Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1960. február 17. Az atombomba útja A sivatagban, ahol itt-ott még rég elpusztult te­vekara vánok csontjai fehér­lenek, ahol azelőtt csak boly­gó utasként tűnt fel néha ember, acéltomyot szereltek fel és tetejére rettenetes szerkezetet helyeztek. A si­vatag közepén csak repülő­gépek szoktak áthaladni, de ezen a reggelen messze elke­rülték a halott tájat. Mert ezen a reggelen próbálták ki itt a halál fegyverét, csak­nem másfél év óta először robbant földünkön atom­bomba Ezzel a robbanással nem csak a sivatag csendje szakadt meg egy pillanatra. Hatszáz ember figyelte mű­szeresekéi és riasztó berende­zésekkel a magasbatörő ret­tenetes felhőt. A Ghánából elindult tiltakozó küldöttség, amelyet a franciák már há­romszor visszaküldték, ami­kor be akartak hatolni az atomsugárzás által veszélyez­tetett Övezetbe, ekkor ismét francia őrjáratba ütközött. rrli- los t'-ület, mérgezett terület... ■ em mehettek ezúttal sem tovább. Akkrában, a robba­nás színhelyétől messze elte­rülő afrikai ország fővárosá­ban külföHrő' rkezett tudó­sok mérték a sugárzást, a le­vegőt, amely 1960. február 13-ától kezdve Afrikában sem veszélytelen elem; Az atombomba félelmes füstgombája már eloszlott, de a sugárzó anyagok láthatat­lanul is tovább mérgezik az égboltot. Az égboltot, s a nemzetközi politikát egya­ránt. A francia munkás, mikor megkérdezték, mit szól az új fegyverhez, rezignáltan vál­lat, vonít: „Mihez kezdjek én az atombombával?“ S az em­berek szerte a világon feltet­ték, mint ahogy fel is kell tenni a kérdést: kinek jó ez, mire jó ez, hová vezet ez az út? A második világhá­ború utolsó hónapjaiban az Egyesült Államokban tudó­sok egy kis csoportja dolgo­zott éjt nappalé téve, aggoda­lomtól és félelemtől hajszol­tam Sietniök kellett, egy perc késedelem esetleg vég­zetessé válhat. Javarészük a nácizmus elől emigrált Ame­rikába, s Einstein Útmutatása alapján, Oppenhimer pro­fesszor vezetésével azon dol­goztak, hogy még Hitler előtt a haditechnika szolgálatába állíthassák a maghasadás ször­nyű energiáját, az atomhasa­dás erejét. Mert ha Hitler kerül először a rettenetes fegyver birtokába :.. Mire azonban elkészültek, Hitler már halott volt, a Harmadik Birodalom meg­szűnt létezni. Az atombomba azonban megkezdte útját. Hirosima és Nagiaszaki követ­kezett . j. a melegháború utolsó, a Szovjetunió elleni hidegháború első robbanásai voltak ezek. A negyvenes évek második felében Ame­rika atom-monopóliumára támaszkodva próbálta meg­zsarolni a szocialista tábort, harcias tábornokok arról üvöltöztek, ilyen bombát kell dobni Moszkvára. A leszere­lés mindenfajta tervét me­reven elutasították. S nem okultak akkor sem, amikor Amerikában is komoly "endot okoz a dolgozó la­kosság un. „elöregedésének” problémája. Az emberi élet­kor kitolódásával és az álta­lános egészségi helyzet javu­lásával sokan, akik elérték a korhatárt nem alkarnak nyug­díjba vonulni, mert elég frissnek és munkabírónak érzik magukat ahhoz, hogy hasznos munkát végezzenek. Próbe képpen most néhány helyen be akarják vezetni a „fokozatos nyugdíjazást’“, vagyis az öregek számára egyre hosszabb szabadságot és eayre rövidebb munkaidőt biztosítanak. Ezzel akarják rás- -ktatni az érintetteket, hogy kedvet kapjanak a pi­henéshez és élvezetet találja­nak a semmittevésben. Dr. James Watt, az amerikai közoktatási és szociális ügyek a Szovjetunió határainak, létének védelmére megalkot­ta saját magfegyverét. A hi- degháboni legveszedelmesebb jelenségévé az USA által erőszakolt nukleáris fegyver­kezési verseny vált: a mind sűrűbbé váló atomkisérletek beszennyezték a Föld légkö­rét. A Csendes-óceánon sze­rencsétlen Japán halászok pusztultak el, a „Szerencsés Sárkány’’ utasai akiknek ha­jójára egyik reggel az ameri­kai hid -ogénbomba hamuját szórta a szél. A japán piaco­kon rádióaktív halat árultak, r-ert a kísérletek megfertőz­ték a tenger vizét. S egyre nőttek a felhalmozott pusztí­tó fegyverkészletek. Aztán Anglia is felrobbantotta a maga első atomfegyverét, bár nyilván­való, hogy a nukleáris hábo­rúban az atomfegyverekkel végrehajtott támadást ugyan­ilyen, vagy — a rakétatech­nika gyors fejlődése révén — még pusztftóbb visszacsapás követi, s a kis, zsúfolt lakos­ságú szigetországnál sebezhe­tőbbet elképzelni sem lehet. Az „atomklub” — ahogy a nyugatiak nevezték — ekkor már három tagot számlált. Franciaország belépése még bonyolultabbá teszi a helyze­tet. Mint ismeretes, a nuk­leáris verseny növekvő ve­szélyei s az atomfegyverek terjedésének perspektívája arra ösztönözte az angolszász hatalmakat, hogy legalábbis megkíséreljék a genfi meg­beszélések során az atom­fegyver-kísérletek megszün­tetését. Mióta a megbeszélé­sek folynak — csaknem más­féle éve — mindhárom atom­hatalom tartózkodott az újabb robbantásoktól. Az atom­fegyverkezésben érdekelt szélsőséges amerikai erők nyomására azonban Eisenho­wer az év elején bejelentet­te, hogy az USA fenntartja magának a jogot e kísérletek újrakezdésére; a napokban beterjesztett új javaslatban pedig végleg elejtik a rob­bantások teljes és feltétlen betiltásának gondolatát, a ki­sebb földalatti atomrobban­tásokat kivonva az ellenőr­zés alól. Ebben a helyzetben lépett be Franciaország az atom­klubba, mintegy megkímélve attól két angolszász szövetsé­gesét, hogy ők vállalják az atomcsend megtörésének ódiumát. Sőt: Franciaország az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének egyhangú döntése ellenére — csak Párizs kül­dötte szavazott e javaslat el­len — hajtotta végre kísér­letét. S ha nem is használnák fel a nyugati hatalmak e kez­deményezést saját kísérleteik újrakezdésére, felvetődik a kérdés, hogyan s miképpen vonják be De Gaulle-t a le­szerelési tárgyalásokba? Mi­lyen szerepet játszhat ebben Franciaország, mikor törek­vése szemmel-láthatóan saját atomfelfegyverzése ? Amerika nem örül a francia atombombának. Ha most, mikor Franciaország saját erejéből megalkotta sa­ját magfegyverét, nem siet minisztériumának tanácsa­dója az öregek problémáinak megoldására azt javasolta, hogy másik pályát kezdjenek. Az amerikai orvostudományi társaság elnöke, dr. Louis Orr szerint korunk egyik legsúlyosabb problémája, hogy noha az életkor kitoló­dott nem tudjuk megtölteni tartalommal az ajándékba kapott éveket. Amerikában pl. ma már 15,5 millió 65 éven felüli ember él. A la- koss gnak közel 10 százalé­kát méesem lehet egyszerűen „ócskavasnak” minősíteni. A probléma egyik megol­dásaképpen azt javasolják, hogy az öregek kapcsolódja­nak bele - közösségi életbe és különösen a fiatalok neve­lésénél érvényesítsék értékes tapasztalataikat. Helytelenítik, hogy például segítségére és nem osztja meg vele atomtitkait, akkor De Gaulle és a NATO viszo­nya még feszültebbé válik. Franciaország, az USA szö­vetségese óriási anyagi áldo­zatokra kényszerül fegyvere — amely atomfegyverek közt olyan primitív, mint például a kézifegyverek között a puska, a haditechnika már sokszorosan túlhaladta — e fegyver tökéletesítéséért. Ha viszont átadja mondjuk a hidrogénfegyvert, akkor ki tudja, kinek szolgáltatja ki? Franciaország a nyugati szö­vetség egyik legingatagabb pontja: jelenleg De Gaulle tábornok hatalma szilárd, de éppen a legutóbbi algériai ese­mények mutatták meg, hogy nem sebezhetetlen. S ha De Gaulle hatalma megszűnik, ki rendelkezik majd a ször­nyű fegyver fölött? S tovább: ha Franciaországnak elárul­ják a titkokat, hogyan tagad­ják meg Nyugat-Németor- szágtól? Ez pedig azt jelente­né, hogy a nukleáris hatal­mak száma egyre gyarapod­na. egy leszerelési megálla­podás elérése mind kilátásta- lanabbá válna, a legerősebb pusztítófegyver azoknak a tá­bornokoknak kezébe is el­jutna, akik ellen Oppenhei­mer és Einstein megteremtet­ték. Az atombomba útja mind veszélyesebbé válik: de világszerte nő az ellenállás ezzel a fenyegető irányzattal szemben. Az általános és tel­jes leszerelés gondolata — amelynek időszerűségét ép­pen a szaharai atom­robbanás mutatja — egyre nagyobb súlyt nyer a nem­zetközi politikában, mió^a Hruscsov ENSZ-beli’ történel­mi beszédében a Szóvj étunió javaslataként beterjesztette. A közelgő új genfi leszerelési tárgyalások, majd a csúcsta­lálkozón a szocialista tábor képviselői a Földkerekség minden élnivágyó lakójának nevében követelik majd, hogy vessenek véget a nuk­leáris hajszának. Mert nem több fegyverre, hanem több megértésre, leszerelésre — békére van szükség. Baracs Dénes Kedden délben indult a MALÉV úi nemzet­közi járata Frankfurt am Mainba A MALÉV tovább bővítet­te nemzetközi kapcsolatát és keddtől kezdve rendszeres járatot indít Budapest— Frankfurt am Main között. A gép hetenként két ízben száll le majd Frankfurtban. Az első járat kedden délben indult útjára. (MTI) Floridában az öregek számá­ra egész városnegyedeket épít- neh, ahol úgy érezhetik magukat, mint a kitaszított 'eprások. ''4.2 „Arbeiter Zeitung“-bál.) / Uj autóatlasz készül A kartográfiai vállalat meg" kezdte az új autóatlasz elő­készítését Az ország autóútjait 23 táblán dolgozzák fel. Feltün­tetik az idegenforgalmi ne­vezetességeket, a benzinkuta­kat, javítóműhelyeket. Az új autóatlasz világviszonylatban is a legkorszerűbb színvona- 1 at fogja képviselni. . Előreláthatólag 55.000 pél­dányban az év végén jelenik meg. (MTI.) Szélsőjobboldali röplapok újabb barikádharcokat iósolnak Algírban Algír (UPI). Algírban ked­den szélsőjobboldali röpla­pok jártak kézről kézre. A röpirat felszólítja Algír né­pét, „szorítsa össze fogát és hallgatagon szorítsa ökölbe kezét, mert ha eljön az ide­je, újra kezdődnek a bari­kádharcok a hadsereg segít­ségével” ... Az UPI megállapítása sze­rint több olyan tényező van, amely reményt kelthet az al­gíri lázadókban, az egyik ilyen tényező az, hogy még mindig szabadlábon van nyolc olyan vezetőjük, akik ellen az a vád, hogy „veszé­lyeztetik az állam biztonsá­gát” — biztató jelnek tekin­tik továbbá, hogy Serignyt, az Echo d’Alger főszerkesztő­jét börtönéből egy kevésbé szigorú fegyintézetbe szállí­tották és a főszerkesztő kér­te óvadék ellenében való sza­badlábra helyezését. (MTI) Összeütközések Burmában RANGUN (APF). Február 8—10. között összetűzésekre került sor a laoszi határ kö­zelében burmai csapatok és csangkajsekista elemek kö­zött, akik megtámadtak egy kis katonai őrséget. A bur­mai csapatok a támadásokat visszaverték. A csangkaj- sekisták vesztesége nyolc fő volt. (MTI). A szovjet tudomány nag>- szerű eredményei után, mi­dőn az ember előtt megnyílt a kozmoszba vezető út, már senki sem kételkedik abban, hogy az ember valóban eljut­hat a távoli világokba. Mi­vel pedig emberlakta Föl­dünk nem lehet kivétel a végtelen és örök világegye­temben, tehát az is kétségte­len, hogy a messzi világok lakói ugyancsak eljuthatnak a tudományos fejlettség csú­csaira és végezhetnek koz­mikus repüléseket. Ezen igazságok alapján, amelyek a modern ember előtt nyilvánvalóak, M. M. Agreszf szovjet tudós, a fizi­kai és matematikai tudomá­nyok kandidátusa olyan hi­potézist állított fel, amely szerint a messzi múltban már jártak a Földön űrhajósok idegen bolygóról. A feltételezett űrhajósok nyomaira utalnak azok a föl­di tárgyaik, amelyeknek ere­dete ma még rejtélyes, to­vábbá különböző népek ősi hagyományai. M. M. Agreszt szerint kétségtelen érdeklő­désre tartanak számot az alábbi tények: A Föld felületén, többek közt a Líbiai sivatagban, üvegszerű képződményeket, u. n. tektiteket találtak, ame­lyekben az aluminium és a barillium rádióaktív izotóp­jait fedezték fel. Ez arról ta­núskodik, hogy a tektitek legfeljebb egymillió évvel ez­előtt keletkeztek, igen magas hőmérséklet és erős rádión k- tív kisugárzás közepette. A tudósok már többször meg­próbálták a tektitek termé­szetét megmagyarázni, de magyarázataik egyetlen eset­ben sem bizonyultak elfogad­hatónak. Vajon ezek az üvegszer ű képződmén vek nem má? égitestekről a Föld­re küldött kutatólövedékek maradványai? — teszi fel a kérdést a szovjet tudós. A hipotézis szerzője úgy véli. hogy a távoli kozmikus térségekből gigászi űrhaló köze’edett a Föld felé A crtllaskö'7’ térben a fény se- t-esoéeé*- megközelítő séfyes seggel száguldott, s a Földtől RÖVID CATANIA (AFP). Hétfői jelentések szerint az Etna is­mét működik. Magas füst- és hamuoszlop tör a levegőbe. A kitörés nagyobb erejű és sűrűbb, mint a múlt év de­cemberében, a szakértők en­nek ellenére nem tartanak veszélytől. * LONDON (UPI). Az Indiai­óceánban lévő Mauritius szi­geten végigvonult pusztító ciklon következtében 15 000 ember maradt hajléktalan. A hétfőn érkezett végleges becslések szerint a cukorter­més 40 százaléka elpusztult, hatezer ház teljesen és leg­alább ugyanennyi részben elpusztult. * SZÓFIA (MTI). A dimitro- vói szénmedence egyik bá­nyájában megkövesedett fa­törzsre bukkantak. A bolgár geológusok megállapították, hogy az értékes geológiai le­körülbelül 40.000 km-nyi tá­volságban sebességét 3 km/ sec-ra csönkentette és a haj­tóműveket kikapcsolva mes­terséges szputnyikként ke­ringett a Föld körül. Az űr­hajósok különleges kutató-lö­vedékek segítségével vizs­gálták Földünk atmoszféráját és felületét, majd a leszállás­ra alkalmas hely kiválasztá­sa után leereszkedtek a föld­re. Az ősidőkben emelt épít­mények közül egyik legrejté- lyesefobnek tartják a baalbeki „verandát”, amely kolosszális kőtömbökből álló kisméretű plató az Anti-Libaon hegyei­ben. Eddig még senki sem adott pontos feleletet arra, mikor, hogyan és milyen cél­lal építették ezt a fantaszti­kus sziklaverandát. A szovjet tudós feltételezi, hogy a baalbeki veranda az űrhajósok által emelt kilövő­pálya maradványai, vagy esetleg olyan építmény, ame­lyet az idegen vendégek föl­di látogatásuk emlékére emeltek Agreszt megjegyzi, hogy ez az építmény arány­lag közel fekszik a Libiai-si- vatághoz, ahol a tektiteket találták. Az Anti Libanon vidékén igen gazdag ősi kéziratlele­tekre bukkantak. E kézirato­kat „Holt-tengeri tekercsek­nek” nevezték el. A teker­csek leírják Szodoma és Go­morra pusztulásét, s ez a le­írás szükségszerűen felkelti a modern atomfizika vívmá­nyait ismerő ember figyel­mét. Szodoma és Gomorra története mai nyelven értel­mezve azt jelenti, hogy a la­kosságot figyelmeztették: hagyják el a nemsokára be­következő robbanás színhe­lyét, ne álljanak meg ny!lt terepen, ne figyeljék a rob­banás fejleményeit. A mene­külők közül azok, akik vis­szapillantottak, megvakultak és elpusztultak. A szovjet tudós feltételezi, hogy a földünket elhagyó idegen világokból jött űrha­jósok távozásuk előtt felrob­banthatták nukleáris tiizelö- anvas esetlegeiket, s idejé­ben figyelmeztették a kör­HÍREK let a medencében 30 millió évvel ezelőtt nőtt gigantikus méretű tűlevelű fák közül való. A leletet a dimitrovói mú­zeumban helyezték eL * KÖLN (ADN). Robert Ing- rim nyugatnémet újságíró Adenauer küszöbön álló ja- páni látogatásáról ír és sík- raszáll a Bonn—Tokió kato­nai tengely megteremtéséért. Kijelenti, hogy a nyugati há­borús tömbök két „külső bástyáját” — Nyugat-Német- országot és Japánt — össze­kapcsolja a sorsközösség. Vé­leménye szerint a két állam­nak egyesítenie kellene fegy­verkezési és katonai poten­ciálját. Ebben az összefüg­gésben az újságíró örömmel üdvözli az új japán—ameri­kai úgynevezett biztonsági szerződés megkötését. (MTI) nyékbeli lakosságot, hogy re sú jtsa őket az atomrabbantás. Az archeológusok, geológu­sok. fizikusok és rádió-kémi­kusok közös kutatásaira van szükség ahhoz, hogy választ adjunk a tektitek természe­tével, a baalbeki verandával, az ősi kéziratokkal kapcsola­tos kérdésekre. Lehet, hogy a tudósoknak sikerül új uta­lást találniok az ősi kézira­tokban. Lehet, hogy felfedez­nek olyan rádióaktiv izotó­pokat, amelyek pontosain bi­zonyítják, hány évvel ezelőtt következett be ezen a földön átomrobbanás, vagy hány év­vel ezelőtt indult el nukleáris hajtómű arról a helyről, — ahol az izotópokat megtalál­ták. Lehet, hogy a tudósok kimondják: az említett rej­télyek egyike sem áll össze­függésben azzal a feltevéssel, hogy idegen világok küldöt­tei jártak a főidőin, A tudó­sok erőfeszítései azonban — még ebben az eset­ben sem vesznek kárba, mi­vel magyarázatot kapunk számos, ma még rejtélyes je­lenségre. Az olvasóban felmerülhet a kérdés: ha feltételezzük, hogy valarr kor az emberem­lékezet előtti időben űrhajó­sok látogatták meg bolygón­kat, mivel magyarázzuk a-t a körülményt, hogy a leg­utóbbi évezredekben látoga­tásukat nem ismételték meg’ A hipotézis szerzője szerin: erre a kérdésre roppant ne­héz lenne válaszolni, ha a feltételezett űrhajósok nap rendszerünk valamelyik boly g/ijáról, vagy a közeli csil­lagrendszerekből jártak volna nálunk. A világegyetem tá­voli mélységeiben lakó lé­nyek számára viszont föl­dünk a rengeteg lakott boly­gónak csupán egyike. — S ezenkívül azt se feledjük hogy a relativitás elmélete szerint a szuperrakétán az idő sokkal lassabban múlik, mint a földön Talán a fel- té*elezett űrhajósok hazája olyan messze van hogy föl­dünket (földi idő szerint) ezer meg ezer esztendővel ezelőtt elhagyva még máig is útban vannak hazafelé. A NYUGDÍJAZÁS PROBLÉMÁI Népi Egységpárt lesz az iraki kommunista párt úi neve BAGDAD (ADN). Az iraki kommunista párt alapító bi­zottságának elnöke levelet intézett a belügyminiszterhez s ebben közölte, hogy mű­ködési engedélyt kért Iraki Kommunista Párt nevét Né­pi Egységpártra (Ittihad ss Saab pártra) változtatják. Az elhatározást azzal indokolta, hogy a Belügyminisztérium kommunista párt néven már engedélyezett egy pártot, — amely azonban opportunista csoportosulás Davud A1 Sza- jeg iraki újságíró vezetése alatt. A múlt héten több szemé­lyiség, köztük állami hivat-'l- nokok, jogászok és újság­írók kérték egy köztársasági pánt engedélyezését is. E párt programjában a követke­ző célokat tűzte ki: a köztár­saság a demokratikus vív­mányok védelme, harc az imperializmus és az árulók ellen, harc a világ békéjéért, a nép minden rétegének ösz- szefogása a nemzeti frontban, a földreform, az iparosítás és a parlamenti rendszer megte­remtése szabad, közvetlen és titkos választások utján. — Idegen ütlágok. küldöttei a földön 2 A Lityeratmna a Gazeta 1960. február 9-i számában megjelent cikk nyomán

Next

/
Thumbnails
Contents