Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-18 / 41. szám
4 4ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. február 13. PARASZTFILMMŰVÉSZ TALÁLKOZÓ Már hosszabb idő óta áll fenn a patronálási szerződés a Hunnia Filmstúdió és a törökszentmiklósi Dózsa Tsz között. A szerződés értelmében a Hunnia kulturális segítséget is nyújt a tsz-nek. Ma este a szerződés egyik pontja válik valóra. A megyében először — Budapestet is megelőzve — mutatják be a Kálváriát, a filmstúdió új művészi paraszttárgyú alkotását. A bemutatóra küldöttség is érkezik. Tagjai: Agárdi Gábor filmszínész, Majczen Mária és Petényi Ilona főiskolai hallgatók, Mészáros Gyula rendező és Elek Ottó gyártásvezető. A vendégek résztvesznek mindkét előadáson, majd baráti beszélgetést folytatnak a tsz tagjaival, r Oriáskémény Csehszlovákiában A Melnyik közelében épülő csehszlovák hőerőműnek elkészült a 120 méter magas kéménye. A betonból készült kémény átmérője hat méter, a kémény fala a felső végén csupán 15 centiméter vastag lefelé egyrw vastagodik Az őriáskémény októbeL elsején fog először működni Amíg fordul a vonat Fáradt zakatolással döcce- ni az ütközőn az utolsót a vonat. — Nagyhalom — kiáltja a kalauz s gyorsan visszalép a kocsiba. Emberek, asszonyok, gimnazista fiúk és lányok táskával. kosárral igyekeznek kifelé az alkonyba hajló délutánba; — Az iskola? — válaszol kérdéssel az érdeklődésre egy szőkehajú harmadikos. — Ott a domb mellett Vigyázzon a kutyáik nem kedvelik az idegent. j , FÜTTYENT A MOZDONY, fehér komondor környékezi az érkezőt. Seppegő lopako- dással inkább kíváncsiságot mint haragot mutat. Tíz lépésnyi távolságról követ egészen az iskoláig, ott, mint, aki már a maga kötelességének eleget tett, látható megnyugvással ad át két társának, egy feketének és egy korpa- színűnek. A vonat már Jászdózsa felé szuszog. — A tanító? — Én volnék — fogad egy feltűnően agro- nómusra hasonlító szálas, birgeli csizmás ember. Medve Pál — mondja kézszorítás közben a nevét A táblánál számtannal birkózik egy fiú. Gondolkozik, majd kivágja az eredményt — Szóval így élünk ml erre — jegyzi meg a tanító, miközben kiszabja a feladatot az öt hat, hét, nyolc osztálynak. A sUéAu feketézőEgyszerre érünk a pénztártól a presszógéphez. Dupla, dupla. Az övi is, meg az enyém is. De a stréber oldalra lép és sunyi mozdulattal pénzdarabot nyom a presszósnő zsebébe. Az visszahunyorít rá s ezzel eldöntöttnek veszem, kész az alku. Az alku az én bőrömre, jobban mondva a feketémre, Ha az ugyan feke.e leszl Mert egyszerű, mint egy matematikai képlet. Két duplához megvan a kávémennyiség. A kávémennyiség, melyet ha egyenlően elosztunk, egyenlően főzünk, két egyenlő dupla lesz belőle. De én nem adtam pénzt, hát világos, hogy én húzom a rövideb- bet. Ügy látszik, a stréber is ezt számolgatja, mert míg a presszós nő felé bizalmas mosolyt küldözget, felém lenéző vigyorgást lövöldöz. Érzi, hogy nyeregben van, hogy egyetlen forinttal (ha ugyan nem kétforintos volt) megvásárolta feketézési jogegyenlőségemet, s én itt állok kisemmizetten, meg- szégyenülten, megalázot- tan. Szinte érzem, hogy zsugorodom egyre kisebbre, a stréber meg nő hatalmas, pimasz góliáttá. Na, várj csak! A presszós nő ügyetlen. Egyszerre teszi rá a két feketét. Igaz, amit elém tett, az valamivél kevesebb lötty-pötty. A stréber nyúl a cukros dobozért vigyorogva, diadalittasan. Én pedig egy gyors mozdulattal magam elé húzom a feketéjét. A bonbonier fölött megáll a keze. Megdermed az egész ember. A presszósnő is elhűl egy pillanatra. Most már nem mosolyog egyikük sem. Pillantásukból kiérzem: ha még lennének csodák, ebben a pillanatban a pokol fenekére zuhannék fejcetéstől együtt. De mert a misztikumban nem hiszek, hát nagy élvezettel szürcsölgetem kitűnőre sikerült aromás, illatos feketémet. A stréber is issza a lötty- pöttyöt. Mindkét arca bele- vörösödik az erkölcsi pofonba. S most már én nevetek magamban, sőt ol- daltnézve vigyorgok szemtelenül. Hiába, ilyen az élet! — borzák— Egyéni termelők! AZ ÁLLATFORGALMI VÄLLALAT kocatartási és süldő- nevelési akciót indított, melynek keretében vemhes kocára köthető szerződés. A szaporulatból legalább j db hizlalásra alkalmas 40—60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött vemhes koca után 600.— Ft előleget folyósít a Vállalat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet. A jelenlegi szerződéses árak: pt 40—60 kg tiszta fajú fehér hússüldő kg-ként 15.50 40—60 kg hús- és hús jellegű és mangalica kilogrammonként ..................................... 14.50 Ha sználja ki a kedvező lehetőséget és még ma kössön szerződést, mert a szabadpiaci ár alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldőnevelés jó árat biztosít. Részletes felvilágosítást a vállalat járási kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak. Szolnok—Heves megyei Allatforgalmi Vállalat El sem ül a gyerekek zaja, vendég érkezik. Kiss Sándor, a dűlő tanácstagja. — Hogy is leszünk ma este? — érdeklődik. Kicsit zsúfolt a program. Tanácstagi beszámolót tartunk, filmet vetítünk és a színdarabot is próbálni kellene. Meg a pénteki fellépéssel is csinálunk valamit. Legalább egy villámpróbát. Ajtó nyílik. Jönnek a szereplők: Bozorádi Józsefné, ifj. Kovács Béla, meg a többiek. Olvasópróba. t.. Mert. ha egyszer megkóstolták a drágaságot... Csak a búza ára nem akar feljebb menni ... váltogatják egymást a „Sári bíró” ismert mondatai. Majd a tanteremben. Felnőtteknek szűk padban szoronganak az emberek. Kiss Sándor beszél: — Egymilliónégyszáznyolc- vanötezer forint a községfejlesztési alap. Járda, villany, egészségház, óvoda — sorolja. — Mi lesz a kuttal, meg az úttal? — szól közbe Bozorá- di József. Jó volna azzal már nem várni tovább, mert ha egyszer a gyerekek közül valaki megbetegszik, hat kilométerről nem könnyű orvost hozni. — És az az út is — veszi át a szót Szikszai István Egy kilométer hiányzik. Ha ez megépülne, mi járnánk legjobban a három termelő szövetkezet tagjai, i., VÁLASZ, CSEND. KÉRDÉS: — Veszünk-e televíziót? hangzik a padsorból. — Mozi kellene inkább — erősködik Szikszai István, — — Drága — vágja szét a vitát egy asszonyi hang. — A filmért is fizetni kell, a gépért is. Maradjunk a televíziónál. A tanító áll fel: — Javítják az agregátort Pesten a Világítástechnikai Vállalatnál. A három farsangi napra, reméljük elkészül. S aztán Pis'a bátyám — fordul Szikszai felé — nem utasítjuk vissza a felajánlott pénzt. Majd a földből, amit a termelőszövetkezet ad visszafizetjük. , Eldőlt a vita. Televízió les? az iskolában Nagyhalmon. Az énekkar sorol elő a padokból. Kiss néni hatvanhat évével takarosán, a fiatalok fürge léptekkel. Megszólal a harmónium felcsendül a dal. Nem vagyok én senkinek sem adósa... Váltás, a színjátszók következnek, Kóczián András és Kovács Béla. Egyik maguk készítette jelenetben a bürokráciát boncolják, másikban azt próbálják megállapítani: mennyi földje volt akkor a félnek, amikor az adó mértékét kifogásolta s mennyi most, hogy a földjáradékot kell felvenni; Taps, nevetés és újra nóta. Elégedetten hümmög mellettem Hévér János bécsi. Simogatja tüskés bajuszát: *— Ez aztán a menyecske — mutat Bozorádinére. Nappal is élhallatszik a hangja még a Kapitányrétre is. ISMÉT VÁLTOZIK A KÉP A diavetítő veszi át a helyet. Megelevenedik a vásznon a tenger rejtelmes élete. Féltizre jár már. Odakint sűrű a februári este fátyla. Néhányan az öregebbek közül már indulnának, de még mindig maradnak. Várják: mit rejteget még Medve Pál a tarsolyában. Ma estére már semmit, hiszen asztmás szu-z- szanáshoz hasonló hörrené- sekkel már igyekszik visszafelé a vonat Jószdózsa felöl. Éleset füttyent. A mozdonyvezető kihajol, kíváncsian nézi a sötétben villogó lámpákat. — Gyűlés volt — érdeklődik. Nem kap választ; így aztán nem tudja meg, hogy amíg ő fordult, a vonattal ötven tanya lakói, töltöttek egy kellemes estét, egy hétköznapit, a nagyhakni iskolában. Nagy István A Nap kel: 6.48 h-kor, nyugszik: 17.10 h-kor. A Hold kel: 23.49 h-kor, nyugszik: 9.32 h-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás: erősen felhős idő, sok helyen havazás és eső. Mérsékelt változó irányú szél. Több helyen köd. A hőmérséklet átmenetileg emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 3—plusz 6 fok között, délkeleten 6 fok alatt. Távolabbi kjlátások: felhős, csapadékos idő. — SZÁZTÍZEZER forint értékű társadalmi munka végzését vállalták a jászteleki fiatalok.‘Egyebek között 1000 férőhelyes baromfiéi, 400 köbméter víztároló építésében segédkeznek és 2 ezer munkaórát dolgoznak a község parkosításában. — SZEMEREM ELLEN elkövetett bűncselekmények miatt a törökszentmiklósi járásb'róság hat hónap börtönre és mellék- büntetésre ítélte Kiss Gábor törökszentmiklósi lakost. A járási ügyész annak Idején súlyosbításért fellebbezett, melynek a megyei bíróság büntető fellebbvi- teli tanácsa helyt Is adott s Kisst jogerősen kétévi börtönre Ítélte. — CSEREHANGVERSENYT rendez február 20-án este Jászberényben a Déryné Színházteremben a budapesti „Egyesült Izzó“ kitüntetett férfikara és a jászberényi Déryné Művelődési Ház Pa- lotási János vegyeskara. Az érdekesnek ígérkező zenei eseményt nagy érdeklődés előzi meg Jászberényben. Megfelelő“ ember — megfelelő helyen Bárdos József felett korábban három ízben hangzott el jogerős bírói ítélet. Ezek közül csupán (.?) kettő vagyon elleni bűncselekmény miatt. Lehetséges, hogy ezt a két büntetést nem sokallották a Szolnok megyei tanács egyik építővállalatánál, aholis Bárdost raktárosi és munkás- szállás takarítói minőségben alkalmazták. A szolnoki járásbíróság dr. Hajnal Mihály tanácsa előtt megtartott tárgyaláson tűnt ki, hogy Bárdos nemcsak a szállást, de a munkások zsebeit is „takarította”. Azokból — hat esetben — több mint ötszáz forintot emelt ki. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben folytatott építkezésnél elkövetett lopásokat a vádlott elismerte; így j a járásbíróság magánosok sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntette miatt hathónapi börtön- büntetésre ítélte. Bárdos József felmentéséért fellebbezett. Szűcs Sándor: r téli viharait, nádi far has oh e mié he (PoJc kunsági öreg pász- *-*" tort megismertem már életemben, akik valamikor a múlt század derekán cserget- ték az ostort, forgatták a kampót, mint suttyó bojtár- lyegények. Felemlegetvén a régi időket, az általuk átélt kegyetlen téli viharokról meg a nádi farkasokról beszéltek legszívesebben. Pedig mindkettő rossz emlék! Talán éppen ezért nekünk sem kellene elfelejtenünk. Emlékezzünk rá ma is, amikor villogó fehérfalú, pirostetejű modern ólak, valóságos paloták — nyújtózkodnak szövetkezeti városaink határán s a hajdani szilaj pásztorok utódai jó meleg szobákban olvasgatnak pihenés idején, meg rádiót hallgatnak s maholnap televízión nézik a fővárosi színházak előadásait. Ezelőtt nemcsak gondozója, Ide szenvedő társa volt a ♦ pásztor a rábízott jószágnak {s ráadásul őt még sokszor imeg is számoltatták. í...„Jön a bíró. jön a gazda: i Hol a jószág, kutya-fattya? t Ne dideregj a bundában, t Add a számot a rovásra!" ♦— mondja a régi pásztori dal. tAm, hogy őmaga hogyan van ♦ — azzal senki se törődött. J , J rideg nyájat, gulyát ♦ c * télen is kinn tartották ♦ a hó alá temetődött avar mezőn. Jöttek a viharok, a „Sis- vai-tele” ■meg a „Hegyeli-fer- geteg”, amikor jéggé dermedtek a határbeli erek, fenékig fagytak a tavak. Éjszaka úgy kiragyogtak a csillagok, mint a pomádézott katonagomb A méteres hó tetején boszorkánytáncot járt az északi szél s mikor tova nyargalt, jött a másik. Embernek, jószágnak még a csontját is kaparta. Egy rozoga nádhodály vagy avar karám volt a nyáj minden védelme. A pásztor berakta cókmókját a düledező nádkunyhóba, nehogy betemesse a pustolás, maga pedig a jószág mellett dacolt az idővel. Msztor egy percre se hagyhatta el nyáját, mert a kunsági nádasok telve voltak vörhenyes színű nádi farkasokkal. Ezek mindig azt lesték, mikor törhetnek be a karámba. A tűitől téltek legjobban. Rakott is a pásztor a csörgő avarnádból olyat, szinte a csillagokig lihegett a lángja s az áttüzese- dett nádbördő szállt messze, szanaszéjjel. De bizony, többnyire úgy volt az. hogy amikor legjobban kellett volna a tűz, akkor hordta el a vihar. Ilyenkor ledobták a nehéz bundát és ingben-gatvában fokost. botot kapva álltak az ’rés böndövel támadó farkas- csorda elé. Az öreg Zagyva Imre beszélte, hogy siheder korában bizonyos Birizdó Nagy Lőrinc nevezetű juhásznál bojtárko- dott. Egy csúnya telet a karcagi földön Sínylődtek végig valami ócska nádhodály mellett. Közel esett hozzájuk a Kunlavös rétje, amelynek sűrűjéből naplement után már kihallatszott az ordasok üvöltése. Éjszaka nagy vihar támadt, amely elhordta a hit- "ánv nádépítménv felét s még a pernyéjét is elseperte a tűznek. Nosza, előrontottak a veresfülűek s be a nyáj közé! Gőzölt a számadó meg a három bojtárlegény, a ha- vatvágó viharban is kimelegedtek, forgatván a fokost meg a súlyos ólmosbotot. Hat farkast leterítettek, de a többi huszonöt juhot bontott ki. Az öreg Birizdó saját juhai- val meg szolgálatával alig nyözte megtéríteni a gazdáknak a kárt. De Zagyva is megjárta! Míg az egyik farkassal viaskodott, a másik hátulról támadta meg s úgy a combjába kapott, hogy a vastag tögyfa- oatyán keresztül is örökre ott hagyta két sor foga helyét. Ez a Kunlapos híres farkasfészek lehetett annak ideién! Havas Sándor „Vadászrajzok” című munkájában 1859-ben ezt irta: ..Láttam én egy pár évvel ezelőtt Karcagon a ku.nla.posi rétben egy juhászbojtár által a karám— VERSENYT HIRDET S KISZ túrkevei városi bizottsága a termelőszövetkezeti fiatalok között. A verseny célja a baromfitenyésztés fellendítése és holdanként 206 mázsás cukorrépa termés elérése. — SZALMÁVAL és kukoricaszárral akarta felmelegí- teni indítás előtt a tiszafüredi Úttörő Termelőszövetkezet gépkocsiját Vaszilkó Antal. A fellobbanó lángtól tüzet fogott a gépkocsi motorikus része. Vaszilkó ellen vétkes gondatlanságért eljárás indul. — KÉTEZER KÖBMÉTER szilázs készítését és ifjúsági vagy termelőszövetkezeti székház építésének segítését vállalták a jászboldogházi fiatalok. Egyéb vállalásokkal együtt ez évben 50 ezer forint értékű munkával segítik a termelőszövetkezeti építkezéseket és a község fejlődését. — TÖBB MINT 30 százalékát szállítja külföldre első negyedévi készítményeinek a martfűi Tisza Cipőgyár. Dömper cipőből 20 ezer, bakancsból 40 ezer, gumicsizmából 20 ezer, tornacipőből pedig 420 ezer párat vásároltak külföldi cégek. Az első szállítmányokat már útnak is indították. — NEM ÜGYELTEK kellő gonddal a húsfüstölőre Vere- bélyi Antal szászberek! lakos portáján. Kigyúladt és leégett a füstölő melletti góró, a tűz martalékául esett a füstölő és a hús is. — NEGYEDMILLIÓ téli naposcsibét nevelnek jelenleg megyénk termelőszövetkezetei. A túrkevei Búzakalász tsz-ből 25 ezer, a kisújszállási Búzakalász tsz-ből pedig négyezer árubaromfi kerül piacra a szokásosnál lényegesen korábban. — EGYETEMISTÁK újabb harmincfős csoportja látogat február végén megyénkbe. Február 27-től március 7-ig több brigádban tanulmányozzák majd a termelőszövetkezeti községek életét. — NÉPSZERŰEK az irodalmi előadások megyénk községeiben és városaiban. A tiszaroffi művelődési otthonban például több mint háromszázötvenen vettek részt az „Irodalmunk nagy alakjai’’ című előadáson. ban bottal agyonütött oly nagy farkast, mely kinyújtva szaglója hegyétől nyele szirmáig tökéletes öt láb hosszú”. De tanyáztak farkasok a Kecskeri nádasaiban is. Csíkos Andrást itt jegyezte meg egy nagy ordas, fiatal gulyás- bojtár korában. Derekatlan ingben jártak ezelőtt s ha vastag gatyakorca meg nem védi, kihasította volna a hasát, így csak hosszú forradás maradt utána. Ezért hívták legénykorában Farkascsapta Csikós Andrásnak- Ám a farkas még roszabbul járt, mert András szétcsapta a fejét a nehéz ónosfával s bundájából hátibőrt csináltatott magának. Mikor fújt a fagyos téli szél, azt fordította feléje. Őket naplementkor támadták meg a vadak, mikor éppen befelé terelték a gulyát a karámba. Egy tehenet kibontottak, de több kár nem esett. A szilaj marha maga is tudott némileg védekezni a támadás ellen. A borjúnagyságú szegesörvű komondorok is nagy segítségére voltak a pásztoroknak. Csak az volt a baj, hogy a kegyetlen pustolásban látni is alig lehetett. A „farkaslakodalom” után a vállukról lehajított, bundájukat is nehezen találták meg az öles hófúvások alatt, úgy beletaposták a nagy kavargásban. Bizonygatják az öregek, hogy azóta se voltak olyan nagy havak, dermesztő telek, mint az ő fiatal korukban. A farkasok is kivesztek a nádasok pusztulásával. A nádi tarkasnak írmagja se maradt s a természettudósok vitatkoznak rajta, milyen U lehetett voltaképpen.