Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

1960. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Meglepetés A Kisújszállási Gimná­ziumban is sokat adnak ar­ra, hogy a növendékek technikai képzettségét emeljék. Éppen ezért na­gyon örültek az ajándékba Jcapott vágógépnek. Igen ám, de a vágógéphez tarto­zó kést méretbeli differen­ciák miatt nem tudták használni. Udvarias leve­let írtak tehát a Budapesti. Kéziszerszám Gyár OME­GA részlegéhez, mennyiért alakítanák át a megadott méretre a kést. Teltek-múltak a napok. Megérkezett a válasz. A gyár értesítette az iskolái, hogy a kést felküldenie fe­lesleges, mert használt késből már alakítottak is egy, a megadott méretnek megfelelőt. Tekintettel ar­ra, hogy a kés politechnikai célokat szolgál, egy fillért sem fogadnak el érte. Eddig a levél. Mire e so­rok megjelennek, valószí­nűleg már a kés is megér­kezett rendeltetési helyére Kisújszállásra. Nem nagy dolog, de a gyáriak figyel­messége nagyon jól esett a diákoknak és tanáraiknak. Meglepődtek és nagyon örültek. Az ő köszönetük­höz mi is csatlakozunk. Ilyen meglepetéseket csak a szocialista társadalomban tudnak szerezni egymásnak az emberek. — ht — CH belső tartalékok feltárásáért Úi gázfúvót helyeznek üzembe A Tiszamenti Vegyimű­vek intenzifikálása (hatásfo­kának növelése) érdekében a hét folyamán — valószínűleg csütörtökön — Nyugat-Né- metországból vásárolt, nagy­teljesítményű gázfúvót he­lyeznek üzembe. A mintegy 2 millióba kerülő gép jelentős mértékben hozzájárul a ter­melés növeléséhez. A múlt évben ign sok' üze­münk ért el rekordteljesít­ményt, s ennek következté­ben a megye iparában kie­melkedj, a korábbiaknál jó­val szebb eredményeket könyvelhetünk el. Termelési tervünket például a márciusi határozatban javasolt 4 szá­zalék helyett héttel teljesí­tettük túl. A megyei ipar több, mint 132 millió forint értékű árut termelt terven felül. 1958-hoz viszonyítva az építőipar 70 százalékkal több munkát végzett, a kőolajbá- nyászok produktuma (a fel­tárás folyóméterét véve fi­gyelembe) 80 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben növekedett a termelés a nehéziparban, — főleg a Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyárban, a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat­nál, a Fémnyomó és Lemez­áru gyárban. A fontosabb cikkekből a tervezettnél jóval többet gyártott a megyei ipar. Konyhabútorból például 620 garnitúrával, kőolajból 610 tonnával, bőrcipőből 320.000 párral adtak többet az elő­irányzottnál. A MŰSZAKI fejlesztési TERV A nagymérvű fejlődés arra enged következtetni, hogy üzemeink jó úton járnak, megkezdték „rejtett” tarta­lékaik feltárását és hasznosí­tását. Korántsem lehet azon­ban azt állítani, hogy minden adottságot kihasználtak a múlt évben. — _ A gyártmányok fej­lesztésével és egyéb fela­datokkal kapcsolatos műsza­ki fejle: ztés nemcsak gyor­sabbá, hanem olcsóbbá is te­heti a termelést. A Jászbe­rényi Fémnyomó és Lemez- árugvárban például új páro­logtató és kondenzátor gyár­tását kísérletezik ki, s ez hű­tőszekrényként 9,5 méter im­portból származó vörösrézhu­zal, egészévi termelést szá­Négymillió forirt értékű tervlúlteljesítés 1960-ban A felszabadulási munka- versenyhez az ipar és a me­zőgazdaság dolgozói mellett csatlakoznak a kereskede­lemben dolgozók is. A szol­noki Alföldi Állami Áruház­ban a közelmúltban tartottak termelési értekezletet, me­lyen elhatározták: az idén, 1959 tényszámaihoz hasonlít­va, 4 millió forinttal teljesí­tik túl az értékesítési tervet. Az értekezleten kidolgoz­ták, hogy egy-egy osztálynak milyen túlteljesítést kell el­érnie. E szerint a méteráru 380 ezer, a konfekció 1 mil­lió 440 ezer, a cipő 410 ezer, a darabáru 1,1 millió, a ve­gyes 220 ezer és az önelszá­moló osztály dolgozói pedig 450 ezer forint túlteljesítést CSIBEKELTETÖ KISÚJSZÁLLÁSON örvendetes tény, hogy ter­melőszövetkezeteink napról napra nagyobb gondot fordí­tanak az állattenyésztés min­den ágának fejlesztésére. Ezerszámra igénylik például a naposcsibéket. Munkájuk elősegítése érdekében — 3,6 millió forintos ráfordítással 12 gépes csibenevélőt építe­nek Kisiiiszálláson az idén. .imiiiiimiHiimiiiiiiiiiMMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiii Új iskolák Oktatási intézményeink száma tovább bővül az idén. Ujszászon, Jászladányban, Kunhegyesen, Jászjákóhal- mán, Kétpón, Pusztataskony- ban új iskolákat avatnak az év során. Karcagon, Öcsödön és a Szolnoki Papírgyárnál jövőre kerül erre sor. Az iskolaépítési program tehát — melynek során az elmúlt évben 205 millió fo­rint értékben, 42 tanterem­mel gyarapodott megyénk — tovább folytatódik. ér el a .választék bővítésével, jobb árupropagandával 1960 végéig. Elkészítették a takarékos- sági tervet is az áruház dol­gozói. Űov határoztak, hogy az idei ráfordítási költségek négy és fél százalékát, 143 ezer forintot takarítanak meg, gondosabb árukezelés, jobb raktározás és a társa­dalmi tulajdon védelmének fokozásával. A versenyben legjobb eredményeket elérő osztályokat, az értékelési időszakban megjutalmazzák. mítva milliós érték megta­karítását teszi lehetővé. A belső tartalékok felhasz­nálásának egyik fontos köve­telménye tehát a műszaki fejlesztés. Ennek tervét kell k5munkálni alapos gonddal mindenhol, s lehetőleg több évre előre. GEPKIHASZNÁLÁS Az üzemek kapacitásának — főleg gépparkjának — ki­használási százalékában is van javítani való. Sokszor hangoztatják, hogy ilyen meg ilyen gépek kellenének. A valóság viszont az, hogy a meglevő szerszámgépeket sem üzemeltetik kellően. Fonto­sabb vasipari üzemeinkben például a szerszámgépek havi átlagos üzemórája nem éri el az 500-at. Mit lehetne ten­ni a helyzet javításáért? — Elsősorban több műszakot szervezni. Ezt teszik a Tisza Bútorgyárban május elsejéig. Az igazsághoz tartozik azon’-~n az is, hogy sok olyan gép van, amelyiknek - több műszakban való üzemelteté­sét az adott gyár szükséglete nem teszi indokolttá. A Tö­rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyár kovácsműhelyé­nek példáját említhetnénk ezzel kapcsolatban. Felvető­dik azonban a kérdés, hogy valóban megváltoztathatat­lan, kényszerű állapot az ilyen? Nem lehetne jobb munkaszervezéssel, üzemek közötti kooperációval segíteni ezen? Vagy kifizetőbb, ha minden jelentősebb üze­münkben drága pénzen ko­vácsműhelyt létesítünk, — mint azt jelenleg csináljuk? SZÚKEBB PROFILT — NAGYOBB SZÉRIÁT Megyénk üzemei rendkívül sok gyártmányt állítanak elő, s ez nagyon sok problémát okoz. Egyre sürgetőbbé válik a profilszűkítés. S ez nem is megoldhatatlan követel­mény Kisebb szériákat, melyek nem igényelnek ma­gasfokú műszaki felkészülést kisebb üzemeknek is át le­hetne adni. A Mezőgépgyár például adhatna le terheiből a helyi, munkaproblémával küzdő Vasipari Vállalatnak, vagy más üzemeknek. Kevesebb gyártmánnyal gyorsabbá, s olcsóbbá lehetne tenni a termelést a jelenlegi üzemi berendezésekkel is. Ezért kell a gyárak vezetői­nek „vem- a vasat”, állandó­an kérni, javasolni a profi- lirozási problémák megoldá­sát. Ennek hasznát elismeri minden vállalatigazgató. An­nál meglepőbb, hogy fonto­sabb vasipari üzemeinkben sorozatgyártásra új cikket egyáltalán nem terveztek 1960-ra, annál több új gyárt­mány prototípusát készítik el. — következtetve: tovább bő­vítik gyártmányaik számát. Nem arról van szó, hogy nem kell a korszerű, új cikk. Szükség van termékeink kor­szerűsítésére, de ezzel együtt­járó követelmény a nagy szériába, minél olcsóbban való termelés. Ennek érdekében — az em­lítettek mellett — sokat le­hetne tenni, nem egy eset­ben olyant, ami természetes­nek tűnik, mégsem alkalmaz­zák. így például Meztúron a Villamosgéptechnikai Cikkek Gyárában a bizonylatolási rendszer megszilárdítása, — mondhatni megteremtésében, hogy értékes anyagok (töb­bek között ezüstrudak) fel- használását tudják ellenőriz­ni. ÚJÍTÁSOK A belső tartalékok feltárá­sáért sokat tehetnek a mun­kások is, — főleg újítások­kal. Ez a mozgalom a Fém­nyomóban több, mint 3 mil­lió forintot hozott. Sok he­lyen még sem foglalkoznak vele kielégítően. A Mező- gazdasági Gépjavítóban pél­dául 3—4 hónapig elhúzódik egy-egy javaslat elbírálása, sőt van olyan, mely egy év óta „elfekszik”. Van tehát lehetőség bőven, éljünk vele. S. B. Február 20-ig lehet jelentkezni a KISZ megyeblzottság tejtermelés! versenyére A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága a közelmúltban versenyfelhívással fordult az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek fiatal tehenészeihez. ^ A verseny kétirányú egyrészt a legjobb fejő cím elnyerésé­ért, másrészt- a megye legjob b tejtermelő tehenének gon­dozója cím elnyeréséért versenyeznek a fiatalok. A versenyről és a jelentkezésekről beszélgettünk Bodzsár Imre elvtárssal a KISZ megyei bizottságának parasztifjúsági felelőséveL — A versenyfelhívást és a jelentkezési lapokat — mon­dotta — megküldtük minden termelőszövetkezet és állami gazdaság fiataljainak, ahol a szarvasmarhaállomány törzs­könyvi ellenőrzés alatt áll. Az első jelentések már be is érkeztek a megyei bizott­ságra. A Héki Állami Gazda­ság fiataljai közül Zsíros Ká­roly mindkét versenyformá­ba benevezett A termelőszövetkezetek kö­zül nem számolva a járási és városi bizottságokhoz ér­kezett jelentkezéseket a kar­cagi Május 1 Tsz fiataljai D. Szabó Ferenc a legjobb fejő címért, Tolvaj János pedig a megye legjobb teiterm»lő te­henének gondozója cím el­nyeréséért folyó versenyre jelentkezett. A verseny még szélesebb körbe való kiterjedése érde­kében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ve­zetőitől kérjük: támogassák a fiatalokat, hogy a kiküldött felhívás alapján a jelentkezé­si lapokat február 20-ig el- küldhessék a KISZ járási vagy városi bizottságaihoz — fejezte be Bodzsár Imre elv­társ. A Nagykunsági .Állami Gazdaság fiatal állatgondozói közül Horváth Kálmán, Gör­be János, Erdei József, Kiss Tibor és Csáti János kiszisták juttatták el hozzánk jelent­kezésüket. Ugyancsak ebből a gazdaságból a megye legjobb tejtermelő tehene elnevezésű versenybe Pesztránszki Etek mellett még két fiatal jelent­kezett. ÉPÍTÉSTUDOMÁNY — ( meglett embereknek Szerettem volna látni a hall­gatók arcát, mikor először lép­tek a terembe, melynek négy fa­lából három csupa-csupa ablak, padlója fénylő parkett s levegője hívogatóan tiszta, meleg. Ilyen­nek képzelték talán a grófi kas­télyt, amelynek árnyékában ap­juk cselédeskedett, a feudális ezer holdakon. Ezeket már testvéreik, rokonaik művelik saját tulajdo­nukként. — ök maguk pedig csu- dás feladatra; szocialista nagyüze­mek példás vezetésére készülnek lelkesen, szorgalommal; itt a karcagi mezőgazdasági techni­kum épületében, a megyei ta­nács rendezte egyhónapos tan­folyamon. Hatvan férfiember a javából; ki ifjú, ki túlhaladta élete delét; ez jász, amaz kun, ennek pedig tán besenyő vitéz volt az őse. Egyben egyeznek csupán; termelőszövetkezeti el­nök valamennyi. Szokatlan szavak szorgos jegy­zésére kényszerülnek a ceruzák, töltőtollak. — Termelékenységet, munkaintenzitást, ellenőrző bi­zottságot és üzemszervezést soha. a legkiválóbb mintagazda sem emlegetett három-, vagy akár húsz-holdas birtokán. A nagy­üzemben nemcsak megismerked­ni kell e szavakkal, fogalmakkal — hanem élő tartalommal is megtölteni valamennyit. Szarvas Ferenc főmérnök — az előadó erre oktat. Déli szünetre, rövid sütké- rezésre seregük ki a hallga­tóság. Javakorabeli gazda áll elébem az udvaron s illő tisz­telettel kérdi: Szórják a műtrágYát Bérezi László, Récsányi József növénytermesztők és Laczkó József traktorista meg­töltik a műtrágyaszóró tartályát s indul a Zetor a földekre. A tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezetben most rövid idő alatt a 2 ezer holdra 1600 mázsa pétisót szórnak ki az őszi árpa és búzavetésekre — Előadónk lesz-e délután, elvtárs? Büszkeség fog el; ekkora szakértelmet világéletemben senki fel nem tételezett ró­lam... Mit tehetnék mást; visszakérdezek: — Ej, hát olyan tanáros a képem?... — Aztán így: — Inkább tanulni jöttem, mint­sem tanítani. Furcsa szerzetnek vélhet az én emberem. Szemöldökesem rezdül, amint rámhagyja: A helyes; hát tanuljunk együtt. Rögtönzött tanulmányúink a tehén- s borjúistállóba visz. Mohácsi Ferenc első embere a tiszaroffi Aranykalász Tsz- nek. Ha nem tudnám, mi já­ratban jött Karcagra, azt hinném, amit ő rólam: elő­adó az állattenyésztésből. — Ügy apránként derül ki: nemrég még tizenöt holdas mintagazda volt... Az igaz­ság akkor is igazság, ha ta­nuló, vagy vendég mondja; ugy-e? Az elnök hüvelykjé­vel egy marék keskenyre hajtogatott papírcsomóra bök, mely ott fehérük a rozs­davörös oszlopon: — Kannára való. — Oda­haza másutt lesz a helye... * Vidám sző mellett ízesebb az ebéd; noha a technikum szakácsnőjének bendősímo- gató főztje még remetei ma­gányban is jobb kedvre de­rítené a belekóstolót... Vak tyúk szemet — magam tré­fás aztaltársat találtam a jászberényi November 7. Tsz-ből okulni érkezett Oláh József személyében. Nem­rég öt holdon görnyedt — most ezernyolcszázon irá­nyít. Kedvét ne szegjem va­lahogy, hát csak nagy óva­tosan suttogom a leveseska- nál fölött: — Ez a munka sem lesz sokkal könyebb... — Tudom, — tör egyked­vűen a kenyérből. — Már akkor tudtam, amikor elvál­laltam. Csábított a perspek­tíva. Érzi, mit jelent egy gazdaság, melynek ezernyolc­száz holdiából már most ezer a szőlő, meg a gyümöl­csös? A tőkék között sok a hitvány; olyan csemegét te­lepítünk a helyébe, mely nem a présbe, hanem ex­portládába kerül. Ebb’ az évben majd’ ötven holdon kezdjük. Ugy-e, elvtárs. van olyan zamatos a szőlő fürtről is, mint pohárból?... Konok, szívós erő sugárzik emebből a lexikon-kooonyá- jú magyarból. Sértésnek ne vegye toliamból a szót — magam a legigazabb elisme­résnek szántam. Muhari Ist­ván úgy pergeti a számokat, mintha odahaza, a jászbol- dogházi Hunyadi Tsz köz­gyűlésén olvasná papírról. Folyékonyan s mégis feszült- zaklatottan beszél; szinte vá­rom, mikor ragad karon, hogy részesévé avásson az építkezésnek, mely nélkül nincs, nem is lehet előreha­ladás .... c — Töredékét bírjuk ma annak, amink lehetne; mi az a hetvenkét szarvasmar­ha, huszonhárom ló, két csi­kó ezeregyszáznegyven hol­don? Semmi! Nuüa... — így dohog s majd magát csi- títva: — Kezdésnek mégis valami. A szárnyassal szeb­ben állunk; első transzport­ként ezer lesz a naposcsibe, ötszáz a liba, ugyanannyi a kacsa... De hol vagyunk még a kétszázötven tehén­től, háromszáz növendék­marhától, — jő ismét csen­desen parázsló indulatba, — száz sőrétől, ötszáz hízótól? Messzi;’ de meglesz. Akarják az emberek... —- Minden azokon múlik, meg rajtunk, hogy utat mu­tassunk: hogyan akarjanak gazdagodni. Együtt; ne kü- lön-külön... Ez Szőke Márton igéje; úgy amint halljuk — kere­setlenül, őszintén. Erő lakik benne, elnémít mindannyiun­kat, holott halk szóval szál... — Tizenöt hold ... Magam s a család meg nem művel­hette; olyant hívtam, kinek kevesebbje volt. Én el sem mondhatom, mit éreztem, amikor végre be mertem vaüani magamnak: kizsák­mányoló lettem! Én, Szőke Márton ... jobbágyok uno­kája... kizsákmányoló... A kunmadarasi Táncsics Tsz-ben — odahaza — keve­sen ismerik az elnök kathar- zisát. A tőkés szennyet leve­tett emberből, ki tudná, mi váltotta ki, hogy megtisztu­lását elbeszélje? A tépelödő, emberek szívét kereső Szőke Márton bizonnyal jó elnök lesz. A még mindig idegen- kedők keze után nyúl; okos szóval, türelemmel igyekszik szövetkezeti tagból termelő­szövetkezeti emberré formál­ni őket • A fejekben pedig gyűlik, gya­rapodik a tudomány. Az üzem- szervezésé, a számvitelé, a nö­vénytermesztésé, az állatte­nyésztésé; a nagyüzemé. Ha úgy tetszik: építéstudomány ez — a gazdag, szabad paraszti világ építésének tudománya. — borváró —

Next

/
Thumbnails
Contents