Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

I960. feSruIr ». SZOLNOK MROTB NtPLAP % Z / Oshínai gyógyítóművészet tegnap és ma A sok^zeréves kínai kul­túrtörténet kimeríthetetlen kincsesbánya minden tudo­mányos kutató, de különösen az orvos számára. Európá­ban az orvostudomány törté­nete kimerül az egyiptomi, görög és római orvostudo­mány ismeretében, amelyhez még némi elő-ázsiai és in­diai ismeret járul. Majdnem ismeretler azonban az euró­paiak számára az, amit a kí­nai orvostudomány évezre- ieken át alkotott. Elvitatha­tatlan, hogy a sok értékes ta­pasztalatot keresztül-kasul áthálózták a misztikus eljá­rások és varázslatok, de az ős kínai orvostudomány mag­va — vagy amint Kínában mondják — a hagyományos orvostudomány sok olyan, ér­téket tartalmaz, amit a mai orvos is hasznára fordíthat. Pekingben egy külön kutató- intézet működik a hagyomá­nyos orvostudomány ápolá­sára. Az intézet könyvtárá­ban több mint 30 000 kötet található, amely az őskínai orvostudománnyal foglalko­zik. Olya ritkaság is talál­ható közöttük, mint Nei Djing 2500 évvel ezelőtt meg­jelent könyve, amely az aku- 'unktura alapelveit, techni­káját és tapasztalatait is­merteti. Az akupunktúra a régi kí­nai «.rvostudomány egyik ie^cntosabb kezelési mód­szere. Fz még régibb, mint Nei Djing könyve és a mai napig nem szorították ki a modern kezelési eljárások Ez a tény amellett bizonyít, hogy hatásának kell lennie. Lényege abban áll, hogy az évszázadok folyamán kipu­hatoltak az emberi test bő­rén számos helyet, amelynek tűvel való megszúrása által külö.böző betegségtüne+ek ' befolyásolhatók. Az aku­punktúra azonban külön mű­vészet, amely különleges technikát igényel. A tűnek a megfelelő h ’yen és megfele­lj roólvsé'zpn kell a bőrbe hatolnia. Amikor Nei Djing könyvét megírta, még kőből készült tűvel végezték i akupunktúrát. Az ókor kuta­tói szerint ez a bizonyíték­aira, hogy az eljárást már a kőkorszakban művelték. Később 9 különböző fém­ből készült tűt használtak abban a hitben, hogy a^ kü­lönböző fémek különböző ha tásokat kénesek kiváltani. A pekingi kutatóintézet tudó­sainak megállapítása szerint az akupunktúra jelentékenv hatást gyakorol a beteg szer­zetre, de a tűk anyagána’ semmi befob’ása nincsen. Kínában már 300 évvel ez­előtt végeztek műtéteket narkózisban, ami annviva1 -■tább énekes, mivel Euró pában még a múlt század riején is nagy narkózis nél­kül végezték a műtéteket. Időszámításunk nyolcadik századában már ismerték a himlőoltást, amelyet azután •Tenner angol orvos 1798-bar újra felfedezett. A mai kínai orvostudomány a korszerű tudományos eljárásokat al­kalmazza, de meg kell emlí­teni, hogy az összes kínai or­vosegyetemeken a szaktudo­mányok mellett a hagyomá­nyos orvostudomány is köte­lező vizsgatárgy. Minden szülészorvos előtt ismeretesek azok az esetek, amikor a méhszáj tágulási képtelensége miatt a szülés elhúzódik és nem ritkán a 'vermek életét veszélyezteti. Az őskínai orvosok egy he­lyet találtak a sarok bőrén, amelynek szúrása által a merev méhszái 1—2 óra múl­va megnyílt. A tarkótáj aku­punktúrája lehetővé teszi magas láz megszűnését A maláriával járó láz is meg­szüntethető és a legkülönö­sebb, hogy a maláriás beteg lázas rohamai bizonyos idő múlva teljesen elmaradnak. 70 százalékban sikerült ezzel az eljárással maláriás bete­geket véglegesen meggyógyí­tani. Mindenfajta mandula­gyulladás — diftérián kívül — a kézhát bizonyos helyé­nek megszúrása után néhány óra múlva megszűnik. Sok­féle ok következtében létre­jött fejfájás elmúlik a ha­lánték tájék akupunktúrája után. (Wissenschaft und Fortschritt) Fémszerhexelek vizsgálata magas és alacsony hőmérsékleten Robbanómotoroknak, nagy­nyomású vegyipari tartá­lyoknak, hőlégsugaras repü­lőgépeknek, atomreaktorok­nak, valamint sok más gép­nek készülékeknek a gyártá sához olyan fémekre és öt vö2etekre van szükség, ame­lyek 1000 C fok körüli hő­mérsékleten is vígan meg­tartják kívánatos sajátossá­gaikat. Nem csoda hát, hogy az utóbbi időkben egyre fon­tosabbá vált a fémszerkeze­tek vizsgálata nagy hőfokon. A fémminta azonban a heví­téskor gyorsan oxidálódik, ez lehetetlenné teszi közvetlen megfigyelését. Az eddig hasz­nált bonyolult szerkezetű ké­szülékek a sorozatos labo­ratóriumi elemzés céljaira alig feleltek meg. Nemzetközi viszonylatban is nagy haladást jelent e té­ren két bmói mérnöknek mű­szere. Ez egy egyetemes hő­mikroszkóp, amellyel a fém- szerkezet egészen 1500 C fo­kig terjedő hőmérsékleten megfigyelhető. A mintát lég­üres térben tükrös mikrosz­kóppal figyelik, s közben fényképfelvételeket vagy filmfelvételt, is készíthetnek róla. A készülék igen meg­bízható, kezelése aránylag igen egyszerű és gyors. Két mérnök egy másik fémvizsgáló műszert is szer­kesztett, ez egy hűtőkamra, amellyel a fémeknek a fagy­pont alatti viselkedését vizs­gálják. E műszer kivált azért nagy jelentőségű, mert újab­ban a fémeket alacsony hő­fokon munkálják meg. A hű­tőkamra a metallográfiában használt vízszintes és függő­leges mikroszkóphoz kapcsol­ható Az ugyancsak légüres térben elhelyezett mintát fo­lyékony levegő segítségére! minusz 190 C fokra lehet le hűteni. (Uj Csehszlovákia). A Mont Blanc alagút'a Idestova 50 éve, hogy fran­cia, olasz és svájci mérnö­kök alagutat kezdtek tervez­ni az Alpok legnagyobb hegy­tömbjén, a hármas országha­tárul szolgáló Mont B anc­on keresztül. A terveket, sót a megkezdett előmunkálato­kat is félbeszakította a két világháború. Másfél évtized kellett azóta a tervek mo­dernizálásához, valamint ah­hoz, hogy a három érdekelt ország megadja az építési en­gedélyt és vállalja a ráeső részt, a 100 millió svájci frankra élőirányzott költsé­gekből. Végre a múlt év decembe­rében sikerült elhárítani minden akadályt és az olasz oldalon fekvő Entrevesnél hozzákezdhettek a munká­hoz. A románt nehéz szik­latalajban a legmodernebb fúrógépek is csak lassan ha­ladtak előre és négy hóna­pig tartott, amíg elkészült az alagút első, 250 m-es szaxa- sza. Az alagút hossza: 11 600 m. magassága 9, szélessége 8.3 m, amelyből 7 m-t az autóút foglal el. Minden 300 m-en garázst építenek, a baleset okozta torlódások el­kerülésére. Az alagútban vízlevezető csövek és légkon­dicionáló berendezések utján valósítják meg az egészség- ügyi követelményeket. Az alagút a franciaországi Chamonix-nál ér véget, — ahonnan a fúrógépek rövide­sen szintén mégkezdik a munkát. Ettől fogva a mun­ka üteme is meggyorsul és az alagútat előrelátható ag 1961 végén átadhatják ren- ieltetp-ének. Ezzel megte­remtik Párizs és Róma közt a közveden összeköttetést. — amelyet idáig a Riviérán ke­resztül vezető, mintegy 250 km-es kerülő úton bonyolí­tottak le. Betegség-e az alkoholizmus ? Az alkoholizmus égető probléma az egész világon, önmagukért beszélnek azok a számszerű adatok, ame­lyek az iszákosság elterjedé­sét mutatják Franciaország­ban. Ezek szerint minden francia évente átlagosan 21 liter alkoholt fogyaszt, ami a felnőtt lakosságra átszámít­va 30 és fél liter. Egy hiteles számítás szerint 1 millió 900 ezer francia két liter bornál 600 ezer pedig egy liternél iszik többet naponta. M'g 1869-ben 90 ezer. 1940-ben már kétmillió pálinkafőző üst működött az országban, s 1950-ben számuk 3 millió 260 ezerre szökött. Ha a bor­kimérések száma ötven esz­tendő óta változatlanul 460 ezer. ez azért van, mert el­érték maximális sűrűségü­ket: minden 86 lakosra s minden 34 felnőtt férfira jut egy-egy italbolt! A fentiek eredménye ha­sonlóan mutétós. Minden százezer 20 évesnél idősebb franciából évente 70—30 pusztul el az alkohol okoz ta májbetegségben. A szak­Hú-xmilliárd tonna vasérc A Szovjetunió ásványkin­csekben leggazdagabb vidéke a Turgaj-sztyepp, amelyen az utóbbi 10 évben a legtöbb ér­cet fedezték fel. A vasércte- lepek együttes készlete 20 milliárd tolnára tehető. Eb­ből Lisakovka híres vasérc­telepein több mint 7 milliárd tonna nagy vastartalmú érc van, amelynek jelentős íjész" külszíni fejtéssel is kitermel­hető. Ajátnál is hatalmas te­lep van. Sorbajnál, Szokolov- kánál és Katsarnál értékes mávnesvasérctelepek kerül­ök feltárásra. A katsari n ’■mennyiség", ércnek nagv a kobalt- és vanádium tar­talma. A s~rbai és sokolov- Icai vasérctelepek évi 20 millió tonna teljesítményt meghaladó vaskombinát lé­tesítését teszik lehetővé. Az Ubagan-folyó völgyé­ben kiterjedt barnaszén-tele- ceket találtak. A geológusok kutatómunkája során még bäuxit-, cirkónium-, azbeszt ős ti*' telepeket fedeztek fel A Turgaj-sztyepp jelentős ásványkincs-gazdagságáról az eddig felfedezett telepek k -áutsem adnak teljes képet, hiszen a legújabb kutatások ükalmával is újabb lelőhe­lyeket találtak. Ennek alap- :án biztosra vehető, hogy rzámoLev" mennyiségű fel­táratlan kobalt, gyémánt, cikkel, platina és réz helvez kedik • vidéken. (SZTU értők szerint a 35—50 év kö­zötti férfiak szokatlanul nagy halálozási aránvszámának a szész az oka. Ha sikerülne kiküszöbölni az alkoholiz­must. minden harmadik el­megyógyintézetet bezárhat nák, és számos börtön feles­legessé válna. Az államnak ez. évi 150 milliárd frank megtakarítást jelentené, a franciák pedig nem költenék jövedelmük 10 százalékát szeszes italokra. Már az ókorban megfigyel­tek az iszákosokon epilep­sziás rohamokat. Ezek ma is gyakoriak. A kérdést két ol­dalról vizsgálhatjuk meg: mi az alkohol szerepe az epilep­sziában, és mennyire gyakori az epilepszia az iszákosok között? Annyi bizonyos, hogy az iszákosok 10—16 százalé­ka szenved epilepsziás tüne­tektől. Az orvosok szerint az iszákosok epileptikus roha mai nem a szeszfogyasztás­ból következnek. hanem mind a két jelenség közös gyöke:«: a szervezet és az egyéniség zavara. melyet agyi elváltozások jeleznek. Az alkoholizmus okainak felkutatására érdekes kísér­leteket végzett a texasi egyetemen Williamsz pro­fesszor Megállapította, hogy az ugyanolyan körülmények közé helyezett patkányok más- és másképpen reagál­nak az alkoholra. Eszerint az alkohol utáni vágynak fizi­ológiai alapja van. Azt is megfigyelte hogy azok a ki- bérleti alanvok fogyasztottak több szeszt, ame’veknél B-vi- taminhiányt idéztek elő. Az iszákosok anyagcseré­jét is vizsgálat alá vették — Nyolc átlagembernek és négy iszákosnak a vérét, vi­zeletét. nyálát és fzlési kü­szöbeit vizsgálták meg. A következtetések szerint min­mód­belső cáf ol­den szervezet a maga ján oldotta meg a anyagcseréjét. Annyi hatatlanul kiderült, hogy az alkoholista kísérleti alanyok anyagcseréje több ponton különbözött az; átlagos kísér­leti alanyokétól Egyes jebern- zők növekedtek, mások csök­kentek, de különösen észre­vehetők voltak a vese- és az ivarszervi' eltorzulások. Nem véletlen tehát, hogy néhány országbah; Svédor­szágban, Norvégiában az al- koho'izmust betegségnek te­kintik. (Sciences et Avenir nyomán). Tízszer erősebb a morfiumnál Az Amerikai Egyesült Ál­amok egyik kutató intézeté­ben egy készítményt szirte- izáltak. amelv az első bioló­giai próbák alkalmával je­lentékeny fájdalomcsillapító hatást mutatott. Felfedezői a készítményt NIH—7519” névvel jelölték. Mint fájdalomcsillapító tíz­szer hatásosabb a morfinnál ős ötvenszer erősebb hatású a kodeinnél. Míg ez a két ré­gen ismert gyógyszer ópium­hói készül, addig a „NIH— 7519” készítményt szintetikus lton, bizonyos kőszénkát- őnytermékekből állítjá’* elő. \z eddigi kísérletek azt mu­tatják. hoev ez a készítmény lókkal kisebb mértékben vé­cét megszokáshoz, mint a morfin, az ó -■‘umalka’ '- dákhoz viszonyítva jeleni é- -enyen kevesebbek a nem ívánatos mellékhatások is. Minthogy már az egész vi- 'őgon hiány .mutatkozik az orvosi célokra szolgáló ■’oiumban, a „NIH—7519” ’mely korlátlan mennyis ben állítható elő, gazdac -zempontból is jelentékenv erőt jelent (Universum) merénylet Bemutatja a szolnoki Vörös Csillag mozi február IX—17. Sokan ülnek majd a mozik nézőterén az új magyar já­tékfilm, a MERÉNYLET elő­adásain, akik pontosan vesz- szaemlékeznek az iszonyú eseményre, amelyből a film cselekménye kinőtt, s amely a maga 'dejében érthető iz­galomban tartotta az orszá­got, sőt, Európát. Huszon­nyolc évvel ezelőtt, 1931 szep­tember 12-én éjszaka fél ti­zenkettőkor a Budapestről Wien felé robogó nemzetközi gyorsvonat kerekei alatt fel­robbant a viadukt Bia-Tcr- bágynál, s a szerelvény a mélybe zuhant. Halottak so­kaságát, sebesültek tömegét szállították el a dúlt hely­színről — s az ország döb­benten kérdezte: mi ez? Annakidején a sajtó hete­den át egyébbel sem volt te­. mint a válasszal. A hazug ás szemérmetlen válasszal — hiszen az egész „szerencsét­lenség” azért a válaszért tör­tént. „Kommunista merény­let!” — „A földalatti kom­munisták tömeggyükossápaV’ — üvöltözte a kor sajtója rádiója. Valamit ugyanis muszáj volt üvöltözni — mert nagyon félő volt ezek­ben az években, a hírhedt válság nyomora után, hogy az éhes és elégedetlen embe­rek kezdenek el kiabálni — valami egészen mást. A Budapest Filmstúdió új műve egy izgalmas és moz­galmas cselekményű játék­film keretében ennek a hu­szonnyolc év előtti esemény­nek a mozzanatait vetíti elénk és bevilágít egyúttal sötét mélyébe. Előbb a ször­nyű pillanatot megelőző órákkal és az emberekkel is­merkedünk meg, akiknek életútja így vagy úgy kap­csolatba került a merénylet­tel. Egy szerelemre váró ifjú páré például csak úgy, hogy életüknek tán első, de min­denképpen utolsó csókját szakítja meg a gyorsvonat halálos zuhanása. Két ké­nyeztetett öleb jóízűen táp­lálkozik, egy társaság az ét­kezőkocsiban fennen duhaj­kodik, minden élettel tel teit a vonaton, amikor váratlan borzalmával hirtelen bekö­szönt a halál. Miért? Miért? A forgató- könyv lebilincselő cselek­ményszálat gombolyít, amíg eljut a félreérthetetlen vá­laszhoz, s a személyhez, áld az iszonvú tettet elkövette (iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiüiw Készülünk a Szovjet Fiitn- Ünnepére. Mint már hírül adtuk, a szovjet ihm ünnepi ■heteiben öt játékfilmet, A BÉKE ELSŐ NAPJA, a KEZEDBEN AZ ÉLET, — a FANTASZTIKUS UTAZÁS az EGY KISLÁNY KÉRÉSI AZ ÉDESAPJÁT, a KÉT FÍŰ, EGY KISLÁNY címó alkotást és egy pstét betöltő mesefilm műsort, A CSUKA AJÁNDÉKÁ-t tűzik műsorra a mozik. E me'lett több, az utóbbi években sikert aratott szovjet filmet és ifjúsági mű­sort is láthat a közönség. A bemutatásra váró új filmek közül öt alkötés magyarul beszélő változatban jelenik meg. A filmünnep alkalmá­ból szovjet delegáció érkezik hazánkba, amely részt vesz a budapesti és több vidéki ünnepi díszbemutatón. Szolnok megyében március 3-tól 10-ig tart a Szovjet Film Ünnepe. Az új filmek normál változatával egyidő- ben készülnek el a keskeny- kópiák is, s így az ország több községi és falusi móri­ja a városi bemutatókkal együtt tarthatja meg ünnep­ségeit. Szeite az országban ünnepi díszelőadással nyíl­ják meg a Szovjet Film Ün­nepét. Budapesten és több vidéki városban A BÉKE ELSŐ NAPJA-t vetítik «z ünnepi díszelőadáson. A szovjet film útját bemutató kiállítások, ankétok, fejtörő játékok és pályázatok színe­sítik az ünnepi eseményeket A Hunnia Filmstúdió jelen­ti. Az olvasók és a moziláto­gatók bizonyára kíváncsian várják: milyen szereposztás­ban viszi filmre Ranódy László rendező Móricz Zsig- mond LÉGY Jő MINDHA­LÁLIG című örökbecsű re­gényét’ Mint már hírül ad­tuk, Nyilas Mici szerepét, egy hajdúsági, kisfiúra, Tóth Lász.óra bízták. A debreceni kollégium igazgatójának alakját Bessenyei Ferenc kelti életre, a tanárok szere­pét Bihari József, Pásztor János és Vándor József ját- sza. Az iskola pedellusa: Makláry Zoltán, a fegyelmi bizottság elnöke: Major Ta­más. Az Orczy házaspart Básti Lajos és Dévai Kamil­la, Dorogiékat Greguss Zol­tán és Somogyi Erzsi alakít­ják. Bellát Papp Éva, Violát Psota írén személyesíti meg. Az öreg, vak Pósalaky szere­pében Kiss Ferencet láthat­juk majd. A Budapesti Filmstúdióban befejezték a HÁROM CSIL­LAG című játékfilm forga­tását és megkezdték az utó- munkátétokat. A film három novellát foglal keretbe, fel- szabadulásunk érdekes epi­zódjait. Rendező: Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós és Wiedermann Károly. A HÁ-, ROM CSILLAG főszerepeit a neves bolgár filmszínész, Aposztol Karamityev, Básti Lajos, Gábor Miklós, Vábko- nyi Zoltán, Törőcsik Mari, Kiss Manyi, Mákláry Zoltán, Ungvári László, Gózon Gyu­la és Kállai Ferenc játssza. Felhívás! A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKER VÁLLALAT FEBRUÁR 10-E.N műsza ki becslési végez Szolnokon, Mártí­rok útja 9. sz. alatt a MÉH Vállalat irodájá­ban. Eset'eges címeket kérjük leadni, MAGÉV Budapest. ^gSS^ySsGEaaGaa»-aJfr

Next

/
Thumbnails
Contents