Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! (smm. MEGYE! Q A% idén tovább fejlődnek a műnkáskerilletek Több mini 39 millió forint állami beruházás — Háromszáz­hetven ezer forint értékű társadalmi munka —■ Jóváhagyta a tanácsülés Szolnok 3 éves fejlesztési tervét Tegnap délelőtt az utóbbi évek egyik legjelentősebb tanácsülésére került sor Szolnokon. A városi tanács tag­jai, jóformán hiánytalanul összegyűltek, hogy döntse­nek az idei esztendő részleteiben kidolgozott terveiről és jóváhagyják a megyeszékhely 1961—62-re vonatkozó táv­lati fejlesztési tervét. A terv minden részlete fi­gyelemreméltó, de leginkább az, a célkitűzése, mely sze­rint az idén, folytatva a ta­valy megkezdett munkát, el­sősorban a munkáskerületek és a kommunális beruházá­sok tekintetében jobban le­maradt városrészek fejlesz­tését tűzi ki célul. Bevételeit ennek szemeiéit tartásával osztották fel alapos tájéko­zódás után. Enyhülés a lakásfronton Az állami beruházásokból idén is jelentősen részesül Szolnok: központi előirány­zatokból 39 millió 139 ezer forintot fordítanak fejlesz­tésre. — Legjelentősebbjei ezeknek a beruházásoknak a megyei kórház belgyógyá­szati osztályának befejezése, melyre 1,6 millió forintot irá­nyoz elő a terv. E mellett 5 millió forintos költséggel 6 tanteremmel és tornaterem­mel bővül és a város egyik legnagyobb iskolájává fejlő­dik a Kassai-úti iskola. A város növekedésével egyidő- ben egyre fontosabb problé­maként jelentkezik a vízel­látás. Helyet kapott ez is a tervben. Csaknem 3.6 millió forintos beruházással fejlesz­tik a Víz- és Csatomaműve- ket. Jelentős helyet kapott a tervben a lakásprobléma enyhítése. — Természetesen végleges megoldásnak még ezt sem lehet tekinteni, azon­ban a lakásépítésre fordítan­dó 25 millió 862 ezer forint — beleértve a 120 szövetke­zeti lakást is — 324 lakás tervezésének elkezdését, épí­tésének beindulását és ké­sőbbi befejezését teszi lehe­tővé. lovább javul a város úthálózata A költségvetésből felújítás­ra és beszerzésre fordítható több mint 4 millió 880 ezer forintból a tanács célkitűzé­sei szerint tovább javítják a város sok helyen még ma is nagyon elhanyagolt útháló­zatát. így 1,2 millió forintos költségen hozzákezdenek a Körösi út á tépi'éséhez és négy más utca kikövezésé­re, valamint egyéb útépítési feladatok megoldására 1 mil­lió 650 ezer forintot fordít a városi tanács. A felújítások és tatarozá­sok is komoly helyet kaptak a célkitűzések között. Első­sorban az iskoláikat kell e helyen említeni, valamint más okta'ási intézményeket, melyeknek felújítására és ta­tarozására ez évben 820 ezer forintot fordítanak. így te­remtve még jobb körülmé­nyeket a gyerekek tanulásá­hoz. Külön cilkket érdemelne a terv azon része, amely az egyes beszerzéseket tárgyal­ja. Csak néhány ezek közül: 167 ezer forintért új szemét- gyűjtő kasokat állítanak fel a város területén, 135 ezer forintért szakmai felszerelé­seket vásárolnak és a beren­dezéseket pótolják a város általános iskoláinál. Ezek a legnagyobbak, — mellettük egyéb, Szolnok egyes intéz­ményeinek működését segítő beszerzésekre kévé» híján 340 ezer forintot fordít a vá­rosi tanács. Hetvenöt férő­helyes óvoda társa­dalmi segítséggel A város fejlődéséhez haté­konyan járul hozzá az idei községfejlesztési terv is. A tanácstagok minden részlet­re kiterjedő vitában döntöt­tek az idei esztendő céljait szolgáló 8 millió 374 ezer fo­rint felhasználásáról. Ebben az összegben benne szerepe! az a két millió 329 ezer fo­rint is, amelyet a kormány ad a községfejlesztési fel­adatok végrehajtásához az Elnöki Tanács 35-ös törvény- erejű rendelete alapján. A nagyjelentőségű terv szerint a városi tanács to­vább fo'ytaíja a mór koráb­ban elkezdett munkát: á munkáslakta kerületek és a kommunális ellátottságiján szegényebb városrészek kor­szerűsítését. — így például út- és járdaépítésre, vízveze­ték és csatornahálózat bőví­tésére elsősorban a már em­lített városrészeken több mint 2,8 millió forintot köl­tenek. Ebből az összegből csaknem 40 utca kap az év végére járdát, új utat, par­kot vagy vízvezetéket. Komoly figyelmet fordított a terv összeállításánál a ta­nács a művelődésügy támo­gatására. Erre több mint 1 millió forintot költenek 1960- ban. Apróbb, de jelentős ki­adások mellett idén 75 férő­helyes óvodát építenek a VI kerületben a lakosság 200 ezer forint értékű támogatá­sával. Ugyanígy kap kéttan- térmes iskolát a város X. kerü'ete 60 ezer forintos rá- fordfiással és a lakosság 70 ezer forint értékű támogatá­sával. Az egészségügy, a ke­reskedelem fejlesztésire 856 ezer forintot biztosított a ta­nácsülés. — Egyéb, részijén már megtervezett vagy idő­közben felmerülő feladatok megoldására 2 millió 397 ezer forintot irányoztak elő. örvendetes, hogy az ide' tervben jelentős előrelérr? tapasztalható a társadalmi munka vállalásában. Amié tavaly még alig számolhat­tunk ezzel, idén a tanács­tagi beszámolók eredménye­képpen már bátran tervez­hetett a tanács 370 ezer,fo­rint értékű társadalmi mun­kát. C ÜZEMEINKBŐL idcutílc A MŰSZAKI FEJLESZTÉSÉRT A Szolnoki Járműjavító Vállalatnál is arra veszik az irányt, hogy a mérnökök el­sősorban képzettségüknek megfelelő munkát végezze­nek. Az eddigi gyakorlatnál sokkal jobban kívánják be­vonni őket a műszaki fejlesz­tésbe. Beosztásukat is annak megfelelően határozzák meg. A mérnöki gárda létszáma különben megkétszereződik az idén; újabb tíz mérnököt alkalmaznak. így minden fon­tosabb műszaki posztra mér­nökök kerülnek. MEGÉRKEZETT AZ UTOLSÓ RÉPA- SZALLITMANY A Szolnoki Cukorgyár több megyére kiterjedő, nagy kör­zetében sok répát termelnek. Az idén különösen nagy volt a termés — a tervezettnél hosszabbra nyúlt a kampány is ezért. Az utolsó hetekben nagyon megnehezedett a cukorgyári­ak munkája. Először a fene­ketlen sár, később a nagy hi­deg és a hó gátolta a folya­matos szállítást. Termékeik elhelyezése is gondot okozott. Cukorral töltötték meg pél­dául az Ipari Vásár csarno­kát, s még néhány — nem cukorraktárnak készült — helységet. A nagymennyiségű melasz elszállítása is igen problematikus — ezért szüle­tett a döntés; ideiglenes tá­rolóhelyként igénybe veszik a répaúsztatót. Az igen hosszúranyúlt kam­pány után (szeptember elején kezdődött az üzem) örömmel fogadták a hírt a cukorgyári­ak: megérkezett az utolsó szállítmány, leáll tehát a gyár. A PAPÍRGYÁR STARTJÁRÓL A Szolnoki Papírgyár az új év első két hetében biztatóan startolt. Az üzemrészek dol­gozói tartották magukat ah­hoz a jelszóhoz, hogy „a terv­teljesítés január elején kez­dődik”. A Cellulőzgyár időszakos ter­vét kb. 10%-kal túlteljesítette, Napvizeai beutaló kísérletek száz ienaeieszévetkezetben A Mezőgazdasági Kutató Intézetek kétszázötven új agrotechnikai eljárást pró­báltak ki tavaly kisparcellá- kon. A huszonöt legeredmé­nyesebbnek mutatkozó mód­szerrel az idén már a nagy­üzemek — állami, kísérleti és tangazdaságok, termelő- szövetkezetek — kísérletez­nek. Az új eljárások közül a legtöbb a szerves és a mű­trágyák hatékonyabb fel­Lehetőség van a gépjavítás! terv pontos teljesítésére A Gépállomások megyei Igazgatóságának főmérnöke az erő- és munkagépek javításáról — Megyénk gépállomásain lényegében a múlt év decem­ber 15 után indult meg teljes erővel a téli gépjavítás. A munka megkezdésének ideje azért tolódott ki, mert trak­torosaink zöme a földeken munkálkodott, azon igyekez­tek. hogy a termelőszövetke­zetek megnövekedett földte­rületein időben elvégezzék az őszi mélyszántást. December második felére azonban már mindenütt kialakították a brigádszerevezeteket, megje­lölték minden egyes dolgozó­nak az elvégzendő feladato­kat. A rendelkezésre álló erők sorompóba állítása jó ered­ményekkel jár. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a gépállo­másaink 1959. évi gépjavítá­si tervüket sikerrel teljesítet­ték. A munka dandárja azonban januárban és februárban van, mert ebben a két hónapban be kell fejezni a tavaszi mun­kában résztvevő erő- és mun­kagépek javítását. Ez pedig azt jelenti, hogy 950 erőgépet, mintegy 1400 ekét, 300 tár­csát, 400 vetőgépet kijavíta­ni úgy, hogy azok kiesés nél­kül dolgozzanak. Az eddigi megállapításaink szerint a feltételek általában kedvező­ek, ha a munkálatokat egyes helyeken nehézségek is gátol­ják. Különösen nehezíti a gé­pek javítását az alkatrész- hiány. Erősen jelentkezik ez elsősorban az ekéknél és a DT 413-a* típusú traktorok­nál. Tekintettel arra, hogy ez az alkatrészhiány országosan fennáll, azon igyekszünk, hogy gépállomásaink az el­használt alkatrészeket fel­újítsák és így enyhítsenek a helyzeten. Ezúttal is felhív­juk a gépállomások figyelmét, hogy kutassanak fel minden lehetőséget az alkatrészhiány pótlására. Gépállomásaink készek ar­ra is, hogy a kormány leg­utóbb megjelent határozata értelmében segítsék a terme­lőszövetkezetek gépeinek ki­javítását. Sajnos, tapasztala­tunk az, hogy a termelőszö­vetkezeteik nem veszik ezt úgy igénybe, ahogyan lehető­ség van rá. Számos helyen, mint például Kunhegyesen, Karcagon a termelőszövetke­zetek saját kis műhelyükben igyekeznek nehezebb gép javí­tási problémákat megoldani, ahelyett, hogy a gépállomás jól felszerelt műhelyét ven­nék igénybe. így fennáll az a veszély, hogy gépeiket nem tudják tökéletesen rendbe hozni és ennek kára majd a tavaszi munkák során jelent­kezik. Vannak természetesen ezen a téren jó példáink is. A mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet például a mesterszállási gépállomással kötött szerződést a gépek té­li javítására. Ezzel a megol­dással maga a termelőszövet­kezet Is jól jár, mert a ren­delkezés értelmébe» azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek gépállomáson javították erő- és munkagépeiket, 50 százalékos díjkedvezményben részesülnek. Gépállomásain­kon folyó javítási munkák je­lenlegi helyzetét és traktoro­saink, szerelőink igyekezetét figyelembevéve, minden le­hetőségünk megvan ahhoz, hogy a gépjavítási terveket határidőre teljesítsük. használását célozza, külön­böző kombinációkban kipró­bálják a gyomirtóvegyszere­ket, nagyobb területen kísér­leteznek a homoktalajon lig­nitporos javítással és üzembe állítanak egy újfajta ekét is. Több helyen vezet­nek be olyan agrotechnikai eljárásokat, amelyek — kül­földön járt szakembereink tapasztalatai szerint — más országokban eredményesen beváltak. Minden új agrotechnikai eljárást különböző talaj- és éghajlati viszonyok mellett próbálnak ki, így összesen mintegy ötszáz gazdaságban tizennyolcezer holdon ezer nagyüzemi kísérletet folytat­nak. Több mint kétszerese ez a tavalyinak. Különösen sok — csaknem háromszáz — termelőszövet­kezet kapcsolódik be az idén a nagyüzemi kísérletezésbe. Száz termelőszövetkezetben egyszerre több új módszert próbálnak ki, s bemutató jellegű kísérleteket szervez­nek. A környékbeli termelő- szövetkezetek és egyéni gaz­dálkodók itt személyesen győződhetnek meg a legú­jabb nagyüzemi agrotechni­kai eljárások eredményes­ségéről. túlhaladta programját a II. és a III. sz. papírgép kollektí­vája is. Az I. számú papír­gép a közelmúltban befejező­dött rekonstrukció előre nem látott hibái miatt a vártnál többet állt. Emiatt elmaradt előirányzata teljesítésében. Mivel ez a gép a Papírgyár legnagyobb termelőegysége, fokozott gondot kell fordítani állásidejének csökkentésére. BERENDEZÉS ÉNKÉNT 12 EZER 23« MÉTER az Alföldi Kőolajfúrási Üzem idei irányszáma. Minden ed­diginél magasabb terv ez* jó munkaszervezést, becsüle­tes munkát kíván. Nehéz, de nem elérhetetlen feladat Ha a múlt év harmadik negye­dében elért tempót az idén egész éven át tartják, akkor valóraválthatják előirányza­tukat. Ehhez megvan a reális alap, a kellő gonddal elkészít tett műszaki fejlesztési terv, a különböző elgondolások va- lóraváltása sokat jelent ŰJ GYÁRTMÁNYOK A MEZÖGÉPGYARBAN A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár tervezői több új gyártmány szerkesz­tésén fáradoznak. Munkájuk eredményeként az idén elké­szül két kombinált egyirányú ás tarióhántoló tárcsa, — 5 méteres munkaszélességgel, hidraulikus kiemelőművei. Gyümölcsösök művelésére vezérelt oldalozó tárcsát szer­kesztenek, ami a fák között is megmunkálja a talajt. Űj szerkezetű, függesztett talaj- maró, 40 lóerős traktorhoz alkalmazható függesztett tár­csásborona, növénytápláló kultivátor készül még többek között. Ez utóbbi a már használatban lévő kultiváto- rokhoz tartozókként lesz be­szerezhető. Segítségével a dús levélzetű növény gyökeréhez is lehet — a levél megégeté- se nélkül — műtrágyát jut­tatni. LÁNCTALPAS ERŐGÉPEK JAVITÄSA SZOLNOKON Március közepétől kezdve bővül a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat munkaköre, be kell kapcsolódniok a lánc­talpas erőgépek javításába. Ezt a munkát eddig csak Cegléden végezték, ott is kis­mértékben. Az új feladatkör­nek megfelelően új szerszám­gépeket állítanak üzembe. Most mérik fel, hogy mi szük­séges a zavartalan munka­menet biztosításához, hogy a rövid határidő alatt kellően felkészüljenek. 660 ezerrel több férfiing, 400 ezerrel több női alsóruha, 130 ezerrel több férfi öltöny készül az idén — Uj ruhaipari üzleteket terveznek vidéken — A konfekcióipar idei terve 11 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ebből 3.9 százalé­kos növekedést a termelé­kenység emelésével biztosí­tanak. Az idén a ruhagyárak 8 millió forintot költenek gépesítésre, s körülbelül ennyi értékű gépet állítanak üzembe saját erőből. Az ed­digi gyakorlattól eltérően a gépi beruházást nem forgá­csolják szét, hanem hozzá­látnak egy-egy üzem általá­nos rekonstrukciójához. Lé­nyeges létszámemelésre a ruhaiparban az idén new kerül sor. A főfeladat az üzemekben, hogy a tavaly felvett mintegy 2.300 munkás elérje, túlszárnyalja a száz százaléknak megfelelő ter­melési szintet. A konfekcióiparban már kialakult szokás szerint az idén is lépést tartanak a di­vat alakulásával. A megszo­kott modellekből lényegesen emelik a termelést, ezenkívül a legújabb anyagú és fazo­nú áruk is folyamatosan megjelennek a kereskede­lemben. Férfiingből például 360 ezerrel készül több* mim, tavaly. Az anyagellátástól függően az igen keresett nylon és az úgynevezett „ne- va” (nevasald) különleges kikészítésű ingek egész év­ben készülnek. Férfiöltöny­ből 130 ezerrel lesz több az idén. A tavalyinál 400 ezer­rel több női alsóruha, 270 ezerrel több gyermek fehér­nemű és 110 ezerrel több fiúruha is készül. Az ipartermelés új elvei­nek megfelelően az idén hozzákezdenek az ózdi, a berettyóújfalui és a szek­szárdi ruhaipari üzemek tervezéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents