Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-16 / 39. szám
I960, február 16. SZOLNOK MEGYEI NtPLAP 3 Uj létesítményekkel gazdagodik a jászberényi járás Strandfürdő épül Jászárokszálláson Gazdag programot tűzött maga elé idei községfejlesztési tervében a jászberényi járási tanács. Két fürdő, két orvosi rendelő és egészségház, két óvoda, 6800 négyzet- méter járda, 7600 méter vízvezeték, több kilométer út épíbése és portalanítása —, hogy csak a nagyobbakat említsük; A községfejlesztési terv megvalósításához 9 és egynegyed millió forint készpénz áll a tanács rendelkezésére. A lakosság több, mint fél- milló forint társadalmi munkával segíti az előirányzatok megvalósítását. Leggazdagabb Jászárok- szállás fejlesztési programja. Idén felépül a strandfürdő és az újtelepet a községgel összekötő új híd a Gyöngyös-patakon. Mindkét létesítmény a lakosság többéves problémáját oldja meg. — Ezenkívül kikövezik a piae- tér-főút közötti 750 méteres útszakaszt, megépítenek 2 km. vízvezetéket, 1200 m* betonjárdát és 500 méterrel bővítik a villanyhálózatot. Az összes beruházás több, m'nt 2.7 millió forint, emellett-niég 120 ezer forint érteKŰ társadalmi munkát is tervbe vettek; Anyagi értékben, de fontosságát tekintve legalább ugyanennyit kap Jász- fényszaru is. A Leninről elnevezett újtelepen ártézikutat fúrnak és felépítik az új óvodát. — Ugyancsak az idén készül el az új egészség'ház és orvosi rendelő, valamint a Boldogfelé vezető Zagyva-híd. — Ezenkívül portalanítják a község egyes útjait és 2000 m2-el bővítik a villanyhálózatot. Kisebb-nagvobb mértékben, de szépül, gazdagodik a járás többi községe is. Újjá építik a jánoshidai útelágazást, 3 km vízvezetéket kap Jászjákóhalma, ártézi kutat Jásztelek, Tisztasági fürdő épül Já- noshidán és Pusztamonostoron. orvosi rendelő Jász- felsőszentgyörgyön és új óvoda Jászágón. Ugyanitt befejeződik a községi művelődési ház építése is. A kulturális környezet kialakítására is gondot fordítanak. A járás területén 24 ezer facsemetét ültetnek el és több, mint 8 ezer négyzetméter területet parkosítanak. — p. m. — A szövetkezeti gazdák tavaszra készülnek E HÉT VEGEM Már KÜLDIK .,» A megye székhelyén hat kis tsz egyesülésével létrejött áz 5.700 holdas Lenin Termelőszövetkezet. A közelmúltban tartották az egyesülő közgyűléseket, s azok befejeztével hozzáláttak a legfontosabb tennivalókhoz. A tsz kovácsműhelyeibeii a szekereket, a vetőgépeket s egyéb más gépeket, szerszámokat, munkaeszközöket Javítja nyolc ember; Mások a kertészetben munkálkodnak. Az egyesült tsz területén megháromszorozódik tavalyhoz viszonyítva a kertészet területe. E hét végén már küldik az első retek, saláta és zöldhagyma-szállítmányt a szolnoki piacra és a tápiószelei mintaboltnak. CSEPÁN 300—350 EMBER DOLGOZIK Ebben a termelőszövetkezeti községben máris 300— 350 ember talál magának munkát minden nap a közös gazdaságokban. Hordják a trágyát, az Uj Barázda és az Alkotmány Tsz gazdái fejtrágyáztak, mások a melegágyakat készítik és nagyon sokan dolgoznak a szőlőkben a gyümölcsfák gallyazásával. A közeli napkban arra számítanak, hogy még több dolgozó paraszt- jelentkezik és kér részt a közös munkából. MORZSOLJÁK A CSERE- KUKORICÁT Nagy bizakodással és még nagyobb szorgalommal készülnek tavaszra a kunmadaras! Táncsics Termelőszövetkezet tagjai. Tegnap reggel a gépállomás egyik Belorusz traktora megkezdte a cukorrépaföld simitózását. Jelen leg itt is a kertészet adja a legtöbb munkát, számos szövetkezeti gazda ott szorgoskodik. Ezévben egyebek között 50 férőhelyes tehémistál- lő épül, s a szükséges anyagokat még a fagyon az építkezés helyére szállítják. A Táncsics Tsz tagjai hibridkukorica magot vetnek. A cserekukoricát morzsolják, előlkészítik, hogy minél gyorsabban lebonyolíthassák majd a cserét. Ezt a munkát néhány nap múlva be is fejezik. •• Ültessenek mézelő fákat Szolnok és Besenyszög környékén kevés a méhlegelő, ezért nekünk méhészekül 2 idén less elesendő villamos háztartási eép A Belkereskedelmi Minisztérium vas- és műszaki fő- igazgatósága az idén sok tavalyi ,,hiányt” pótol. Amint elmondták főként villamos háztartási gépekből hoznak többet forgalomba, mint az elmúlt évben. 1959-ben tízezer villanytűzhelyt adlak el a szaküzletek és az áruházak. Ez a mennyiség kevésnek bizonyult, ezért az idén kétezerrel több kerül a boltokba. Kellő számú hűtőszekrény, mosógép, padlókefélő, villanyvasaló és kétlapos gyorsfőző áll majd rendelkezésre. A vas-műszaki főigazgató ság 1960-ban negyevenezer- rel több televíziót hoz íorga lomba. (MTU. nek erről is gondoskodnunk kell. Az állami fásításokat figyelve, arra a tapasztalaira jutottunk, hogy sokkal több mézelő fát és cserjét kellene ültetni. A mézelőfák szaporítása érdekében a Néplaphoz fordulunk kérésünk kel. Az a javaslatunk, hogy az utak mellé Szolnok és Besenyszög körül kb. 3—4 kilométer távolságra szil, japán akác, koron a akác fákat, nedvesebb helyekre amorfha bokrokat ültessenek, mert ezek itt beválnak. Már évek óta folyik itt a környéken a fásítás különféle díszfákkal Nagy részük azonban kiszárad. Öntöztetni kellene, mint a kőút mellé ültetett eperfá kát kb. 80 évvel ezelőtt. A méhészkedéssel foglalkozók nevében kérem, hogy még a tavaszi fásítások megkezdése előtt legyenek segítségünkre. hogy Szolnok és Besenyszög környékén minél több mézelőfát ültessenek Wesniczkr Antal ELŐREHALADÁSUNK FÉKEZŐJE C a MARADISÁG NAGYAKTIVAÜLÉS SZOLNOKON Tegnap Szolnokon nagyaktíva ülés volt, amely foglalkozott a mezőgazdaság ez évi legfontosabb tennivalóival, a tervek valóraváltásának módjával. A Szigligeti Színházban mintegy 750 párt-, állami- vezető, szakember, tszvezető részvételével folyt a tanácskozás. Jelen volt Czi- nege Lajos, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Csáki István, a megyei pártbizottság másodtitkára, Horváth Imre, a megyei pártbizottság titkára, a megyei tanács VB elnökhelyettesei, a tömegszervezetek és a társadalmi szervek megyei vezetői, a járási, városi pártbizottságok titkárai és a járási, városi tanácsok VB elnökei. Délelőtt 9 órakor Csáki István elvtárs nyitotta meg az aktívaülést, majd Csótó István, a megyei tanács VB el- nöfthelyettese tartott beszámolót Hol jelentkezik a kétkedés és a bátortalanság? Csótó István elvtáirs bevezetőjében méltatta az elmúlt egy esztendő alatt bekövetkezett történelmi jelentőségű változást, azt, hogy Szolnok termelőszövetkezeti megye. Beszélt a kettős feladat megvalósulásáról, majd így folytatta: — A tsz-ek megszervezése, a nagyüzemek kialakítása nem öncél. Előttünk a másik nagy forradalmi jelentőséggel bíró feladat, a többtermelés megszervezése, a termelés olcsóbbá tétele. Itt is hasonló bátorságot kell tanúsítani olyat, amely mega la*- pozott tudással párosulva kénes a földből, a természettől elvenni azt, amire népünknek, népgazdaságunknak a megnövekedett szükségletek kielégítése érdekében szüksége van. Miben látja a megyei vezetés a kétkedést, a bátortalanságot, az 1960-as termelési tervek megvalósítását illetően? Kezdjük a tsz termelési tervek elkészítésével. A tervezés bátortalan: sok helyen aláterveznek. Rendkívül sokféle növényt vetnek. Ez például Törökszentmiklós város tsz-eiben jelentkezik leginkább; ahol mindenből termelnek egy keveset. Helytelen: drágává teszi a termelést. A tsz nem tud nagy tömegben egységes árut adni a népgazdaságnak, ha sokfélét termel. Egyes helyeken — különösen a kunszentmártoni járásban — előfordult, hogy magas termésátlagokat terveznek ugyan, de nem mondják meg, milyen módon akarják azt elérni. Utalt arra Csótó elvtárs, hogy a tsz-_ek nem támaszkodnak eléggé a saját gépi és fogatos munkaeszközeik kihasználására. A gépi munkák tervezésénél általában nem akarják tudomásul venni, hogy nem lehet és nem szabad többre számítani, mint amennyi géppel és gépekkel a tsz-ek és gépállomások rendelkeznek. Majd így folytatta: — A bátortalanság egyik legkirívóbb példája az a búzódozás és tartózkodás, amely a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalommal kapcsolatos. Ismeretes a nagyaktiva résztvevői előtt, hogy megyénkben a jószágtenyésztési és hizlalási tervek megvalósítása érdekében azért, hogy a nagy mértékben fejlesztendő tenyészállat és hízóállomány részére megfelelő takarmányalapot biztosítsunk, 52 ezer kát. holdon kell az idén 30 mázsáé kukoricát termelnünk. 1500 ragon többletmfilrágya Kormányzatunk 1500 vagon többletműtrágyát biztosított a leszerződött területre, tehát kát. holdanként 3 métermázsa műtrágyát tudunk adni. Ezért a Terményforgalmi Vállalattal kötött szerződés értelmében minden métermázsa műtrágya után 150 kilogramm szemes kukoricát kell a Terményforgalmi Vállalatnak állami áron eladni. Tehát nem átadni az államnak, hanem állami áron eladni. Valamit valamiért. Állítjuk és mondjuk, sőt bizonyítjuk, hogy a 3 mázsa műtrágya termésfokozó hatása többel felér, mint a 4 és fél mázsa kukorica. Jelenleg is az a helyzet, hogy népgazdaságunk azért nem tud több gépet, több műtrágyát a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani, mert az alacsony termelési színvonal miatt, az oktalan tartalékolás miatt terményt kell behozni az országba. Mennyivel jobb volna, ha a termény helyett gépet, műtrágyát tudnánk behozni, nem kellene most törni a fejünket. Forradalmi lendülettel ki kell tehát jutni ebből a bűvös körből. Törjük át az alacsony hozamok, az alacsony termelési szintek fojtogató gyűrűjét. Szakembereink, és tapasztalt parasztembereink állítják, hogy az ősszel és a tél folyamán már eddig leesett any- nyi csapadék, hogyha okosan gazdálkodunk, a vetést, a növényápolást megfelelően végezzük el, akkor már az eddig leesett csapadékkal 20 mázsa fölötti termést lehet elérni. Ezt egyébként megyénk közismert és népszerű kutatója, Mihályfalvy István elvtárs is bizonyítja nekünk. A 30 mázsás termés elérésében tehát sokkal nagyobbak a lehetőségek, mint a múltban voltak. Ne maradjon pasztába kiáltott szó Részletesen foglalkozott Csótó elvtárs az állattenyésztés helyzetével. Egyebek között ezeket mondotta: — Tűrhetetlen az a jelenség, ami a múlt esztendőben is tapasztalható volt, hogy a megyei és járási mezőgazda- sági osztályok munkatársainak tsz-ről tsz-re kellett járni azért, hogy a tenyésztésre alkalmas üszőket a hízómarha állományból kiválogassák. Akadtak viszont olyan tsz vezetők, akik lejárták a lábukat, hogy tenyésztésre alkalmas üszőket hizlalásra leköthessenek. Gondolatban fussunk végig jelenlegi hízó- marhaállományunkan is. — Merem állítani, hogy a megye területén a többszöri kiválogatás dacára többszáz továbbtenyésztésre alkalmas üsző hízik a termelőszövet- . kezet! istállóban. A másik dolog pedig ahonnan biztosítani lehetne a szarvasmarhaállomány gyors szaporítását, a háztáji tehenek szaporulatainak gyors felvásárlása. Minden tsz úgy szervezze meg és úgy állítsa be, helyesebben készítse el a tervét, hogy egyetlen háztáji borjú ne kallódjon el. A megyei pártértekezíet határozatot hozott, hogy a rossz aránynak már ebben az esztendőben meg kell változnia. A tsz-ek összes szarvasmarhaállománya 45 400 legyen, ebből 16 200 tehén. Véleményünk szerint ez a terv reális, ha a tsz vezetők okosan terveznek, feltétlenül meg tudják valósítaná. Nagyon alacsony a sertéslétszám a közös gazdaságokban. (Csótó elvtárs részletesen elemezte azokat a hibá kát. amelyek ezt az állapotot előidézték, majd a következőket mondotta:) — Amikor termelőszövetkezeteink árutermelési tervét nézzük, hihetetlenül alacsony számokkal találkozunk. Aminek az a következménye, hogy alacsony az egy munkaegységre jutó részesedés értéke is. Abban az időben, amikor még egészen olcsón lehetett volna malacot szerezni pénz, takarmány, egyszóval minden rendelkezésre állt, a tsz vezetők vonakodtak, hogy nekik könnyű süldő nem kell. Hiába kapacitáltuk őket és mondtuk: a könnyű süldő is jobb, mint a semilyen. Nem ért semmit az agitáció, nem szerezték be a hízó alapanyagot. Most azon ell tömi a fejüket és gyors intézkedéseket temd, hogy a probléma megoldódjon. Termelőszövetkezeteinknek teljes erővel a tenyésztés fokozására kell törekedni. Távlatban nyilvánvaló dolog, hog.y döntően a minőséget kell szorgalmazni; elsősorban a féhérhússértés tenyésztését, jelenleg azonban nem szabad és nem lehet túlzottan válogatni. Ha azt akarjuk, hogy megyénk teljesítse népgazdaság iránti kötelezettségét, akkor ebbpn az esztendőben minden tenyésztésre alkalmas kocasüldőt legalább egyszer le kell fiaztatni. S ez ne maradjon pusztába kiálltott szó. Az állam korlátlan mennyiségű rövidlejárata hitelt ad hízó alapanyag vásárlásra Azt hiszem — folytatta Csótó István — nem telik bele 2—3 hónap és már bent 1 szünk a tavaszi munkák dandárjában. Az itt ülő tsz elnököknek mondják majd elsősorban a tsz tagok, hogy fizessenek munkaegységelő- 1-get. Hát kérdezem, hogy miből, ha nincs elegendő és megfelelő árutermelés? Ma még az a helyzet, hogy az állam korlátlan mennyiségű rövidlejáratú hitelt ad hízó alapanyag vásárlásra. Azokra i.z ' berekre, akik arról beszélnek, hogy nem érdemes sertést hizlalni, ne halgassa- nak. Kétszáz termelőszövetkezet zárszámadását vizsgáltuk felül és azt állapítottuk meg, hogy az a tsz, amelyik nagy mértékben foglalkozik sertéstenyésztéssel é s sertéshizlalással, abban nagy volt a munkaegység részesedés, ott a tagok elégedettek. Csótó elvtárs ezután a baromfitenyésztésről beszélt, s a következőket mondotta: —■ Én ma ezen az ülésen nem sokat beszélek a baromfiról. őszintén meg kell mondanom, hogy a baromfinevelés terén már eddig is értünk el e. .dményeket, hiszen a megye tsz-eiben már eddig a téli idényben összesen 250 ezer naposcsibe került leszállításra. Nagyon szép eredményt ért el a kisújszállási Búzakalász Tsz, amely négyezer csibét már felnevelt és valamennyi exportminőségű volt. A turkevei Búzakalász Tsz-ben jelenleg 25 ezer csibét nevelnek. A baromfitenyésztés terén legjobb eredményt Turkeve város tsz-ei érték el. A megyei párt-VB- nek és a megyei tanács VB- nek az a megállapítása, ha így haladunk tovább, az 1960-as baromfitenyésztési terveinket teljesítjük. Beszámolója befejező részében Csótó elvtárs az öntözéssel foglalkozott, majd a vezetés kérdéseiről szólott, s a termelőszövetkezetek munkaszervezetének kialakításáról. Beszámolóját vita követte. Felszólalt Hegyi István, a mezőtúri Uj Reménység Tsz elnöke, Nyikos Károly, a kisújszállási Búzakalász Tsz el nőké, Nagy Sándor, a turkevei Vörös Csillag Tsz párttitkára, Bodócs István, a kun- gyalúi Zöldmező Tsz elnöke, Tresser Pál, a mezőhéki Táncsics Tsz főagronómusa, Herbály Antal, a törökszentmiklósi Uj Barázda Tsz elnöke, Vasadi János, a Vízügyi Igazgatóság vezetője, Konkoly Béla, a jászboldog- házi Aranykalász Tsz elnöke. Czinege Lajos elvtárs felszólalása a nagyaktiván A nagyaktíván felszólalt Czi- nege Lajos elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az életszínvonal tervezett növekedéséről szólott, s elmondotta, ahhoz, hogy 1955- re az életszínvonal 2_6—28 százalékkal emelkedjen az eddiginél többet és olcsóbban kell termelni Szolnok megye dolgozó parasztságának is. Hangsúlyozta, jelenleg - az életszínvonal emelkedése sokkal gyorsabb, mint a mezőgazdasági termelés növekedése. Czimege elvtárs a gyalogosan haladó és a kerékpáron igyekvő emberhez hasonlította a kettőt. Most kezdődik a nagy munka, az 1960-as esztendő jelenlegi szakaszában még nagyon sokat tehetünk, és keli is tennünk. A termelőszövetkezetek elnökeinek — mondotta Czi- nege elvtárs — tíz hónap múlva számot kell adniok a tagok előtt, hogy mit tettek. S a ta, ok meg is kérdezik majd a vezetőket, hogy a termelés növekedése érdekében milyen módszereket alkalmaztak ahhoz, hogy jobb életük legyen mint egyéni gazda korukban volt. Czine- ge elvtárs hangsúlyozta été ren a vezetők nagy felelősségét. Számokkal, adatokkal bizonyította. mennyire kifizetődik például a műtrágya használata a kukoricatermesztés terén. Felhívta a vezetők figyelmét, hogy ők is számoljanak. Elmondotta, államunk ad például 10 mázsa műtrágyát 800 forintért. Ennek fejében a termelőszövetkezetnek eladnia 15 mázsa májusi morzsolt kukoricát ke'U Viszont a műtrágya felhasználás után eredő többlettermésből még megmarad a isznak 5, vagy ennél több mázsa májusi morzsolt kukorica. — Tehát ez nagyon is kifizető. Ma már nem lehet nagyapáink módszerével termelni, — Czinege elvtárs nyomatékosan aláhúzta, hogy a 30 métermázsás kukoricatermés elérésének minden feltétele adva van. Sajnos, vannak még a ter- me'őszövetkezetekben bürokraták, akik görcsösen ragaszkodnak a régihez. Forradalmárokra és nem bürokratákra van szükség. Czinege Lajos elvtárs részletesen foglalkozott a több termés elérésének lehetőségeivel, módszereivel. Hangsúlyozta a kommunisták felelősségét, s art, hogy fáradozásaiknak meg lesz az eredménye. A nagyaktíva a délutáni órákban Csáki István elvtára zárszavával ért véget