Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, február 6. Az országos mezőgazdasági konferencia második napja (Folytatás az 1. oldalról.) traktorral (15 lóerős egység• ben számolva), 700 ezer te­hergépkocsival, 500 ezer ga­bonakombájnnal, 120 ezer silókombánjnnal és többmil­lió más mezőgazdasági géppel rendelkezett. A Szovjetunió kolhozai ter­melési kultúrájának jelentős növekedését, az üzemvezetés nagyarányú javulását magas szintre emelkedését mutatja, hogy a kolhozokban a gép és traktorállomásokon működő felső- és középfokú képzettsé­gű szakemberek létszáma az 1953. július 1-én meglévő 83 ezer főről 1956. december 1-ig 291 ezer főre növekedett. Mi volt a szükséges ahhoz, hogy a garantált bérezésre áttérhessenek a kolhozok egy részében? Szükséges volt, hogy a kolhozok megfelelő tartalékalappal rendelkezze­nek, ennek hiányában leg­alább meghatározott összegű, biztos pénzbevételhez jussa­nak, hogy a munkáért járó és jóváírt pénzt minden eset­ben folyamatosan ki tudják fizetni (E kérdés részletes ismertetése után befejezésül az előadó a következőket mondotta): Kövessük a Szovjetunió példáját, bátran alkalmazzuk a haladóbbat segítsük valóra- váltani az MSZMP VII. kong­resszusa célkitűzését: a szo­cialista átszervezéssel párhu­zamosan növeljük a terme­lést. A termelőszövetkezetek tagjaira támaszkodva segít­sük győzelemre vinni ezen a területen is előrehaladva szocializmus ügyét. Stencxinger László előadása A konferencia második napján Csáki István, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. A tudományos szakemberek közül elsőnek Stenczinger László, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Mezőgazdasá­gi Uzemtani Intézetének osz­tályvezetője, a Szolnok me­gyei termelőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottság szaktanácsadója fejtette ki véleményét a tsz-ekben fo­lyó rendszeres előlegezés ta­pasztalatairól. Stenczinger László, a me­zőgazdasági tudományok kan­didátusa bevezetőjében rész­letesen foglalkozott a közös gazdálkodás szervezésével. Utalt arra, hogy azokban a tsz-ekben, ahol évek óta 50 forint körüli vagy nagyobb értékű jövedelem jut egy munkaegységre, a munkaegy­ségrendszert a tagok igen jó­nak tartják és nem is kíván­nak arról letérni. Azokban a tsz-ekben pedig, ahol ennek fele, vagy még annyi érték sem jut egy munkaegységre, felmerülnek a problémák az egész gazdálkodás és termé­szetesen a jövedelemelosztás rendszere tekintetében is. Véleményem szerint — mon­dotta — általánosan alkal­mazható irányelvnek tekint­jük a munkaegységértéken belül a pénzrészesedési arány növelését. Ez az, ami megfelel mind a népgazdaság érdekei­nek, mind pedig a közös gaz­dálkodás fejlesztése érdekei­nek, de megfelel a munka­egységrendszeren alapuló jö­vedelemelosztási forma to­vábbfejlesztését biztosító fel­tételeknek is. A rendszeres készpénzelő­legezés kedvezően hat a tagok munkakedvére és munka- fegyelmére. A rendszeres elő­legezés tervezésének menete röviden a következő: a mun­kaegységfelhasználás tervét, amely a termelési terv sémá­jában üzemáeanként évi egy összegben szerepel — havi előlegezés tervezése esetén — havonkénti bontásban kell elkészíteni. Ez lényegében egy olyan kiegészítőtáblázat készítését kívánja, amely tar­talmazza az üzemágaknak és a munkaterületeknek felsoro­lását, megjelölve ezekre a havonta várhatóan szükséges munkaegységek számát. A másik szükséges kiegészítés a termelési és pénzügyi terv­hez egy olyan táblázat, amely­ben a tervséma negyedévi bontása helyett szintén havi részletezésben irányozhatjuk elő a várható bevételeket és kiadásokat. (Erről konkrétan szólva Stenczinger elvtárs a következőket mondotta): Az elmúlt évben a kiskun- halasi járás néhány termelő- szövetkezetében e tervezési módszert intézetünk megva­lósította és kipróbálta. Ta­pasztalatunk szerint ez a ki­egészítő tervezési munka kö­rülbelül kétnapi többletmun­kát jelent a tervkészítésben, és a gondos tervezés alapján az úgynevezett gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkezetek is megtalálhatják a megfele­lő megoldást a rendszeres előlegezés megvalósítására. A jövedelemrészesedés to­vábbi formája, amely véle­ményem szerint ma az egyé­ni területfelosztással párosul­va átmeneti szükségmegoldás­ként jelentkezik, de fejlettebb színvonalon tsz-eink üzemi fejlődése hozza más formá­ban magával a részesedésnek a termelési eredménytől töb­bé vagy kevésbé függővé való tételét A Szovjetunióban és Bulgáriában már elég széles- körűen alkalmaznak olyan jövedelemelosztási módokat, amelyek nálunk talán még korlátozottabban jöhetnek számításba, de egy-két eset­ben már ma is alkalmazha­tók, eltekintve attól, hogy ké­sőbb esetleg szélesebb körben is elterjeszthetők. Befejezésül hangsúlyozni kívánom, hogy bármilyen jövedelemelosztási rendszer alkalmazásának alapvető feltétele a közös gazdálkodás alapvető rend­jének megteremtése, a jó és egyre magasabb színvonalú vezetés és tervezés megvaló­sítása — fejezte be előadását Stenczinger László elvtárs. — Ezt követően Markó Jó­zsef, a Mezőgazdasági Szer­vezési Intézet osztályvezetője „A munka szerinti és ered- ményességi jövedelemelosztás tapasztalatai”-ról, Kulin Sán­dor egyetemi tanár „A ház­táji gazdaság és a közös gaz­dálkodás viszonya a jövede­lemelosztás szempontjából”, Dögéi István elvtárs, a bar­csi Vörös Csillag Tsz brigád- vezetője: „A jövedelemelosz­tás új módja a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben”-ról tartott előadást. A délelőtti szünet előtt felszólalt Viktor Fjodo- rovics Iszajev elvtárs. a Moszkva területi Gorkij Kol­hoz elnöke. V. F. Iszájev elv­társ felszólalását kivonatosan közöljük. A Maxim Gorkij kolhoz eredményei és ezek elérésének néhány eszköze Engedjék meg, hogy kolho­zunk minden tagja, szakem­bere, valamint a magam ne­vében szívből megköszönjem Önöknek, amiért erre a nagy­szerű értekezletre meghívtak. Kellemes érzés felszólalni Önök előtt, ebben a városban, Szolnok megye központjában, amely megyében Magyaror­szágon az elsők között fejez­ték be a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. A vár­ható fejlődés eredményét és a fejlődés néhány eszközét szeretném a Gorkij Kolhoz példáján bemutatni, amely kolhoznak 1952 óta vagyok az elnöke. A Gorkij Kolhoz moszkvai terület lenini kerületében, Moszkvától 30 kilométerre fekszik. Kolhozunk 1930-ban alakult. A Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága történelmi neveze­tességű. 1953-as plénumát követő években igen nagy si­kereket értünk el. Szüntele­nül csökken a termékek elő­állítására fordított költség. Kolhozunk 16 milliós osztha­tatlan alap mellett hatalmas technikai bázissal rendelke­zik. A tapasztalatok arra in­dítottak bennünket, hogy komplex termelő brigádokat szervezzünk. A Miszájlovszki komplex brigádot, amelyet Nyikolaj lljin vezet, vagy a Bogdno—Andrejevszkij bri­gádot, amelynek élén Ivan Baranov áll, említhetném olyan szempontból, hogy 1958 ban túlteljesítették a növény- termelés hozamtervét, ugyan­akkor jelentős mértékben csökkentették a tervben elő­irányzott ráfordításokat és így komoly terven felüli jö­vedelemre tettek szert. Ez az első brigád esetenkét 100.000, a másodiknál pedig 104 ezer rubelt tett ki. A komplex termelési bri­gádok létrehozása és ezek­ben az önelszámolás beveze­tése arra vezet, hogy emel­kedett a Jcolhoz tagok mun­kájának termelékenysége. Ma az egységnyi termékre fordított munka sokkal ke­vesebb, míg az egy dolgozóra Rövid hírek NEW YORK (TASZSZ) Az amerikai képviselőház el­vetette Panama azon kérését, hogy a csatorna-övezetben panamai zászlókat függeszt­hessen ki. Panama lakossá­ga felháborodással fogadta a döntést. BERLIN (ADP). A bajor országban immár negyedik napja folyatódó nyugat-ne- met-amerikai hadgyakorlatok eddigi mérlege: 6 halott és 21 sú vos sebesült. A tankok sok táviró-oszlopot is kidön- töttek és néhány helyen le­hetetlenné tették a városok áramé’látását KAIRO. (APF). Az Egye­sült Arab Köztársaság kész résztvemmi az Algéria meg­segítésére alakított afrikai önkéntes légióban — jelen­tette be a sajtókonferenciá­ján Jusszer El Szebai, az af­rikai-ázsiai szolidaritási bi­zottság főtitkára. (MTI), Az angol kormány Ciprusra küld* Amery gyarmatügyi államtitkárt — ftyuQiaianság Cipruson — LONDON. A brit kormány úgy döntött, hogy Amery gyarmatügyi államtitkárt Cip­rusra küldi a helyi hatósá­gokkal folytatandó esetleges tanácskozások céljából, — je­lentette be az angol külügy­miniszter szóvivője. A szóvi­vő közvetve megerősítette, hogy a kormány ciprusi el­lenjavaslatokat kapott, ame­lyeket Makariosz érsek adott át a ciprusi kormányzóval szerdán tartott megbeszélé­sén. A ciprusi lapok továbbra is bőven kommentálják a lon­doni tárgyalásokon tanúsított angol magatartást. Az Etnosz emlékeztet rá, hogy Makariosz érsek a füg­getlenség kikiáltásának csak egyhavi elnapolásába egye­zett bele. Minden további ha­logatás — hangsúlyozza — in­dokolatlan volna és a nép kö­rében haraggal vegyes aggo­dalmat keltene, amelynek kö­vetkezményei kiszámíthatat­lanok lehetnek. Mindazért, ami Cipruson esetleg törté­nik, ezután már csak az an­golok felelősek, akiknek kö­zömbössége juttatta a tárgya­lásokat a jelenlegi válságos pontig. (MTI). Eisen howert meg­hívták Finnországba HELSINKI (AP). Finn kül­ügyminisztérium csütörtökön este közölte, hogy Eisenho­wer amerikai elnököt meg­hívták, nyáron látogasson el Finnországba. (MTI). JZázító l&áposztalenél eső termelési érték sokkal több, mint 1958-ban és még- inkább, mint 1953-ban volt A fejlődés szemléltetésére szolgáljon a következő né­hány adat: egy mázsa hús előállítására 1953-ban 27,4, 1958-ban 12,8, 1959-ben pedig 10,3 munkaegységet fordítot­tunk. A növénytermelésben foglalkoztatott egy dolgozó­ra átlag 1953-ban 8,1 mázsa, 1958-ban 10 mázsa, 1959-ben 16 mázsa gabonaféle jutott. Hasonlóan alakult a burgo­nya, a zöldség, a tej stb. ter­melése. (A Makszim Gorkij elnöke ezután a hétéves terv legfontosabb feladatairól be­szélt, majd a következőket mondotta): A munkát hat kategóriába soroltuk. A szükséges szak­értelem, a gyakorlat, a fizi­kai erőkifejtés stb. szerint. Megállapítottuk, az egyes ka­tegóriákba sorolt munkák egymáshoz viszonyított mér­tékét, amit pénzben fejez­tünk ki. Eszerint egy mun­kanapra (egy műszakra) a norma szerint eső munka mennyiség értéke az egyes kategóriában 10 rubel, a kettesben 12, a hármasban 15, a négyesben 20, az ötös­ben 22 és a hatosban 25 ru­bel. (A továbbiakban a Gor­kij Kolhoz elnöke a kolhoz előtt álló feladatokról be­szélt, majd így fejezte be előadását): Beszámolóm végére értem, remélem némileg sikerült megvilágítanom, hogy kolho­zunk gazdasági felemelkedé­se milyen jellegű szervezési feladatok megoldásának eredménye. Viktor Fjodorovics Iszáiev előadása után felszólalások következtek, amelyek vázla­tos ismertetésére később visszatérünk. Ismertetjük még Dögéi István elvtárs felszólalását, amely a barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet jövedelemelosztásának új módjáról szólott. A magyar—szovjet mező- gazdasági napok országos mezőgazdasági konferenciája Erdei Ferenc akadémikus zárszavával ért véget, a dél­utáni órákőan. Majd a szov­jet vendégek Mezőhékre utaztak és résztvettek a Tán­csics Tsz ünnepségén. Alig néhány hónapja a né- gergyűlölő amerikai Georgia állam fővárosának polgár- mestere, miközben kiskorú fiúgyermeke olvasmányait el­lenőrizte, fantasztikus össze­esküvésnek jutott nyomára. A szemfüles apa és éber vá­rosatya egy mesekönyvet ta­lált a gyermekszoba könyves­polcán, a következő meghök­kentő címmel: „A fekete és a fehér nyuszikák meséje”. A jószimatú politikus azon nyomban elolvasta a mesét, amelyből kiderült, hogy szer­zője két játszadozó tapsifüles élete folyását mondja el — egy fehér és egy fekete nyá­lét — happy-end-es össze­házasodásukig. „Micsoda faj- gyalázás!” — hördült fel a dicső férfiú. Nem kétséges — állapította meg —, hogy a fe­kete és fehér nyúl házasságá­val a négerek és fehérek kö­zötti fajkeveredést propagál­ja a szerző, amely bűncselek­ménynek már puszta gondo­latától is minden Ku-Klux- Klan-lovagnak fejébe száll fajtiszta vére. Így aztán a nyúlacskákról szóló könyvet betiltották, a könyv behozata­láért felelős személyeket szi­gorúan megbüntették és fel­tételezhető az is, hogy a Ge­orgia állam területén fellel­hető összes fekete nyálakat a legszigorúbb hatósági felügye­let alá helyezték... Még el sem ült a világot rengető kacaj, amit a való­ságos polgármester és a me­sebeli nyuszikák összeütközé­se váltott ki és máris újabb mesekönyv leleplezéséről ka punk hírt. A történet hőse ez­úttal az ausztráliai Brisbane város polgármestere, akinek úgy látszik, ugyancsak a gyermekirodalom a gyengéje. A jóembernek a 8—10 éve­seknek szánt „Szilvavirág” című verses képeskönyv ke­rült a kezébe. Képzeljék, mit fedez fel benne a brisbanei polgármester? Színes rajzot, amelyen két kisfiú egyetlen hatalmas káposztalevelet ci­pel. Ez még csak hagyján, de a rajz alatt versike van, s valahogy így szól: „Közösen kapálták, közösen öntözték, együtt viszik haza a káposzta levelét...” Világos dolog! A verset kínaiból fordították, tehát nem más, mint kommu­nista propaganda, amely ter­melőszövetkezetek létesítésé­re bújtogatja az elemi iskolás gyerekeken Mi lesz akkor az ausztráliai nagybirtokokkal? És így ezt a meséskönyvet is betiltották. Most már csak egyet sze­retnénk tudni, hogy a faj- és kommunista-gyűlölő nyugati polgármesterek miért tanul­mányozzák oly nagy érdeklő­déssel a 8—10 éveseknek szó­ló irodalmat? Talán ez felel­ne meg szellemi színvonaluk­nak? A példák azt mutatják, hogy ilyet állítani róluk hí­zelgő túlzás lenne... Dimény István (A bukaresti Ifjúmunkás c. lapból.) Átalakították a francia kormánvt PÁRIZS (AFP—Reuter—AP). Párizsban hivatalosan bejelen­tették a francia kormány átala­kítását. Az elnöki palota közle­ménye szerint De Gaulle elnök Debré miniszterelnök javaslata alapján a következő kinevezése­ket hagyta jóvá: A miniszterel­nöki hivatal megbízott minisz­terei: Roger Frey volt tájékozta­tásügyi és Pierre Guillaumat volt hadügyminiszter. Hadügyminszter s Pierre Mess­mer. postaügyi miniszter: Michel Maurice-Bokanowski. Tájékoztatásügyi miniszter; Louis Terrenoire. A Szahara és a tengerentúli megyék ügyeinek minisztere: Robert Lecourt. A francia közösség ügyeinek államtitkára: Jean Foyer. De Gaulle elnök ugyanakkor hozzájárult Soustellenek és Ber­nard Cornut-Gentille volt posta­ügyi miniszternek a távozásához. Delouvrier, a francia kormány algériai fömegbízottja a helyén maradt. A délután kezdődő miniszter- tanács már az új összetételben ült össze. (MTI)). ( c (Jiiatal /mtl&zoiíik írfákj József Attila nevét vesai fel a kunszentmártoni gimnázium Néhány nappal ezelőtt sze­reztünk tudomást erről a nem mindennapi hírről, mely az egész gimnázium tanuló­ifjúságát és nevelőit lázba hozta. Az elmúlt év őszén, a felügyelői látogatások után az igazgatóság kérvényt nyújtott be a Művelődésügyi M i n isst éri umhoz, melyben kérte, hogy engedélyezzék gimnáziumuk részére a nagy proletárköltő nevének a fel­vételét. A válasz, ha késett is. de megérkezett. Iskolánk felveheti József Attila nevét! A névadó ünnepségre az évzáró után kerül sor. Nagy esemény lesz ez számunkra, éppen ezért már most meg­kezdtük az előkészületeket. Az irányítást a gimnázium KISZ szervezete vállalta karöltve az irodalmi szak­körrel. A KISZ tagok vala­mennyien tevékenyen kive­szik részüket a munkából, igyekeznek bevonni minden tanulót, hogy egységesen, na­gyobb erővel le tudjuk küz­deni az előadódó nehézsége­ket Az irodalmi szakkör elvál­lalta például, hogy az év vé­gére kiállítást fog összeállí­tani a József Attila életéve kapcsolatos tiszazugi emlé­kekből. Kirándulást tervez­nek Öcsödre, ahol a költő gyermekéveinek egy részét töltötte Ellátogatnak ahhoz a csa'ádhoz, ahol lakott, s az iskola magnetofonjával hang felvételeket készítenek. Kü­lön szavalóversenyt rendez a szakkör, melyet József At­tila szavalóverseny néven hirdet A nagy költő nevéhez mél­tóan akarjuk megrendezni ezt az ünnepséget. Hiszen József Attila költője volt en­nek a vidéknek is Tiszazug című versében szüleik sorsát festette meg a Horthy-rend- szer éveiben. Számos költe­ménye fakad az Öcsödön szerzett emlékekből is. Közei áll hozzánk. Proletár szívét szétosztotta ezen a tájon a szegényeknek. De hogy ml is méltók le­gyünk ehhez a névhez, ígér­jük, nem állunk meg az ed­dig elért eredményeknél, tö­rekszünk azok fokozására. javítására. A kunszerotmárto ni gimnázium, mely már ed­dig is jelentős sikerekről ad­hat számot, a jövőben fénye­sen viselheti József Attila nevét, mert diáikjad mindig a szívük ügyének tekintik az ő harcos emlékét Kovács Sándor IV/a. gimn-tanuló Kunszentmárton Nem hősünk szégyent megyénkre Mini már egyszer írtam a Néplapnak: mezőgazdasági tanuló vagyok a Szemtmár- tonkátaá Állami Gazdaság­ban. Nemcsak én vagyok itt egyedül a megyénkből, ha­nem két tiszaföldvári kis­lány is: Madarász Emilia és Oravecz Rózsa. Amikor no­vemberben a gazdaságba ér­keztünk, nemsokára meg­kezdtük mj Szolnok megyei­ek szervezni a KISZ-t. Mun­kánkat siker is koronázta, január 28-án megalakult a KISZ szervezet a gazdaság­ban. Az alakuló taggyűlés en- gemet KISZ titkárrá, Ora­vecz Rózsát pedig vezetőségi taggá választotta. Azért, hogy szervezetünk nemrégen ala­kult, sok érdekes tervünk van. így többek között feb­ruár 27-én farsangi álarcos bált rendezünk. Tervezünk egy budapesti színházlátoga­tást is. Színdarabokat aka­runk betanulni, amivel a gazdaság idősebb dolgozóit szórakoztatjuk majd. Tánc- csoportot alakítunk és röp­labda csapatot hozunk létre. A tavaszi idénymunkák beálltával a gazdaságba sok fiatal jön dolgozni. S ezek­nek a fiataloknak is biztosí­tani kell a szórakozást, spor­tolást s nem utolsó sorban a művelődést Ezek a felada­tok mind ránk hárulnak. Re­mélem, hogy feladatunkat becsülettel el tudjuk majd látni. Van még más tervünk is. Április 4-re szeretnénk le­tenni az „Ifjúság a szocia­lizmusért” elnevezésű pró­bát. A próba letételében az ifjú KISZ tagok nagy öröm­mel vesznek részt. Hamarosan létrehozzuk a kongresszusi olvasókört, — amelyen megismerkedünk pártunk VII. kongresszusé nak anyagával. Az „Ifjúság a szocializmu­sért” próba letételéhez a KISZ tagoknak 20 órás társa dalmi munkát is kell végez­ni. Nekünk az a tervünk, hogy minden KISZ tag ta­vasszal részt vesz gazdasa­gunk központjának szépíté­sében. Én megigérem Szolnok me­gyei társaim nevében, hogy nem hozunk szégyent me­gyénkre. A KISZ szervezet munkájából becsülettel ki vesszük részünket. Szarvas Gábor. KISZ titkár, Szentmártonkátai Állami Gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents