit. A verseny két részből áll: Egyik része az úgynevezett célfeladatok elvégzésére indított verseny, mint például a négyzetes vetés, a szénabetakarítás és növényápolás, valamint az aratás és csép- lés lebonyolítása. Az ezekben elért eredmények beszámítanak az éves versenybe, amit az év folyamán kétszer értékelünk. Először a tavaszi, nyári együttes terv teljesítése, illetve túlteljesítése legalább 105 százalékra, ez a versenyben való részvétel egyik feltétele. A tervteljesítés mellett figyelembe vesz- szük az üzemanyag és alkatrészmegtakarítást, a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén végzet munkát és a traktoros által végzett gépi munkák minőségét. — A felszabadulási munkaverseny lebonyolítása egyébként a brigádok és traktoristák egymás közti vetélkedése alapján történik. A Dózsa brigád például máris versenyre hívta a Május 1 brigádot. A verseny pontjai: a brigádterv teljesítése, a tsz-ek termelési tervének teljesítése, a gépi munkák határidőre való elvégzése, üzemanyag- és alkatrésznorma betartása. Elhangzott az első párosversenyfelhívás is. Dósa László és váltó társa L. Kovács Béla vállalták, hogy tavaszinyári összevont tervüket május 1-re (két hónappal a határidő előtt) 105 százalékra teljesítik. Nem tétlenkednek a gépállomás kiszesei sem. A KISZ titkár tájékoztatása szerint húsz fiatal traktoros nevezett be az ifjú traktorosok országos versenyébe. — Vállalták a gépükre megszabott norma bizonyos százalékú túlteljesítését, üzemanyag- és alkatrészmegtakarítást. Egyre többen csatlakoznak az igazgatóság felhívására indított 1200 normálholdas mozgalomhoz is. A múlt évben egy vonóhorogegységre 1145 normálholdnyi munka jutott. A cél az, hogy egy vonóhorogegység teljesítményét 1200 normálholdra emeljék. A tavalyi eredmény elérésében is nagy szerepe volt a második műszak bevezetésének, az 1200 normálhold teljesítése, sőt túlteljesítése azonban csak a két műszak általános bevezetésével érne- tő el. A gépállomás traktoristái a tavaszi gépi munkákban máris szép eredményeket értek el. Az.árpa.és zab 70 százalékát elvetették^ most már vetik a lucernát, cukorrépát és a napraforgót. A napokban megkezdték a kukoricavetések talaj előkészítését is. Az összes gépek kint vannak a területen. Azonban a sokhelyütt nedves talaj miatt a gépeknek még csak 70—75 százaléka dolgozik, pedig a munka mielőbbi megkezdése érdekében a könyebben mozgó gumikerekes gépeket átcsoportosították a homoko- sebb területekre. A gépállomás traktoristái bíznak abban, hogy a jó helytállásukkal, a második műszak általános bevezetésével a termelőszövetkezetek minden gépimunka igényét ki tudják elégíteni, legfeljebb az aratásban lesz némi fennakadás P. M. Termeioszövetfe ezefek I Termelőszövetkezeti ta^ok i Nagyobb jövedelem fokozása érdekében ú; §erté§hiz?alási lehetőségei BIZTOSIT AZ ÄLLATFORGALMI VÄLLALAT! 1. Háztáji szerződéses sertéshízlalás szervezése és bonyolítása után a Tsz 0.50 Ft—1.50 Ft-ig kg-ként lebonyolítási díjat kap. Fokozzuk tehát a háztáji gazdaságban a szerződéses sertéshizlalást. 2. 1959. január 1. után alakult, illetve jelentős területtel felfutott Tsz-nél a tagok háztáji gazdaságában lévő kocák szaporulatára kötött süldőszerződésből eredő süldőkre a Tsz 1961. évre köthet határidős sertéshizlalási szerződést! ÉRDEMES SZERVEZNI A TAGOKNÁL A KOCATARTÁSI AKCIÓT! Ez az akció az 1961. évi árualapot biztosítja. A szaporulat közösbe való hizóbaállításakor rövidlejáratú hitelt kap a Tsz. 3. 1959. január 1-e után alakult, illetve jelentős területtel felfutott Tsz-nél a tagok részére, — indokolt esetben a Tsz részére is ivarérett süldőkocát ad a vállalat a szaporulatból történő kifizetésre, illetve Tsz- nél középlejáratú hitelből történő kiegyenlítésre. A Tsz kocánként 2 q kölcsöntakarmányt is igényelhet! EZ AZ AKCIÓ IS ÁRUALAPOT BIZTOSIT ELŐZETES BEFEKTETÉS NÉLKÜL! Részletes felvilágosítást nyújt a vállalat központ' és valamennyi kirendeltsége. SZOLNOK-HEVES MEGYEI ÄLLATFORGALMI lenlevőnek magyarázná, ördögi nyugalommal, de igazában talán csajk szigorúan visszaparancsolta az indulatait: — Nem érdektelen ember. A revolvert a kabátzsebébe tette, rajta hagyva kezét: — Mi a neve? — Petur István. — Solymár elvtárs, írja fel valamennyinek a nevét és lakását. Petur István polgártársat pedig letartóztatjuk s visszük magunkkal. — Engem? Erre a kérdésre a parancsnok nem felelt. Már rá sem nézett Peturra. Hanem Solymárhoz fordult: — Meg kell bilincselni, mert a sötétben megszökhe- tik. — Engem? Mivel feleletet erre a csodálkozásra sem kapott, fékez- hetetlenül, rekedt bőgéssel kezdett ordítani. — Engem ti nem bilincseltek meg. Engem ti... Ebben a pillanatban, mint elektromos kisülés, villant fel az értelme: — Engem bevihettek. Be is zárhattok. Jó! C. mintha minden más elképzelhetetlen lenne a számára, lélekben nem akarta, nem tudta magát megadni: — De... figyelmeztetlek benneteket, piszkos gazemberek, hogyha egyszer ennek a zsiványkalandnak vége lesz, ha egyszer lejár ez a pünkösdi királysádtok. akkor az Isten legyen nektek irgalmas. A parancsnok: — Meg kell bilincselni. ■— Enge-e-m? Te csirkefogó, te vörös patkány, te-e-e... Odaugrott a parancsnokhoz, arcát annak arca elé lökte, a szeme kidülledt, az egész feje vörös lett s jobbkezének egy hirtelen mozdulatával fölpeckelte a parancsnok állát. A parancsnok meg- tántorodott, de Petur már a következő pillanatban lezuhant s elterült a földön, mert a parancsnok villámgyorsan rántotta ki zsebéből a revolvert s annak fogantyújával halántékon vágta Peturt. — Szent Isten! — si.koltott fel az asszony. A fegyverükhöz kapó vörösőrök állva maradtak, a társaság tagjai riadtan ugrottak fel. Vályi-Verasek karos- székében valósággal megdermedt. A parancsnok megigazította a félrecsúszott cvik- kerét: — Kánya elvtárs, szaladjon el egy járműért. Amilyent leghamarabb talál. Ha nem térne magához, azon viszik el, maga meg Solymár. De mindenesetre még akkor is meg kell bilincselni. Mert útközben is magához térhet s még akkor is megkísérelheti a szökést. Az asszony elfojtott zokogással térdelt az elalélt mellé s kezét annak fejére tette. A főorvos is már mellette térdelt és sietve gombolta ki a gallérját, ingét; hanyatt fordította és halkan mondta az asszonynak: — Nincs semmi baj, mindjárt magához tér... Vizet és egy törülközőt kérek, tS bben a pillantban már *■“' föl is nyílt Petur szeme s révetegen bámult a mennyezetre. Vályi-Verasek még mindig nem mozdult, úgy vert a szíve, hogy azt hitte, mindjárt elájul. Halálfélelme mögül, mintegy messze távolságból megdöbbenve pillantott önmagára: ez lett hát a diadalmas örömből. A parancsnok föl-alá járt, aztán megállt Solymárral szemben: — Külön fegyveres őr álljon a cellája előtt! És minden nyomozónak ki kell adni az utasítást, hogy a legszigorúbb kutatással derítsék ki egész jelenét és múltját. Kikkel érintkezik? Kikkel áll összeköttetésben? Átkutatni a lakását. Minden iratot, levelet le kell foglalni. A szomszédait, hozzátartozóit kihallgatni... Rendkívül veszedelmes alak! Csak rá kell nézni és már bizonyos lehet az ember benne, hogy a gaztettek egész légióját követte el egy életen át... Nem hiszem, hogy csalódnék, nekem kitűnő blikkem van Mikor már a parancsnok elhallgatott és közönyösen, gondolattalanul nézett maga elé, Duhay odasompolygott hozzá: r— Parancsnok elvtárs, az Isten szerelmére, mi lesz velünk? A parancsnok csodálkozva tárta szét a két karját: — Mi lenne? — De hiszen mi nem csináltunk az égvilágon semmit. Oly ártatlanul estünk az egészbe, mint... A parancsnok tűnődve: — Semmit. Alkoholtilalom áthágása, ez a legkevesebb! — De hát ezért csak nem büntetnek meg bennünket? — Az már nem ránk tartozik. Mi csak a jelentést tesz- szűk meg. — De mégis, mit gondol, parancsnok elvtárs? A parancsnok megvetőleg mérte végig Duhayt: — Nem olyan egyszerű az eset. A lövést s így közvetve a lőfegyvert is valamennyien együntetűen letagadták. Félre akartak bennünket vezetni. Hogy egyebet ne is mondjak. O uhay körül forogni kezdett a világ. Szörnyűség! Minderre így nem is gondolt. Börtönbe vethetik■ Vége van, megőrül, nem lehet elviselni! — De miért van úgy megijedve? Csak nem képzeli, hogy levágják a fejét? — Rettenetes! — Csak ezt tudta rebegni. — Na, látja! Maga is egy igazi ellenforradalmár. Még ez is! — Miért mondja ezt, parancsnok elvtárs? — Mert úgy fél tőlünk! Es a parancsnok dermesztő gúnnyal mosolygott.
