Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

1960. február 28.

SZOLNOK »EGYE* NÉPLAP

3

A hivatali pártszervezetben Q sem öncélú a munka

Jl biUi tatialék (eH&btUáéU

C_ Második műszakot indít

s,A HIVATALI és az intézményi pártszervezetek nem ellenőrizhetik a hivatal, az intézmény vezetőjét és vezetőségét, mivel e szerveknek sajátos feladataik vannak, de a munkában tapasztalt hibákról szóló észrevételeiket és a munka megjavítására vonatkozó javaslataikat kötelesek a hivatal, az intézmény vezetői elé, szükség esetén pedig a felsőbb pártszervek elé terjeszteni. A hivatal és az intézmény vezetőjét és vezetőségét a megfelelő magasabb pártszervek ellenőrzik.”

Sokan a Szervezeti Szabályzat e szakaszából olyan következtetéseket vonnak le, hogy a pártszervek, a párttagság felelőssége a hivatali területen kisebb, mint máshol. Pedig a hivatalokban dolgozó kommunisták sem lehetnek csupán szemlélői az ott történteknek, felelősek a dolgok menetéért, a munkáért.

A jászapáti járási tanácsnál dolgozó elvtársak megértették ezt S a harminckét tagú pártszervezet mindig a legfontosabb, legidőszerűbb feladatokra mozgósít. Tavaly a mezőgazdaság átszervezéséért tevékenyen munkálkodtak. Majd taggyűlésen tűzték napirendre annak megvitatását, hogy a párttagok és az apparátus többi dolgozója miként segíthet a termelőszövetkezetek megszilárdításában. A taggyűlés határozatának megfelelően több elvtárs heteket, hónapokat töltött az új közös gazdaságokban. — Litkei Lajos elvtárs, az alapszervezet titkára huzamosabb ideig Tiszasülyön. majd Jászszentandráson, Pásztor János elvtárs, Jászladányon és Jászdózsán tartózkodott. Segítették a kezdeti nehézségek leküzdését. Más elvtársak és a pártonkívüliek közül is többen arra vállalkoztak, hogy hivatali munkájuk élvégzése mellett trésztvesz- nek a termelőszövetkezeti építkezéseken. A jászszent- andrási Aranykalász Tsz-riél húsz-huszonöt fős brigáddal segítették a tehénistálló felépítését Jászdózsán a Petőfi Tsz-nél a kapásnövények betakarításánál tevékenykedtek; A pénzügyi osztály dolgozói pedig többek között Tóth István főkönyvelő, Török József és Tóth Kecskés Barnabás elvtársak a zárszámadások ellenőrzésében vettek részt.

A jászapáti is termelőszövetkezeti járás. Érthető tehát, hogy a járási tanács párt* szervezetének munkájában jelentős helyet kapott és kap a mezőgazdaság. Nagyon sok hárul most is a tanácsokra a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Minden osztály, de minden dolgozó megtalálhatja a módját a segítésnek. Azok, akik illetékesek a közös gazdaságok termelési terveinek felülvizsgálására, sokat tehetnek azért, hogy reális célkitűzéseket fektessenek papírra a szövetkezeti gazdák. Ahol óvatos a tervezés, nem ösztönöz eléggé a magasabb terméshozamok elérésére, ott bátorításra, meggyőzésre, a lehetőségek feltárására van szükség. A tanács vezetői, dolgozói jól ismerik a termelőszövetkezetek helyzetét, adottságait, így hasznos tanácsokkal, okos javaslatokkal segíthetik a megszilárdítást. Közvetve úgy is segíthetnek, mint azt a pénzügyi osztály tette. A községi tanácsoknál dolgozó pénzügyi szakembereket arra serkentette, hogy támogassák, tanítsák a termelőszövetkezeti könyvelőket.

IGEN JELENTŐS az is, ha

a termelőszövetkezetek és a lakosság ügyeit a tanácsnál gyorsan intézik. A pontos, bürokrácia mentes ügyintézés növeli a tanácsok tekintélyét, erősíti kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel. A hivatali pártszervezet sokat tehet ezért. Fontos feladata, hogy azon munkálkodjon: az ott dolgozó kommunisták és pártonkívüliek ne szakadjanak el a való élettől. Ismerjék a feladatokat összességükben Is, s ne ,.hivatalnokként”, hanem szerény — egyszerű emberként, de felelősségérzettel és hivatástudattal végezzék munkájukat. Ezért helyes az a módszer, hogy a járási tanács párt- szervezete valamennyi osztály tevékenységét figyelemmel kiséri. időközönként értékeli. Negyedévenként a pártvezetőség előzetes, körültekintő vizsgálat alapján ad számot a taggyűlésnek, egy-egy osztály vagy előadó munkájáról. Hasznos ez azért is, mert a különböző munkakörben dolgozó kommunisták így megismerik az egész apparátus előtt álló feladatokat, másKISZ-hírek

Jászberény két nagy üzemében, az Aprítógépgyárban, s a Fémnyomó* és Lemezáru- gyárban a KISZ már szervezi az önkéntes segítő brigádokat A fiatalok a termelő- szövetkezetekben majd a növényápolásnál és a kézi aratásnál munkálkodnak.

•

A karcag—berekfürdői

KlSZ-szervezet leánykörében jelenleg a VII. pártkongresz- szus anyagából tartanak felolvasásokat. Sokat kézimunkáznak a lányok, most a nőnapra készülve az ajándéknak szánt hímzéseket varrják. *

A fegyverneki Kossuth Tsz KISZ tagjai 2 ezer 500 társadalmi munkaóra alatt 400 köbméter silógödröt tisztítanak ki, 200 köbméter silót készítenek és 500 fát ültetnek. A Vörös Csillag Tsz ifjai 200 köbméter siló készítését, 2 ezer fa ültetését a székház ' környékének parkírozását vállalták. A baromfiól építésénél 500 órát társadalmi munkában teljesítenek. A Béke Tsz kiszesei 5 ezer forint értékű társadalmi munka végzésére tettek ígéretet *

A Tisza Cipőgyárban, ahol a dolgozók zöme fiatal az üzemi KISZ VB taggyűlésen kezdeményezte a felszabadulási munkaverseny szervezését. Száztizenhét brigád áll versenyben. ezenkívül hét brigád mintegy kétszáz dolgozó a „Szocialista brigád” cím elnyerésének feltételeit kívánja teljesíteni- *

A törökszentmiklósi járásban február 23-ig a Felszabadulási Kulturális Seregszemlére három énekkar, hat tánccsoport, egy zenekar és tizenegy színjátszó csoport jelentkezett. A szellemi öttusában kétszáztízen vesznek részt. Ezenkívül kiállítással, szavalattal is készülnek.

Kibővített ülést tart a Hazafias Népfront Hegyei Bizottsága

Február 29-én, hétfőn dél- 1 előtt fél 10 órai kezdettel a i megyei tanács nagytermében \ kibővített ülést tart a Haza- f fias Népfront Megyei Bi- , zottsága, melyen résztvesz- l nek a járási, városi és köz- \ ségi titkárok, illetve elnökök , is. Arról tanácskoznak, hogy a VII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határo zata alapján milyen feladatok állnak a népfrontbizottságok előtt az 1960-as évben, s mit kell tenniök a Hazafias Népfront II. kongresszusára való felkészüléssel, a népfrontbizottságok újjáválasz- tásával kapcsolatban.

Harmati Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Ország«» Tanácsának , titkára is résztvesz az ülésen.

a Tisza Bútorgyár

részt az értékelés, az ellenőrzés segítheti a párttagság po- ilitikai öntudatiának növelését, a felelősségérzet elmélyítését. Annak megértését, — hogy a pártmunka a hivatali pártszervezetben sem lehet öncélú, hanem a gazdasági feladatok megoldását kell segítenie.

SZÜKSÉGES az is, hogy a pártszervezet tagjai a pár- tonkivüli tanácsi dolgozók állandóan gyarapítsák politikai és szakmai tudásukat. — Csak így segítheti sikerrel az alapszervezet a munka jobbá tételét, a kommunista munkastílus kialakítását. A korábbi évekhez viszonyítva, most eredményesebben sikerült megszervezni a pártoktatást. A járási tanácsnál Időszerű Kérdések tanfolyamán, a Marxizmus—Leniniz- mus első évfolyamán tanulnak az elvtársak, s többen járnak szakosított oktatásra is. Például politikai gazdaságtanra és gazdaságpolitikai tanfolyamra.

A hivatali pártszervezeteknek is nehéz, felelősségtelies feladatokat kell megoldaniok. Az ott dolgozó elvtársak pártmunkája arra hivatott, hogy a hivatal, vagy intézmény előtt álló tennivalók megoldását segítse és állandóan közreműködjön a dolgozók nevelésében.

N. K.

A bútorgyár 1960. május 1- re teljesíteni szeretné a hároméves tervet. Ez az elhatározás igen merész vállalkozás, megérdemli, hogy megnézzük: mi rejlik mögötte.

A bútorgyár az előző évek terveit jelentősen túlteljesítette. Terven felül készített konyhagamitúrákat, egyéb bútordarabokat, hulladékból gyártott különféle termékeket, elvégezte a gépek egy részének generáljavítását és kivitelezett beruházásokat. Ezeknek a tételeknek a termelési értékei tették lehetővé, hogy már eddig is előbbre lapozhattak a naptárban. Az ezévi tervek szerint a termelés több mint 20 százalékkal haladja meg az előzőt, a multévi 37 konyhagamitúrás napi gyártás 44—45 konyhabútorra emelkedik. Ez a többlet is növeli az előnyt.

Ha a vállalásról esik szó, Németh Károly igazgató nem szívesen nyilatkozik. tJgy érzi, talán sokat markoltak, s ha a számítást áthúzza valami előre nem látott nehézség, hiába minden jószándék, minden igyekezet, a nagyszerű vállalás teljesítetlen marad. És, sajnos, a bajok már jelentkeznek. Nincs elég fűszerfiók a mosogatós konyhához, nem szállítja időben a Fővárosi Műanyag- és TöltőtollgyáaB. Arra hivatkozik, nem kap alapanyagot a Nit- rokémiátóL A kész konyha pedig gyűlik, fűszerfiók nélkül nem szállítható el, nem veszi át a kerskedelem sem, mert a fogyasztó is teljes konyhát kér a pénzéért, s ez így természetes.

A másik oldalon a gyár belső tartalékainak, lehetőségeinek feltárása áll. A termelés növelése érdekében március közepétől megindítják a második műszakot. Egyelőre csak kis létszámmal, azután fokozatosan bővítik. Mert a néhány fős létszámmal termelő műszak nem gazdaságos. A termelés növelésének azonban gátat szab a rendelkezésre álló anyag. Többet termelni csak megtakarított anyagból: fenyőből. bükkfából, lemezből lehet. Megszületett az elgondolás: át kell csoportosítani a gépeket Az alkatrészek szabása már csak akkor történjék, amikor a deszka rejtett hibái is előbukkannak a gyalulás után, s megmutatkozik, melyik alkatrész kivágása a leggazdaságosabb. Ez az elgondolás az alapja a felajánlásban szereplő anyagmegtakarításnak, s így a többlettermelésnek is.

A második műszak bővítésének lehetősége egyéb, a

gyár profiljába vágó munkák elvállalása. A rendelkezésre álló anyag csak konyhabútor gyártáshoz használható fel. A vállalat vezetői most azt várják, honnan kaphatnak munkát, amelyhez a faanyagot is a megrendelő adja. De nemcsak várják, hanem maguk is keresik a megrendelő vállalatokat és a jelentkezést örömmel fogadják.

A bútorgyár felajánlása nem ingatag talajra épült Mozgató rugója a munkaverseny, a dolgozók jószándéka és lelkesedése. Biztos alapja az a hat munkabrigád, amelyik a kitüntető „Szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért versenyez. A feltételek között a brigád tervének teljesítésén kívül megtalálható a kifogástalan, elsőosztályú munka végzése, anyagtakarékosság, a munkafegyelem legszigorúbb betartása, a szakmai tudás, a politikai képzettség és az általános műveltség emelésének vállalása. Akik pedig nem tagjai a versenybrigádoknak, azoknak a dolgozóknak lelkes, jó munkájára is számít a gyár.

Papp Péter a Tisza Bútorgyár főkönyvelője

AXGYÁR MINDENESEI

— Ügy nézze meg ezt a gépet, hogy „ingyenbe” van — mutatott cellulózgyári kísérőm egy nagy monstrumra a múltkoriban. — A gyártó vállalat szakemberei ugyanis hosszú hetekig tartó munkával sem tudták üzembehelyezni. A végén a konstruktőrt hibáztatva elvonultak azzal: csináljunk a géppel, amit akarunk. A karbantartók aztán a cellgyáriakkal összefogva, rendbehozták a gépet, s azóta is kifogástalanul üzemel.

Ez az eset jut az eszembe most, hogy Aradi elvtárssal, a Szolnoki Papírgyár karbantartó művezetőjével beszélgetek munkájukról.

— Nyugodtan lehet a gyár mindeneseinek nevezni a karbantartókat — mondja. — A TMK-vál kapcsolatos munka mellett esetenként felújítási — beruházási feladatokat is el kell végeznünk. Legutóbb például részt vettünk az 1. sz. papírgép rekonstrukciójában. A cellgyárban, a papírgépeknél, a vízműnél, a nemesítő üzemben — mindenhol van

dolgunk. S esetenként nézeteltérésünk is, mert mindegyik részlegvezető azt szeretné, ha őt részesítenénk előnyben. Nekünk viszont a gyár egészének érdekét kell figyelembe venni.

— S esetenként alaposan „ráverni” — toldja hozzá később Miskolczi István. — Pedig már néha jól esne a pihenés, a nyugdíj gondolata foglalkoztat Másként érzem már magam, mint 20 évvel ezelőtt, mikor idekerültem. Hiába megyek orvoshoz, az sem tud fiatalítani. Pedig a lépcsőmászáshoz az kellene. Tudja, mennyi lépcső van a cellgyárban? Rengeteg. S most megint közel három hétre leáll a szokásos éves karbantartásra. Elhúzni nem lehet a munkát mert termeléskiesést okoz.

— Pihenésre, a családdal

való foglalkozásra is kevés az idő. Ebben az évben még csak két szabad vasárnapunk volt. Vasárnaponként áll le a gyár, s akkor kell elvégezni a karbantartást.

— Évek múltán itt nemcsak a lakatos, hanem a papírgyárBészlet a Szolnoki Papírgyárból

Molnár bácsi munka közben

tási szakmát is megtanulják ugye? — érdeklődöm.

— Minél jobban ismeri valaki a papírgyártás technológiáját annál jobb karbantartó — feleli Aradi elvtárs.

— De azért hallgatni kell a gépmunkásokra is — kapcsolódik beszélgetésünkbe a szakmát 32 éve űző Molnár Ferenc. — Mindig kikérem az ott dolgozók véleményét is, nemcsak a rajzot nézem.

Beszélgetés közben szétnézek a korszerű karbantartó műhelyben. Miskolczi bácsi — mintha gondolatomat lesné el — megjegyzi:

— Sokat fejlődött mostanában a gyár. Hol van már a régi kátránytető. A munkadarabokat is emelőszerkezettel mozgatjuk, nem kell ci- pekedni, úgy, mint régen.

— Hát igen, nehéz volna felsorolni a fejlődést — kontráz Molnár Ferenc. — Szervező testületi tag vagyok az újvárosi iskolában. Legutóbb ura kórt a tanárnő, írjam le a gyár fejlődését a pajtások számára. Majd a szabadnapon megcsinálom, nehogy azt

higyjék a gyerekek: mindig így volt, mindig jó volt. Tűzfészek volt ez a gyár. egyszer le is égett jórésze.

A lakatosok mellett hallgassuk meg a hegesztőket is. Rózsahegyi Béla így vélekedik a munkáról:

— Univerzális hegesztőink vannak, hogy ne kelljen munkaváltozásnál emberek után szaladgálni. Ha anyag van, megcsinálunk mindent határidőre. Utóvégre prémium is akkor van, ha minden jól megy. Egészében véve jó a karbantartói gárda. Dolgozik, ha sürgős a munka. Előfordult már, hogy nem a műszak leteltével, hanem másnap mentek haza.

Persze, az igazsághoz tartozik az is. hogy az öregek „tartják a lelket” a karbantartó műhelyben. Munka- szeretetet, áldozatvállalást, a termelőmunkában résztvevők véleményének hasznosítását, s még jónéhány dolgot tanulhat tőlük a fiatalok zöme. Akkor majd nemcsak váratlan baj esetén, hanem állandóan értékelik munkájukat taU