Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
4 SZOOWK 1WEOYEI NÉPLAP I960, január If. ELES-E? — Mert kell ám a favágáshoz, — mondja Kovács András, a tiszaörvényi Dózsa Tsz tagja, aki naponként 30— 35 társával fakivágással foglalkozik. A téli hónapokban 300 köbméter fát vágnak ki, melynek fele szerszámfa lesz. Szigorú a tél; óvjuk, etessük a hasznos vadállományt Beköszöntött a szigorú tél: 20 fokos fagyok dermesztik a szabadban telelő, hasznos vadat és sokhelyütt 20—40 centiméteres hóba keli megszereznie napi táplálékát. Különösen sok ínséges téli napot lát a mezőgazdaság számára redkívül fontos, hasznos fogoly- és fácánállomány, mivel gyommagvakkal és férgekkel táplálkozik, amelyek a vastag hótakaró alatt nehezen hozzáférhetők. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége felhívja az ország valamennyi vadásztársaságát, hogy a már jóe- lőre összegyűjtött széna, lombtakarmány, továbbá az ocsú, a rostalja, gyommagvak, hulladéktakarmányok, stb. adagolását sürgősen kezdjék meg, s az állandó etetőkön kívül rakjanak ki takarmányt az erdőszélekre, nyiladékokra is. (MTI) O A céltudatos munka eredménye Ellátási helyzetkép Turkevéről Manapság sok szó esik arról a nagyon fontos kérdésről, hogy az új viszonyok között, miként oldjuk meg minden igényt kielégítően városaink és községeink ellátását. Ami az iparcikkeket illeti, nem panaszkodhatunk. Erősödő, izmosodó iparunk kiváló minőségű termékeit az állami és földművesszövetKe- zeti kereskedelem jóformán hiány nélkül juttatja ei a vásárlókhoz. Széles választékot kínálnak az üzletek mindenféle áruból. A fentiekkel azonban még megoldottnak mondani az ellátást nem lehet, hiszen nagyon sok egyéb szükséges még az iparcikkek bő választéka mellé, hogy teljes legyen a lista. Ebből a listából — a valóság megkívánja az igazmondást — az utóbbi években, különösen télen, — gyakran hiányzott a zöldség, a gyümölcs és több főze'ék- féle. Még olyan városok, mint Karcag, Mezőtúr, Túrkeveés persze több község is, — amelyek egyébként jelentős és a már felsorolt cikkek termelésére is alkalmas területekkel rendelkeznek, behozatalra szoru’tak. Arra, hogy lakosságukat az ország hagyományos zöldségtermelő területeiről lássák el. Mondani sem kell, hogy ez nem egy esetben, szállítás és terítés miatt nehézségekbe ütközött s gyakran kellett nemei válaszo’nl. ha télidőben a kritikus árúféleségeket keresték az üzletekben. ’ Okokat kutatni e cikk .keretében nincs mód, de talán felesleges is, hiszen ismertek. Sokkal inkább fontos és időszerű most az esztendő elején arról szólni, ami tennivaló, amellyel szinte önál’ósfthatják a bőséges választék mellett Is magukat megyénk városai és községei a zö'dség, gyümölcs és főzelékfélék biztosításában. Es ezzel kapcsolatban érdemes szólni Túrkevéről, amely várost fentebb, mint az egyik prob'émásat említettünk. Ez annak Idején, még tavalyelőtt is igaz volt. azonban mára változott a helyzet. A tény: Jelenleg a földművesszövetkezet pincéiben még öt vaeonnyi burgonya vár kiszámításra s e máshol hiánycikként jelentkező fontos élelmiszerből a havi 80 mázsás kere‘hez a napokban kértek negyven mázsa emelést. És még így is március végéig — először hosszú idő után — zökkenőmentes ellátást biztosított a földművesszövetkezet. Ám sorolhatjuk tovább: gyökérfélékből még eladásra is kínálnak ma Túrkevén. de almából més februárban is tudnak adni a város lakóinak Mindezt pedig — mondhatnánk fgy: saját erőből, mert tudni kell hogy alig valamit szállítottak a városba más terűtek tSL Már oedis közismert. hogy Túrkeve határában keresni, kutatni kell a legmegfelelőbb zöldségtermő területet, mert a talaj adott Ságok nem a lgkedvezőbbek. — Foytassuk azonban a sort az idei esztendővel. Mert Túrkevén már most hozzákezdtek a jövő téli készletek kialakításához. Persze még csak papíron, számítás formájában. Szerződéseket kötnek a termelőszövetkezetekkel és elsősorban a Táncsics Tsz gazdáival, akik már 1959-ben is orosz'ánrészt vállaltak ebből a nem jelentéktelen munkából, a város mintegy 7 ezer 800 családot számláló lakosságának ellátásából. Felesleges mondani, hogy a szövetkezeti gazdák sem járnak rosszall, az idén például csak szárazbabból 100 ezer forint jövedelemre tettek szert, S mert a közérdeket a magukéval jól egyeztetik össze, idén is bátran kötöttek szerződést. így egyebek mellett 1 kh. sárgarépa 2 kh gyökér. 1 kh vöröshagyma, 60 mázsa zöldborsó, 10 vagon burgonya, 100 mázsa mák. 30 hold szárazbab termelésére kötöttek szerződést a fö'dműves szövetkezettel. A Búzakalász Tsz 1 kh. kései kalaráb. ugyanannyi kései káposzta, 25 hold mák és őszi karfiol termelését vállalta. A számítások szerint ezek a mennyiségek fedezik a termelőszövetkezeti város lakosságának szükségleteit A főkérdés tehát: a közös gazdaságokkal kötött szerződésekkel biztosítani a készleteket Igenám, de ez nem a legegyszerűbb, mert a hagyományos termelési üzemágakkal ellentétben a zöldségtermelés munkaigényesebb. így azután hallani olyan véleményt még Túrkevén is, hogy ,,termelünk inkább több kukoricát és majd azért cserélünk.” Az, hogy több kukoricát akarnak termelni he'yes, azonban a felvetés így merőben helytelen, mert bizonyos értelemben labilissá teszi a megfelelő készletek kialakítását. És ha már itt tartunk mondjuk el azt is, hogy a megfelelő közös hang meg- ta'álása, mint annyi másban, ebben is céltudatos munkáit, a nézetek, szemléletek egyön*etűségét követeli. És Túrkevén ezt az egyetértésit már kezdik megtalálni. Példájukat követésre ajánljuk megyénk minden városának és községének. N. L ( Újabb öt termelőszövetkezettel létesít kapcsolatot — gépesítési kutatási csoaortot szervez — a szikes talajművelés módszerét kutatja a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kollektívája fontos feladatot kapott négy évvel ezelőtt. A megbízás így szólt: kísérletezzék ki a legjobb talajművelési módszereket, amelyek az alföldi szikeseken és réti agyagtalajon a legmagasabb terméshozamot biztosítják a termelőszövetkezeteknek. Vezékényi Ernővel, az intézet igazgatójával erről beszélgetünk. A kísérleti Intézet tangazdaságában és a karcagi November 7, a kunszentmártoni Búzakalász, a túrkevei Táncsics Termelőszövetkezetekben végzett tudományos kísérleteket három téma kóré csoportosították. Az első cél az volt, a szikes, a réti agyag- talajon melyiK a legjobo lar- lóhántási módszer. Másodszor meg kellett tudni az őszi vetésűek milyen talajeiőké- szítéssel adják a legmagasabb termésátlagot. S végül milyen gyakorlati előnyökkel jár a mélyművelés. Az említett talajfé.eségek tökéletes tarlóhántásának megismerése érdekében különböző munkagépek eredményeit hasonlítják Össze. Például az eke munkáját az egyirányú tárcsáéval és kontrolálják a hántatlan tartóval. Ugyanakkor laboratóriumi és kémiai vizsgálat utján tanulmányozzák a talajnedvességet, a talaj baktériumok életműködését is. Az a cél, hogy tarlóhántással olyan réteget képezzenek a talajfelszínen amely hosszantartó szárazság esetén is megakadályozza a talaj víztartalmának párolgását. (A hengert természetesen egyetlen módszer sem nélkülözi). Az ősziek alá történő talajéi elkészítésnél azt kutatják, hogy az alfö'di éghajlati és talajviszonyok közepett milyen munkagép adja a legmegfelelőbb magágyat. Az eddigiek során máris megái lapították, hogy az egyirányú tárcsa alkalmazása előnyösebb az ekével semben, olcsóbb, gyorsabb. A kísérletek során — együttesen a Géokisérleti Intézettel — egy külföldi típusú talajmarógér pet is ^kipróbáltak. Ez a henger formájú gép teljesen porszerűvé munkálja a talajt. Ezzel egyidőben kísérleteztek egy kombinátor nevű kul- tivátorral, amely mögött csillag a'akú elmunkáló halad. E géptípusokkal ebben az évben tovább folytatják a kísérleteket míg az á'talá- nos tapasztalatokat le nem szűrik. így lettek utolsókból elsők A PUSZTAMONOSTORI Búzakalász Termelőszövetker vaszán. Sőt a járás legjobb s egy hónap múlva javult az Harmadik részfeladatuk a mélyművelés helyes módszerének ki do'gozása. Úgy végzik a kísérleteket a szikeseken. hogy 20—22 centiméter mélységre szántanak, 40—60 centiméter mélységre pedig talajlazítást alkalmaznak. Az altalaj-lazítás lényege, hogy a szikes altalajt nem hozza a fe’ső termőrétegre, s így annak minőségét sem változtatja. Az intézet kutatásai szerint a termőréteg mélyítéséit réti agyagtalajon jobb altalaj'azítással, mint szántással végezni. A mélyművelés termésfokozó hatása négy év át1 agában számokkal bizonyítható a Nagykunsági Kísérleti Intézetben. Kalászosoknál is—19 százalék a terméstöbblet Napraforgó és lucerna 25—30 százalékkal ad többet. A réti talaj pedig általában 10 százalékkal még ennél is jobban terem. Az intézet szakemberei ez évben újabb öt termelőszövetkezetben tartanak bemutatót, mintaparcellákat létesítenek a szövetkezeti gazdák gyakorlati oktatására. — Mélyművelésnél többfajta gépet (többek között egykésű altalaj lázi tót, merev kultivá* tort, eke után felszerelt alta- lajlazítót) próbálnak ki. Megalakítják az intézet gépesítési csoportot, me'y sorrendben országos második lesz és szorosan együttműködnek a Mezőgazdasági Gépfejlesztési Intézettel, a Gépkisérleti Intézettel. Nagy és nemes cél felé tör a karcagi Nagykunsági Mezőgazdasági Kutató Intézet kollektívája. Gyakorlatilag segíteni a terméshozam növekedésében a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságokat. E. 9. szakembereinek bevonásával zet tízszer készített már zár- három éves intézkedési terállatok dett a kondíciója, tej hozam. növeke- Ezi dótól » számadást. Neve eleddig még- vet készítettek. E tervezetet kezdve fokozatosan nőtt az sem forgott közszájon a me- a szövetkezeti tagokkal és gyében. S ha netalán szóba- vezetőkkel közösen készítet- került valahol, csak rossz ték és hagyták jóvá. Nem kendőztek el semmit. Feltártak minden hibát, bárkire a jászberényi járás egyik nézve volt is az fájó. A gaz- legrosszabb közös gazdasága volt A rossz gazdálkodás miatt híréről említették, hiszen tizenegy éve már a község es a szövetkezet fejlesztése sem rozták, minden hónapban haladt. A községben több- közgyűlést kell tartani, ameször helyszínen vizsgálódtak a járás és a megye vezetői s az adósság mégis évről-évre tők megfékezését a közgyű- parasztjai is. lés munkaegység levonással szaporodott, a mérleghiány növekedett. 1956-ban 163 ezer, 1957-ben 78 ezer, 1958- ban 131 ezer forint deficittel zártak. A tagok keveset kerestek, elégedetlenkedtek, — rossz volt a munkafegyelem. Munkaegységhigítás mindenlevonásit is. AZ EZT KÖVETŐ közgyűlésen feltárták a tagság levegőjű munkafegyelmet! munkák „rovatot” nyitottak, ... . . , s éppen ebben a rubrikában egész évben rendszeresen ki' szaporodott a legtöbb mun- , . kaegység. Az állattenyésztés be- Addig agronomusuk sem hiány nincs, hanem 41.80 fo-J í-.-i— ------»ni ráfizetéses volt s most Legény József rintn» fizetnek mnnkaeev-* vá llalta a szövetkezet szakkodtak, teljes képet nyerne- gok. Erélyes kézzel kezdett tünk a Búzakalász gyenge- hozzá az intézkedési tervben ségéről. Már az Is szóbakerült, fel- osz'atják t termelőszövetkezetet, s utolsó próbaként foglaltak végrehajtásához. — Három munkakerülőt kizártak a S7öve‘kezetből, s mind- a vezetésen, a szakszerű gazjárt változott a helyzet Az dá'kodásnn múlik, mennyit Szolnoki hóesés Jövök az állomásról befelé. Kabáthajtókámat fülemre húzom, mert szokatlan hideg köszöntött ránk a januári hóeséssel. Dél felé fordulok, s akkor látom, az állomásépülettől jobbra modern emeletes létesítmény dacol a nejei -nekivaduló hócsapó szelekkel. Hm. Nekem is szokatlan ez a hideg ez a nagy hót hát még ennek az új vasúti irodaháznak. Újszülött. 1959-ben létesült, s hát bizony hamvat még sohse látott. Nini, ez érdekes. Nem messze tőle, a baloldalban a Cipész KTSZ hatalmas tágas, világos, modern műhelye is most csókolódzott össze először hóval, hiszen 6 is a legutóbbi hónapok szülötte. Meg majdnem szemben véle a kétszáz ötven fős építőipari munkásszállás, amelyet inkább lehetne munkásszállodának, mint szállónak nevezni. S lám, a góliát csecsemő kéményeit is először csiklandozza a hó, csak úgy, mint a háromemelete* MÁV szállóét, a rendőrséggel szemben. Hohó! Hiszen a Kossuth Lajos utcai modem bérháznak is ez az első tele. Tetején új hó, itt-ott villogó ablakai mögött a csempekályhák mellett családok melegszenek új lakásukban. És a Ságvári körút! — nekem is otthonom — városunk büszke szülöttje, a nagyvárosi utca-or, a nagyvár- rosi neonvilágítás, amit éppen most szerelnek, * a befejezés előtt álló útburkolat az ez évben átadott három szoba komfortos lakások (melyeket nagycsaládok kapják) mind-mind először látnak havat életükben, először ismerkednek a hóeséssel. S mehetnénk, róhatnánk szeretett városunk utcáit, hány, meg hány olyan létesítménnyel találkoznánk, amit a legutolsó hóesés, a legutolsó tél óta egy év leforgása alatt alkottunk. S találunk félbemaradt épületeket, hírt hallunk arról, hat emeletes lakóházak építését kezdik Szolnokon, s a téli szépségben a hófödte város melegítő látványában kitárul a szivünk, — borzák •— KUTAT FUKNAR állattenyésztés bevétele, bevezették a hizlalást a szarvas- i marhánál is. « A növénytermesztésben Is « szemmel látható változás tör j tént. Műtrágyát használtak, ’ dálkodás elemzése azt mir vegyszeres gyomirtást végez- -■ tatta, a legtöbb baj a mun- tek. (Egyébként az előző évek- ; ka szervezés sei van. Meghatá- ben is rendeltek műtrágyát, ♦ csak éppen a szalmakazal; alá rakták felhasználás he-; lyet vezetőségi ülés e'őz meg, lyett). A fejlődést csakhamar ‘ s a munkafegyelem ellen vé- észrevették a község dolgozó J 1959 tavaszán } és nyarán 114-re emelkedett J büntesse. Sok baj volt az a taglétszám, több mint ezer J iszákossággal. Munkaegység- hold szántóföldjük lett. Az | javasoltak ez elien új belépők között számos« jól gazdá'kodó középparaszt! (Serfőző Sándor. Seres Lász- * ló és mások) ugyancsak új! napos eset volt. A szabvá- előtt a termelőszövetkezet ki- hozott magával. . nyos normákon kívül egyéb tűnő adottságait. A járás ve- S MOST. HOGY a tizedik* zetői pedig vállalták, hogy zárszámadást elkészítették.} kiderül, teljesítették amit j járnak a termelőszövetkezet- válla'tak. Nemhogy mérleg-; rintot fizetnek munkaegységenként. A termelőszövet- { kezet tiszta vagyona félmillió éveken keresztül volt. s ha még hozzávesszük, hogy bizonylatok és okmány mai vezetését. Ismerte a nélkül házipénztárral gazdái- gazdaságot, őt pedig a tsz ta- forinttal nőtt A pusztamo-......................... —’- —1 nostori Búzakalász az utol- J só helyről az elsők közé küz- J döfte fel magát. S mindezt arra példa: az embereken, t állattenyésztésben rátértek a produkálhat az életbe hagyták a múlt év ta- szakszerű takarmányozásra, er elek összefogás! V. Ka 1 a kisújszállási Ady Tsz tagjai. A kút mellé két 45 méteres csibenevelő épül, amelyhez a téglát s az egyéb építési anyagot már kiszállították. Bornemissza Balázs és Széli István Következet! gazda a csőíordítót helyezi a í űré» zárta.
