Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-12 / 36. szám
1960. február 12. SZOLNOK MKGTIl NÍPT-AP 3 Az ötéves terv emberei Vannak ilyenek? Kik azok? Sokan élnek itt a megyében. Ok a legjobbak, máris az ötéves terv megalapozásán fáradoznak, megvalósításáért munkálkodnak. Számukra a szocializmus építésének meggyorsítása nem csillogó frázis, hanem kemény, szívós és következetes munka. "Nekik jár a legtöbb elismerés, őket becsület dolga munkában, helytállásban követni, hozzájuk hasonlónak lenni. Vattai Lá«zló Kisújszálláson a Kinizsi Termelőszövetkezetben mindenki rászavazna, ha feltennénk a kérdést, hogy a sertésgondozók között ki a legjobb. Vattai László párttag, egyszerű, dolgos munkásember. 1956 óta a Kinizsi Tsz gazdája s azóta mindig a legnagyobb elismeréssel beszélnek róla. Sokat segít a termelőszövetkezet vezetőinek a munkafegyelem megszilárdításában saját példájával, ő évek óta, nap mint nap, té- len-nyáron kiveszi részét a közös munkából. Húsz anyakocát bíztak gondjára. Ott megnézheti bárki a körletrendet, a tisztaságot. Vattai László érzi felelősségét a közösséggel szemben. Ügy mondják, a malacokra vigyáz, mint két szeme világára. Nagyon nagy ritkaságszámba megy az elhullás; a gondjaira bízott jószágnál most is nyolc a felnevelési átlag. Ezekben a napokban 320 malacot választott el az anyakocáktól, megfelelő súlyban és megfelelő kondícióban, egészségben Bódis Lajos öt esztendővel ezelőtt egy parasztember jelentkezett a Jászberényi Gépállomáson. Munkát kapott és szakmát tanult Bódis Lajosnak hívják. Azóta is az ottani gépállomás traktorosa, Belorusz géppel dolgozik, s nevét a legjobbak között emlegetik. Rászolgál az elismerésre. 1959-ben éves tervét 147 százalékra teljesítette, s ahol dolgozik, ott a szövetkezeti gazdák mindenütt dicsérik munkáját Január második felében, amikor kicsit felengedett az idő, Bódis Lajos nyomban gépére ült és folytatta a szántást. Az utolsó januári dekádban 18 holdon végezte el ezt a fontos munkát a jász- íelsőszentgyörgyi Uj Élet Tsz-ben. S hogy miért az ötéves terv embere ő is? Erre saját maga adta meg a választ, amikor nagyon szép felajánlását tette a közelmúltban. 1960-ban éves terve 2200 normálhold lenne, ő azonban elhatározta, gépével 3 ezer normálholdat teljesít. Bódis Lajos olyan ember, aki állja a szavát. Balogh Péter Egy esztendővel ezelőtt ilyentájt Balogh Péter még egyénileg gazdálkodott Sza- jol községben. Pontosabban február második felében lesz éppen esztendeje annak, hogy aláírta a belépési nyilatkozatot és a Vörös Csepel Tsz fogatosa lett Azóta nap mint nap becsületesen, szorgalmasan dolgozik, kivívta társai elismerését. Lajkó Mátyás brigádvezető így beszélt róla: „Ha esik, ha fúj, Balogh Péter megy. Ha éjfélkor, vagy éjfél után kocsi kell, ő szó nélkül befogja a lovakat és megy”. Szorgalmas munkájával segíti a Vörös Csepel Tsz tervének megvalósulását, azt a tervet, amely apró, de fonto' része a nagy országos tervnek. A téli napokban a tra gyát hordja, egyszóval min dig talál magának munkát. Rérésf Benjámin Már évekkel ezelőtt is sokat írtak róla az újságok, de soha nem szállt a fejébe s dicsőség. Egyszerű dolgoi, ember. Eddig a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövet ke zetben segítette a szövelke zeti gazdákat, január 10-tő' brigádvezető, a nagyrévi Hunyadi-brigád irányításává bízták meg. Tavaly augusz tus 8-án új DT 413-as gépet kapott. December 31-ig ezzel az új géppel 3181 normálhol 'lat teljesített. Pár nappal ezelőtt még a tiszaföldvári határban szántott és mostantól a Hunyadibrigádot irányítja, amelyik brigád irányítása alatt bizo nyára sokat hallat majd magáról 0 legobb amerika’ fai áVat is meg- előzik a marlonvásáil h.bridkukor.cá Ebben az esztendőben az ország kukorica vetésterületének több mint 60 százalékára kerül hibridkukorica vetőmag. A kiváló marton- vásári fajtákból elegendő mennyiségű vetőmagot termelt, s tavasszal a Marlon- vásári 5-ösből 2000, a Mar- tonvásári 1-esből 220, a Mar- tonvásári 39-esből 50 vagcn- nyit osztanak ki az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok között. A legbővebben termő magyar hibridből, a Martonvásán 1- esből ebben az évben annyi vetőmagot termelnek, hogy 1961-ben már minden igényt ki tudnak elégíteni: előreláthatóan egymillió holdra elegendő vetőmaggal rendelkezünk majd. A tavasszal elvetendő mar- tonvásári hibridek kiválóságát számos hazai és külföldi fajtakísérlet igazolta. A tavalyi országos fajtakísérletekben a Martonvásári 1-es első helyen végzett, míg a második helyet — váltakozó sorrendben — a Martonvásári 5-ös, illetve a Martonvásári 39-es hibrid foglalta el. Az ausztriai kísérleteknél hat esetben első, öt esetben pedig második helyen végeztek a magyar hibridek. Svédországban a Martonvásári 40-est tíz külföldi fajtával hasonlították össze, s a legjobb amerikai hibridkukoricákat megelőzve, a legjobbnak bizonyult. Az új martonvásári fajtajelöltek szintén jó eredményekkel biztatnak. így a kö ’.épkorai érésű, erős szárú Martonvásári 48-as hibrid az óvári fajtahibridnél 15,3, a Martonvásári 5-ösnél 5,3, a Martonvásári 39-esnél 3,5 százalékkal többet terem. — (MTI) Előrelátás, vagy óvatoskodás ? módon fogadták a kezdeményezést. A v ták során kiderült az is, miért. Mert a pártvezetőség választó taggyűlésen olyan célkitűzést fogadtak el, s tettek fogadalmat annak elősegítésére a párttagok hogy 100 holdanként 120 mázsa húsárut adnak az államnak. Nemes célkitűzés, dicséret érte. Annál is inkább, mert ez nemcsak határozat maradt, tevékenykedett való- raváltásáért a párttagság. A tsz-ben már évek óta _ nem adtak kukoricából természetbeni részesedést, inkább húsban értékesítették és pénzben adták ki. S hogy ez így van, abban kétségtelen, a párttagok szívós nevelő munkája is ott rejlik. Hol téve8zlpt'ék hát el az alapszervezet kommunistái az egyenes törekvés biztos irányát? Ott, hogy nem számolnak a körülmények alakulásával. A taggyűlés határozatát bizonyos fokig mereven értelmezik. Csak úgy, hogy nekik 120 mázsa húst kell adni. Ha pedig csatlakoznak a 30 mázsás mozgalomhoz, 200 hízóra való kukoricájuk kiesik, amit a műtrágyáért az állammal lekötnek. Ügy tartják, hogy ha a kukoricáért kapnak 171 ezer forintot, abból kiesik a . műtrágya értéke és az elszó- azonban nem a remélhető rás összes munkálatai cíOdáiff egyetértettünk, hogy a dologról sokat kell még beszélni. Igenis sokat, mert nem egyesek kedvteléséről, hanem mindannyiunk boldogulásának egyik összetevőjéről, s mondjuk csak ki, a 30 mázsás kukoricatermesztésről ■'’■an szó. Arról, hogy ez a mozgalom ugyan sok helyen visszhangra talált, a bátrak megragadták az alkalmat, hogy ha csak lehet többet csikarjanak ki a természettől, többet adjanak a közöshöz, amelyből így nekik is több jut. A kisújszállási Ady Tsz pártszervezetének tagjai mégsem támegatj '.k olyan hévvel a mozgalmat, mint kellene Miért? A szövetkezet gazdasági vezetősége felmérte a lehetőségeket, s megállapította: a 450 hold kukorica vetésből 250-en termesztenek 30 mázsa májusi morzsolt átlagot. Eredetileg úgy is 21,60 kilogrammos szemtermés elérését tervezték. Ez öt évi termelési eredményeik átlaga. Kétszáztizenegy holdat lehet is öntözni, az biztos megadja a 30 mázsát. Csak még egy kis erőfeszítés kellene innen is, onnan is és biztos a termés. Javaslatukat letették a pártvezetőség asztalára azzal a kéréssel, hogy a cél megvalósítását segítsék, támogassák. Ott Zárszámadás a kőtelki Ezüstkalász Tsz-ben Ciángázból nagyhatású gyom* irtószert állítottak elő A veszprémi kémiai laboratóriumokban nagyhatású gyomirtószert állítottak elő a ciángázból. Többtucat vegyszer összehozásával készítették. A mérnökök megállapították: a szemcsés szerkezetű védőszer elsősorban a szőlők és gyümölcsök gyomtalanítására alkalmas. A friss gyomokat néhány nap alatt, az évelő gyökérzetű, kárté kony növényeket egy-két év alatt pusztítja el. Holdanként négy kiló vegyszer felhasználásával valamennyi gyom elszárad. A talajban levő szőlők, gyümölcsösök gyarapodását segíti, s ezzel mintegy tíz százalékkal növelhetik a terméshozamokat. NYOLCADSZOR csukták be elégedetten pénztárcájukat a kőtelki Ezüstkalász Tsz tagjai. Ez volt fennállásuk óta a nyolcadik zárszámadás. Hátuk mögött egy nehéz, — küzdelmes gazdasági év, előttük pedig a sok-sok megoldásra váró feladat. Ez a tsz eddig esztendőről esztendői« fejlődött, s ezt a számok mu tátják a legjobban. 1952 február 10-én kilenc emberen nevetett a falu. Akkor alakították meg a gazdaságot 112 hold földdel. A terület 87 kis- parcellában volt a határ minden részén. A tsz képletesen szólva hasonlított egy olyan maghoz, amely a kőkemény országúton hullt el. de nagyon erős volt ez a mag, mert mégis kikelt és mély gyökeret eresztett. Megedződtek a tagok, évről évre gyarapodott a vagyon. 1952-ben 22.500 forint. 1953-ban 70 ezer forint. 1954- ben már 231 ezer forint volt a fel nem osztható szövetkezeti alap, 1956-ban meghaladták a félmilliót, 1958 év végén a 800 ezer forintot. EGY ESZTENDŐVEL ezelőtt, — amikor az 1959-es gazdasági év tervét készítették 435 holdra terveztek és 61 tagra. Nem sok idő múlva a földterület 3.500 holdra gyarapodott, a tagok száma 558-ra nőtt. Kőtelek terme 5- szövetkezeti község lett, lám, erős kalászba szökkent a mag. 1959-ben az Ezüstkalász Tsz gazdái 85 férőhelyes istállót, egv kovácsműheiyt, 15 vagonos magtárt, víztornyot építettek, ezenkívül átalakítottak és megjavítottak egy 250 férőhelyes hizaldat Minden munkát a tsz brigádja végzett részben saját erőből. s kis részben hitelből. 1959-ben növelte még a tsz vagyonát a tehergépkocsi, a tejszeparátor, a 24 kalapácsos daráló és még sok más gép, munkaeszköz. A TAGOK most zárszámadáskor elégedetten csukhatták be pénztárcájukat is, — mert egy-egy munkaegység értéke 39 forint. Többet Is oszthattak volna, de a tervezettnél 400 ezer forinttal többet ruháztak be. Az Ezüstkalász Tsz tagjai most már az új tervek megvalósításán fáradoznak* Bozsó Ibolya AMÍG KISÜL A KENYÉR... Naponta 90—100 mázsa kenyeret sütnek Szolnokon a Rákóczi-úti kenyérgyárban. Innen látják el a szolnoki üzletek egyrészét, s ezenkívül Szandaszöllős, Rá- kóczifalva. Besenyszög és Tószeg üzleteit friss kenyérrel. Ebben az üzemben — ami nemrégen épült — az emberek fizikai erejét a gépek úgyszólván teljesen megkímélik. Viszonylag kényelmes és biztonságos munkakörülmények között töltik el a napi nyolc órát. íme, néhány kép, amíg kisül a kenyér. Somogyi József egy gombnyomással megindítja a dagasz- tóg épet. Zilahi János a ropogósra sült kenyereket rak ja. a sütőkosárba mén 60 ezer forint, tehát „csak” 111 ezer forintjuk marad meg tisztán, míg a 200 hízó ára mind az ő kasz- szájukba megy. ök ezt előrelátásból teszik — mondják, pedig a túlzott óvatoskodás illene rá jobban. Határozottan igazuk van abban, hogy a taggyűlés határozatát nem lehet felrúgni, figyelmen kívül hagyni. De ez csak a dolog egyik fele. Van másik oldala is és ez legalább olyan fontos. Az, hogy a határozatot sem lehet nyugalmi állapotban vizsgálni. Mert akár a több hús, akár a több kukorica egy azonos kiindulópontra vezethető vissza. Arra a törekvésre, hogy többet termelni, gazdagabbá tenni a szövetkezetei. Ha már visszatértünk az alapgondolatokhoz, — nézzük meg melyik ága vezet előbbre, s azt is melyik a köny- i ebben, biztosabban elérhető. S ezt az Ady Tsz gazdasági vezetői okosan, alaposan kidolgozták. A tsz műtrágya szükséglete a vetésterületekre 38 vagon. Ebből nagy a valószínűsége annak, hogy csak 13 vagonnal kapnak meg, aihi érthető is, hisz az ország műtrágya készlete ha állandóan gyarapodik is, nem kimeríthetetlen. Amellett az is biztos, hogy az állam is oda adja előbb a szervetlen trágyaport, ahonnan viszontvárhatja a terményt, tehát ahol szerződnek. Már pedig ha az Ady ban nem kapják meg a betervezett mennyiséget, az egyben terméshozam csökkenéssel jár. Vájjon melyik összeg rúghat majd nagyobbra, a hízók ára, és a 900 má: sa kukorica ára közti különbözet, vagy a kieső terménymennyiség összege. Kiszámolni, megállapítani nem nagy munka, hogy az utóbbi. Nemcsak elvont, számtani műveletek, élő példa is van egyébként az elvtársak aggályainak eloszlatására Az, hogy tavaly egy 67 holdas táb j ükről, amelyiken az összes ‘aiajművelést egy vetés előtti disztillerezés helye. jsítette, 30 mázsa májusi mor-soltat takarítottak be. De miért? Mert holdjára 3 mázsa műtrágyát szórtak ki. Ugyanaz a brigád a nem műtrágyával kezelt területről 17 mázsát tört le. Kiss László elvtárs, a tsz mező- g. lf i pedig kikisérletez- te, hogy 5 mázsa tápanyagot érdemes, hasznos, kifizető még az ő földjeikre elszórni. Ke tévedjünk, nem a műtrágya hatékonyságát vonják kétségbe az Ady Tsz- beli elvtársak, azt nem tennék. Azt nem tisztázták még önmaguk előtt, hogy a határozatokat a jónál még jobban is végrehajthatják, s a cél miatt az eszközt nyugodtan vált ztathatják. Másrészt pedig azt, hogy ez a mozgalom e ..i a 30 mázsa kukorica termesztésért indult, nemcsak gazdasági, hanem szorosan politikai feladat is. S ennek érdeké’ en pártvezetőségnek, párttagságnak, gazdaságvezetésnek és a tagságnak egy nyelven kell beszélni. Éspedig mindig úgy, hogy mindenki az okosabb, a valóban előbbrelátó javaslatok, elgondolások felé hajoljon. B. E. 2500 naposcsibét vittek ki tegnap a kisújszállási Ady Tsz tagjai a kisker- ti üzemegységbe. A sárgamagyar fajta csibéket a helybeli keltetőáilomáson keltették. Április első felében a tsz-tagok felépítik a 2 ezer 500 férőheyes csibenevelőt, s _ abba fogadják már az újabb ötezres szállítmány felét. A másik két és félezer a mostaniak helyén nő majd , fel. Ezeket akkorra felneve- i lik, s eladják.
