Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1960. február 3.

ÚJ VONÁSOK

Ha a párttagok szava

és tette egybeesik, ha a határozatok megvalósulnak, szellemük sorra helyet kap életünk legapróbb zugában is, ezzel mindenkor erősödik tömegkapcsolatunk.

Nemrég a kongresszusi időszakban pártéletünk minden fórumán számot adtunk arról, hogy ezt a fontos célkitűzést hogy valósítottuk meg, hogyan változott, javult pártmunkánk stílusa. Mindabban az eredményben, amit ott összesítettünk, benne foglaltattak mindazok az új vonások. amelyek pártmunkánkat egyre inkább jellemzik. Minden gazdasági sikerben tükröződik az a bizalom, amelyre a párt rászolgált, az az őszinteség amellyel a párt viseltetett a tömegek iránt és viszont. Benne rejlik a számokban az a mérföldes lépés is, amit a pártalapszervezetek. a párttagok tettek a helyzetelemző. körültekintő politikai és szakmai értelemben vett nozzáértő munka felé.

Az egyenes ívelésű előrehaladás. a sokoldalú tájékozottság a magabiztosság, határozottság. mind a párt határozatainak egyenes irányából fakad. Abból, hogy a párt határozataitól több mint három éve idegen az ingadozás, az előre- és visszalépés. Az évek óta érezhető biztonságos egyensúly hatása érvényesül most már nemcsak az alapszervezeteknél, hanem az egyes emberek magatartásában is. Ez az alap teremtette meg annak a lehetőségét, hogy pártmunkánk ezernyi új. életerős hajtást hozzon, annak. hogy ezeket az új vonásokat munkánk minden területére átültessük.

Ha csak futólag is áttekintjük néhány éves munkánkat, szembetűnik, mennyire másképp állunk például az előretekintés dolgában. Régebben alapszervezeteink nem mindég találták meg az előretekintés útját. Nem is volt könnyű azesetben. amikor a fő irányvonal sem minden esetben volt stabil. Az ellenforradalomból levont tanulságaink érvényesítése óta az egyhelyben, vagy visszafelé- keresés egyre inkább átadja helyét az előretekintésnek, a jövőbe látásnak.

Példázzuk? Sok helyről lehet: Simonváros Sándor elvtárs, jászapáti községi titkár például jól ismeri községe jövőjét. Nem részleteiben, nem előre valóban nem látható apró. hanem fő alapvető vonásaiban. Nagyon sok, nemcsak községi, hanem tsz-veze- tő is jól tájékozódik a jövőben. Eszes elvtárs, a jános- hidai Aranykalász Tsz párttitkára egyik beszélgetésünk alkalmával azt mondta: Szövetkezetünk most alakult. Még sok mindent kell tanulnunk, hogy szövetkezeti módon dolgozzunk. De ha a kitűzött célt nem tévesztjük el sohse. akkor nem fáradunk el mindig affelé, annak az irányában tartani.

E cél elérésének rengeteg, helyenként is módosuló eszköze van, de ha ez világos, a hozzá vezető út egyenes, biztonságos. Ez mutatja azt is, hogy a kommunisták ott, ahol számunkra egyik legfontosabb kérdés, o tsz-ek megszilárdítása eldől, nem vesznek el pillanatnyi nehézségekben, határozott intézkedésekkel fölé tudnak emelkedni. Az ő biztonságérzetük magával ragad másokat is.

Az ellenforradalom előtt gyakran — és tegyük hozzá nem egyszer joggal — érte a pártmunkásokat az a vád, hogy nem néznek utána a dolgok nehez&iek. Vagyis, hogyha valahol baj van, nem segítenek elég hathatósan, nem segítenek azonnal. Napjainkban pedig az a „szokás”, hogy azok az emberek „panaszkodnak”, ahol jól megy a munka. A minap Kisújszálláson az egyik elvtárs azt mondta: majd úgy csináljuk már, hogy nálunk is adódjon valami hiba, mert addig nem jönnek hozzánk a vezetők. Pedig mi is szívesen látnánk őket. Jánoshidán pedig mikor a tanácselnököt vagy a járási pártszervezőt kerestük.

így válaszoltak: kint vannak a tótkéri határrészen, ott van egy kis súrlódás, azt igazítják eL

Nem kétséges annak a jelentősége sem, hogy párttagjaink mennyire értik meg a dolgozók gondolkodását. Hallgattam egy vitát Zsíros elvtárs, a tiszaroffi tanácselnök és egy „ügyfele” között. Vita után jóleső gondolat volt arra gondolni, hogy ez a vezető megérti: Az egyszerű emberek közt gyakorta fellelhetők a téves nézetek, legtöbb esetben nem ellenséges szándékból adódnak, hanem abból, hogy az emberek egy bizonyos ténynek a valódi értelmét nem tudhatják mindjárt és minden esetben helyesen felfogni. Ez esetben a vezető, a kommunista kötelessége, hogy segítsen a helyes ítélet, a helyes következtetés kialakításában. így fejlődik valamennyiünk gondolkodása

ezernyi hatásában és kölcsönhatásában.

Szóljunk pártmunkánk újszerűségének egy másik vonásáról. Annak felismeréséről, hogy a tömegek egészére kell hatnunk, hogy minden egyes embert külön külön is meg kell nyernünk ügyünk támogatására. Ennek a szellemében került be pártunk szervezeti szabályzatába az a pont, amely szerint egyes határozatok kidolgozásában, megvitatásában a párt bevonhat pártonkívüli szakértőket is. Ez bizonyítja, hogy a párt igényli segítségüket sokra tartja véleményüket. S ezzel eléri azt is, hogy a pár- tonkívü’iek közelebb kerülnek, felelősebbnek érzik magukat a hozott határozatok megvalósításáért. Turkevén a kulturális programot annak idején a pedagógusok széleskörű bevonásával dolgozták ki. S mennyivel érezhetőbb a közvetlenebb érdeklődés, a végrehajtással való törődés a pártonkívüliek részéről is.

M egy dolog: A határozatok ilyen formájú kidolgozása már kezdetben kizár bizonyos hibákat. Már a határozat születése idején kiküszöbölik azt, hogy a kollektív döntés főbb pontjai idővel módosítgatásra, vál- toztatgatásokra szoruljanak. És ez a módszer nem szórványos dolog, hanem ilyen irányú munkánk alapvető vonása. Párttagok és párton- kivűli szakemberek, vezetők és egyszerű tsz dolgozók együttes és alapos, hozzáértő vitájának összesített eredménye megyénk mezőgazdasága fejlesztésének ötéves terve. Ilyen együttes munka eredményei lesznek a terme’őszövetkezetek ez éves tervei és sorolhatnánk sok más fontos határozatot is. Sőt most épp a megye ötéves sportfejlesztési terve van kidolgozás alatt, épp ilyen kollektív munka, előzetes vita, véleménykutatás alapján.

így a kollektív bölcsességek a’apján lehetnek egyenes irányúak a kiegyensúlyozott munka biztos alapjai határozataink. Pártmunkánk alapvető tételeinek —• a kollektív vezetés, a demokratikus centralizmus elvének a bírálatnak, a tömegbe vetett bizalomnak, őszinteségnek, a szavak és tettek egységének szelleme átjárja mindjobban áthatja pártéletünk egészét. Sőt nemcsak a párt, hanem társadalmi és állami é’etünket is. S ezek érvényesülésének a talaján újabb és újabb vonások sarjadjanak. amelvek mind tartalmasabbá teszik napjainkat.

B. E.

Galen én Twining nyilatkoxuta — újabb 1&6 millió dollár ax amerikai rakéiaprogramra

WASHINGTON (MTI). — Mint a Reuter és az AP hír- ügynökség jelenti, az amerikai szenátus költségvetési albizottságának vitájában felszólalt Gates hadügyminiszter és Twining tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Gates kénytelen volt elismerni, hogy a Szovjetunió a rakétagyártásban számszerű fölényre tett szert. Hozzátette, nem is valószínű, hogy a helyzet három éven belül változna. Kifejezte azonban azt a reményét, hogy 1962.

Az ázsiai—afrikai nemzetek összefogása a Szaharában tervezett francia atomrobbantások ellen

NEW-YORK (MTI). Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint huszonhat ázsiai, illetve afrikai ország ENSZ küldöttei hétfőn aláírták azt a Hammarskjöld- nek szóló levelet, amelyben mélységes aggodalmukat fejezik ki a franciák szaharai atomrobbantási tervei miatt. Mint az UPI jelenti, a líbiai Tripoliban két parlamenti képviselő vezetésével hétfőn nagy tüntetést szerveztek a francia atomrobbantási tervek ellen. A tüntetők megtorló intézkedéseket követeltek Franciaország ellen, ha valóban végrehajt- ja terveit. (MTI). uiiiiiiiiiimiiiiiiiiinMimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

A CIPRUSIAK HAJLANDÓK TOVÁBB TÁRGYALNI — MONDJA MAKARI- OSZ ELNÖK

NICOSIA (MTI). Makari- osz elnök hétfőn sajtó értekezletet tartott és kirtlentet te, hogy a ciprusiak hajlandók újabb tárgyalásokat kezdeni „a ciprusi szuverén angol támaszpontok területéről és köz’gazén tájáról” —- közli az AFP. (MTI).

második felére az Egyesült Államoknak sikerül „közelebb kerülni” a Szovjetunióhoz.

A Reuter washingtoni jelentése szerint Eisenhower elnök újabb 136 millió dollárt kért a kongresszustól a rakéta- és űrkutatási program fejlesztésére (MTI).

Kimagasló eredménnyel járt a február 1-1 általános sztrájk

PÁRIZS (MTI).

Beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy a február 1-i egyórás általános sztrájk a francia munkás- mozgalom harcos történetében is kimagasló eredményt hozott. Párizshoz hasonlóan megállóit az élet egy órára a kikötőkben, a bányákban, a vidéki nagyüzemekben, a földeken és a falusi iskolákban is. A dolgozók pártkülönbségre való tekintet nélkül rögtönzött gyűléseken sereglettek egybe és egy emberként követelték az algériai lázadók és anyaországbeli cinkosaik példás megbüntetését, az algériai nép önrendelkezési jogának megfelelő gyakorlati alkalmazását, s végül pedig a millió és millió francia munkásember, paraszt és értelmiségi egybehangzóan állást foglalt a deAz 1NDK kormányának jegyzéke a nyugati hatalmakhoz

Berlin (MTI). Mint már jelentettük, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a január 28-i miniszter- tanács határozata alapján jegyzéket intézett az Egyesült Anamok, Nagy-ßritarmia és Franciaország kormányához azzal kapcsolatban, hogy tovább folynak a bonni kormány provokációi Ny gat Berlinben. A jegyzéket a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériuma útján juttatták el január 29-én a három nyugati hatalom prágai diplomáciai képviselőihez.

Az ADN hírügynökség most ismerteti a jegyzék tartalmát:

Az NJ3K kormánya nyugtalansággal állapítja meg, hogy bizonyos nyugatnémet és nyugatberlini körök szembefordulnak a nemzetközi enyhüléssel és meg akarják akadályozni a nyugatberlini tűzfészek megszüntetését. A bonni kormány bizonyos nyu- gatberlini körökkel együtt- műkölve intézkedéseket tett a nyugatberlini kérdés megoldásának meghiúsítására és a nyugatberlini helyzet további kiélezésére.

Lübke. a Német Szövetségi Köztársaság elnöke a napokban hivatalos látogatást tett Nyugat-Berlinben: ez egyenes kihívása volt a Német Demokratikus Köztársaságnak — folytatja a jegyzék. — Ez a látogatás, akárcsak a nyugatnémet szövetségi gyűlés 1959. október 23-án Nyugat- Berlinben megtartott ülésszaka, az „oszthatatlan Németország kuratóriumának” november végi nyugatberlini ülése és Adenauer kancellár januári látogatása provokációs lépés volt. Adenauernek a nyugatberlini törvényhatósági gyűlésen tett kijelentései elárulják, hogy a bonni kormány tulajdonképpen meg akarja semmisíteni a genfi külügyminiszteri értekezleten

a nyugatberlini kérdésben létrejött közeledést és meg akarja akadályozni a kérdés kedvező megoldására irányuló további lépéseket.

Az NDK kormánya a két német állammal való békekötésben és Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánításában látja a járható utat ahhoz, hogy megszűnjék Nyugat- Berlinben a „frontváros” légköre és létrejöjjenek a békés fejlődés lehetőségei Nyugat- Németországban és Nyugat- Berlinben.

Az NDK kormánya teljes határozottsággal síkra száll az ellen, hogy tovább folyjanak a bonni kormány provokációi Nyueat-Berlinben és kijelenti, hogy a továbbiakban nem maradhat közömbös e provokációkkal szemben — fejeződik be a jegyzék. (MTI)

tnokrácia, a köztársaság védelmében.

A Francia Kommunista Párt, a CGT és á sztrájkot elhatározó több baloldali és haladó párt, a többi szak- szervezet és társadalmi mozgalom egyformán üdvözli a dolgozókat, akik szinte eddig soha nem látott sikerre vitték az egy órás általános munkaszünet ügyét.

A Francia Kommunista Párt hangoztatja, hogy e siker után inkább, mint bármikor, meg kell valósítani — és ahol már kialakult, meg kell erősíteni — a munkásság erőinek és a demokratikus erőknek a teljes egységét, hogy végül is a szabadság és a béke ügye jusson diadalra.

Az Humanité hasábjain Étienne Fajon megállapít,«, hogy a dolgozók igen sok akadályt hárítottak el egységük útjából. A népi törne gek mozgalmának kialakulása. amelyet csak betetőzött a hétfői nagyszerű sztrájk, siettette az algériai fasisztái, kapitulációját.

Mint már jelentettük: kedden délután rendkívüli ülésszakra összeül a francia nemzetgyűlés. Később a szenátus is ülést tart. Debré minisztere'nők terjeszti be a Kormány törvényjavaslatát, — amelv az alkotmány 38. szakasza alapján rendkívüli hatalmat ad arra, hogy bizonyos meghatározott területen a kormány törvényerejű ren* deletekke! kormányozzon.

Dz EI K—izraeli határiéi; dens

Kairó (MTI) A kairói rádió hétfőn este bejelentette, hogy — figyelembevéve a vasárnapról hétfőre virradó éjjelen a szíriai—izraeli határon lezajlott incidenst — az Egyesült Arab Köztársaság hadseregének mind a szíriai, mind pedig az egyiptomi tartományban állomásozó egységeit készültségbe helyezték.

A középkeleti hírügynökség hétfőn késő este beielen- tette hogy EAK fegyveres kötelékek haladnak a Sinai félsziget keleti szélén húzódó egyiptomi—izraeli határ felé.

A Reuter kairói tudósítójának értesülése szerint az EAK hadseregének főparancsnoksága azért vonultat fel fegyveres erőket az egyiptomi—izraeli határon, mert az izraeli katonai mozdulatok megfigyelése arra enged következtetni, hogy azoknak a Khirbet el Twaffik község ellen intézett támadáson túlmenő céljai vannak.

Az AFP hírügynökség a ’'•airói rádióra hivatkozva jelenti, hogy az EAK kormánya utasította ENSZ-képvi- seletét, terjessze a sziriai— izraeli határincidens ügyét az ENSZ Bizottsági Tanácsa elé.

Az izraeli hadsereg szóvivője hétfőn este közölte, hogy az izraeli—sziriai hátáig közelében fekvő' Metul- lah községben hétfőn délelőtt két izraeli vadászgép rövid tűzharc után visszafordulásra kényszerített négy sziriai katonai repülőgépet, amelyek be akartak hatolni Izrael légiterébe.

7^

Titok-e ^ TITOK?

Részletet közlünk Galambos Lajos: „Dűlőutakon” című Szolnok megyei riportregényéből. A szerző 1959. tavaszán a nagy átalakulás ide jén bejárta megyénk falcait, s tapasztalatait, a Szolnok megyei parasztok hősi napjait könyvben örökítette meg. Művét a Kossuth Kiadó a múlt év végén megjelent ette.

— Alighogy leö'tönk

Sanyival és Sándorral erre az esti beszélgetésre, s elmondtam, hány ember választotta a közös gazdálkodás útját Szolnok megyében, — azonnal megjegyzések kísérték az adataimat. Sanyi, a sógor, lelkesedett.

— Micsoda munka lehe- stt! És mekkora erő kellett ennek a munkának az elvégzéséhez!

Sándor meg csak mosolygott az orra alatt, szívta a körmére égett cigarettát, és azt mondta:

— Titoknak kell lenni emSgött.

Beszéljünk hát az erőről, vagy — Sándor szavaival élve — a titokról, amely ezt a megyét megmozgatta.

Való igaz, az emberek az 1958. decemberi párthatározat után nem indultak meg maguktól és tömegesen, nem álltak oda a tanácselnökök elé, hogy bejelentsék: ők ezután szocialista módon akarnak gazdálkodni. Ennyire tudatosak azért az elmúlt szabad esztendők a'att sem lettek a mi parasztjaink, még Szolnok megyében sem. Tavai esnek egymástól a tanyák. ritkábban ülnek össze az emberek, hogy meghányják-vessék gondjaikat. De ha nem lennének távolságok, akkor is vezető erő kell egy ilyen munkához. A felgyülemlett problémák megoldását irányítani kell, meg kéH mutatni az utat közvetlenül is az embereknek.

Ez az erő a megye kommunistáiban testesedett meg. Szinte mérhetetlen az * munka, amellyel a megye pártbizottságának a szervezést megelőzően, a szervezés alatt és utána meg kellett bikóznia.

A decemberi párthatározat megjelenése után tanácskozásra ültek össze a kommunisták, hogy meghatározzák feladataikat. Nem pihente« ugyan eddig sem. Az ellen- forradalom után meg kellett erősíteniük a megmaradt szövetkezeteket annyira, hogy normálisan és gazdaságilag vonzóak legyenek az egyéni gazdálkodók szemében. S az igazi felkészülést Jénv egében az 1956 októbere óta eltelt két esztendő je'entette, ennek a történelmileg és emberileg is igen rövid időnek a kemény munkája. Megszilárdult a munkáshatalom, s mint ahogyan Kádár János írta 1958 júniusi cikkében.. a magyar nép — ez kérkedés nélkül elmondható — a nagyszerű sikerek és győzelmek sorozatát érte el mind a politikai harc, mind a gazdasági és kulturális építés minden területén. Ezeknek az eredményeknek..; alapja az a nagy politikai fejlődés, amely a magyar munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók tömegeiben végbement az ellenforradalom kezére játszó hibák felismerése és az eillenforradal mi-imperialista támadás történelmi tapasztal atainak összegezése alapján.”

A nagv és hősi munka két esztendő alatt befejeződött. S általános kívánságot fejezett ki a párt decemberi határozata, amikoris megszabta a továbblépés lehetőségeit.

A tanácskozás után a megye kommunistái felkészültek az agitációs munkára Számolniok kellett ezzel kapcsolatban a megye történelmi adottságaival, az emberek lelkivilágával és törekvéseivel. Szóval a mérleg serpenyőibe dobták az érveket.

Fiatal megye Szolnok megye, 1876-ban alakult Külső- Heves és a jász-kun kerület területének összeolvasztásával. Hosszú ideig nagy politikai csatározás dúlt ekörül, a jászok és a kunok kiváltságaikat féltették a megyei rendszer bevezetésétől. Persze nem a Jászság juhászai, meg a karcagi redég-gu’yák őrzői hadakoztak. Az urak marakodtak már akkor is a koncon. A szegényeknek édes- mindegy voH hogy a jászkun kapitány, vagy Jász- Nagykun Szolnok vármegye flő ispán ja alatt rongyolód- nak-e?

Mégis, mintha a megyei rendszer alatt jobban ron- gyolódtak volna. Egyre szaporodott a földnélküliek száma, árvák maradtak a kunhalmok, kubikos települések nőttek ki a földbőil, s elkövetkezett az idő, hogy ha valakinek napszámosra volt szüksége, egy ujjára tizet is kaphatott egyszerre. S bár a • jászok meg a kunok körömszakadtáig védték kisgazdaságaikat, 1930-ban, a hajdani kiváltságosok földjén már a közép- és nagybirtok dirigált A megye szántóterületének közel a fele 450 ezer kataszt- rális hold a nagybirtokosokhoz tartozott.

Aki meg akart állni a Iá bán az öt-húsz holdjával, — bank-kölcsönhöz folyamodott. És vajon hány paraszt ismerte ennek a következ- ményeit'> Egyik évről a másikra hihetetlen méreteket öltött az eladósodás. 1929. december 31-én Szolnok megye szántóföldjeinek bank- terhe 107 millió pengőre rúgott. S még a szemérmes statisztikus sem hallgathatja el, hogy minél kevesebb valakinek a földje, annál nagyobb a teher rajta. Az említett időpontban Szolnok megye minden katasztrális hold szántójára 2:6 pengő teher jutott.

Az eladósodás csak azt eredménvezhette. ho"r egyre több ember talpa alól csúszott ki a föld. A gazdasági válság éveiben 5300 család hagyta ed a megyét, és nagy