Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

Tiszaföldváron nagvon ke­vesen tudják, hogy a község az elkövetkező hetekben mi­lyen nagyszabású építkezési központ színhelyévé válik. Maga Tiszaföldvár is két és félmillió forintos tsz épít­kezéssel a nagyszabású 15 millió forintos programban, mint második, Turkeve után következik. Mivel a tsz épít­kezések által érintett közsé­gek középpontjában fekszik, az ÉM 5. sz. Mélyépítő Vál­lalat vezetősége úgy döntött: Tiszaföldváron legyen az épí­tésvezetősége. Létesítenek ott egy központi raktárt, anyag­telepet, gépjavító telepet, műhelyeket, az irodákról nem is beszélve. Amit azon­ban bérbe lehet venni, azt nem építik meg, éppen az önköltségcsökkentés miatt. Egy a fontos, EGY A CÉL: MINÉL GYORSABBAN. olcsóbban, a legjobb kivitel­ben, , korszerűen felépíteni mindazokat a gazdasági épü­leteket, amelyekre a Szolnok megyei közös gazdaságokban oly nagy szükség van. ~S amit talán elsőnek kellett volna említeni: határidőre mindennek készen kell len­nie. Elvégre 26 különféle lé­tesítményről van szó. Bizo­nyos, hogy a tavaszi hóna­poktól kezdve sokszáz tsz pa­rasztember árgus szemekkel figyeli majd az építők mun­káját. Az építőknek külön ..nap­tára” van; az ütemterv. Ez a laikus számára alig kiismer­hető valami, titokzatos rubri­káival, grafikon-vonalaival, számjelekkel, fénymásolással sokszorosított kartonlap. Eb­ből egy-egy példány ott függ az építővállalat főmérnöké­nek: Garazsy Györgynek és a termelési osztály vezetőjé­nek: Falvai János mérnök­nek a félegyházi központban lévő irodájában, csak úgy, mint Vass József építésvezető tiszaföldvári építésvezetősé­gén, illetve az összes munka­helyeken. Falvai János mérnök, aki most a vállalat központjában elsősorban a tsz-munkákkal foglalkozik, megnyugtat: — Reméljük nem lesznek fennakadások. Hetek óta dol­gozunk az organizáción. Nem­csak a határidők pontos be­tartására, de arra is törek­szünk, hogy kialakítsunk egy jó, EGÉSZSÉGES VERSENYMOZGALMAT és ha egy mód van rá, érté­kes időmegtakarításokat ér­jünk el. Eldöntött anyagkérdések: a téglát a tiszaföldvári és a mezőtúri téglagyárakból kap­ják. Homokért igazán nem kell messzire menni — a ti- szaföldvári bányából szedik. A dolgozók zöme, szak- és se- gédmunkásoK — elsősorban Földvárról, a környékről, il­letve azokból a községekből kerülnek ki, ahol a munkák folvnak. Ez jelentős munkás- szál1 ás, sok esetben étkezte­tési problémát megold. Ahogy türelmesen várunk, az előbbi tárgyalókat már a gépészeti osztály vezetője váltja fel és a „műsor” me­gint csak Szolnok megye ... — Most már van árokásó gépünk is — tájékoztat a ter­melési osztály vezetője — és ezzel lehetővé válik, hogy már márciusban az alapozási munkákat elvégezzük, ami kézi erővel sokkal több időt venne igénybe. — Most, február első felé­ben, hogy áll az építkezések előkészítése? — Ügy, hogy FEBRUAR 15-EN MEGINDUL az anyagszAlutAs 50—60 munkással. Megkezd­jük azoknak a felvonulási épületeknek építését Tisza­földváron, amelyekre bérelt helyiséget nem találtunk. Az építési helyeken megszervez­zük a munkásszállásokat, s ahol erre szükség van, az üzemi étkeztetést. Tárgya­lunk a tsz-ek vezetőségeivel, hogy milyen segítséget tud­nak adni egyes helyeken. — Minden attól függ, hogy szer­vezzük meg a munkát. Ha ezt jól elvégezzük, máris tartalékidőt biztosítottunk arra az esetre, ha ez a tél rendkívüli módon elhúzódna. Múlt évben Békés és Bács- Kiskun megyékben már vé­geztünk tsz-építkezéseket. — Megfelelő tapasztalatokat sze­reztünk, ezeket most értéke­síteni fogjuk. Most pedig adjuk át a szót Vass József építésvezetőnek: — Olyan gépesítéssel fo­gunk dolgozni, amire ilyen falusi munkánál a vállalat történetében eddig még nem volt példa. Az előregyártott födémgerendák beemelését autódaruval végezzük. B 'ton- és habarcskeverőgépeket vi­szünk az építkezésekhez. — Szállítósza'aeok és egyéb gé­nek segítik munkánkat. Mind­ezeket a kérdéseket részlete« “s alapos organizációval ren­dezzük. Három alapozó-, 3 kőműves-, 4 segédmunkás- 2 szállító-rpkndó. 1 elhelupső- eev ácsbrlgád és Ipcslább 2 olvan kompTevbrieád összeál- végezzük eV amelyek­kel. mint a sakktáblán, ott „lépünk”, ahol kell... (—n —a) Thai Mám Hat község 12 tsz-ének IS milliós építkezési programja Tiszaföldváron lesz az építkezési központ Márciusban már készen lesznek az alapozási munkákkal Nagyarányú gépesítés az építkezéseken Előrelátás, vagy óvatoskodás? • MARIKA BIZOlSYiI V Ám A • Jászberényi esték JCőfi&qtal a pontúi Fellépés előtt ...a martfűi Tisza Cipőgyár két fiatal népitáncosa, Pető Ilona és Rékasi Gábor. Az üzem kultúrmunkásai gyak­ran szerepelnek a környék műsoros estjein. Legutóbb a mezőhéki Tánc les Termelőszövetkezet kultúrotthonában szórakoztatták a szövetkezeti gazdákat. »■■niniiiiimniinmimimniniiniinmiHnilI Felkészülés tavaszra Azzal kezdeném, hogy já­rásunk területén a tsz-ek többségében a szövetkezeti gazdák megkezdték az idei tervek valóraváltását. Most, ezekben a napokban úgy­szólván mindenütt hordják a trágyát. Jól, szervezetten halad ez a munka Fegyverne- ken Vörös Csillag Tsz­j4 f-d-S'ZÄ bír ^CtrkÜí'S'J'O'lA'* Két fürdő, iioryanunnyi nmveSődéfd ház, közel 13 kilométer vízvezeték A jászapáti járás nyolc községében a helyi tanácsok befejezték a községfejlesz- tósi tervek kidolgozását. A bevételek és kiadások vég­leges összesítésének eredmé­nyeképpen a járás nyolc köz­ségének fejlesztésére az idén 13 millió 54 ezer forintot for­díthatnak, melyből 3 millió 800 ezer forintnál magasabb összeg az. amit a kormány támogatásként ad. Több jelentős létesítmény valósul meg az idén a tekin­télyes összegből. Öt község­ben 5 ezer 870 négyzetméter­rel bővítik a járdahálózatot. Ezt a munkát a lakosság 51 ezer forint értékű társadalmi munkával támogatja. A járás székhe­lyén Jászapátin és Jászszenr- andráson kezdenek hozzá tisztasági fürdő építéséhez. Jászapátin két medencét ké­szítenek el az idén 810 ezer forintos ráfordítással és mint­egy 9 ezer négyzetméternyi területet parkosítanak az új fürdőtelep körül. Jászszent- andráson 571 ezer forintos költséggel és a lakosság 51 ezer forint értékű támogatas­sa! kezdenek hozzá a község fürdőjének építéséhez. Igen jelentős helyet foglal el a tervben a vízvezetékhá­lózat bővítése. Erre négy községben 2 millió 155 ezer forintot áldoznak. Kiemelke­dik ebben Jászladány, ahol 8 kilométer vezeték építéssel segítik a község megyesze te ismert vizproblémájának mi­előbbi megoldását. Az idei terv végrehajtása során régen húzódó problé­mát oldanak meg Jászdó- zsám is. Hatszázezer forintos költséggel és jelentős társa­dalmi munkával egészségház épül a községben, me1 yben el­készülte után helyet kap a ma még szűkös körülmények között működő központi or­vosi rendelő is. öt községben bővítik az idén 4.6 kilométerrel a vil­lanyhálózatot és 62 lámpa­hellyel a közvilágítást. Erre a célra a 46 ezer forint érté­kű társadalmi munka válla­lás me'lett 806 ezer forintot fordítanak az érintett közsé­gek tanácsai. A nagy létesítmények közé tartozik az is, amit Jásrta- dányban és Jászalsószent- györgyön terveztek. Az e őt>- bi községben a már említett feladat mellett hozzákezde­nek egy mindenképpen modern művelődési ház építéséhez, míg Jászalsószent- györgyön az idén már végé­re akarnak járni hasonló építkezésnek. 1960-ban a két község tanácsa csaknem 2 millió forintot költ az ottho­nok felépítésére. Jászszentandráson a fürdő építésével egyidőben megkez­dik thermálkút fúrását is. A több mint 1 8 mi!lió foríntoa kerülő vizlelőhelyből az elő­zetes becs’ések szerint nem csak meleg, de jő gyógyha­tású vizet is várnak. A tervek alapján 1980. igen sok eredményt Ígér a ^cTirirpti i^ö7''á ^'npk, S ha figyelembe vesszük. — hogy a tanácsok a már fel­soroltak me’lett felújításra 473 ezer, beszerzésre 679 ezer — hitelek visszafizetésére pedig 463 ezer forintot for­dítanak, már most az. esz­tendő elején is elégedettseg­gel szólhatunk gazdálkodá­sukról. S remélhetőleg a je­lentős célkitűzéseket követik majd az eredmények is. ben, Kossuth Tsz-ben, Béke Tsz-ben és a Búza- kalász Tsz-ben. A tiszapüspöki Győzelem Termelőszövetkezetben ha­sonló a helyzet, ott reggelen­ként egész kocsikaravánol. indulnak el a községből a földekre. Idős Tóvízi Vince, a közös gazdaság elnöke, a vezetőséggel együtt jól szer­vez és gondosan irányít. Tud­ják, hamarosan rengeteg egyéb elfoglaltságuk lesz és ezeket a napokat kell a szer­vestrágya kihordására fordí­tani. Egyébként a tiszapüs­pöki Haladás Tsz tagjai e té­ren példát vehetnének róluk. A szövetkezeti gazdák a meglévő műtrágyát minde­nütt kiszórták, valamennyi termelőszö­vetkezetben folyik a munkagépek javítása, ahol Zetor és aratógép van, ott a gépállomással kötöttek megállapodási és ezeket a gépeket a gépállomásiak javítják ,kl. Folyik a munkaszervezetek kialakítása, a brigádok, a munkacsapatok összeállítása. Most az a legfontosabb — és ez még nem mindenütt tör­tént meg —, hogy a szövet­kezeti tagokkal is megbeszél­jék, ki hová. melyik munka­csapatba vagy brigádba tar­tozik. A tervkészítési munka be­fejeződött, viszont sok még a tennivaló éppen ezekben a napokban, hogy a számokat és a megvalósítás módját a tsz-tagok ismerjék. Járá­sunk területén például Megkezdődött a TIT országos helytörténeti konferenciája A TIT történelmi szakosz­tályainak Országos Választ­mánya által Szolnokon ren­dezett országos előadói kon­ferenciára és helytörténeti ankétra Budapestről és az ország minden megyéjéből ’eb. 80 történész érkezett. Hazánk felszabadulása 15. évfordulójának előkészítésé­re összesereglett történész szakembereket Csáki István elvtárs, a megyei pártbizott­sága titkára üdvözölte. Azut 'n „Népi demokrati­kus forradalmunk néhány kérdése" címmel Szabó Bá­lint, a Párttörténeti Intézet tudom ínyos munkatársa tar­totta meg vitaindító előadá­sát. Szólt n népi demokratikus átalakí tást megelőző törté­nelmi helyzet sajátosságáról (a fasizmus uralomra kerülé­se, osztály tártál ma és hatása a munkásosztály harcára; a második világháború és a nemzetközi munkásosztály előtt álló feladatok jellege, stb.) A továbbiakban méltat­ta az előadó a Szovjetunió vezette szabadságszerető né­pek világtörténelmi jelentő­ségű győzelmét a fasizmus felett a második világhábo­rúban. A felszabadító harcok csak a lehetőségét teremtették meg annak, hogy a magyar mun­kásosztályban i* szegénypa­rasztságban meglévő forra­dalmi erők megteremthessék a munkáshatalmat. A felsza­badulás nyomán kibontako­zó forradalom jellege és sza­kaszai ismertetése után ki­fejtette, hogy milyen a hata­lom jellege a népi demokrá­cia fejlődésének különböző szakaszaim A meginduló élénk vitában számos kérdés és hozzászólás hangzott el, amelynek a vé­gén Mód Aladár egyetemi tanár, a T7T főtitkára össze­foglalta a főbb kérdéseket és felhívta a TIT előadók fi­gyelmét a helytörténeti kuta- táso'z fontosságára és az elő­adásokon történő felhaszná- ’ására. (K. GYJ 3 ezer 800 holdon terve­zünk 30 mázsa Titájusi morzsolt kukoricát ter­melni. Ez a mozgalom élénk he­lyeslésre talált, ami abban is megnyilvánul, hogy mind a 3 ezer 800 holdat betervezték a tsz-ek. A kuncsorbai Vörös Október Termelőszövetkezet 190 holdból 370 holdon ter­vezett 30 mázsás átlagter­mést. A kétpói Szabadság Tsz-ben és még több gazda­ságban hasonló a helyzet. Az viszont már súlyos hiba, hogy ezen tsz-ek vezetőinek egy része egyszerűen nem hajtan­dó ebből a fontos termény­ből az ágamnak eladni, érté­kesítésre semmit nem ter­veztek. Nem akarják megérteni még a 3 mázsa műtrágya hasznát, s hogy ezt igény- bevenni nagyon is éssze­rű, ennek fejében négy és fél mázsa májusi mór- zsoltat az államnak elad­ni kifizető. Bízom azonban ahhoz, hogy az előbb elmondott, helytelen nézet nem sokáig tartja ma­gát. Ezévben a járás tsz-ei 180 ezer 400 csirkét ne­velnek fel. Ennek megfc lelően jelenleg is építik a férőhelyeket. Tizenkét brigád dolgozik mintegy száz fővel, valamennyien tsz-tagok. A kengyeli Vörös Hajnal Tsz-ben tanyaépületek átala­kításával oldják meg a csibe­férőhely problémát. Erőtel­jesen folyik az építkezés Fegyverneken, Tiszabőn, ör­ményesen, Tiszatenyőn, Két- pón. A tiszatenyői November 7. Tsz gazdái és még több termelőszövetkezet tagjai megkezdték az egyes építő­anyagok helyszínre szállítá­sát. Az is az igazsághoz tarto­zik, hogy egyik-másik tsz-ben a vezetők nem nagyon iparkodnak az építőanya­gok szállításával, nem jut eszükbe, hogy né­hány hét múlva na­gyon összetorlódik a munka, ha most késle­kednek. A kuncsorbai Vörös Október Tsz-nek 80 ezer téglát kell az építkezés helyére szállítani. Még nem csinálják. Ezt a munkát egyébként az is hát­ráltatja, hogy e hét eleién tíz 120 férőhelyes hizlalda tervét nem kaptuk meg. Elmondta: Kuczera István s törökszentmiklósi járási tanács VB mezőga"1osztályának vezetője VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XI. évfolyam, 36. szám. Ára 50 fillér 1960. február 12. péntek.

Next

/
Thumbnails
Contents