Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

1960. február 9. SZÓI,NOK MEGYEI NtPLAf 3 Hatvan tsz-vezetö Karcagon Pártunk és államunk a tanulnivágyók törekvését elő­segíti. Tegnap Karcagon ismét megnyílt az ottani mező- gazdasági technikumban egy négy hetes tanfolyam Hat­van tsz-vezető tanul, azok. akik ma még viszonylag kevés nagyüzemi gyakorlattal rendelkeznek és még sok min­dent el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy megfeleljenek a mind nagyobb és az állandóan növekvő követelményeknek. \g- rárpolitikai ismeretekre tesznek szert, elsajátítják az üzemszervezés, a számvitel, az ügyvitel, a növényter­mesztés, az állattenyésztés, stb alapelveit. Persze csak íze­lítőt kapnak viszont ha jól használják ki a rendelkezé­sükre álló négy hetet, végeredményben rengeteget tanul­hatnak. A hatvan tsz-vezető minden bizonnyal helytáll ma-jd. S az a közösség, amely őket Karcagra küldte, nem fog csalódni bennük. Zárszámadási eredmény: 1 miiüó 412 ezer forint Február 4-én tartotta zár­számadó közgyűlését a kőtel­ki Petőfi Termelőszövetke­zet. Tíz éve — az induláskor — 12 tagja volt, ma 220-an vannak. 1 ezer 750 hold föld­területtel rendelkeznek, tiszta vagyonuk 1960. január 1-én: 1 millió 413 ezer forint. Mun­kaegységenként 2,56 kg bú­zát, 0.78 kg árpát, 1,5 kg ku­koricát, 0,16 kg cukrot, 0,25 kg rizsát, 1,64 kg burgonyát s 20.36 forintot készpénzben­Mire tanít a kunhegyest Lenin Tsz példája? AZ ELMÚLT ÉV során, azonkívül hogy igen sok új tsz alakult, megyénk vala­mennyi régi termelőszövet­kezete megnövekedett. Álta­lában a kétszeresére, de volt olyan is, jónéhány, amelyik 4—5. vagy még többszörösére bővült. Kunhegyesen a Lenin Tsz területe 1958. december 31-én 1094 kh volt, 1959. december 31-én pedig 5 ezer 299 kh, tehát közel az ötszöröse lett. A taglétszám ugyanezen idő alatt 84-ről 424-re növeke­dett. A tervezett munkaegy­ségérték 12 hónapos évre 30 forint és néhány fillér volt és zártak 29 08 forinttal. Pe­dig ott is 14 hónapos volt az év, ami azt jelenti, hogy a tervezett 158 ezer helyett 182 ezer munkaegységet használ­tak fel. Hozzá kell tennünk, hogy a földek termőereje Kunhegyesen sem jobb mint másutt. Csakhogy, amíg a kende- resi Haladás, a szandaszöl'ő- si Vörös Mező tsz-ekben csaknem egész évben mun­kaerőhiánnyal küzdöttek, ad­dig a kunhegvesi Lenin Tsz 424 tagja közül 373 vett részt a közös munkában, ezenkí­vül rendszeresen dolgozott 54 családtag. És itt a különb­ség! Ha a cukorrépát csak egyszer kaoálják meg, nem lehet csodálkozni azon. ha 90 mázsa terem holdanként: a februárban vágott csutka­szártól sem nő a tehenek í tejhozama — hogy csak a legkirívóbb eseteket említ­sük. A kunhegyes! Lenin Tsz­be sem az égből pottyant a jövedelem- Ott is meg kel­lett szervezni a munkát, szi­gorúan számonkérni a mu­lasztásokat, ellenőrizni az el­végzett munka minőségét, egyszóval megmozgatni az embereket. De mindezt meg­csinálták s így idejében el tudták végezni a betervezett és szükséges munkákat. Az eredmény a közel 30 forintos munkaegységen mérhető. KUNHEGYESEN maradt még néhány egyéni gazda 1959 tavasza után is, meg az állami gazdaságban is dol­goztak parasztemberek. Nos, a múltkori közgyűlésen ti­zenhét új belépőt vettek fel, akik már minden agitálás nélkül jöttek a tsz-be. Jóré­szük az állami gazdaságban lévő havi fizetést (!) hagyta ott. Cseppentő András nem­hogy maga átjött a tsz-be, hanem fiát, lányát is oda vitte. Idén már egvütt dol­goznak. Szabó Elemér tavaly februárban jött át a gazda­ságból. de mint mondotta, ő sem bánta meg. A múlt év­ben 21 ezer forintot keresett Amelvik tsz-ben határozott a vezetőség és ami ezzel ösz- szefügg, jó munkafegyelem van, ott nem állnak rosszul és ott ..fizet” a tsz is. Más­ként miből vennének vagv építtetnének annyi házat, miből vásárolnák sorra a motorkerékp ár oka t ? TERMÉSZETESEN ezért meg kell dolgozni. A tsz mint nagyüzemi gazdaság minde­nütt adva van, csak ki kell használni a benne rejlő le­hetőségeket. A jövedelmet ma már nem a földterület nagysága vagy a föld minő­sége, hanem elsősorban a végzett munka szabja meg. Talajjavítással a rossz föl­dek is termővé tehetők. Gon­dolunk itt a turkevei, mező­túri és öcsödi szikesekre. Ahol minden tsz-tag ké­pességeihez mérten, egész évben lelkiismeretesen részt vesz a közös munkában, ott az eredmény sem marad el, — patkós — Új vonások egy temelőszövetkezeti Cpártszervezet munkájában A cibakhazi vörös csil­lag Tsz területe 840 holdról 5 ezerre növekedett az el­múlt évben. A tagok összlét- száma 10 ezer 16 fő. Min­denki tudja, hogy az így fel­futott közös gazdaságokban nem sokkal kevesebb a gond, mint az újonnan alakultak­ban. De mégsem azonos, mert itt már erős magot képez a 8—10 éves tez-tagság. A ve­zetésben, a munkaszervezés­ben sok tapasztalattal ren­delkeznek, s amit talán leg­elsőnek kellett volna említe­ni, hogy évek óta működik pártszervezet, amely szintén a termelőszövetkezet meg­szilárdít'sán fáradozik, segít­séget nyújt a tsz vezetőségé­nek. Nem könnyű feladat úgy elosztani az erőket, hogy minden területen dolgozza­nak kommunisták és minde­nütt segíthessék a feladatok megoldását, az emberek ne­velését. Pedig nagyon fontos, hogy az új tagok, akik közül többen nem érzik azonnal otthon magukat a közösben, tudják, hogy kihez fordulhat­nak, kivel beszélgethetnek iroblémájirról. Mert még azt is szokni kell az új tagnak, hogy nagyobb plénum előtt, Egész Kunmadarason be'onjárdá'«at épít a helyi Vegyesipari KISZ — Kunmadaras szocialista szövetkezeti község lett No- m ár most, ha az ipar lemarad ilyen tekintetben Madara­son, akkor már hiba van, — Ezért pélunk az ipar szocia­lizálása is. Ezeket a szavakat egy fia-' tál építésztechnikus, a kun­madaras! Vegyesipari KTSz műszaki vezetője mondotta. Arról is szólt, miképpen kép­zeli: el Kunmadaras-, -ipará­nak szocializálását, de leg­több szó mégis arról esett, miképpen töltötte be és fog­ja betölteni hivatását a he­lyi Vegyesipari KTSz. El­mondotta. hogy 1958-ban 65 fővel 2 millió 800 ezer forin' volt a terme'ésük, 1959-ben pedig már 6 millió 700 ezer forint. — Igaz, a létszám is megugrott 140-re. Csak a tsz- eknek 4 millió forint értékű ‘munkát végeztek. 250 szarvas- marha férőhelyet, 600 férő­helyes juhhodályt, 3 utcában 1300 méter villanyhálózatot, 7 utcában pedig betonjárdá­kat építettek. 1500 négyzet- méteren kibetonozták a piac­teret és építettek 3 vásár­csarnokot, magánosoknak há­zat. Négyszáz harmincezer forint tisztanyereségük volt tavaly. Körülbelül egy havj fizetésnek megfelelő nyere­ségrészesedésre számít a mű­szaki vezető. Mi az l 960-as program? — kérdeztük Szabó Gyulától. Még nagyobbat akarunk lépni, mint tavaly. Beton o- sítjuk a község összes járdá­ját, Tiszaőrsön másfél kilo­méter vili anyhá'ózatot épí­tünk és a környező közsé­gekben is. Még' több kisiparosra szá­mítanak az idén a Kunmada­rasa Vegyesipari KTSz-ben. Legalább 150 főre kivárnák emelni az állományi létszá­mot. mondjuk a közgyűlésen mondja el, mi foglalkoztatja. Szívesebben beszél gondjai­ról, kételyeiről egy vagy két embernek, akikkel együtt dolgozik. Mindezek figyelembe véte­lével úgy határozott a párt­vezetőség, hogy most a folya­matban lévő munkaszervezet kialakításánál arra töreked­nek: minden brigádba legye­nek párttagok és lehetőség szerint munkacsapatban is. így kívánják biztosítani hogy a felsőbb pártszervek és az alapszervezet határozata idejében lejusson az emberek közé, s minden munkaterüle­ten legyen kezueménvezője serkentője azok végrehajtá­sának. A Vörös Csillag Tsz- ben úgy szokás, hogy a fon­tosabb munkák, nagyobb fel­adatok előtt elsősorban a kommunisták tanácskoznak Pártvezetőségi ülés, taggyű­lés előzi meg minden esetben a tsz közgyűlését, ahol aztán a párttagok egységes akarata irányítja helyes vágányra a dolgok menetét. A kollektív tanácsko­zások eredményeként jól is­merik a termelőszövetkezet­ben dolgozó kommunisták a feladatokat, tudják mikor az a legsürgősebb munka. Fe- renczi Andrásné pártvezető­ségi tag, bár nem ott dolgo­zik, mégis fejből elmondja, hogy a cserkeszöllői üzem­egységnek — ahol a primőr­telep mellett szőlő és gyü­mölcsös is van — 698 ezer fo­rint ezévben a bevételi ter­ve. Habán Mihályné elvtárs­nő, aki. öt éve tsz-tag, elso­rolja, hogy az idei termelési tervben 30 holdon irányoztak elő dinnyetermesztést. A be­tervezett terméshozam hol­danként 100 mázsa. Dinnyé­ből a bevételi terv 400 ezer forint. Tímár Lajos elvtárs. az egyik kertészeti brigád ve­zetője is jól tudja, és a vele dolgozó-tagokkal ismerteti is hogy a 160 holdas kertészet nyers bevételi terve 2 millió forint. De nemcsak arról be­szélnek a párttagok, hogy mi a terv, hanem árról is, mit kell tenni annak megvalósí­tásáért, kire milyen munka vár.^ S ez így helyes. Hiszen az úi tagok, akik csak most kóstolnak bele a közös élet­be, az okos szó, a segítség ál­tal gyorsabban feltalállak magukat és leküzdik az eset­leg még meglévő kételyeiket Nagy feladat hárul tehát a kommunistákra abban, hogy a tsz belső rendje minél előbb kialakuljon és minden tsz-tag azt érezze: beleszólá­sa van a termelőszövetkezet ninden ügyébe, s a közös gond, a közös eredmény az övé is. Megnövekedtek a felada­tok, s azok sikeres megvaló­sításában egyre több hárul a pártszervezetre is. Ennek a többnek viszont csak úgy tudnak eleget tenni, ha meg­sokszorozzák erőiket. A leg­jobbakat felveszik a párt so­raiba, s emellett az eddi­gieknél sokkal jobban igény­ük a pártonkívüliek segítsé­gét. A Vörös Csillag Tsz kom­munistái most azon fáradoz­nak, hogy tapasztalt, jól dol­gozó tsz-tagokból pártonkí- vüli aktívát alakítsanak ki. Hét-nyolc emberrel már be­szélgettek is erről. S most Pintér Sándor, Fekete Pál, Hegyes Bertalan, B. Ferenczi András, Mészáros János, Len- ner András és Hegedűs Sán­dor nevét úgy említi Kurucz elvtárs, a tsz párttitkára, mint az aktíva tagjait. Idő­közönként majd pártvezető­ségi ülésre hívják meg a pár- tonkívüli aktívákat, tanács­koznak velük a feladatokról, s meghallgatják észrevételü­ket, véleményüket. A pár­tonkívüliek ilyenirányú párt- megbízatása — azon túl, hogy mintegy összekötő ka­pocs a pártvezetőség és a tsz tagság között, s nagy szerepe /an a közös feladatokra való mozgósításban — azt is eredmém ezi, hogy az aktí­vák közül újabb párttagok nevelődnek. A másik említésre méltó 1 örekvés az, hogy a tanyázó estéken is a termelési fel­adatokról beszélgetnek. A párttagok jól ismerik azt a szokást, hogy téli estéken a szomszédok, ismerősök gyak­ran összejönnek valamelyik 'láznál, ^zért kezdeményezte a pártszervezet, hogy ezt az alkalmat is használják fel a tsz-tagokkal való tanácsko­zásra. A közelmúltban Fara­gó elvtárs, a községi pártbi­zottság titkára és László Já­}é szép asszonyok ~ asszonyok „... Emlékszem, rég az asszony gyámoltalan őrizte otthonát, a sorsa az volt, hogy holtat sirasson, gyereket szüljön, főzzön vacsorát.. — írja a költőd S most? „Úgy állnak dolgos társuk oldalán — szemük lobog. sürögnek sürgő munka közt szép asszonyok, jó asszonyok.. .** Róluk szólunk most, a szürke hétköznapok dolgos, egyszerű asszonyairól. Ott látod őket, bármerre mégy: termelőszö­vetkezetben, üzemben, vagy a boltok elárusító pultjai mö­gött ... Olyan természetes, hogy ott vannak, szó is alig esik róluk..g Kovács bácsi asszonyanya Mint kotlós szárnyai alá a ciscsibék, úgy húzódott meg Kovács bácsi Lehel úti há­zában asszonylánya Mária, ötéves kisfiával. Néhány hó­napja, hogy hivatalosan el­vált férjétől, de már két éve külön änek. Azóta Márai a nagykörűi Petőfi Termelőszö­vetkezet tagja. Kétszázöt­vennégy munkaegységet tel­jesített az elmúlt gazdasági évben, A szövetkezetben na­gyon dicsérik munkáját, s ő is elégedett. Hogy mennyire? — Szépen kaptunk az egy­ségre, — mondja, s gyors számadást csinál. — Tizenki lene negyveneit pénzben, s azzal, amit terményben ad­tak — felül van a harminc­két forint ötven filléren. Konyhakertészetben dolgo­zott, nyáron az aratókkal, — most télidőben bizony nem sok munkát kapnak. — Ha ezt a négy és fél évet, amit a férjem meiert kínlódtam, a szövetkezetben dolgozom, — másként len­nék — mondja, s hangja megtelik keserűséggel. Rosszul éltek? Nehezen nyílik szóra ajka, Fáj a visszaemlékezés. — Részeges, goromba em­ber .. .. alig törődött a csa­láddal. Elcsavargott. kerese­tét elitta, s ha hazajött része­gen, ütötte-verte azt a kis­gyereket ... Szegénykém, míg élni fog. mindig őrzi magán az apja kezenyomát... Most sem törődik ve'ünk... 240 forint everekfartást ítélt meg a törvény, de még a múlt esztendőről több mint két­ezer forinttal elmaradt... Körülnézünk. Tiszta, ren­des szoba. A falon fénykép. — A kisfiam. — Kimond­hatatlan büszkeséggel ejti ki ezt a szót. — A húgomra is hasonlít, de a füle, meg a haja, no meg a járása — szakasztott az apja.g., óvo­dába jár, nagyon jó gyerek, csakhát... olyan félénk sze­gényke ... tetszik tudni az apja miatt.,. a rossz gyer­mekkor. Vigasztalom. — Meglátja Mária, szépen, nyugodtan élnek majd, nem lesznek gondiai. A kisfiú is vidámabb lesz, szépen, las­san árnyék borul a múltra. Már mosolyog. — Tudja, most, hogy megkaptuk az osztalékot, óé­vá fiáról ok Ugv örül minden­nek a gyerek, most majd te­tőtől talpig fel öltözetem... — Magának mit vesz? — Magamnak? Hát...: én ráérek .:. Első a gyerek . *. A tp'psíannak kozott ,., A szolnoki Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat Kossuth úti boltjában kora reggel tejeskannák kö­zött találtuk Bozóki István nét. Ide e°v liter, oda kettő amoda másfél — minden reggel ő méri ki a tejet a vá­sárlóknak. Egyébként pénz­táros. —Bizony már nyolcadik éve, hogy itt dolgozom, — mondja. — A fizetésem? Ki­lenc százöt ven, plusz prémi­um. .. Ez körülbelül még kétszáz forintot jelent ha­vonta. Férje üzem'akatos a Jár­műjavítóban. Két éve vettek részletfizetésre családi há­zat. Tíz év alatt kell kifizet­ni. — Tízéves házasok va­gyunk, gyerekünk még nincs — mondja mosolyogva Bo- zókirié. — A következő tíz­éves tervünkben már az is szerepel. Szórakozni keveset járnak. Néha színházba, moziba. Szí­vesebben maradnak otthon egy-egy jó könyv mellett vagy családi, baráti összejö­veteleken. Visszatér a munkájára: — Szeretek itt lenni. Na­gyon jó a kollektíva, jó a kapcsolat a vevőkkel is. Szí­vesebben dolgozom itt, mint otthon. Nem tudnám elkép­zelni. hogy csak háziasszony legyek és semmi több ,., Mo nnrék öres nap ai ... Négy éve dolgozik Mol­nár Istvánná a Dohányfer­mentálóban. Azelőtt is dolgo­zott már itt. még lánykorá- bam ..: Itt ismerkedett meg férjével is. Aztán, hogy jöt­tek a gyerekek — kimaradt az üzemből. Kértük, beszéljen magáról. Molnár néni azonban beszél férjéről, gyermekeiről, uno­káiról. — magáról a legkeve­sebbet. — A férjem mint 19-es kommunista, f egy házban ült öt évig. Mikor kiszabadult hiába volt jó szakmája, nem kapott rendes munkát Tizen­hét évig hol itt dolgozott, hol ott. így volt ez Akkoriban: a kommunistától még a Ionra* gőt is sajnálták ..: — a sok rossz emlék kicsalja a köny- nyet Molnár néni szeméből — Négy gyermeket nevel­tünk fel... Most már könnyebb az élet. A bácsi tizenegy éve dolgozik az Építőipari Vá z­latnál Lakatos. A gyerme­keknek is kenyér van a ke­zében. — nem is akármilyen. A két fiú szakmunkás. A nagyobb'k lány, Márta, szin­tén a Dohányfermentálóban dolgozik, mint az édesanvia Elvira, a legkisebb, admi­nisztrátor a Járműjavítóban. Szeretett tanulni, de beteges a szíve nem bírta. <3, meg Jóska még otthon élnek. A két nagyobb már külön fészket rakott. — Pista fiamék házat épí­tettek, a lányomnak is szépen berendezett lakása van Ele­gánsan járnak — jól élnek. A Fermentálóban március­tól szeptemberig szünetel a munka, Molnár néni nem bánja, — Nem életszükséglet már. hogy egész évben dolgozzam Az én keresetem úgy is ar­ra kell, hogy szebbé, köny- nyebbé tegyük öreg napja­inkat Most jól kipihe­nem magam játszadozom a kisunokákkal..; Higyje el kedvesem, a jelen elfelejteti a múltat. >« _ Hogyan is írta a költő? ...... rég az asszony gy ámoltalan " * ‘ otthonát, a sorsa az volt, hogy holtat sirr t gyereket szüljön, főzzön vacso’"'“ ” rónai — nos tsz-filnök, a Bátor-szöllő- ben ilyen tanyázó este alkal­mával beszélgetett a gazdák­kal a szőlőművelésről. Na­gyon fontos kér.'ez, hiszen 400 hold szőlőt mond magáé­nak a tsz-tagság. Igen hasz­nos tehát ha minél többen elm .iák termelési tapasz­talataikat, s közösen hatá­rozzák meg a legmegfelelőbb növelési módot. Igen helyes, hogy a nártszervezet minden lehető­séget felhasznál erejének megsokszorozására. S egyre inkább támaszkodik a becsü­letes pártonkívüliekre, akik­kel közösen kell megoldani a termelési feladatokat, a kö­zös gazdaság megszilárdítá­sát, további fejlesztését. N A ri-V TT A T A T .TN iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiniiimiiimo Megkezdődtek a félévi vizsgák a Marxizmus— Leniniz- mus Esti Egyetemen Megkezdődtek a félévi vizsgák a megyei pártbizott­ság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén. Hétfőn a második évfolyam hallgatói vizsgáztak a kapitalizmus politikai gazdaságtanból. — Legközelebb az első év, a fi­lozófia ha'Igatői adnak szá­mot az eddig tanultakról. A harmadik évfolyam félévi vizsgáira a hónap második felében kerül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents