Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-17 / 40. szám
1960. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Meglepetés A Kisújszállási Gimnáziumban is sokat adnak arra, hogy a növendékek technikai képzettségét emeljék. Éppen ezért nagyon örültek az ajándékba Jcapott vágógépnek. Igen ám, de a vágógéphez tartozó kést méretbeli differenciák miatt nem tudták használni. Udvarias levelet írtak tehát a Budapesti. Kéziszerszám Gyár OMEGA részlegéhez, mennyiért alakítanák át a megadott méretre a kést. Teltek-múltak a napok. Megérkezett a válasz. A gyár értesítette az iskolái, hogy a kést felküldenie felesleges, mert használt késből már alakítottak is egy, a megadott méretnek megfelelőt. Tekintettel arra, hogy a kés politechnikai célokat szolgál, egy fillért sem fogadnak el érte. Eddig a levél. Mire e sorok megjelennek, valószínűleg már a kés is megérkezett rendeltetési helyére Kisújszállásra. Nem nagy dolog, de a gyáriak figyelmessége nagyon jól esett a diákoknak és tanáraiknak. Meglepődtek és nagyon örültek. Az ő köszönetükhöz mi is csatlakozunk. Ilyen meglepetéseket csak a szocialista társadalomban tudnak szerezni egymásnak az emberek. — ht — CH belső tartalékok feltárásáért Úi gázfúvót helyeznek üzembe A Tiszamenti Vegyiművek intenzifikálása (hatásfokának növelése) érdekében a hét folyamán — valószínűleg csütörtökön — Nyugat-Né- metországból vásárolt, nagyteljesítményű gázfúvót helyeznek üzembe. A mintegy 2 millióba kerülő gép jelentős mértékben hozzájárul a termelés növeléséhez. A múlt évben ign sok' üzemünk ért el rekordteljesítményt, s ennek következtében a megye iparában kiemelkedj, a korábbiaknál jóval szebb eredményeket könyvelhetünk el. Termelési tervünket például a márciusi határozatban javasolt 4 százalék helyett héttel teljesítettük túl. A megyei ipar több, mint 132 millió forint értékű árut termelt terven felül. 1958-hoz viszonyítva az építőipar 70 százalékkal több munkát végzett, a kőolajbá- nyászok produktuma (a feltárás folyóméterét véve figyelembe) 80 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a termelés a nehéziparban, — főleg a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban, a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál, a Fémnyomó és Lemezáru gyárban. A fontosabb cikkekből a tervezettnél jóval többet gyártott a megyei ipar. Konyhabútorból például 620 garnitúrával, kőolajból 610 tonnával, bőrcipőből 320.000 párral adtak többet az előirányzottnál. A MŰSZAKI fejlesztési TERV A nagymérvű fejlődés arra enged következtetni, hogy üzemeink jó úton járnak, megkezdték „rejtett” tartalékaik feltárását és hasznosítását. Korántsem lehet azonban azt állítani, hogy minden adottságot kihasználtak a múlt évben. — _ A gyártmányok fejlesztésével és egyéb feladatokkal kapcsolatos műszaki fejle: ztés nemcsak gyorsabbá, hanem olcsóbbá is teheti a termelést. A Jászberényi Fémnyomó és Lemez- árugvárban például új párologtató és kondenzátor gyártását kísérletezik ki, s ez hűtőszekrényként 9,5 méter importból származó vörösrézhuzal, egészévi termelést száNégymillió forirt értékű tervlúlteljesítés 1960-ban A felszabadulási munka- versenyhez az ipar és a mezőgazdaság dolgozói mellett csatlakoznak a kereskedelemben dolgozók is. A szolnoki Alföldi Állami Áruházban a közelmúltban tartottak termelési értekezletet, melyen elhatározták: az idén, 1959 tényszámaihoz hasonlítva, 4 millió forinttal teljesítik túl az értékesítési tervet. Az értekezleten kidolgozták, hogy egy-egy osztálynak milyen túlteljesítést kell elérnie. E szerint a méteráru 380 ezer, a konfekció 1 millió 440 ezer, a cipő 410 ezer, a darabáru 1,1 millió, a vegyes 220 ezer és az önelszámoló osztály dolgozói pedig 450 ezer forint túlteljesítést CSIBEKELTETÖ KISÚJSZÁLLÁSON örvendetes tény, hogy termelőszövetkezeteink napról napra nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztés minden ágának fejlesztésére. Ezerszámra igénylik például a naposcsibéket. Munkájuk elősegítése érdekében — 3,6 millió forintos ráfordítással 12 gépes csibenevélőt építenek Kisiiiszálláson az idén. .imiiiiimiHiimiiiiiiiiiMMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiii Új iskolák Oktatási intézményeink száma tovább bővül az idén. Ujszászon, Jászladányban, Kunhegyesen, Jászjákóhal- mán, Kétpón, Pusztataskony- ban új iskolákat avatnak az év során. Karcagon, Öcsödön és a Szolnoki Papírgyárnál jövőre kerül erre sor. Az iskolaépítési program tehát — melynek során az elmúlt évben 205 millió forint értékben, 42 tanteremmel gyarapodott megyénk — tovább folytatódik. ér el a .választék bővítésével, jobb árupropagandával 1960 végéig. Elkészítették a takarékos- sági tervet is az áruház dolgozói. Űov határoztak, hogy az idei ráfordítási költségek négy és fél százalékát, 143 ezer forintot takarítanak meg, gondosabb árukezelés, jobb raktározás és a társadalmi tulajdon védelmének fokozásával. A versenyben legjobb eredményeket elérő osztályokat, az értékelési időszakban megjutalmazzák. mítva milliós érték megtakarítását teszi lehetővé. A belső tartalékok felhasználásának egyik fontos követelménye tehát a műszaki fejlesztés. Ennek tervét kell k5munkálni alapos gonddal mindenhol, s lehetőleg több évre előre. GEPKIHASZNÁLÁS Az üzemek kapacitásának — főleg gépparkjának — kihasználási százalékában is van javítani való. Sokszor hangoztatják, hogy ilyen meg ilyen gépek kellenének. A valóság viszont az, hogy a meglevő szerszámgépeket sem üzemeltetik kellően. Fontosabb vasipari üzemeinkben például a szerszámgépek havi átlagos üzemórája nem éri el az 500-at. Mit lehetne tenni a helyzet javításáért? — Elsősorban több műszakot szervezni. Ezt teszik a Tisza Bútorgyárban május elsejéig. Az igazsághoz tartozik azon’-~n az is, hogy sok olyan gép van, amelyiknek - több műszakban való üzemeltetését az adott gyár szükséglete nem teszi indokolttá. A Törökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyár kovácsműhelyének példáját említhetnénk ezzel kapcsolatban. Felvetődik azonban a kérdés, hogy valóban megváltoztathatatlan, kényszerű állapot az ilyen? Nem lehetne jobb munkaszervezéssel, üzemek közötti kooperációval segíteni ezen? Vagy kifizetőbb, ha minden jelentősebb üzemünkben drága pénzen kovácsműhelyt létesítünk, — mint azt jelenleg csináljuk? SZÚKEBB PROFILT — NAGYOBB SZÉRIÁT Megyénk üzemei rendkívül sok gyártmányt állítanak elő, s ez nagyon sok problémát okoz. Egyre sürgetőbbé válik a profilszűkítés. S ez nem is megoldhatatlan követelmény Kisebb szériákat, melyek nem igényelnek magasfokú műszaki felkészülést kisebb üzemeknek is át lehetne adni. A Mezőgépgyár például adhatna le terheiből a helyi, munkaproblémával küzdő Vasipari Vállalatnak, vagy más üzemeknek. Kevesebb gyártmánnyal gyorsabbá, s olcsóbbá lehetne tenni a termelést a jelenlegi üzemi berendezésekkel is. Ezért kell a gyárak vezetőinek „vem- a vasat”, állandóan kérni, javasolni a profi- lirozási problémák megoldását. Ennek hasznát elismeri minden vállalatigazgató. Annál meglepőbb, hogy fontosabb vasipari üzemeinkben sorozatgyártásra új cikket egyáltalán nem terveztek 1960-ra, annál több új gyártmány prototípusát készítik el. — következtetve: tovább bővítik gyártmányaik számát. Nem arról van szó, hogy nem kell a korszerű, új cikk. Szükség van termékeink korszerűsítésére, de ezzel együttjáró követelmény a nagy szériába, minél olcsóbban való termelés. Ennek érdekében — az említettek mellett — sokat lehetne tenni, nem egy esetben olyant, ami természetesnek tűnik, mégsem alkalmazzák. így például Meztúron a Villamosgéptechnikai Cikkek Gyárában a bizonylatolási rendszer megszilárdítása, — mondhatni megteremtésében, hogy értékes anyagok (többek között ezüstrudak) fel- használását tudják ellenőrizni. ÚJÍTÁSOK A belső tartalékok feltárásáért sokat tehetnek a munkások is, — főleg újításokkal. Ez a mozgalom a Fémnyomóban több, mint 3 millió forintot hozott. Sok helyen még sem foglalkoznak vele kielégítően. A Mező- gazdasági Gépjavítóban például 3—4 hónapig elhúzódik egy-egy javaslat elbírálása, sőt van olyan, mely egy év óta „elfekszik”. Van tehát lehetőség bőven, éljünk vele. S. B. Február 20-ig lehet jelentkezni a KISZ megyeblzottság tejtermelés! versenyére A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága a közelmúltban versenyfelhívással fordult az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fiatal tehenészeihez. ^ A verseny kétirányú egyrészt a legjobb fejő cím elnyeréséért, másrészt- a megye legjob b tejtermelő tehenének gondozója cím elnyeréséért versenyeznek a fiatalok. A versenyről és a jelentkezésekről beszélgettünk Bodzsár Imre elvtárssal a KISZ megyei bizottságának parasztifjúsági felelőséveL — A versenyfelhívást és a jelentkezési lapokat — mondotta — megküldtük minden termelőszövetkezet és állami gazdaság fiataljainak, ahol a szarvasmarhaállomány törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. Az első jelentések már be is érkeztek a megyei bizottságra. A Héki Állami Gazdaság fiataljai közül Zsíros Károly mindkét versenyformába benevezett A termelőszövetkezetek közül nem számolva a járási és városi bizottságokhoz érkezett jelentkezéseket a karcagi Május 1 Tsz fiataljai D. Szabó Ferenc a legjobb fejő címért, Tolvaj János pedig a megye legjobb teiterm»lő tehenének gondozója cím elnyeréséért folyó versenyre jelentkezett. A verseny még szélesebb körbe való kiterjedése érdekében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetőitől kérjük: támogassák a fiatalokat, hogy a kiküldött felhívás alapján a jelentkezési lapokat február 20-ig el- küldhessék a KISZ járási vagy városi bizottságaihoz — fejezte be Bodzsár Imre elvtárs. A Nagykunsági .Állami Gazdaság fiatal állatgondozói közül Horváth Kálmán, Görbe János, Erdei József, Kiss Tibor és Csáti János kiszisták juttatták el hozzánk jelentkezésüket. Ugyancsak ebből a gazdaságból a megye legjobb tejtermelő tehene elnevezésű versenybe Pesztránszki Etek mellett még két fiatal jelentkezett. ÉPÍTÉSTUDOMÁNY — ( meglett embereknek Szerettem volna látni a hallgatók arcát, mikor először léptek a terembe, melynek négy falából három csupa-csupa ablak, padlója fénylő parkett s levegője hívogatóan tiszta, meleg. Ilyennek képzelték talán a grófi kastélyt, amelynek árnyékában apjuk cselédeskedett, a feudális ezer holdakon. Ezeket már testvéreik, rokonaik művelik saját tulajdonukként. — ök maguk pedig csu- dás feladatra; szocialista nagyüzemek példás vezetésére készülnek lelkesen, szorgalommal; itt a karcagi mezőgazdasági technikum épületében, a megyei tanács rendezte egyhónapos tanfolyamon. Hatvan férfiember a javából; ki ifjú, ki túlhaladta élete delét; ez jász, amaz kun, ennek pedig tán besenyő vitéz volt az őse. Egyben egyeznek csupán; termelőszövetkezeti elnök valamennyi. Szokatlan szavak szorgos jegyzésére kényszerülnek a ceruzák, töltőtollak. — Termelékenységet, munkaintenzitást, ellenőrző bizottságot és üzemszervezést soha. a legkiválóbb mintagazda sem emlegetett három-, vagy akár húsz-holdas birtokán. A nagyüzemben nemcsak megismerkedni kell e szavakkal, fogalmakkal — hanem élő tartalommal is megtölteni valamennyit. Szarvas Ferenc főmérnök — az előadó erre oktat. Déli szünetre, rövid sütké- rezésre seregük ki a hallgatóság. Javakorabeli gazda áll elébem az udvaron s illő tisztelettel kérdi: Szórják a műtrágYát Bérezi László, Récsányi József növénytermesztők és Laczkó József traktorista megtöltik a műtrágyaszóró tartályát s indul a Zetor a földekre. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben most rövid idő alatt a 2 ezer holdra 1600 mázsa pétisót szórnak ki az őszi árpa és búzavetésekre — Előadónk lesz-e délután, elvtárs? Büszkeség fog el; ekkora szakértelmet világéletemben senki fel nem tételezett rólam... Mit tehetnék mást; visszakérdezek: — Ej, hát olyan tanáros a képem?... — Aztán így: — Inkább tanulni jöttem, mintsem tanítani. Furcsa szerzetnek vélhet az én emberem. Szemöldökesem rezdül, amint rámhagyja: A helyes; hát tanuljunk együtt. Rögtönzött tanulmányúink a tehén- s borjúistállóba visz. Mohácsi Ferenc első embere a tiszaroffi Aranykalász Tsz- nek. Ha nem tudnám, mi járatban jött Karcagra, azt hinném, amit ő rólam: előadó az állattenyésztésből. — Ügy apránként derül ki: nemrég még tizenöt holdas mintagazda volt... Az igazság akkor is igazság, ha tanuló, vagy vendég mondja; ugy-e? Az elnök hüvelykjével egy marék keskenyre hajtogatott papírcsomóra bök, mely ott fehérük a rozsdavörös oszlopon: — Kannára való. — Odahaza másutt lesz a helye... * Vidám sző mellett ízesebb az ebéd; noha a technikum szakácsnőjének bendősímo- gató főztje még remetei magányban is jobb kedvre derítené a belekóstolót... Vak tyúk szemet — magam tréfás aztaltársat találtam a jászberényi November 7. Tsz-ből okulni érkezett Oláh József személyében. Nemrég öt holdon görnyedt — most ezernyolcszázon irányít. Kedvét ne szegjem valahogy, hát csak nagy óvatosan suttogom a leveseska- nál fölött: — Ez a munka sem lesz sokkal könyebb... — Tudom, — tör egykedvűen a kenyérből. — Már akkor tudtam, amikor elvállaltam. Csábított a perspektíva. Érzi, mit jelent egy gazdaság, melynek ezernyolcszáz holdiából már most ezer a szőlő, meg a gyümölcsös? A tőkék között sok a hitvány; olyan csemegét telepítünk a helyébe, mely nem a présbe, hanem exportládába kerül. Ebb’ az évben majd’ ötven holdon kezdjük. Ugy-e, elvtárs. van olyan zamatos a szőlő fürtről is, mint pohárból?... Konok, szívós erő sugárzik emebből a lexikon-kooonyá- jú magyarból. Sértésnek ne vegye toliamból a szót — magam a legigazabb elismerésnek szántam. Muhari István úgy pergeti a számokat, mintha odahaza, a jászbol- dogházi Hunyadi Tsz közgyűlésén olvasná papírról. Folyékonyan s mégis feszült- zaklatottan beszél; szinte várom, mikor ragad karon, hogy részesévé avásson az építkezésnek, mely nélkül nincs, nem is lehet előrehaladás .... c — Töredékét bírjuk ma annak, amink lehetne; mi az a hetvenkét szarvasmarha, huszonhárom ló, két csikó ezeregyszáznegyven holdon? Semmi! Nuüa... — így dohog s majd magát csi- títva: — Kezdésnek mégis valami. A szárnyassal szebben állunk; első transzportként ezer lesz a naposcsibe, ötszáz a liba, ugyanannyi a kacsa... De hol vagyunk még a kétszázötven tehéntől, háromszáz növendékmarhától, — jő ismét csendesen parázsló indulatba, — száz sőrétől, ötszáz hízótól? Messzi;’ de meglesz. Akarják az emberek... —- Minden azokon múlik, meg rajtunk, hogy utat mutassunk: hogyan akarjanak gazdagodni. Együtt; ne kü- lön-külön... Ez Szőke Márton igéje; úgy amint halljuk — keresetlenül, őszintén. Erő lakik benne, elnémít mindannyiunkat, holott halk szóval szál... — Tizenöt hold ... Magam s a család meg nem művelhette; olyant hívtam, kinek kevesebbje volt. Én el sem mondhatom, mit éreztem, amikor végre be mertem vaüani magamnak: kizsákmányoló lettem! Én, Szőke Márton ... jobbágyok unokája... kizsákmányoló... A kunmadarasi Táncsics Tsz-ben — odahaza — kevesen ismerik az elnök kathar- zisát. A tőkés szennyet levetett emberből, ki tudná, mi váltotta ki, hogy megtisztulását elbeszélje? A tépelödő, emberek szívét kereső Szőke Márton bizonnyal jó elnök lesz. A még mindig idegen- kedők keze után nyúl; okos szóval, türelemmel igyekszik szövetkezeti tagból termelőszövetkezeti emberré formálni őket • A fejekben pedig gyűlik, gyarapodik a tudomány. Az üzem- szervezésé, a számvitelé, a növénytermesztésé, az állattenyésztésé; a nagyüzemé. Ha úgy tetszik: építéstudomány ez — a gazdag, szabad paraszti világ építésének tudománya. — borváró —
