Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

V I960, február 11. SZOLNOK MEGY» NÉPLAP 3 II MEDOSZ megyei küldötteinek értekezlete A Journal de Carburants Tegnap délelőtt a MEDOSZ megyei küldöttei kétéven­ként esedékes értekezletükre gyűltek össze a Ságvári End­re Művelődési Ház színház­termében. Az összejövetelen megyénk politikai és gazda­sági vezetői közül számosán megjelentek. Budapestről megérkezett Halász .József elvtárs, a MEDOSZ főtitkára is. Csepesz István, a MEDOSZ megyei elnöke két év mun­kájúiról szólva beszélt azok­ról az eredményekről is, melyek a felszabadulást kö­vető tizei.öt év közös erőfe­szítéséből születtek. Hangsú­lyozta, hogy a MEDOSZ-nak ma már megyénkben 13 ezer tagja van; s hogy ennek - szál .zervezetnek minden tagja egyenként is felelős a munkáshatalom politikai és gazdasági megerősödéséért. A MEDOSZ megyei elnö­ke beszámolójában a Szov- íetunió békepolitikáját is mélta++a — s utalt arra, hogy a békés nemzetközi légkör a szakszervezet munkáját is segíti; mir a termelés, mind az életszínvonal emelkedése terén. Kifejtette, hogy a me­zőgazdasági dolgozók öntu­datának növekedése és az évről évre gazdagabb termés­átlagok elválaszthatatlanok egymástól. A hiányosságokról szólva elmondotta, hogy sok helyen még mindig nem kisérik fi­gyelemmel a termelési mu­tatókat, nem fordítanak elég gondot a helyes munkaszer­vezésre, a munkafegyelem következetes szilárdítására. Megmagyarázta: a MEDOSZ- ra a jövőben az eddiginél lényegesen nagyobb szerep vár a tervek elkészítésében. Számos gazdaság, sok dol­gozó kimagasló eredményei­ről hallottak a megjelentek. Figy lemre méltó, hogy me­gyénk -'ll mi gazdaságainak dolgozód tavaly kereken 65 ezer forint jutalomban ré- szerüHek a munkaverseny során elért eredményeikért. Ugyanakkor valamennyi me­zőgazdasági dolgozó bérhely­zete kedvezően alakult az elmúlt évben. Beszéde során javasolta Csepesz elvtárs: alakítsunk ki olyan fejlett bérezési formát. mely a termésátlagok emel­kedését, a minőség megjavu- lását 'dményezi. Szociális létesítményekre, — melyeknek a mezőgazda- sági dolgozók látják hasznát — két év alatt kereken 30 n.illió forintot áldozott álla­munk. Többek között két­százhetven dolgozó részére épült mun., szállás; emellett 57 lak "Az is. A balesetek csökkentése érdekében szükséges, hogy fokozzu’: a megelőző, felvilá­gosító, oktató munkát. A MEDOSZ megyebizott­sága két év alatt háromszáz­nál több nagyobb jelentősé­gű vitás ügyet intézett el. A szóbeli " an as zok orvoslásá­val együtt mintegy kétezer­ötszázra tehető azok sz'ma, akiknek érdekében a ME- DO~ S munkatársai eljá *ak. A beszámolót a megyei számvizsgáló bimttsag jelen­tése követte. Majd megvá­lasztotok a megyei választ­mányt és a megyei szám- vizsgáló bizottságot. A délutáni órákban számos hozz- — Másra került sor. Késő éjszakába nyúlnak napjai PINTÉR LAJOS elvtársat nem könnyű napközben meg találni. Nagyon elfoglal' ember. Párttitkár és brigád­vezető egy személyben. S nem is valami kis termelőszöver kezeiben, hanem a több mint 4 ezer holdat és hatszáz ta­got számláló törökszentmik­lósi Dózsában. Nem csoda tehát, hogy ko­ra reggeltől sokszor az éjsza­kába nyúlnak Pintér eivtárs napjai. Reggel 6 órakor a brigádtanyán irányítja ki, —r hova menjen dolgozni. Mert most a téli hónapokban is minden nap akad tennivaló, s mintegy száz tag dolgozik. A fogatosok egyrésze a trá­gyát hordja, mások búzát szállítanak a malomba, a ta­gok részére őrletik a ke- nyémekvalót. A munkabe­osztás után kerékpárra pat­tan Pintér Lajos, így járja a határt. Ellenőrzi a munkák végzését, ahol szükséges gyors intézkedésekkel, taná csókkal segít. Beszé'get az emberekkel, dicsér és figyel­meztet aszerint, hogy ki mit érdemel. Nyolcvanhat párttag alkot­ja a termelőszövetkezeti párt- szervezetet, mivel ide csatla­kozott az I. számú területi alapszervezet is. Negyven­két párttag dolgozik a közös gazdaságban. S első sorban a párttitkáron, a vezetőségen múlik, hogy a közel félszáz kommunista munkája miként szolgálja a termelőszövetke­zet megszilárdulását, a meg­növekedett feladatok keres megoldását. Határozottnak és nagyon soko'dalúnak kell lennie a párttitkárnak. Csak egy nap is mennvi minden adódik, amiben határozni, — cselekedni kell. MOST IS ALIG tette be a lábát a tsz irodára, már fel­kereste egy panaszos. A 85 éves Kiss bácsi várta segít­ségét biztatását. Uj tsz tag. s most azon töpreng, hogyan tíz malmot kor szerű* f fen eb az idén Az Élelmezésügyi Minisz- érium malomipari igazgató­ságán kapott tájékoztatás szerint az idén 82 millió fo­rintot fordítanak a malmok -orszerűsít 'sére, felújításéra. Befejezik a hatvani, a gyulai és a nagykállói malom kor­szerűsítését. Megkezdik a karcagi, a porrogszentkirályi. a tüskeszentpéteri, soproni, a -zarvasi. a baktalóránthází, a bonyhádi, a mosonmagvar- óvári, a makói és az óbudai malom teljes felújítását Ezek közül a soproni, a bak- talóránthéz: és a mosonma: gvaróvári malom munkálatai valószínűleg áthúzódnak a iövő évre. (MTI) él meg, mivel betegeskedé­se miatt nem tud állandóan dolgozni. A párttitkár szavai megnyugtatták. Megértette hogy a nagy család, a közös­ség gondoskodik róla. Földje után a legmagasabb földia radékot kapja s a gazdaság­ban kerül könnyebb munka is, ahol dolgozhat, gyaraplt haltja munkaegységeit. Az­tán az került sorra, hogy el- karikázzon a különböző he­lyen dolgozó pártvezetőségi tagokhoz, hogy beszélgessen velük a másnapi vezetőségi ülés programjáról. Nagyon fontos feladatról, az idei ter­melési tervről tanácskozik a pártvezetőség. Hasznos már előre szót váltani erről, hog> mindannyian gondo'kozhas- sanak jő javaslatokon, a munka végzésének „hogyan ján”. Majd brigádvezetői funkciójának tett eleget, be­jegyezte a tagok könyvébe a teljesített munkaegységet. Közben az járt az eszében, hogy beszélnie kell a tsz el­nökkel az egyik brigádveze­tő ügyében, aki a minap új­ból a kelleténél jobban a po­hár fenekére nézett. Ilyen dolgokkal is foglalkoznia kell a párttitkárnak. Okos szóval, kemény bírálattal se­gíteni az emberek rossz *u- lajdons ágainak lenyesegeté- sét. Pintér elvtárs azt a köve­telményt állította maga elé hogy idejének legnagyobb ré­Elszégyelltem magam, mi­kor észrevette, hogy a nya­kát nézem. Azonnal abba­hagyta a beszélgetést. — Láttam, megnézte — szólt nyílt tekintettel, s úgy fordult, hogy jól lássam a 'orradást. — Kemény legény voltam annak idején — meséli. — Háromszor akart megboioz- tatni az urasági ispán. Egy­szer, mert eltörtem a ked­venc kutyája itató cserepét, máskor a görbebotját kifúr­tam. és bele telepítettem egy íónéhány bolhát. Otthon mi­kor „fürdették” a kormány­zósági jelképet, a férgek mind szétszéledtek. A másik esetet nem mondom el, nem esszonyi fülnek való. Rég volt, idestova 40 éve. 4 szilaj ifjú azóta megfon­tolt emberré lett. De a forradás nem az volt, imire én a csínytevések me­séje közben gondoltam. Nem V' *nyi virtus nyoma. Bár­mily szilaj volt is. verekedés­be nem ártotta bele magút soha. Akkor egyszer beieke­szét az emberek között tölt­se Jól tudja, csak így ismer­heti meg ki milyen, mennyi­ben lehet rá számítani, kinek milyen feladatokat lehet ad­ni. Az emberismeret, a vé­lemények, tapasztalatok ösz- szegyűjtése szinte nélkülözhe­tetlen ahhoz, hogy a pártszer­vezet mindig megfelelő erő­ket tudjon összefogni, moz­gósítani az adott helyzetben legfontosabb tennivalók meg­oldására, Kézbentartani a pártokta­tást, arra serkenteni a tsz ta­gokat, hogy szakmailag is képezzék magukat, gondolni a pártalapszervezet számbeli gyarapítására, segíteni a 44 tagú KISZ szervezet munká­ját, foglalkozni a párton kí­vüliekkel — mind a napi ten­nivalók között szerepel. S emellett még sok-sok apró munka, amely a nagy egész, a közösség érdekét szolgálja AZZAL BÚCSÚZIK, hogy indulnia kell a központi ta­nyára, megbeszélni a köve*- kező napi munkát a tagokkal. Este pedig maga is tanú'óvá válik, az ezüstkalászos tan­folyamon ismerkedik a szá­mára is nagyon fontos szak­anyaggal. Másnap újabb feladatok várnak megoldásra, s Pintér elvtárs fáradhatatlanul tevé­kenykedik, hogy mint párt- titkár és brigádvezető is be­csülettel megállja helyét. veredett. Csak akkor már nem volt ifjú. Híre ment a községben, hogy a tsz-ek felbomlanak. A tagság jött, hordta szét az ingóságot. Az istállóból is ki­kötötték az első, aztán a 45. tehenet is. A szájalók még akkor sem nyughattak, az utolsót is el akarták vinni. Kupecekkel körülvéve jöttek, alkudoztak az utolsó törzs­könyvezett jószágokra is. Arcát, szívét égette a szé­gyen, hogy ilyen könnyen herdálják el azt, amiben ne­ki és két nagy fiának annyi munkája fekszik, a közöst, amihez annyi szál fűzi őket, s a többieket is. Merészet gondolt, s pilla­natra befordult a lakásba. Pár perc múlva elszánt moz­dulattal robbant az alkudó- zók közé: — Semmit tovább innen el nem visztek! A tsz újjá­alakult. Tizennégy taggal, az elnök én vagyok. — Soha nem akarta elvenni az eynök kenyerét, a jószág volt. a mindene. Tag is csak 6 maga Nagy Katalin 4 sebhelyes tehenész olajbányászainkkal kapcsolatos cikkéhez A múlt évben francia olaj­bányász szakemberek közös kísérleteket folytattak ha­zánkban a magyar és szovjet szaktársaikkal. — Ebben a munkában részt vett többek között Győri Gyula mérnök, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem párttitkára is. A magyaror­szági tapasztalatok alapján közölt cikkében ezt írja a Journal de Carburants 1959. november 5-én: „A magyar fúrósok és mér­nök, akik mellesleg megje­gyezve Európa legjobbjai kö­zé tartoznak, remélik, hogy a gyémántos fúró és turbina segítségével 1960-ban elérik az évenkénti és fúróberende- zésenkénti 15 ezer fúrt mé­tert. Minthogy a jelenlegi ér­ték 12 ezer méter, úgy vél­jük, nem tévedünk túlságo­san, ha rámutatunk arra, hogy az utóbbi érték is már rekordot jelent.” Korántsem akarunk vitába szállni ezzel a megállapítás­sal, hiszen olajipari szakem­bereink miszerintünk is min­den elismerést megérdemel­nek, évről évre fokozzák tel­jesítményüket, nagy haszná­ra vannak az országnak. In­kább ki szeretnénk egészíte­ni, hangsúlyozni, hogy a tel­jesítményfokozás csak egy része munkájuknak. Ha csak ezt hangsúlyoznánk, nagyon egyoldalúan mutatnánk be erőfeszítésüket. Az olajbányászok jóné- hányszor megmutatták már. hogy túl tudják szárnyalni az eléjük tűzött célt. Mivel üzemük nem exportra ter­melő. a terv nagymérvű túl­teljesítése most nem is kívá­natos különösebben, inkább a minél gazdaságosabb ter­melésre kell törekedniök. — Régebben könnyen eleget tettek a tervben rögzített gazdasági követelményeknek, — a mennyiségi terv egysze­rű túltpliesítésével. — Most o’van utakat keresnek, me­lyek a rnennviségi terv tel­jesítésén belül biztosítják a termelékenységnövelést, a gazdaságosabb termelést. Er­re megvannak a konkrét el­képzelések, a megfelelő in­tézkedések. Az idén például több, mun­kaigényes, termelési, szállí­tási és egyéb folyamatot gé­pesítenek. A munkások kí­mélése mellett nagy megta­karítást is jelent ez. Régeb­ben például a betonozáshoz szükséges kavicsot hat-nyolc ember rakta fel a kocsira, vitte a fúrási pontra, s ott újra lerakta. Most egy önra­kó dömper segítségével egy ember könnyen elvégzi ezt a munkát. A nyári hónapok­ban a telephelyeken gépesí­tett betonkeverő „platzot” létesítenek, billenős kocsival onnan szállítják a fúrási pontra a betont. Ezzel még olcsóbbá válik ez a munka­folyamat. Az idén megkezdik a fúró­tornyok felújítását is, — ez további haszonnal jár. Mun­kahely változtatásnál pilla­natnyilag tizenhat fő foglal­kozik toronyszereléssel, — 10 —11 napig. Legalább 70 rész­re szedik szét a tornyot, az­tán újra összerakják az új fúrási ponton. S nem vala­mi kényelmes körülmények között. A tetejét például 40 méter magasságban szerelik. Ezért a mostani rácsos tor­nyok helyett „A” betűre em­lékeztető, tíz emberrel 3—4 nan alatt összeállítható, cső­ből való. földön összeszerel­hető tornyokat alkalmaznak majd. A kezdeti lépést az idén teszik meg. jelentős elő­rehaladás jövőre várható. Megvizsgálták azt is az Al­földi KőolaJfvrási Üzem szakemberei, hogyan tudnál- z aazdesárti mutatókat túl­szárnyalni a mennyiségi terv rozták hoev a műit évi tónyszárrmál 10 6 százalóviral magasabb idei tervet lét- '’zámemelés nélkül váltíák a tervezett kilenc fúróberendezés helyett évi átlagban nyolc és féllel. Ezt úgy érik él, hogy a jól kidol­gozott műszaki fejlesztési terv valóraváltásának ered­ményeként a II. félévben le­állítanak egy fúróberende­zést, s így teljesítik a ter­vet. Ezzel az intézkedéssel 1,7 százalékkal nő a terme­lékenység, a termelési költ­ség meg számottevő mérték­ben csökken. Az említett műszaki, szer­vezési intézkedések mellett különös gondot fordítanak az anyagtakarékosságra. S cél érdekében tértek át pél­dául az eddig használtaknál kisebb átmérőjű, de a köve­telményeknek ugyanúgy meg­felelő csövek használatára. Ez évi 300 tonna acél meg­takarítását teszi lehetővé. Az üzemi eredményben ez nem jelentkezik, de népgazdasági szinten nagy haszonnal jár. Az így megtakarított anyag évente egy kút csőszükségle­tét fedezi. Olcsóbbá teszi a termelést az is, hogy az üzem vezetői kikérik a dolgozók vélemé­nyét. Több mint 70 anyagta­karékossági javaslat érkézén be ennek eredményeként. Egyébként a munkaverseny­feltételek között is döntő sze­repe van a gazdaságos anyag­felhasználásnak. Sok rejtett tartalék kerülhet így felszín­re. Erről tanúskodnak a be­érkezett javaslatok is. Üzem­anyagban, iszapjavító anyag­ban stb. nagyértékű megta­karítást lehet elérni. Eddig például Dél-Amerikából im­portált Quebracho-t használ­tak iszapjavításhoz.’ Ennek tonnája 2 ezer forint. Most hazai tőzegkivonattal helyet­tesítik, — tonnánként ion fo­rintért. Ebből a néhány éklából is látható, hogy az Alföldi Kőolajfúrási Üzemnél nagy gondot fordítanak a takaré­kosságra, elválaszthatatlan' náluk a két cél: többet, ol­csóbban. (si) valóra. — Hogvan éri el tavalyi ered mén vének kétszeresét a Szolnok me«yei Gépjavító Vailalat? Lapunk hasábjain nem elő­ször foglalkozunk a Gépjaví­tó ez évi programjával. — Többször szó esett már arról, hogy e vállalatnak termelési értékben közel kétszeresét kell adni a tavalyinak; 36 millió forinttal szemben 70 millió forintot. Azt is meg­írtuk, hogy részben új gé­pekkel, némi létszámemelés­sel, részben a termelékeny­ség fokozásával — ezen belül a technológiai folvamatok és két fia volt, a többiek tá­jára se mentek a tanyaköz­pontnak. De 6 a válságos percekben teljes szívvel hitte, hogy igazat mond. A héjjá módjára sereglő kupecek hamarosan elpáro­logtak. Otmagyták a tehene­ket, a gondozót is. Este váratlanul megzör­gették a tehenész lakásának ajtaját. Sejtette, hogy nem valami békés- járókelő. Nem olyan világ volt, 1956. no­vember 3-á.t jelzett a naptár. Mikor ajtót nyitott, mielőtt még szólhatott volna, nyakon szúrták. Elterült a földön, s ha két nagy fia nem védel­mezi, nincs menekvése. Eddig a történet. A tehe­nész azóta is ott van, gondoz­za, ápolja a teheneket, köz­tük azt az ötöt is, amelyikért akkor elnökséget is vállalt. Három évinél is több már az esetnek. Mégis, ha elmegy ezek mellett a jószágok mel­lett, valami melegség mindig -f fut ja Gurzó Peren cet. S az esetet is elmeséli, >a valaki a sebhelyét észreve­szi. Mesélje csak, tanulságos mese az. — borii — korszerűsítésével, az anyag­felhasználás, a munkaidő csökkentésével, a gépi műve­letek megfelelő lebontásával, eredményes munkaverseny- nyel, a szalagrendszer kibő­vítésével érik el a kitűzött célt. Érdemes azonban — kiin­dulva éppen a fentiekből — a legfontosabb elméleti, gyakorlati problémákkal és módszerekkel is foglalkoz­nunk, melyeknek keresztül­vitele döntő tényező a válla­lat munkájának további eredményességében. Három dimenziós vizsgálat A vállalat műszaki gárdája felülvizsgálta például a for­gácsoló gépek és a forgácso­landó munkadarabok villany­energia szükségletét, s emel- 'ett a szükséges munkabért is. S a gazdaságosság érde­kében e felmérés alapján megállapították: a magasabb bér, s a kisebb áramfogyasz­tás, avagy a nagyobb áram- fogyasztás és a kevesebb ki­fizetett munkabér közül me­lyik az előnyösebb? S ennek alapján szervezték meg a munkát. Ezer darab répalazítót kell gyártania a Gépjavítónak. E feladat megoldásánál a fel- szerszámozással kapcsolatos előzetes számítások igen fon­tosak voltak. Ezeknél a gyár­tás gyorsaságát, az időbeni elosztást, ütemet és a meny- nyiséget kellett elsődlegesen figyelembe venni. A szerszá­mok legyártását külön bri­gádokra bízták. A széria- gyártás lehető legolcsóbb megvalósítása érdekében az átállási idő csökkentése, te­hát a gépi hatásfok maximá­lis kihasználása volt a fő cél. A megfelelően kialakított széria így természetesen zitívan hat már kezdetben a répalazító költségeire. Sok vonatkozásáról szól­hatnánk még a műszaki tech­nológiai fejlődést biztosító számításoknak, szempontok­nak. De már ennyiből is ki­tűnik a lényeg. Az hogy a munkabér, az energia, a re­zsiköltség három dimenziós vizsgálatának állandó és ösz- szefüegő volta előnvös, sok lehetőséget rejt magában. Néhány gyakorlati példa A jó munkaerő elosztás, a' terv- és a technológiai fegye­lem szintén hozzájárul az eredményes munkához. Az ezt szolgáló intézkedések mellett az új, megfelelőbb műszaki technológiai nopó' mák, az ezzel kapcsolatod új utalványozási, premizálási rendszer is fontos. Az itteni hiányosságokat az 1959-es dokumentációs felmérés alap­ján javították ki. Az anyagi érdekeltség fokozása mellett a takarékosság, az üzem ter­melési lehetőségeinek össze­függő felmérése szintén lé­nyeges feladat volt. Megjavult a szakszervezet, a gazdasági, politikai vezetés munkájának összehangolása. Ez természetesen a műhe­lyekben, a gépek mellett érezteti elsősorban jótékony hatását. Például a munkához való szocialista viszony ki­alakulásában. Jelentős ezen a téren a fejlődés. Viszont a munkások szakmai tovább- kénzésében még iogos kíván­ságok merülnek fel. B. Gr i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents