Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
1960. március 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tizenötezer konyhai ülőke Ki merre indul GIMNÁZIUMBÓL Egyre megbecsültebb az ipari munka - Fontosabb a kultúra, mint a pénz - Miért jó az oktatási reform ? A kisújszállási Faipari Vállalatnál Nyikos Imréné az ülőkék lábait csiszolja. Az év első negyedében IS ezer készül belőle, MOZAIK RÓMAIAK, SZALLJATOK MEG Í JBÓL ANGLIÁT! Ezt követeli egy felbőszült angol állampolgár, aki hosz- szú ideje ostromolja Dorset grófság tanácsát: javítsák meg a Sandy Lane nevű utat, Upton helység főutcáját, amelyet a rómaiak több mint 1600 évvel ezelőtt építettek. D. K. Celeman, a haragos angol megelégelte a brit hatóságokhoz intézett petíciókat és a következő levelet menesztette a római útépítő hivatalhoz: „Ez az út annak a katonai úthálózatnak egy szakasza, amelyet az Önök katonái i. e. 55 és i. o. 355. között építettek. Nem kételkedem benne, hogy önök a megszállás alatt ezt az utat is éppen olyan szépen karban tartották, mint az összes önök által épített utakat, amelyek máig is az egyetlen jó országutak egész Angliában. Biztos vagyok benne, hogy önöket mélyen elszomorítaná, ha látnák ezt az elhanyagolt utat. Kérem, folyósítsanak az elmaradott és fejletlen országok számára létesített ENSZ műszaki segélyterv keretén belül Nagy-Britanniának kölcsönt vagy még jobb lenne, ha egyszerűen Angliába; kül- denének egy útjavító századot^. IA „Christian Science Monitor“-bőO TEMPLOM ZETÖK GÉPKOCSIVESZAMARA Bellunóban, a Dolomitok kapujában óriási templomot építettek, amelybe a gépkocsivezetők behajthatnak az istentiszteletre. A templomhajó magassága 40 méter. (A „Figaro”-bői) A mezőtúri Dózsa György Gimnáziumban huszonkilenc fiú töpreng az idén, merre induljon érettségi után. Az osztályfőnöki órák ilyenkor a legizgalmasabbak, de legalább olyan izgalmasak a szünetek is. Ez a fő téma a családi körben, az iskola folyosóim és a titkosan elszívott fél cigaretta füstjéből ezt vallatják: merre menjek? Nyugodtan mondhatjuk, hogy a huszonkilenc fiatalember válasza erre a miértre. összegezése azoknak a válaszoknak, amelyeket a család, az iskola és saját egyéniségük sugalmazott. A huszonkilenc válaszban benne van, hogy véleményük szerint merre érdemes haladni. De benne van az is, hogy milyen embereket formált az iskolai és a családi nevelés, másrészt: melyek azok a pályák, amelyek 1960-ban a tanulóifjúság körében legkedveltebbek. Nézzük tehát a beszédes számadatokat A huszonkilenc fiú között tizenegyen választják az ipari munkát, az osztály létszámának csaknem 40 százaléka. Ha a korábbi évek statisztikáit tanulmányozzuk, — kitűnik, hogy a fizikai munka egyre megbecsültebb lesz azok előtt is, akik eredetileg értelmiségi pályára készültek. Ha tovább megyünk a következtetésben, arról is beszélhetünk, hogy ezek a fiúk, akik többségükben munkás és paraszt-származásu- ak, a családi körben is azt tapasztalták, hogy érdemes ezt a pályát választani« A pályák között népszerűségében második a mérnöki pálya. Az osztály — fiú osztály lévén —• elsősorban a természettudományokhoz vonzódik. Az orvosi pálya az osztály népszerűségi ranglistáján a harmadik helyet foglalja el: négyen szeretnének orvosi, hárman állatorvosi pályára lépni. A pedagógus pálya három diákot vonz. Ketten kérik felvételüket mezőgazdasági szakiskolába, egy diák készül a Kertészeti Főiskolára:- Mi az oka, hogy a mezőgazdasági pályák iránt viszonylag kisebb az érdeklődés? Énről beszélgetek az osztályfőnökkel és a diákokkal? Ádám Sándor tanár véleménye szerint döntő befolyással volt az Idei pályaválasztásra az a tény, hogy a szülők többsége csak a közelmúltban lépett be a termelőszövetkezetbe. Äz osztályfőnök véleményét igazolja az is, hogy a régi tsztag családból származó Szűcs Sándor és Molnár István mezőgazdasági pályát választott, mindketten a piliscsabai Mezőgazdasági Szakiskolába készülnek. Szűcs Sándor még hozzáteszi a maga véleményét: — A pályaválasztásban szerepet látszik az is, hogy hazánkban a mezőgazdaság még eléggé elmaradott De nekünk is feladatunk, hogy segítsünk ezen a helyzeten. Figyelemre méltó, de csak részben igaz Győrösi Imre véleménye. Szerinte, aki mezőgazdasági pályát választ, elszakad a kultúrától. Márpedig a mai ifjúságnak fontosabb a kultúra, mint a pénz. Ezért özönlenek a városba a fiatalok. / . Arra nem gondol, hogy a város és falu kulturális kü lönbsége egyre kisebb lesz: a rádió, a televízió, a film, a színház — nem beszélve a sajtótermékekről — a legeldugottabb helyekre is eljuttatják a „városi” kultúrát, amely egyre inkább országossá válik« A középiskolást* pályaváTang Su-csen igazgató asszony története lasztásának idején látjuk igazán, mekkora szükség volt középiskoláinkban az 5+1-es Oktatási rendszer bevezetésére,- Ez az oktatási reform helyesbíteni fogja a tanulóifjúság fizikai munkáról alkotott véleményét — mondja őri Zoltán iskolaigazgató. Elismeréssel beszél a város két termelőszövetkezetéről, az Adydól és a Bercsényiről. A két szövetkezet vállalta az első osztályosok szakoktatását és a ki-beszállítást is. Agro- nómus irányítja az elméleti és gyakorlati munkát De ugyanekkor probléma is akad ezzel kapcsolatban: A szövetkezetekben — mondja Őri Zoltán — a munka idényjellege szabja meg, hogy mivel foglalkoznak a tanulók. Tengeritöréskor például két hétig is tengerit törnek. Ezért lenne jobb, ha állami gazdaságban tölthetnék a hatodik napot. A gazdaság azonban nem tudja biztosítani a közlekedési eszközöket. Helyes lenne, ha az ilyen helyek, mint Mezőtúr, ahol mezőgazdasági jellegű 5+1-es tanítás folyik, megkapnák a bányavidékeken lecserélt autóbuszokat. Ezzel a szállítás gondja megoldódna, Bizonyára felfigyelnék az illetékesek őri Zoltán igazgató hasznos javaslatára, És reméljük, hogy a következő tanév pályaválasztási szezonjában már azt írhatjuk, hogy fiai közül egyre többen vállaltak részt mezőgazdaságunk megfiatalításában. Ladányi Mihály 1/Kitode*i feÁh 2:cUm. .. Kollégám, „rászállt” a telefonra. Először fiatalos hévvel magabiztosan kezdte: „a munkaverseny eredményeiről szeretnék tájékoztatást kapni“ — s máris a papírra bökött ceruzájával, gondolván, hogy ennél egyszerűbb feladatot sem kapott még. Nem kell más, csak felhívom a versenyfelelőst, feljegyezni a brigádok nevét és teljesítményét, s máris megvan a napi „norma”. Egyik üzem a másik után jelentkezett. Barátom ajkáról egyre fogyott a mosoly. Majd visszahívom” mondta az egyik, s azóta is hiába keressük. JMég nincs összeállítva° — mondták a Fűrésztelepen, JSajnálom, de a terves...” mentegetőztek a bútorgyárban. „Globálisan jól állunk — így a Járműjavítóban — de többet nem tudok mondani, mert a papír be vem zárva a fiókba”. „A negyedik negyedévről adhatunk adatot“ — tájékoztatták a dohányfermentálóból, Barátom melankólikusan jegyezte meg: érdekes, az emberek dolgoznák, a versenyfelelősök meg semmit sem tudnák.„ Pedig nincs igaza. Nagyszerűen ki tudják menteni ■magukat. S ez is valami! •— sibé —“ amiiiNtiiiiiMiiwiMimiiMHiiiiMMimiiiruiH Pakisztán új fSvárosa Izlamabad íztemabad, az „Izlám városa* nevet fogja viselni Pakisztán új fővárosa, amely Ravalpindi közelében épül. Az új főváros nyolc-tíz év alatt készül el, mintegy 37 millió fontsterling költséggel. wiimuiuuiiiiimuiiuimiuiuuiuiiiiHimiir — JELENTŐSEN növekszik ebben az esztendőben megyénk idegenforgalma. A tavalyi huszonhárom helyett idén negyven szovjet turistacsoport érkezését várjuk. C Magyar művek az öntevékeny színjátszók műsorán A 48 esztendős, határozott ember benyomását keltő asszony, az a fajta, akit ha eseményekben gazdag élete felől kérdeznek azt válaszolja, hogy nincs az ő életében semmi különös. A válasz egyrészt szerénységére vall, másrészt pedig azt mutatja, hogy az új Kínában tényleg nem rendkívüli dolog gyárigazgatónak lenni. Tang Su-csen a selyem-termeléséről hires Shantung tartományban született. Kétéves volt, amikor édesanyja meghalt, testvéreivel együtt nagynénje nevelte fel. Nyolcéves korában egy földbirtokos gyermekeire vigyázott, 12 esztendős volt, amikor munkaadója a gazdaságba küldte dolgozni Tizenötévé« korúban férjhez ment. 1953-ban belépett a Kommunista Pártba, később tanácstag lett kerületében. 1956-ban családjával Pekingbe költözött, - férje egy gőzturbina-gyárban kapott állást. 1958-ban a pért felhívást Intézett a pekingi háziasszonyokhoz; hagyják ott a konyhát és a mosogatódézsát, vegyenek ré9zt a termelőmunkában. A párt hivó szavát kővető 200 ezer pekingi háziasszony között Tang la ott volt. A környéken lakó M asz- szonnyal megbeszélte, hogy gyufa skatulyagyártáshoz kezdenek. Műhelyüket egy elhagyott garázsban rendezték be. Ügyes munkájukra felfigyelt egy népművészeti cikkeket előállító üzem, meggyőzték az asszonyokat arról, hogy gyufaskatulyákat aimtiimiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiuiHiiiiimimtHMmmmmiiiiHHiiHHimuiiimiimiiHmmm cAkik ntm szeretik a szépet.*. Levelet kaptunk Czakó István szolnoki olvasónktól, aki hangot ad örömének, hogy parkok, virágágyak létesítésével szépíti városunkat a Kertészeti Vállalat, — mint erről már lapunk 24-i számiban irtunk. „Ez nagyon szép, — írja Czakó István — sajnos azonban sokan nem szeretik a szépet és a rendet. Olykor a tanuló ifjúság, -**- ideértve az óvodáskorunktól fel a nyolcadikosig =* rendkívüli pusztítást visz végbe. Ami útjukba esik, fa. cserje, bokor se tépik törik zúzzák... Szülőknek, pedagógusoknak kellene közbelépni, hogy megvédjék a város szépségét a gyerekek kegyetlenkedéseitől. Csakhogy... Bizony a felnőttekkel sincs minden rendben. A buszról lelépő felnőtt első ténykedése, hogy jegyét messze eldobja Sokszor olyan a megállók környéke, mint valami szemétdomb. Mi lenne, ha egyszerűen zsebrevágná? Senkinek sem szakítaná le a zsebét, s valami kicsivel hozzájárulnának városunk tisztává, szebbé tételéhez...* Nem is rossz javaslat,* csak öregek, - vagy csökkent munkaképességűek is gyárthatnak és felkérték őket, hogy vállalják el gyöngyházból készülő dísztárgyak előállításának egy- egy részfeladatát. Az asszonyközösség tárgyalt a javaslatról, mlndannyiuknak nagyon tetszett és így a műhely átalakult. A garázs azonban kicsinek bizonyult, nagyobb helyiségbe költöztek. A kezdeti nehézségek után komoly üzemmé fejlődtek, gépeket szereztek be, s ma már gyártásuk elén a haul M ezer darabot. A termelési problémákat megoldották ugyan, ekkor azonban családi kérdések léptek előtérbe. A férjek morogni kezdtek, ki fog főzni, mosni, stoppolni, a gyerekekre vigyázni. Néhány héten belül mosodát, kantint, varrodát, óvodát és napközi otthont létesítettek. A férfiak nemcsak megnyugodtak, hanem most már büszkén kérkedtek ügyes, talpraesett asszonyaikkal. Tang asszony néhány hónapja a pekingi népi kongresszus képviselője és ebben a minőségben piacokat, üzleteket, üzemeket ellenőriz. Fial közül kettő a hadseregben van, egy egyetemre jár, a két legfiatalabb pedig középiskolában tanul. Napi fárasztó munkája után sem pihen, igyekszik a mulasztottakat pótolni és éjjel tanúi S* Tang Su-csen lgazgató-asz- szony története. Tényleg nem readJövüB • szociálist* Kásában. Lapunk hasábjain többször foglalkoztunk már öntevékeny színjátszóink munkájával, gyakran felmerülő problémáikkal, segítettük őket hasznos gyakorlati és műsor- választási tanácsokkal. Leszögeztük, hogy öntevékeny színjátszóink kedvezőbb helyzetben vannak, mint a többi öntevékeny művészeti ág művelői, mert a színpadról elhangzó élő szó biztosítja e művészetnek a legközvetlenebb nevelő, embert- formáló hatását. Ez pedig sokmindenre kötelez. Nagyon fontos tehát színjátszóink műsorválasztása. Több mint egy hónap után ismét megvizsgáltuk öntevékeny színjátszóink műsortervét és tájékozódtunk felkészülésükről: Előző cikkeink nem voltak hatástalanok. Megyénkben szinte egyetlen helyen sem játszanak giecses darabokat vagy rossz operetteket a műkedvelők. Ezzel szemben sokhelyütt magyar írók műveivel készülnek a közeljövőben rendezendő Felszabadulási Kulturális Seregszemlére. Elsőnek a Tiszai öldvári- ószöllői általános iskolába látogattunk el, ahol a helyi kulturcsoport lelkesen próbálta Gárdonyi Géza: „A bor” című művének jeleneteit. A fiatalokból álló öntevékeny csoport december 15. óta készül az előadásra, — melynek bemutatóját márci- cius hónapra tervezik. Fáradságos munka és nagy akarat jellemzi a próbákat, A csoport tagjainak a szerepadta nehézségeken kívül a helyi körülmények viszontagságaival is meg kell birkózni. __ Hí r János igazgató elmesélte. hogy a fiatalos nagy része több kilométerre lakik a próbák és előadások színhelyétől, sőt V. Tóth Károly Szolnokról jár ide minden alkalommal: — Csoportunk tagjai üzemi és mezőgazdasági dolgozók, valamint diákok. Gulyás János tanár vezetésével a próbák a befejezéshez közelednek és reméljük, hogy a lelkes munkának eredménye lesz, — mondta Hír János igazgató. Ellátogattunk a kunhegyest járásba is, ahol Budai Sándor népművelési felügyelővel beszélgettünk. — Járásunkban szinte valamennyi öntevékeny színjátszócsoport magyar író művével szerepel a seregszemlén. Kunmadarason Dobozy Imre: Szélvihar című drámáját mutatják be A kunhegyes! MTH iparitanulók Nyíri Tibor: Nyitva a kiskapu című művét próbálják, míg a központi színjátszók Jókai: Kőszívű ember fiai-t akarják bemutatni Tóth Barna veze- zetéséveL Az előadás szereplői termelőszövetkezeti dolgozók, pedagógusok és vízügyi dolgozók. Ha a megye többi öntevékeny csoportja is követi az itt említettek példáját: az eredmény sem marad el és teljes sikerrel zárul a soron- következő legnagyobb kulturális programunk a Felszabadulási Kulturális Seregszemle. K M. Háztáji és egyéni termelők! AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT kocatartási és süldő• nevelési akciót indított9 melynek keretében vemhes kocára köthető szerződés. A szaporulatból legalább: db hizlalásra alkalmas 40—60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a flalástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött vemhes koca után 680.— Ft előleget tolyösit a Vállalat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet. A jelenlegi szerződéses árak: pt 40—60 kg tiszta fajú fehér hússüldő kg-ként 1530 40—60 kg hús- és hús jellegű és mangalica kilogrammonként __________________ 14.50 Ha sználja ki a kedvező lehetőséget és még ma kössön szerződést, mert a szabadpiaci ár alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldöneve- lés jó árat biztosít. Részletes telvilágosftást a vállalat 6* a községi felvásárlók adnak. Járási kirendeltség« ^Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat
