Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

Magunkért is, másokért is Ki vethetné szemünkre, ha szívből örülünk annak, hogy a mi megyénkben kommu­nisták és pártonkívüiiek munkások, tsz parasztok és -rtelmiségiek türelmes, fel- világosító szavára befejeztük a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezését. De ki ne érte­né meg nagy örömünkét, amikor pártunk Központi Bizottsága február 12-i ülé­se maradandó okmányba fog­lalta: „A termelőszövetkezeti mozgalom újabb fejlődése eredményeképpen a szocia­lista tulajdon mezőgazdasá­gunkban is túlsúlyra jutott: az o'S-'íp szántóterületének ma már 70 százaléka tartozik az áVami gazdaságokhoz és a termelőszövetkezetekhez.’1 Egyetlen szám, mégis tör­ténelem rejlik mögötte. Egy nép történelme, melynek irá­nyítója mi magunk vagyunk. Nem vagyunk szegények ilyen jelentőségű események­ben. Hisz felszabadulásunk 15 évének minden szakaszára esik olyan évforduló, amelyet azelőtt nálunk sohasem je­gyezhettek fel. De most a 15 év« felszabadult parasztság­ról, mint a munkásosztály, a párt tanácsait követő, gon­dolkodásban, cselekvéseiben egységes tömegekről emlé­kezhetünk. Nem terítünk asztalokat, nem lengetünk zászlókat, nem hintünk virágokat. Pedig rendszerünknek, pártunk po­litikájának, ' munkásosztá­lyunk és dolgozó parasztsá­gunk közös nagv győzelmé­nek ez méltó külsője lenne, Hiszen dolgozó parasztságunk jóval több mint fele érti már, látja már, az évtizede tartó nevelés célját: Boldoguljon mindenki aki hajlandó örö­mét, gondját megosztani má­sokkal, akinek van ereje, ön­uralma szakítani a múlttal, aki nem fél átlépni mezsgyé­jén. Nem a teljes győzelem dá­tumát véssük még. Lesz még mit tennünk, marad még munka. Akkor is, ha a kö­vetkező nagy lépést a tsz-ek megszilárdítását tekintjük, amelyhez nem foghatunk az eddiginél kisebb erővel. Ha országunkat nézzük van még mit tenni, a dolgozó paraszt­ság kisebb, de minden bi­zonnyal „nehezebb” felének a megnyeréséért is. Ha mégis megállhatunk, hogy magunk­ban, magunk között mégis ez eseményről szót váltunk, azt abban a reményben tesszük: A még várakozó keveseket meggyőzni segítenek már ők is. Az a háromszáznyolcvan ezer ember, aki alig több mint 3 hónap alatt lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra együtt a több mint 2 ezer 300 termelőszövetkezeti község lakosságával hogyne tudnánk már majd megvaló­sítani közvetlen célunkat, a sarwiaiirrnus alapjainak mi­előbbi lerakását. Hitünk, bízodalmunlk táplá­lója nem kevesebb, mint az egyesített erők kiapadhatat­lan forrása. Az, hogy minél többen akarjuk, valljuk és tesszük ugyanazt, annál job­ban hihetünk. Erre az erőre alapoz pártunk politikája, ebbe gyökerezik az éVeken át végzett fáradhatatlan felvi­lágosító munka is. Igazunkat pedig igazolják azok a hajtá­sok, amelyekből a mi me­gyénkben már oly sokat gyűjthetünk, az első közösen végzett év után. Hadd idéz­zük itt a jánoshidai Béke Tsz egyik tagjának, Serfőzö Jánosnak szavait, ide való. mai érvényű szavak: *Jó egy évvel ezelőtt még pártonkívüli voltam, 24 hol­das egyéni gazda. A párthoz a tsz mozgalom hozott közel. Nem könnyű megtanulni az „enyém” helyett „mienkről" beszélni. De aki azt egyszer megtanulja, nem is érti, hogy ragaszkodhatott úgy az előző­höz.” Erőfeszítéseink, kitartó po­litikai munkánk, szövetkeze­ti parasztságunk öntevékeny­ségének kifejlődése, saját eszközeik mozgósítása a közös gazdaságok fejlesztéséért és az a 6,8 milliárd forint anya­gi érték, amit államunk nyúj­tott a termelőszövetkezete! fejlesztéséhez, mind előfel tétele s biztos segítője volt előrehaladásunknak. Terme­lőszövetkezeti parasztságunk többsége pedig élt a lehető­séggel, s a terméseredmények is bizonyítékát adták annak hogy a jobb életkörülmények megteremtésének ez a biztos alapja. Hetven százaléknál tart az ország mezőgazdasága, a nagyüzemhez vezető úton. Mi Szolnok megyeiek, akik­nek cseppnyi közünk is van a tsz mozgalomhoz, ismétel­jük meg e szavakat. Ismétel­jük s mérjük fel, mire köte­lez mindez. Példát mutattunk amikor dönteni kellett szö­vetkezeti parasztságunk bá­tor módon viselkedett. Ak­kor is, de most méginkább a várakozó tekintetek kereszttü­zében vagyunk. Azok a száz­ezrek, akik a mi parasztsá­gunk után egy évvel döntöt­tek, erre figyelnek: hogy dol­goznak, mint boldogulnak. Magunkért, s másokért is felelősek vagyunk hát. Ma­gunkért, hogy úgy alakítsuk a sorsunkat, hogy mindany- nyiónk megelégedésére szol- gájunk. Másokért, hogy olyan példával élünk-e, amit mások is szívesen töprengés nélkül követnek. Nagy a felelősség, de lehet-e más célunk, mint megállni az idők nagy próbáját. Ezernyi gondunk, bajunk lesz még, míg ünneplőbe öl­tözve köszönhetjük a napot, amig annyi időre letehetjük a munkát leállíthatjuk a gépe­ket, hogy kezetszorítsunk egymással, s kimondhassuk: megtettük, ami reánk várt. De lesz ilyen nap. tőlünk függ mikor. S az MSZMP Központi Bizottsága megmu­tatja, hogyan közelíthetjük meg leghamarabb. „A pártszervezetek végez­zenek rendszeres felvilágosító munkát, erősítsék állandóan a szövetkezetbe lépett dolgo­zó parasztokban azt a meg­győződést, hogy jól döntöt­tek, mert felemelkedésük egyetlen helyes és járható útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás.” Ezt a hitet táplálni csak úgy lehet, ha mindenkivel beszélünk dolgainkról. Ki be­szélten? A párttagok, a KISZ tagok, a pártonkívüli aktí­vák. az okos hozzáértő szak­emberek. Csakis az ő segít­ségükkel jut el a hang min­denkihez. Hisz megyénkben is van még tsz. ahol nincs pártszervezet, s hetven tsz- ben tíznél kevesebb párttag van. A közel 900 munikabri- gádokból felényiben ha van pártcsoport. A felelősségből tehát min­denkire jut, minthogy a sike­reket is mindannyionk javá­ra írjuk, párttagok és pár­tonkívüli'kére egyaránt he majd a kézszorításra kerül a sor. Addig viszont nincs megállás, nem hever­het erő egy parányi sem. amely valamit is segíthet az újabb előbbrejutásbaa. (B, EJ u Felszabadulásunk IS• évfordulójára készülnek üzemeink Fellendülőben a szocialista mun ka verseny A VII. pártkongresszusra való készü­lődés során minden számottevő üzemünk­ben megszervezték a munkaversenyt, s mivel annak vitathatatlan haszna a mun­kafegyelem szilárdulásában, a gazdasági eredmények növelésében és számos más vonatkozásban beigazolódott, dolgozóink elhatározták, hogy tovább folytatják a versenyt. Felszabadulásunk 15. évfordulója tisz­teletére egyre többen tesznek — egész évre szóló — felajánlást. Célkitűzésük el­sősorban a legfontosabb feladatokra, a termelékenység növelésére, a takarékos­ságra, a minőség fokozására stb. irányul. Mikojan Oslóban Oslo (TASZSZ). A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyet­tese Kubából jövet a norvég kormány meghívására vasár­nap Oslóba érkezett. Mikojánt Oslóba érkezése­kor Gerhardsen norvég mi­niszterelnök üdvözölte. A norvég kormány nagyra ér­tékeli — mondotta Gerhard­sen —, hogy Mikojan lehető­séget talált Havanna és A Tisza Bútorgyár má*us 1-re teljesíti hároméves tervét A Bútorgyárban jóváha­gyott éves tervet üzemré­szekre, munkabrigádokra bontották le, s a munkások felajánlásait összesítve, meg­fogadták: a jóváhagyott ter­melési értéket 105 százalékra teljesítik. A tervezett alap- rentabilitást 2 százalékkal szárnyalják túl. Az egy főre eső termelési értéket 3 száza­lékkal növelik. Az importanyagokkal való takarékoskodás érdekében el­határozták, fenyőfűrészárunál a korszerűbb technológia ki­alakításával lehetővé teszik, hogy a népgazdaság számára olcsóbb, úgynevezett rövid fa­anyagot teljes értékkel dol­gozzanak be a konyhabúto­rokba. Ezáltal 25 ezer deviza­forintot takarítanak meg. Más vonatkozásban is gondot for­dítanak az anyagtakarékos­ságra. Bükk fűrészáruból pél dául a tervezettnél 8 köbmé­terrel. farostlemezből pedig 1650 négyzetméterrel keve­sebbet használnak fel. A megtakarított anyagokból kü­lönböző cikkeket gyártanak. Az üzem műszaki dolgozói arra tettek Ígéretet, hogy má­jus 1-ig a legújabb technoló­giai tanulmányok alapján a szabászműhelyben és a gép­házban gépátcsoportosítást végeznek. Ugyanerre az időre a termelés, illetve a termelé­kenység növelése érdekében megszervezik a második mű­szakot is. Mindezek segítsé­gével elérik, hogy a három­éves tervet május 1-re. a munkásosztály ünnepére tel­jesítik. November 7 tiszteletére az évközben lefolytatandó kí­sérletek alapján kidolgozzák a konyhabútorok legkorsze­rűbb festési módjának, a szí­nes poliészterrel történő fe- Uilet kezelésnek technológiá­ját. Elismerésre méltó az az ígéretük is, hogy az idén minden terméküket I. osztá­lyú áruként adják át, s már­ka jeggyel látják el. A vásár­lók örömére a III. negyed­évtől kezdve festett konyhá­kat szállítanak a kereskede­lemnek. 455e*er forint tnbble*nyereséget ér el az 54. sz. AKOV A múlt hónapban tartott „szócialista brigád tanácsko­zás” határozata alapján éves versenyt szerveztek a terme­lékenység növelésére, a gaz­daságos közlekedés megvaló­sítására a jászberényi 54. sz. Autóközlekedési Vállalatnál. Megfogadták, hogy az 1960- ra előírt nyereséget 455 ezer forinttal teljesítik túl. Fel­ajánlásuk valóraváltása ér­dekében intézkedési tervet dolgoztak ki. Eszerint csök- kintik az egy tonnára eső ál­lásidőt, a segédrugóval ellá­fordítanak a fődarabok saját műhelyben történő javításá­ra, a ráfordítási idő csök­kentésére. a minőségi mun­kára. A felsoroltak mellett még jónáhány feladatot munkáltak ki aprólékos gonddal, hogy állni tudják adott szavukat Többre, olcsóbbra törekszik a Járműjavító A szolnoki Járműjavító dolgozói termelési tervük 1 lett önköltségüket 1 százalék­kal csökkentik, a termelé­kenységet meg ugyanannyi­val növelik. Darabszámos tervüket 2 gőzmozdony megjavítással, 12 futójavítással, 50 teher­kocsi középjavítással, 40 te' herkocsi futójavítással, vá­gányhídmérlegek főjavításá­val, füstszekrényajtók, oldal és rakonca kengyelek, stb. gyártásával teljesítik túl. Ter­ven felül elvégzik három podgyászkocsi acélvázasítását is. Az anyagtakarékosság ér­dekében több tonna ócska anyagot építenek a javításra váró járművekbe. Moszkva közötti hosszú útjá­nak oslói rövid megszakítá­sára. Mikojan válaszbeszédében nagy megelégedéssel nyug­tázta, hogy a norvég kor­mány és Gerhardsen minisz­terelnök meghívta őt és kísé­retét. Ez anrpak bizonyítéka, hogy Norvégia és a Szovjet­unió kormányának baráti kapcsolatai vannak és min­den alkalmat felhasználnak a baráti megbeszélésekre. — Népeink soha nem har­coltak és soha nem fognak harcolni egymás ellen — mondotta. — A Szovjetunió semmiféle barátságtalan lé­pést nem tesz Norvégiával szemben. Minden kérdést tárgyalások útján kell meg­oldanunk — hangoztatta Mi­kojan —, hogy a légkör még hideg időben is meleg legyen. A szovjet államférfiak Utah államba érkeztek SALT LAKE CITY. — (TASZSZ). Az Egyesült Álla­mokban tartózkodó szovjet államférfiak küldöttsége Utaihál'amba, Salt Lake City-be érkezett. A repülőtéren lezajlott ün­nepélyes fogadtatás után a szovjet vendégek megtekin tettek egy na«v kohászati üzemet, majd resztvettek az üzem igazgatóságának a kül­döttség tiszteletére adott ebédjén. Az ebéden Poljanszkij, a küldöttség vezetője és Clyde Utah-áilam kormányzója be­szédet mondott. Poljanszkij hangsúlyozta — mindenütt érezzük, hogy az amerikai nép békében és barátságban akar élni a Szovjetunióval. Clyde kormányzó kijelen­tette: — Meg kell tanulnunk bé­késen együtt élni a földön. A szovjet és az amerikai poli­tikusok kölcsönös Látogatásai elősegítik a két ország barát ságának megerősödését. Szombaton este a kereske­delmi kamarájában nagy va­csora volt a szovjet küldött­ség tiszteletére. Poljanszkij, a szovjet kül­döttség vezetője szombaton este beszédet mondott Salt Lake City televíziójában. — (MTI). ’-----------­Hr uscsov ma utazik Indiába; Burmába BHILAI (Reuter). Hrus­csov Bhilaiból hétfőn dél­után repült tovább Kalkuttá­ba. Itt tölti az éjszakát és kedden Burmába utazik. — Nehru és Hruscsov tárgyalá­sairól közös közleményt ad­nak ki Uj Delhiben, mielőtt a szovjet vezető elhagy ja Kal­kuttát. (MTI). tott járműveknél bevezetik a százalékos túlteljesítése mel­10 százalékos túlsúlyos szál­lást, egy órával növelik az} egy napra tervezett fuvar-» időt, négy százalékkal csők- J kentik a fenntartási anyag- *> költséget. Különös gondot : iiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiir ♦ Magyar küldöttség t „ ♦ tanulmányul iá } Moszkva környékén f MOSZKVA (TASZSZ). A ♦ magyar helyi tanácsok veze-t tő funkcionáriusainak a ♦ Szovjetunióban tanulmány- ♦ úton lévő küldöttsége febru-1 ár 13-án Varga András el- 2 ső miniszterhelyettes vezeté­sével a Moszkva terület Szerpuhovi körzetébe utazott. A magyar vendégek a helyi városi tanács, a körzeti ta­nács és más szervek munká­jával ismerkedtek meg. A J küldöttség ezen kívül látó- í gatást tett a Bolsevik szov- ♦ hozban és a Friziv kolhoz-1 bä«. (MTI). ♦ A rákócziújfa'ui Uj Elet Tsz elnöke. Lengyel elvtárs mindig keres magának arra időt, hogy beszélgessen a szövetkezet áss naiv ' '-grien, tanácsot adjon és megismerje a problémáikat. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! XI. évfolyam, 39. szám. Ara 50 fillér 1960 február 16. kedd. I j\agyaktíra-ülés Szolnokon 1 „Cfau a nq&t szánkói* I I jelent ük I 1 TUDÓ HAN Y-TECH MKÁ M

Next

/
Thumbnails
Contents