Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
4 SZOIJVOK MEGYEI NÉPLAP 1960. február ?. Képek a iás7'eleki To’hu th'n Ts7-bHI Telnek a ládák friss tojással. Varga Ferencné és Tóth Erzsébet a két baromfigondozó naponta nagymennyiségű tojást helyez a hullámos rekeszek közé. Fülöp Árpád a jövőre gondol. A múlt héten már megkezdték a műtr ágya kiszállítását. Aki szorgalmas az még a téli napokon, ilyenkor is talál műnk át A jó munka jutalma a rendes kereset. Hidas Ferenc még három hónapja sem dolgozók a term elősző, ékezetben * mégis 9315 Ft-pt kapott zárszámadáskor. 57 MILLIÓ í AJÁNDÉK A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatócsoporttá elkészítette négy város, nyolc község táviati mezőgazdasági iedesztési javaslatát Tudományos körökben az utóbbi években legalább annyit emlegették a 42/1957. FM. számú rendeletet, mint a termelőszövetkezeti parasztság a 3004-es kormányhatározatokat. T7 Ezek a jogszabályok — ha helyes így megfogalmazni —, rokonok, valamennyi a mezőgazdasági dolgozók eredményesebb munkáját segíti. A mondott rendelet szerint meg kell vizsgálni, rendszerezni, majd elemezni azokat a tényezőket, melyek a mezőgazdasági termelést elsődlegesen befolyásolják. Talán említenünk sem kell, hogy a tudományos kutatások tanulságait csupán a mezőgazdasági nagyüzemekben lehet hasznosítani teljes értékükben. A vizsgálódások eredményei a szakvezetésben dolgozók számára lehetővé teszik, hogy kiszélesítsék a szervezés, a vezetés a.apjait, sikerekben gazdagabban hasznosíthassák a korszerű agro- és zooteehnikát, érvényesíthessék a legfontosabb üzemgazdasági szempontokat. Ékre a nagy jelentőségű munkára a karcagi Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakembereinek szűkebb csoportja vállalkozott. Hol fekszik Karcag? A Nagykunságban — ezt minden gyermek tudja. Ám az* annál kevesebben, hogy második termelőszövetkezeti városunk központját a keleti hosszúság 35<>35’ir’-e és az északi szélesség 47°19’28” e alatt határozták meg korábban a kutatók. Ez az adat igen jellemző a vizsgálódások pontosságára. A kutatók tizenhárom hónappal ezelőtt láttak munkához. Az eltelt idő alatt a statisztikai hivatalok és a tanácsok közreműködésével a négy szövetkezeti város és nyolc kunhegyesi járási község határában — félszázadnál hosszabb időz« visszamenően rekonstruálták a mezőgazdaság helyzetét, megvizsgálták az éghajlati viszonyok alakulását, a talajadottságokat.) Meg kell jegyeznünk, hogy a tanácsoktól — Karcag kivételével — több segítőkészség illette volna meg az úttörő kutatómunka dolgozóit. — A termelés lényegében egves fizikai, kémiai, biológiai tényezőknek emberi beavatkozás utján előállított céltudatos megismétlése — mondotta Labancz László, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet mérnöke, a kutatók egyike. — Munkánk 6orán személyesen is meggyőződhettünk arról. milyen nagy természet átalakító enersia rejlik az emberi erőfeszítésben. Szerény példaként: Karcag határa mintegy negyedszázaddal ezelőtt körülbelül 15 százalékban mezőgazdasági szempontból hasznos'ítatlan volt. Ilyen földdarabunk ma már nincs. Előtanulmányaink mintegy igazolásaként a gyakorlatban is felismertük, hogy az időjárás a leglényegesebb befolyásoló tényező a talajok fejlődésében, az agrotechnikai módszerek alkalmazásában, a legalkalmasabb növény- és állatfajok ■ va'asztásában, valamin* a talajélet intezitásában. A kutatócsoport megállapította — 50 év átlagában, — hogy a karcagi határban évente átlagosan 527 mill! méter csapadék hull. Az OMMI talajtérképei ugyan akkor arról tanúskodnak, hogy a karcagi talajoknak legnagyobb része rossz viz- háztartásű. — a víz ennek folytán igen gyorsan elpárolog. Három rétegben — 0-tól 60 centiméterig — megvizs gálták a talajhibás területeket. Megállapították, hogy ez az összesen 34 ezer kát. hol dat meghaladó földterü'et négy-öt év leforgása alatt megjavítható. — Annak érdekében, hogy a szövetkezeti parasztság hasznosíthassa munkánk eredményét, részletes javaslatot készítettünk. Figyelembe vettük, hogy a karca4 túrWevei Táncsics Termelőszövetkezet neveléséből jóminőségü rá nt a n. i v a I © c sínkét hoz forgalomba Csarnok úti boltjában a Szolnoki Földművesszövetkeze i gi földek gyenge termőere- jüek. Az aránylag alacsony terméshozamok miatt különösen szükséges, hogy a ráfordítás álljon arányban a várható eredménnyel, — fejtegette Labancz László mérnök. — Hatékonysági számításaink során a helyi adottságok figyelembe vételével javaslatokat tettünk az emberi és gépi munka helyes hasznosítására, a forgási sebesség megnövelésére. Azt ajánlottuk a szövetkezeteknek: legelsősorban a ráfordítás nélküli te»mészeti adottságokat használják ki •— A növénytermesztés hozamnövekedésének alapja: a Bátor fiatalok A nagyiváni Űj Úton Tsz KISZ tagjai és szervezeten kívüli fiataljai a járási megyei pártértekezlet határozata alapján az 1960-as gazdasági év termelési tervének végrehajtásából derekasan ki akarják venni részüket. Elgondolásaik megvalósítására létrehoznak egy ifjúsági brigádot, a meglévő segítőbrigádot pedig kiegészítik. A termelőszövetkezet tervében 20 kh öntözéses kukorica termesztése szerepel. Ezzel a 20 holddal csatlakoznak a 30 mázsás mozgalomhoz. A 20 holddal járó munkát a KISZ- szervezet a szövetkezet ifjúsága nevében vállalta. Külön kukorieatermesztési munkacsapatot alakítanak, s beneveznek az országos mozgalomba. A tsz építkezési tervében 2 darab 500 férőhelyes baromfiól építése is szerepel. Az ifjúság az építésben ezer társadalmi munkaórával segít. A silózás is az ő gondjuk lesz. Silóbrigádot alakítanak, amely célul tűzi a 300 mázsás silókukoricatermelés elérését. A tehenészetbe 3 fiatalt KISZ megbízatással küldenek dolgozni, akik bekapcsolódnak a 4 ezer literes tejtermelési mozgalomba. A munka mellett a tanulás is fontos — tartják a KISZ- esek. — A termelőszövetkezetben körülbelül 12 olyan fiatal van, akinek nincs meg a VIII. általános iskolája. A KISZ-vezetőség megszervezi, hogy I960, őszén ezek a fiatalok megkezdjék a tanulást és megszerezzék a hiányzó osztályokat. Nagy erejű és hasznos kezdeményezések ezek: s elismerés illeti érte a fiatalokat. De az ő akaratuk, lelkesedésük mellett a tsz többi tagjainak, vezetőinek segítsége is szükséges ahhoz, hogy mindezt maradéktalanul valóra is váltsák. Rán'ani való csirke Megyénk termelőszövetkezeteiben — mint erről már hírt adtunk — idén nagy lendületet vett a baromfitenyésztés. E gazdasági üzemág legjövedelmezőbb része a korai csibenevelés. Az elmúlt évhez képest e téren is jelentős fejlődést tapasztalhatunk. A kel- tetőállomások teljes kapacitással dolgoznak, és eddig mintegy 220 ezer naposcsibét adtak át a termelőszövetkezeteknek. A kisújszállási Búzakalász Tsz a múlt év október 28-án átvett csibékből közel két és félezret 90 dekás átlagsúlyban már januárban át is adott a BARNEVÁL-nak, még pedig 30 forintos kilónkénti áron. Február végén és március elején már a többi tsz is megkezdi a rántanivaló csirkék szállítását. 350 000 tonna cu«or Az 1959—60. évi cukorrépatermelési idény 1959. szeptember 1-én indult meg, és 1960. január 18~án fejeződött be. Az idény alatt a cukorgyárak több mint 350 000 tonna cukrot termeltek, 30.5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A cukorrépa vetésterülete 1959-ben 212 000 hold volt. 12 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. A holdankénti termésmennyiség az előzetes számítások szerint 1959-ben 126 mázsa volt, az 1958. évi 110 mázsával szemben. (MTI) Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat asonnali belépésre keres építőipari is fa,pari leimst Fizetés megállapodás szerint. Vidéki részére szállást biztosítunk. Jelentkezés részletes életrajzzal, bizonyítvánnyal a vállalat Munkaügyi Osztályán, - Szolnok, Kossuth tér. Irodaház. n. emelet. •--||-T 'I - mu Vásároljon Ismétlő csengós ébresztő érát, 160.- Ft-ért, Kapható: Úr a- Ékszer- és Ajándékboltokban, Állami Áruházakban. u NSPRfiFORGOTERMELOK FIGYELEM! Az idén is lehet napraforgóra értékesítési szerződést kötni az állami fel vásárlóhelyeken az értékesítési szerződéssel lekötött • minden mázsa után: 1. 80.— Ft kamatmentes előleget, 2. 275 Ft szerződéses árat, 3. és kedvezményes áron nemesített vetőmagot kap hitelbe a termelő, 4. KRASZNODÄRI (VNIIMK 1646-os) fajta szerződéses átvételi ára: 305.— Ft A szerződéskötés ideje január 15-től május 31-ig tart. Részletes felvilágosítással a terményfelvásárló helyen szolgálnak. Termelőszövetkezetek! t Érdemes napraforgómagot termelni! A termelőszövetkezeték mázsánként 20.— Ft-os nagyüzemi feláron kívül 20 kg darát is igényelhetnek hatósági áron. helyes talajművelés; Tsz- eink vezetői ma már tudják, mely területeken mélyíthetik fordítással és anélkül a termőréteget. Főleg a mezőségi talajokon lényeges, hogy egy percet se késlekedjék az őszi elmunkálás. A réti agyag és szikes földeken ezzel szemben tavasszal kell mielőbb elvégezni a (lehetőleg késes) simítózás*. A betakarítást azonnal kövesse kapcsolt hengerrel vagy nehéz simítóval elmunkálva a mély-, vagy középmély szántás. A szervestrágyázásra kerülő földeken tarlóhántást kell végezni; lehetőleg ekével. Minden összevetve: a művelés közvetlen célja, hogy fokozzuk a talaj vízfelvevő képességét, kialakítsuk benne a levegő és víz helyes aranyát, csökkentsük a párolgást. A gazdálkodás jövedelmezőségének alapvető mutatója: mennyi a holdanként előállított termény és termék összértéke a vetőmag és a feletetett takarmány értékének levonása után. A szak- irodalomban ez a fogalom mint halmozatlan bruttó termelési érték szerepel. Ez a mutató Karcag tsz-eiben az említett időszakban holdanként 2 ezer 365 forint volt. Ha a közös gazdaságok elfogadják és megvalósítják a tervjavaslatot, a holdankénti bruttó termelési értéket 3 ezer 595 forintra (152 százalékra) növelhetik. Ez a többlet Karcag város tsz-eiben egyetlen év alatt meghaladja az 57 millió forintot. A lelkes kis gárda, melynek fontos munkájában dr. Pajor János mérnök, Nagy Kristóf üzemegységvezető s Elek Julika műszaki rajzoló is részt vett — nemcsak városi átlagban végezte el a számításokat Mint mondják, lebontották azokat külön-kü- lön mind az öt közö6 gazdaságra vonatkoztatva. Óriási munka volt; többletként vállalták és végezték, városunk iránt érzett szeretetből.., — borváró —■
