Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

1960. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ■\ 5 Látatlanból is szabadalmazom . •. Manyi hetedife éves, szeptemberben iskolába megy, most óvodás. Reggel önállóan öltözik és tudja, hogy ez dicséretére van. Egyetlen dolog, ami ezt a dicséretet veszélyezteti: a cipőfűzés. Az, mert ha min­den héten új fűzőt veszek is, két nap után már meg­szeppenve kiált fel: Jaj, a fűző! Ez elhangzik — mivel egy pár cipőfűzőnek négy vége van — az egy hét alatt négyszer. Legközelebb már csak akkor hallom, amikor újabb fűzőt vet­tem. Igen, igen, a vas esik le a végéről. A vas, vagy a műanyag, amely arra hiva­tott, hogy megkönnyítse a férés műveletét. És ha az egyszer leesett, többé nincs mód arra, hogy bárki is visszavarázsolja, hogy a fűzőt bárki engedel­mességre bűvölje. Mi ma­rad hát más megoldás, mint a hét utolsó Jcét nap­ján előbbrehozni az éb­resztőt, vagy megszegni azt a szülői elvet, hogy a gye­rek öltözzön önállóan. Más megoldás nincs. De ha mégis volna ipari, vagy kereskedelmi szakember aki erre a nagyon fontos problémára mégis tudna esetleg egy elfogadható ürí­tést benyújtani, hogy aztán a vas nem hullana le a fű­zőről, én azt látatlanból is szabadalmaznám. — bo — Első lépések a közönséges nátha gyógyítására Az angliai Salisbury or­vosi kutatóintézetében sike­rült izolálni a nátha vírusát és laboratóriumban szaporí­tani ezt a kórokozót. Első íz­ben történt, hogy laborató­riumi körülmények között nátha-virusokat sikerült te­nyészteni és ezáltal rövide­sen lehetővé válik a nátha elleni vakcina kidolgozása. Dr. Christopher Andrewes, a kísérletek vezetője elmon­dotta, hogy noha azonnal megkezdik a kísérleteket a nátha elleni vakcina előállí­tásához, számolni kell vele, hogy nem csupán egyféle kórokozója van a náthának, hanem először meg kell álla­pítani, hányféle virus okozza ezt az általános megbetege­dést. A kutatók remélik, hogy egy éven belül választ tudnak adni erre a kérdésre és akkor remény van rá hogy az emberiség egyik leg­kellemetlenebb betegsége el­len védőoltást kaphatunk '"Pl) Holló, csak eggyel... Hetipiacról igyekeztem haza. A szolnoki Kossuth téri megállónál akartam fel­szállni a buszra, mivel a pe­riférián lakom. A két nehéz csomagommal bajban vol­tam. Megkértem a kalauzt, segítsen. Ö ezt meg is tette. Mikor a másik csomagomat látta, hirtelen megállított erélyes szava: — Hohó, csak eggyel! Mikor megkérdeztem, hogy miért, ő durván felvilágosí­tott: „Majd megtudja, ha le­szállítom a buszról”. Kis szü­net után megmondta figyel­meztetésének célját. Ekkor tudtam meg, hogy a buszon csak egy pár tyúkot lehet vinni, kettőt semmiesetre sem, bármilyen jól van az csomagolva. Én ezt nem tud­tam, azonban elvártam vol­na, hogy egy idősebb asz- szonnyal szemben illedelme­sen közölte volna a rendele­tet. Én nem kívánok sza­bálytalanságot a kalauztól, csak emberséges szavakat. Kubik Imréné Szolnok, Cukorgyár Besenyszögi panasz Naponta átlagban 60—80 munkás igyekszik kerékpá­ron, motoron a közelben lévő munkahelyekre. A mezei munkák idején többszáz munkás halad a kőúton. A rossz állapotban lévő maka­dámút hatalmas gödrökbe gyűjti a sarat, nyáron pedig a port. A járművek nyögdé- cselnek a rossz úton. Időéi ott tönkre mennek. Kérjük az il­letékeseket, mielőbb sorba vennék a kövesút megjaví­tását, hogy a besenyszögi dol­gozók ne mérgelődjenek annyit, mikor az autók ösz- -zecsapják sárral, vagy pe­dig szürke lepelbe vonja a felkavart por. Wesniczky Antal községi tanácstag Besenyszög Vegyes- vagy italbolt? Január 28-án délután 5 órakor igyekeztem Karcagon a Sugár út 33. szám alatt lé­vő földművesszövetkezet ve­gyesboltjába. Kenyér kellett volna. A rolló félig le volt húzva s alatta beszó’tam: „Csak egy kiló kenyeret ad­janak ki”. A kategorikus vá­lasz az volt, hogy záróra. Le­het, hogy kellemetlen volt a megjelenésem, hiszen egy vi­dám sörözést zavartam meg az üzletben. Tovább mentem a postára. Este fél 8-kor még a főnök ötödmagával vigan iszogatott a vegyesboltban. Én is ked­vet kaptam egy fröccsre, átT mentem a szomszédos ital­boltba. Rövid idő múlva az üzletből is átjöttek. És mikor az italboltos a főnök által rendelt öt háromcentes tö­ményért a pénzt követelte, bizony, az drasztikus szavak­kal illette a kimérőt. Ezt még a nyomdafesték sem tűri. Persze hosszadalmas lenne megírni mindazt, ami ott történt. Egy azonban helytelen, hogy az 5-ös vegyeskereske­désben 17,30 helyett 17-kor zár a vezető és kollégáival 20 óráig iszik az üzletben. Ezt érdemes megnézni. Harmati János Nagy Menyhért Karcag--------------6-....i -----------------------------------­A kulturális alap helyes felhasználása termelőszövetkezetekben A zárszámadások so­rán a vezetőségek tartalékol­ják azt az összeget is, ame­lyet szociális és kulturális célokra szánnak. Unos, untalan hangoztatott tény, hogy a fejlődés nem állhat meg a belépési nyi­latkozat aláírásánál, de még az együttmunkáilkodásnál sem. A szocialista mezőgaz­daság öntudatos, szocialista szellemű parasztságot köve­tel és sokkal sürgetőbben merül fel, mint eddig bármi­kor az emberek világnézeti, kulturális nevelésének kér­dése. Nem véletlen tehát, hogy pártunk különböző ha­tározatai, irányelvei beható­an foglalkoznak a termelő- szövetkezetek kulturális éle­tével, a kulturális élet fel­lendítésének kérdésével. Eb­ből a szemszögből tekintve igen fontos tényező a tsz-ek kulturális alakúinak, az ösz- szegek hováfordításának kér­dése. Miután a szociális és a kulturális alapot eddig együtt kezelték, a gyakorlatban legtöbb termelőszövetkezet­nél a kultúrára fordított ösz- szegek eltörpültek a szociá­lis célokra fordított kiadá­sok mellett. Ez érthető is volt. hiszen sok az öreg tag, a segélyreszoruló, így elto­lódtak az arányok. A most induló gazdasági évben azonban feltétlenül nagyobb súllyal kell szere­pelnie a művelődésre fordí­tott kiadásoknak. Ehhez leg­több helyen minden feltétel adva van. A régi. megerősö­dött. termeílőszövetlkezetek szilárd anyagi bázissal ren­delkeznek. A múlt évben in­dult egyesült, vagy kibővült újabb szövetkezetek is tud­tak tartalékolni kulturális célokra nagyobb összegeket. Felmerül a kérdés: hogyan használják fel a kulturális célokra szánt pénzt. Általános érvénvíí receptet erre természetesen nem lehet adni. Minden szö­A HÍREI A jászteleki Nőtanács kézi­munka szakkörén belül meg­alakult a kultúrcsoport. Feb­ruár 7-én tartják az első elő­adást * Február 2-án Jászágón a községi Nőtanács nőgyűlést tartott a nemzetközi nőnap előkészítésének feladatairól s arról, hogy a tsz-ek meg­szilárdításában milyen fel­adatok várnak az asszonyok­ra. A gyűlésen mintegy ötve- nen vettek részt. * A karcagi Nőtanács hívá­sára 300 asszony hallgatta meg Csapó György, az Or­szág-Világ munkatársának Kínáról tartott előadását. * A szolnoki városi Nőtanács február 4-én száz asszony részvételével aktíva ülést tartott, ahol megbeszélték a nőmozCTalom előtt álló fel­adatokat. * Szombaton délelőtt több mint 200 asszony gyűlt össze a tiszafüredi járás területé­ről, hogy meghallgasson egy baromfitenyésztésről szóló előadást. Az előadás után fil­met vetítettek. vetkezetnek más és más az adottsága. Egyik helyen sok a fiatal, másik helyen az idő­sebbek kulturális igényeit kell kielégíteni inkább; van­nak olyan termelőszövetke­zetek. amelyek már tekinté­lyes kulturális felszereléssel rendelkeznek. És vannak olyanok is, amelyeknek még egy közös rádiójuk sincs. A mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet például már odáig fejlődött, hogy saját, jól felszerelt művelődési ott­hont tudott létrehozni. A túrkevei Vörös Csillag pedig ifjúsági kulturház építésében és berendezésében jeleske­dett. Hasonlóan a tiszainokai Szabadság Termelőszövetke­zethez. Ezeken a helyeken vi­lágosan megértették a műve­lődés jelentőségét. A kevés­bé tehetős szövetkezetek is sokat áldozhatnak a munka ügyéért, persze az anyagi le­hetőségekhez mérten. A jász- kiséri Táncsicsban például zenepedagógus oktatja a tsz zenekedvelő gazdáit és a kul­turális alapból arra is mó­dot találtak, hogy ezeket a hangszereket javítsák és kar­bantartsák. Viszonylag könnyebb azok­nak a tsz-eknek a helyzete, amelyeknél nemcsak a köz­pont, hanem a tsz tagok la­kóhelye is a község belterü­letén fekszik. Ebben az eset­ben pé'dául nincs arra szük­ség, hogy a tsz saját könyv­tárat tartson fenn. Televízió is akad majdnem minden község pártklubjábam vagy művelődési otthonában Eze­ken a helyeken elsősorban a művelődés; otthonnal, a helyi könyvtárral összefogva kell a tsz-ek művelődési é'etét vin­ni és az sem helytelen, ha a Pénzt az említett szervekkel közösen használják fel Pél­dául egy községben 3—4 tsz összefogva közös népitáno- csoportot alakít. A tsz-ek kulturális alapjából telik a táncmhákra, az oktató fize­tésére. Mindezt pedig a mű­velődés; házban lehet meg­rendezni. Hasonló a helyzet zenekar alakításánál is. Több helyen foglalkoznak ezzel a gondolattal, dehát egy komp­lett zenekar felszerelése hangszerekkel, kottatárral, bizony nagyon költséges. Ha a község tsz-ei és művelődé­si otthona összefog és közös költségvetéssel beszerzik a szükségeseket» lényegesen könnyebb lesz a megoldás is. Ereszen más a helyzet azoknál a tsz-éknél, ame­lyeknek tagsága tanyaköz­pontokban, a községi, vagy városi művelődési lehetősé­gektől nagy távolságban la­kik. Itt arra kell törekedni, hogy kinn a tanyaközpontok­ban. tanyai iskolákban, tsz székházakban alakítsanak ki művelődési központot*, Eze­ken a helyeken feltétlenül ajánlatos könyvtárat létesí­teni, amely a szépirodalmi munkákon kívül néhány jói használható szakkönyvet is tartalmaz. Amennyiben le­hetőség van rá, televíziót is helves, ha beszerez a tsz. A költségesebb beruházásoktól (hangszerek, táncruhák, stb.) ebben az esetben el kell te­kinteni. Feltétlenül beszer­zendő a diavetítő vagy epr dieskop ismeretterjesztő film- mekkel együtt. A kulturális alapból szok­ták fedeani ‘ a sport kiadá­sokat is. Ennél bőven akad rossz tapasztalat is. Néhány termelőszövetkezetben ugyan­is kizárólag sport célokra használták fel a 2 százalékot. Ez pedig teljesen helytelen gyakorlat. Különösen akkor, ha egy futbalcsapat felszere­lésére költik az egész össze­get. Helytelenül jártnak el az olyan tsz-ek, amelyek csak futball sport megteremtésében látják kötelességüket és más­ra el sem tudják képzelni a kulturális alapot. Egy-két ilyen termelőszövetkezet akad például Kisújszálláson is. Olyan sportszereket kell venni, amelyek kevés költ­séggel biztosítják a tsz fiata­lok testedzőiét. ]yr.'’vqsugró- léc, asztalitenisz felszerelés, röplabda felszerelés és más hasonló sportszerek alkothat­ják egy termelőszövetkeze» sportéletének alapját» CÉLSZERŰ, ha a termelő- szövetkezetek a kulturális alap hovafordítására olyan fej­lett tsz-ekbe mennek tapasz­talatcserére, amelyek kima­gasló eredményeket értek el a kulturális élet fejlesztése terén. Ilyen például a karca­gi Lenin Tsz. Ezek a tapasz­talatcseréik kétségtelenül hős zájárulnak majd a tsz-ek kulturális életének fellendí­téséhez. Legtöbb termelőszövetkeze­tünk most kezdj kulturális életének megindítását. A módszerek, a lehetőségek még kialakulatlanok. Ez a cikk né­hány általános tanácsot kí­vánt adni a kulturális alap felhasználásához. Szeretnénk, ha azok, akiknek ezen a té­ren már gyakorlati tapasz­talata vagy érdekes elgondo­lása van, levelükkel, jótaná- csaílkkal, javaslataikkal fel­keresnék szerkesztőségünket. Ezzel hatalmas lépésekkel vinnék előre a tsz parasztság kulturális fejlődésének ügyét — hernádi — / Ez a két kislány már haladónak számít. Mindketten ötö­dik zeneiskolások, négykezest játszanak a zongorán. — Schubert: Andante című művét játssza Gulyás Éva ét Baumstark Rózsik*. Zeneiskolában. . . Szolnokon, a Bartók Béla Állami Zeneiskolában 610 nö­vendék ismerkedik a zenével. Néhány kép a növendékek hétköznapi életéből: Repka Anikó még kezdő. A hegedű ABC megismerésére taaítia Mezriczjky L»i«fué zenetanárnál* S akj már kotta nélkül is tud. Orosz Sándor esellón Wefeer Iringóját játssga» Nagy Pál zenetanár kíséretévé«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents