Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-03 / 28. szám
V I960, február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP V Barátok szerződése Máig sem tudom okát, miért mondják sokan: Két- pó a világ közepe. Ez a kis, nyáron poros, télen sáros falu olyan, mint többi testvére a megyében. De hogy van-e mégis valami a fenti mondásban, nézzük meg! Kétpó népe úgy látszik megértette az idők szavát, a mi világunk, a fejlődés törvényének követelését, rálépett a kollektív gazlálkodás útjára. Nos, ha ezek a kétpói emberek saját világukat érzik életük körének központjában, akkor valóban a világ közepe ez a község. S hány hasonló ilyen „közép”, „világ közepe” van már e megyében, ebben az országban! pe maradjunk csak Két- pónál. Nem ismerem ezeket az új életbe induló embereket, ám beszéltem azokkal, hallottam azokról, akik hozzásegítették őket ehhez az újhoz. A Szolnoki Járműjavítóban. Mert köztudott dolog: a megye eme hatalmas gyárában dolgozó lakatosok, hegesztők, karbantartók vagy a szakmával most ismerkedő ipari tanulók sokat segítettek ebben a kétpóiaknak. Pál róná Iasi szerződésük is volt erre. Ám, minden szerződés, minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez a tétel most is áll. S mi a helyzet a Járműben? Az, hogy a kétpói szövetkezeti gazdák, s a Járműjavító munkásai megtalálták a közös hangot, segítőkezeket adtak egymásnak. A Dózsa Tsz jószágállománya — Két- pón — az ő kezükkel épített itatóvályúból issza a vizet, gépkocsijuk is azáltal fut, kalapácsos darálójuk is azáltal működik, nem is szólva a vasúti kocsi, a lovas- kocsikról amiket használatra alkalmassá szintén a Jármű dolgozói tették. S ha már a javításoknál tartunk, Írjuk a ^rv7.fCI.f£SZ2or>ol« 4jno-. vágásáról, a szekrények, asztalok, székek rendbehozataláról szintén nem feledkeztek el. Akárcsak a cégtáblák újrafestéséről. A Zöldmező Tsz-ben úgyszintén itatóvályú, cégtáblafestés, bútorjavítás dicséri a Jármű dolgozóinak keze munkáját, akik még öt vagon salakot is hordtak ide a sár „legyőzéséhez”. Az úgyszintén kétoói Szabadság Tsz tagsága is bizonyára halával gondol azokra, akik 300 méter árté- zi víz elvezetéséhez csővezetékeket készítettek, s a tehénistálló villamosvezetékeinek rendbehozásaira, s azokra is, akik a kalapácsos darálóhoz szitát készítettek s természetesen a három tonnás tehergépkocsijuk motor- generálozási munkájának elvégzőire is. A szolnoki Kossuth Tsz-nek — patronálási szerződésük túlteljesítéseképpen — az új, negyven férőhelyes tehénistálló építésében segédkeztek, vízszívó motort szereztek be részükre és így tovább. Feltevődik ezek után a kérdés: az említett, a Járműjavító dolgozói által patronált szövetkezetek mit ajánlottak fel cserében? A szolnoki Kossuth, s az itt szóbakerült többi tsz 5 százalékkal több húsféleséget az előirányzottnál. öt százalékkal több húsféleség. Valóban ennyi volna az egész? Szerintem nem! Üj barátságok, új ismeretségek, újabb erős szálak is, amelyek még elszakíthatatlanabbá teszik fi munkásság és a parasztság testvéri. szövetségét. Látható, tapintható, erős és elszakíthatatlan szálak ezek. De erősítésükről a továbbiakban sem feledkezzenek meg a Járműjavítóban nemcsak Kétpón, hanem az egész megyében — akárcsak eddig. A felvilágosító, okos szó, az erős akarat tovább él. Munkásokat, — a Járműjavító munkásait is — láthatunk e szövetkezetek zárszá- madó közgyűlésein. Miért? Hogy ne csak a patronálási szerződés végrehajtásában, hanem már annak összeállításában is résztvehessenek. Hogy lássák: „hol szorít” legjobban a cipő. Igen! A karbantartók, a MÁV iparitanulók, az a 400, munkás, aki sok-sok szabad óráját szánta a mezőgazdaság szocialista átszervezésére a megyében, azok, akik állandóan résztvettek e munkában, a megdicsértek — egyszóval sok-sok százan folytatják az idén is a munkát. Azt a munkát, aminek neve: tsz patronálás. — bubor — Közgazdasági híreb MOSZKVA Moszkvában az idén naponta négy lakóházat, vagyis 255 lakást adnak át rendeltetésének. • A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság a most aláírt egyezmény értelmében együttműködik a határmenti erdőségek tűzvédelmében. ■ VARSÓ Lengyelországban 1959- ben 5 000 új mezőgazdasági kör alakult 110 000 taggal Jelenleg 21 065 mezőgazdasági kör működik. PRÁGA A Csehszlovák Tudományos Akadémia biológiai intézete kutatási eredménye szerint búzakorpából és dohánymagból 20 százalékkal több penicillint lehet előállítani, mint kukorica-kivonatokból. * DJAKARTA A Suluh Indonesia című lap arról ad hírt, hogy húsz Ikarus autóbusz érkezett In- néziába. '****»****** Tehénetetés — helikopterről A francia rendőrség egyik helikoptere napok óta különleges feladatot lát el: 120 tehenet etet. A tehenek a Loire folyóban lévő Meslet-szigeten élnek. A ne"v hideg niiatt a folyón olyan erős a jégzajlá-S, hogy csónakkal lehetetlen megközelíteni a szigetet. A tehenek néhány napig koplaltak. s mikor az időjárás nem enyhült, a parasztok a rendőrséghez fordultak segítségért. A rendőrség vezetője — modern ember lévén — igénybe vette a helikoptert, amelyről naponta 130 kg szénát dobnak a csodálkozó tehenek elé. ZÁRSZÁMADÁS a Jásztelek—Puszta mi z*ei Toíbuchin Tsz-ben „Ünnep számunkra ez a nap, amikor tsz-ünk tizedik zárszámadó közgyűlését tartja”. — E szavakkal kezdte beszámolóját Lázár elvtárs, a pusztamizsei milliomosok elnöke, az 1959-es esztendő záróközgyűlésén. — Majd nyomban és mindenek előtt az alapító tagokat köszöntötte. Azokat, akik azzal tettek legtöbbet a tsz-ért, hogy 1949. december 1-én megalakították a tsz-t. Nevüket őrzi az emlékezet, személyüket övezze mindig az úttörőknek kijáró tisztelet. Tizenkettőn voltak. Kilencen: Berényi Ferenc, id. Bakai Mátyás, Lázár József, özv. Tóth B. Istvánná, Mondi Ilona, Mészáros András, Mészáros Béla, Mondi János és Mészáros Béláné a mai napig is a tsz-ben munkálkodnak. Az alapítók mindegyike a „kiváló termelőszövetkezeti tag” jelvény tulajdonosa. A munkaegység értéke négy esztendő óta stabil A zárszámadó közgyűlésen a tsz elnöke részletesen beszámolt az 1959-es esztendő eredményeiről és a hiányosságokról is. A Tolbuchin Tsz jelenével érdemes közelebbről megismerkedni, annál is inkább, mert ez a nagyüzem az utóbbi három évben sok árut előállító gazdasággá fejlődött. A kis tsz-ek megyei versenyében három esztendő óta mindig az első helyen szerepel, s a munkaegység értékével 1956 óta úgyszólván nincs semmiféle ingadozás. Egy munkaegység értéke 1956- ban 50 forint 1957- ben 50 forint 1958- ban 50 forint 1959- ben 44 forint Az előrelátó vezetés párosult a tagok szorgalmával, így fogla’hatnánk össze egy mondatban a munkaegység értékének stabilitását. A szövetkezeti gazdák minden esztendőben tudták, hogy mire számíthatnak. Ez anyagi biztonságérzetet kölcsönzött és növelte a munkakedvet. Azt is jól tudták, többet oszthatnának, de hallgattak a vezetők szavára s 1958-ban például 70 ezer forintot tartalékoltak, most pedig 103 ezer forintot, amely utóbbi összeget jószágál1 ománvba fektették. A mostani 44 forintnál figyelembe kell venni, hogy 14 hónapos volt az esztendő. A szövetkezeti tagok megélhetése biztos, megalapozott. S valóban milliomosok, mert a Tolbuchin Tsz összes vagyona elérte az 5 millió 500 ezer forintot, a szövetkezet fel nem osztható tiszta vagyona kb. 2 millió forint 1959-ben a szövetkezet tiszta vagyonát kataszteri holdanként 2100 forinttal, összesen 784 ezer forinttal növelték. A tagok jövedelme Az az igazság, hogy a szövetkezeti gazdákat elsősorban az érdekli, mit ad nekik a közös, ha fáradságot nem ismerve, becsületesen dolgoznak. Ez a legfontosabb s az is bizonyos, éppen a fenti adatok igazolják, hogy ahol az egy ember megtalálja a számítását, ott a gazdaság is Szovjet akadémikus a rák gyógyszeres gyógyításáról Moszkva (MTI). N. Blo* hin professzor áz Izvesztyija vasárnapi számában cikket írt a rákos megbetegedések gyógyszeres gyógyításának problémájáról. Megállapítja: nincs mód arra. hogy olyan egységes átfogó gyógyszert készítsenek, amely a rák és részük az országot is. Várták őfet a belga meg a francia bányák, ahonnan aztán például Végh Lajos fél lábbal tért haza. S vajon mi várt arra, aki itthon maradt? A krónika följegyezte, hogy 1932-ben a megyében 170 olyan férfi lett öngyilkos, akinek udvarán megperdült az árverési dob. 1934-ben napszámosok és munkanélküliek járták a dülőutakat. Ajánlkoztak a kulák-gazdaságokba asszonyostól. gyermekestől. Szakma nélkül az emberek többsége csak a két karjában bizhatott. így jegyezhették fel ebben az évben a szakma- és fö'dnélküliekrőil az alábbiakat: Napszámosok száma és kereseti lehetősége 1934-ben: férfi Nyilvántartott: 37.927 Munkanélküli: 7.938 Munkabér naponta: 1.40 P És aki nem voilt nyilvántartva, mert annyija sem volt, hogy az igazolványát kiváltsa? Ki jegyezte fel az 6 számukat? Ma már mindez, a munka nélküliség, a filléres napszám, a tömeges gyermek- munka csak rossz álom. Az agitátorok nem feJedkeztek meg róla. Meqra'aknMg^kor a T-.egye címerébe a fehér és a búzavirág-kék színt iktatták. E záfzlók alatt indult választási harcba Gömbös Gyula, a m 'gye egyik szégyene, a töröl szentmiklósi nagygazdák képviselője. A gazdák szósz' '»lója, aki a képveseiiő- •JNolt * fogadta, Mávay Imre bíró volt Nagy úr volt. Oiya nagy úr, hogy tempmenet is hajdú járt e'őtt kivont karddatl, hogy e’ker 's se az útjába álló széffé ?et Ebf n a megyében választatta ipff mozT-'i l.íinv'r .* ' • , ot> Ttóác i-Tolvaj József gróf, aj nő gyermek 13.173 8.997 3.733 2.339 0.95 P 0.65 P 1919-es bécsi Magyar Komité kirablója. Elszámolt-e vaJa- ha azzal a pénztárból kilopott 40 ezer arannyal? A fehérterror urai ugyan nem kérdezték tőle. A gróf úr Jászteleken tartotta meg választási beszédét melyet minden egykori tudósítás tanú- bizonysága szerint így kezdett: — üdvözlöm Kistelek népét! Az egyik jászmagyar odahajolt a komájához: — Gyerünk innen komám, hisz" az úr azt se tudja, hol van! . Amiben nagy igazság volt, hiszen a tolvaj grófnak — tolvajságát csudálatosképpen még a neve is igazolta — legalább annyit illett volna tudnia, ha már képviselőségre adta a fejét, hogy Kistelek Szeged alatt fekszik. De ők kicsire nem adtak. Az volt a fontos, hogy tele legyen a szónok’at a megye igazán nagy szégyenének, — Horthy Miklósnak dicséretével. „Őfőméltóságú urunk kiváltképp kegyeli jász-kun népét!*’ — zengte Takách-Tolva ■ gróf. miközben tízezer eladósodott törpebirtokos portáján perdült meg a dob. Döbbenetes párhuzamokat produkál néha a történelem Ezen a kiváltságaihoz és for- nada1 m‘ hagyományaihoz annyira hű területen — ami kor Budapesten például már elbukott a proletárdiktatúra. Szolnokon még két napig tartotta magát, — hogyan tűnhettek fel a legnagyobb eHenforrodalmárok. országunk elvesztői?!- Az ünnepi szónoklatok szerint a „különösen kegyelt nép” — 64 ezer a földnélküli és törpeb'rtokos család — nyomorgóit. Napszám után jártak talicskát fogtak és elmentek kubikolni. ha akadt munka vagy fizették a banknak a kamatot. Törleszteni az adósságot? Ugyan, vajon hányán vo'tak kénesek a törlesztésre Legtöbbje a fel- szabadulás után fizette ki a tartozását, amikor két tyúk árából megszabadulhatott az egész, évtizedes nyomástól. 1931-ben a jászok petícióval fordultak a kormányzóhoz. hogy a gazdasági válságra való tekintettől „mél- tóztatna” közbenjárni terhe ik envhítését illetően A petíció átnyújtásakor jelen volt a kormány „tudósa” is. Maliciózusan jegyezte meg: — Ha a jászok nehezen élnek, megérdemlik. Hiszen ők a bib'iai istentelen filiszteu- sok utódai! De akinek nem kerül* dobra a vagyona az sem igen imádkozott, hogy istenem. elég már a jóból. A megye fő terménye a gabona volt, a kisgazdaságokban igen kevés hozammal. Gépeket csak a nagybirtok tudott vásárolni. Egy 1934. júniusi lapszám írja az aratás előkészületeivel kapcsolatban: „a kisbirtokosoknál ekén, boronán és hengeren kívül esetleg csak lókapa található.” Csoda-e hát, ha a „különösen. kegyelt népből” annyian nem tudtak itt megélni? Ezeket és hasonlókat tettek hát az agitátorok a mér-leg egyik serpenyőjébe. Az emberek könnyebben emlékeznek. ha emlékeztetik őket És a mérleg másik tányérjába? Ö’VentÁf nagybirtokot osztottak szét 1945-ben a jászkunok között. 33 ezer r.incsetelen család kapott földet. Visszaszármazott azok kezébe a juss. akik megdolgoztak érte. Kell-e azonban sokat beszélni arról hogy a 33 ezer közül hány csa’ád- nak nem volt gazdasági felszerelése és igás állatja? — Akiket azonban sokat nyúzott az élet. hamarosan meg- ta'á'ták a megoldást Egymásban találták meg. Karcagon 1945-ben, a földosztás után azonnal termelőszövetkezet alakult, Bihari elvtárs vezetésével. Kunhegyesen 1947-ben állt össze 16 föld- hözjuttatotí, hogy együtt próbáljon meg boldogulni. A leghősibb ta>lán mégis Király Sándorék kísérlete volt Öcsöd és Mesterszállás határában. (Folytatása következik) , az egyéb daganatos megbetegedések valamennyi fajtáját egyaránt gyógyítja. Ugyanakkor azonban különböző gyógyszerekkel már jelentős sikereket értek el a rákos megbetegedések gyógyításában. A különböző hormonkészítmények különösen a rákos megbetegedések áttételeinél használhatók. Így például a tejmirigy, valamint a petefészek rákos megbetegedésénél különböző hormonkészítményekkel megakadályozták a daganatos megbetegedés továbbterjedését, ugyanakkor sebészeti úton eltávolították a fő daganatot. A különböző vegyianyagokról szólva megállapítja: különösen a kloretilaminok és az etilenaminok készítményei, valamint bizonyos növényi kivonatok és antibiotikumok alkalmazásával értek el sikereket. A nyirokmirígy-rend- szer rákos megbetegedésénél például két szovjet készítmény és a magyar Degránol alkalmazása járt sikerrel. uiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiniimiiiimimmi' Rozsda marja a Vezseny község határában két szabadon hagyott vetőgépet. Kiérve a községből már messziről látható volt két gazdátlan, hótengerben hagyott vetőgép. A teljes beázása érdekében az az „öntulatos” dolgozó, aki otthagyta, még a magláda tetejét sem zárta le. Talán madáretetőnek szánta, mivel a magládában jócskán akadt búza is. Félreértés elkerülése végett közlöm a vetőgép egyikének gyári számát: 8656 16x4, 1/4. Azt hiszem, az egészhez kommentárt fűzni nem kell. Annyit azonban megjegyezhetünk, hogy helyes lenne, ha az illetékes tsz vezetőség felelősségre vonná azt a személyt, ak> a társadalmi tulajdon ellen ilyen hibát vét. G. NAGY LAJOS erősödik, gyarapszik. Különösen az új belépők körében a jövőt illetően még elég sok a bizonytalankodás, a kétkedés megyeszerte. Sokan és sokszor kérdezik, vajon a tsz-ben meg lesz-e a kenyerem, biztosítva lesz-e a jö- vőm? Aki nem dolgozik, az ne is számítson semmire. Aki viszont ezután is kétke- ze munkájából akar megélni, az bízhat és hogy nincs mitől tartania, arra szolgáljon bizonyságul éppen a Tolbuchin Tsz tagjainak példája. A tagok részére a közösen termelt javakból 1 millió 457 ezer 108 forint jutott. Egy- egy dolgozó tag átlagkeresete 18 ezer 100 forint. Kifizettek földjáradék címén 143 mázsa búzát és prémium címén 43 ezer 27 forintot. A közösből származó havi jövedelem átlaga 1500 forint, ami megfelel az üzemi munkások átlagkeresetének, özv. Varga Ferencné baromfigondozó jövedelme 20 ezer 593 forint, Bata János tehenészé 30 ezer 300 forint. Mondi József növényterme1 őé 21 ezer 28 Ft, a fiatal Tóth B. Antalé 22 ezer 428 forint. Az idős Tóth Józsefé pedig 16 ezer 41 forint Most a zárszámadás napján nem volt ritkaság, hogy egy-egy ember 5—6 ezer forintot számolt ki borítékjából. Akik 1959 tavaszán írták a!á a belépési nyilatkozatot, és azon nvomban részt kértek a közös munkából, azok is elégedettek. Közöttük Fü- löp Gábor 15 ezer 256 forintot, Varga Mátyás 15 ezer 219 forintot. Mészáros János 15 ezer 823 forintot. Kovács Ferenc 14 ezer 200 forintot kapott tavasz óta. Az ősszel kezdő Hidas Ferenc pedig 5 ezer 572 forintot. r Árutermelés 100 kh szántó- egységre 420 ezer Jor int Miből a jövedelem? Miből származtak a milliók? Abból, hogy a Tolbuchin Tsz gazdái nagymennyiségű terményt és terméket értékesítenek. Náluk a munkaegységet már három esztendővel ezelőtt forintosították. — Ez mint később bebizonyosodott, haszonnal járt, mind a közösség, mind a gazdaság, mind pedig a tagok szempontjából. 780 ezer forint volt az áruértékesítési tervük s ezt 1 millió 511 ezer forintra, azaz 203 százalékra teljesítették. Csak ezért 53 ezer forint plusz bevételhez jutott a tsz. Tehenenként kifejtek 3000 liter tejet, 100 kh-ként 22 ezer 300 litert. Hízottsertésből 100 kh-ként 41 mázsát E nagyszerű eredmények mind azt bizonyítják, hogy ahol a vezetőség bátor é: kezdeményező, ahol a tagol nem idegenkednek az ú módszerektől, nem félnek i munkától, ott évről évre gaz dagodik, gyarapszik a nagy üzem. A Tolbuchin Tsz tagja elégedettek, de nem pihenne! babéraikon, hanem márii megkezdték idei tervük va- lóraváltását. Különösen érdekes az a maga nemében ú; módszer, amit a dohány termesztésében és a kertészetben a'kalmaznak. A dohányosok már nem munkaegységre dolgoznak, hanem teljes egészében forintra. 100 forint megtermelt értékből 50 forint az övék. A kertészeti munkacsapat 100 forintból 40 forintot kap. Mindez nemcsak mennyiségre, hanem minőségre is ösztönzi a tagokat. A tsz vezetőinek egyébként az a legnagyobt gondja, hogyan milyen m6 dón tegye még érdekeltebb a szövetkezeti gazdákat terméseredmények növelés* ben az ötéves terv célki ti zéseinek valóraváltásában. Szekulity Pété /
